A XXI. században megannyi módszer áll a szülők rendelkezésére, hogy információt szerezzenek kisbabájuk egészségi állapotáról. A diagnosztikai eljárásokat alapvetően két fő kategóriára oszthatjuk: vannak a születés utáni vizsgálati módszerek, illetve a prenatális, vagyis a születés előtti eljárások.
Mi az a prenatális diagnosztika?
A prenatális diagnosztika egy ernyőfogalom, ami alá tartozik minden olyan módszer és eljárás, amivel az embrió, a magzat egészségi állapotáról információ szerezhető. Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha egy rendellenesség gyanúja beigazolódik.
A prenatális diagnosztika jelentősége
A statisztikák szerint a megszületett gyermekek 0,65%-ánál áll fenn kromoszómarendellenesség, a monogénes betegségek esetében pedig 1000 születésre jut 3,6 beteg újszülött.
Milyen esetekben érdemes a prenatális diagnosztika eszköztárához nyúlni?
Alapvetően minden esetben érdemes lehet számos értékes információt feltárni a születendő magzatról, vannak azonban kockázati tényezők, amik fennállása esetén különösen javasoltak a vizsgálatok. Ezeket a rizikófaktorokat két fő csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportba azok a tényezők tartoznak, amik már a terhesség előtt is fennálltak, ilyen például a szülők idősebb életkora vagy ha a családban volt már valamilyen kromoszómarendellenesség.
Első GENETIKAI ultrahang- részletesen a rendelőből
Alapvetően az orvosok a nem invazív eljárásokat részesítik előnyben, ezek ugyanis vetélési kockázattal nem járnak, ellentétben az invazív eljárásokkal, amik a vetélés kockázatát megnövelik.
Invazív diagnosztikai eljárások:
- Egy tűszúrással 10 ml magzatvizet vesznek le. Ez az úgynevezett amniocentézis.
- Az eljárás során a méhen belüli magzat köldökzsinórjának vénájából vesznek vérmintát.
- A méhlepény kezdeményből vesznek 10-20 mg mintát és ezen végeznek vizsgálatokat a laboratórium dolgozói.
Nem invazív diagnosztikai eljárások:
- A genetikai ultrahang vizsgálat a strukturális elváltozások felismerésére alkalmas, emellett jelezheti, ha fennáll a kockázata bizonyos kromoszóma-rendellenességeknek. Az első, amit el kell mondani, hogy ez a vizsgálat nem a diagnózis felállításával zárul, hanem azért végzik el, hogy rámutasson azokra az esetekre, ahol a diagnosztikai eszköztárra van szükség.
- A nem invazív eljárások sorát gyarapítja az anyai vér vizsgálata is. Az Intelligenetic által forgalmazott IntelliNIPT egy magzati DNS-teszt, amit az anyai vérből végeznek el a várandósság alatt. Az IntelliNIPT vizsgálatot a terhesség korai szakaszában, már a 10 hetes terhességi korban el lehet végezni, így idejében fény derülhet arra, ha kromoszóma rendellenesség áll fenn, ebből pedig a vetélési kockázat alakulására is lehet következtetni.
A "magzat" szó jelentése és eredete
A "magzat" szó többféle jelentéssel bír a magyar nyelvben, a legáltalánosabb az orvostudományi és biológiai értelmezés, de irodalmi és költői kontextusban is használatos.
Magzat főnév -ot, -a
- (Orvostudomány) Az anyaméhben megfogamzott és fejlődésnek indult ivadék. Szíve alatt v. méhében hordja magzatát; magzatot elhajt; elvetéli, megszüli magzatát.
- (Irodalmi nyelvben) Gyermek, vkinek a (kis)gyermeke.
Olyan finom a tapintásuk, mint a nőorvosoké, akik az ujjukkal tapogatják ki a magzatot.
Ah, pedig, ki lenne párom, Holtaiglan tiszta, hív, S magzatimnak édes anyja: Megtalálta már e szív! (Tompa Mihály)
Gondolva szíve magzatára Örömtől duzzadt kebele. (Sárosy Gyula)
Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom, Csakhogy szép orcádat még egyszer láthatom. (Arany János)
- (Költői) Vkinek a magzata: vmely ős ivadéka, utóda, leszármazottja.
Árpád hős magzatjai Felvirágozának. (Kölcsey Ferenc)
Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre? (Kölcsey Ferenc)
- (Ritka, költői) Állat kicsinye; kölyök, fióka.
Megenyhült a lég, vídul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! | Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.
A "Születni, elvegyülni és kiválni" hármasság
Születni, elvegyülni és kiválni - e József Attila megfogalmazta hármasság valamiképp minden emberi élet sajátja, ámde alkotó művészeké nyilvánvalóan fokozottabb mértékben. A születés utáni létben az elvegyülés és a kiválás rendre átjátszhat egymásba, mégis, van egy időbeli egymásutánja is: a gyermek- és ifjúkor inkább az előbbi, a felnőttkor inkább az utóbbi által meghatározott. Szűkebben a költészetre értve a kiválás azt is jelentheti, hogy a magyar költészet áramában való elvegyülés után megtörténik a saját hang kialakítása, s e mögött szükségképpen érett világszemléletnek kell formálódnia.
Nagy László esetében mindez 1952 táján mutatkozik meg igazából.
Nagy László életútja és családja
A Veszprém megyei Felsőiszkáz a költő apai őseinek lakóhelye emberemlékezet óta. Az Ágh István néven szintén költő öcs azt is kinyomozta, hogy a XVII. század végéről maradt fenn a legrégebbi adat, Nagy Jánosról, aki ugyanazon a jobbágyportán született, a Felsőiszkáz 18-ban, ahol az apjuk is. Az 1848-as népfölkelő dédapa csodabognár hírében állott, az ő István fia hatvanévesen halt meg agyvérzésben a mezőn 1915-ben. Három lány mellett egyetlen fia Nagy Béla (1889-1969), akinek Bognár volt a ragadványneve. Megjárta az első világháborút, s ez is oka lehetett, hogy csak 1923-ban nősült meg. Gyermekeik: Izabella (1924), László (1925), Mária (1927) és István (1938).
Nagy Béla elismert gazda, kezdetben körülbelül 10 holdon gazdálkodott, majd hitelre vett 5 holdat a felosztott Apponyi-birtokból, s 1945-ig további néhány holdat is bérelt a paptól. Nagy társalgó, politizáló ember hírében állott, 1929-ben bíró lett, s volt elöljáró, hitelszövetkezeti, faluszövetségi elnök, hegybíró is. Dr. Schandl Károly, a környék képviselője rendszeresen felkereste őt, s Lászlónak bérmakeresztapja is lett. Az általa adott ezüst zsebórát 1945 tavaszán vitték el emlékbe a szovjet katonák. A jó gazda leginkább talán a lovaira volt büszke, elismerő oklevelet is kapott 1946-ban Zalavár nevű félvér ménjéért. A fordulat éve után helyzete egyre romlott, 1951-ben egy évig kulákként volt számon tartva, bár földjük nem érte el a 25 holdat. 1956 tavaszán már csak 6 holdjuk van, s 1959 márciusában Iszkázban is megszervezik a termelőszövetkezetet.
Vas Erzsébet (1905-1995) ősei Nyárádon hasonló helyzetűek voltak. Nagyapja, aki 1924-ben, nyolcvanon túl halt meg, szintén volt bíró. Édesapja, Vas Géza viszont a világháború első halottai közé tartozik: Lublin mellett esett el 1914. szeptember 8-án, öt gyereket hagyva hátra. Mindezt második gyermekének, Erzsébet lányának rábeszélésére vállalta. Erzsébet jó tanuló volt, szívesen szavalt, szeretett volna továbbtanulni, de erre nem volt módjuk, mindazonáltal szabni-varrni is tanult Pápán. Egy somlói szüreten szemelte ki magának az „öreglegény” Nagy Béla. Házasságuk nem volt igazán harmonikus. Tárgyias oka volt ennek a „rossz nagymama” is, aki igen keményen fogta a fiatalasszonyt, s bár velük lakott 1948-ig, nyolcvanhat évesen bekövetkezett haláláig, többi gyerekének inkább kedvezett, nemegyszer durva módon is.
Iszkáz falu története
A mai Iszkáz nevet 1947-ben nyerte a három falut egyesítve Felső-, Közép- és Alsóiszkáz. A falunévvel fennmaradt első oklevél 1212-ből származik. A plébánia Árpád-kori, a jelenlegi katolikus templom a múlt század közepén épült. A búcsú régebben mindenszentek napjára esett, később áttették szeptember 8-ra, Mária napjára. A múlt század közepén mintegy 300 lakosa volt, s ez a szám nem nagyon változott: 1910-ben 335, 1930-ban 318 lakost számláltak, s ezek közé már Nagy László is odatartozott. A falu nevét szláv eredetűnek, de tisztázatlannak tartja a tudomány.
Nagy László születése és gyermekkora
Az L alakú ház öt ablakkal néz az utcára, s ezen a fronton két szoba és konyha volt, ez utóbbi hagyományosan a család legállandóbb tartózkodási helye. Az északi szoba a nagymamáé, a másik a családé, itt születtek a gyerekek is.
Nagy László születési dátuma bizonytalan. Az anyakönyvi kivonat 1925. július 17-ét rögzít, az édesanyai emlékezet július 14-ét, s nemcsak utólag, hiszen László is meglepődött, amikor először került az okmány a kezébe. Az igazság ma már kideríthetetlen. Az aratási munkák sokasága is magyarázhatja, hogy elvétették a dátumot, egy esetleges késedelmes bejelentés pedig a beírásét. Ám az édesanya is megérdemli, hogy neki legyen igaza, s a költő is, hogy ezzel kapcsolatos megjegyzése érvényes lehessen: „Születésemkor aratás volt, szent munka, éjszakák, nappalok egybeestek, az én dátumom pedig elveszhetett a sok tennivaló közt. Mégis, ha a Bastille-börtönt 14-én döntötték le, illett volna ezen a napon születnem.”
Az emlékezés szerint „Anyám a kamrát, padlást sározta-sikálta az új gabonának. Hordta a magasba a nehéz agyagot, kínlódta át magát a gerendákon. Úgy elfáradt, hogy szerinte a szüléshez nem maradt ereje. Vállam is igen széles volt, ezért jöttem nehezen a világra. Sok vért vesztett, s ha nincs a jó bába néni, már akkor meghalok. Kínjáért hálaképpen jó gyerek voltam, míg lábra nem álltam.” Édesanyja úgy emlékezett, hogy László egyéves kora előtt már beszélt, egyévesen járt.
László legrégebbi emlékei a kisgyerekkori játszadozásokra, csínyekre vonatkoznak, az 1929-es nagyon kemény télre, amikor apjának úgy kellett kiásnia a házat a hóból, s arra is, hogy anyját gyakorta unszolta: rajzoljon neki. Lászlót, amikor eljött az ideje, 1931-ben beiratták a községi római katolikus elemi népiskolába. Kiss Jenő tanító úr az osztatlan iskolában a hat osztály ötven-hatvan gyerekével foglalkozott. László a szabad mezei élet után nehezen szokta meg az iskolát. Leginkább a rajzolásban, a szép- és helyesírásban jeleskedett.
Betegség és tanulmányok
Élete 1935 augusztusában vett nem várt fordulatot. Csontvelőgyulladás támadta meg a lábát. A csöglei orvos nem ismeri fel a bajt, így a pápai orvosok már amputálni akarták a fiú lábát. Rokoni segítséggel autón beszállították a pesti Verebély-klinikára. A műtét sikerült, elkezdheti az ötödik osztályt, de novemberben ismét ágynak esik. Decemberben újra Pestre viszik, s a műtét az életben maradás szempontjából sikeres, de talán idegeket sértettek meg, lábát csak behajtani volt képes, kifeszíteni nem, így járógép használatára kényszerült. Közben Pesten átesett a skarláton is. Odahaza újra meggyűlt a lába, de édesanyjának sikerült liliomlevéllel meggyógyítania. Betegsége miatt az ötödik osztályt csak 1938-ban végzi el, kitűnő eredménnyel. Az apa még a paraszti munkát szinte lehetetlenné tevő betegség után se akarta, hogy a gyerek továbbtanuljon. Ennek feltehetően nem az volt az oka, hogy a bankadósságon túl a kórházi kezelések igen súlyos anyagi terhet jelentettek a családnak. 1937 pünkösdjének tájékán nagy fordulat történt a család életében. Az édesanya kapálás közben egyszer csak rádöbben: ha mindenük a banké is, a gyerekeiknek hadd legyen más sorsuk. Felkeresi a nyárádi nagymamát, s rábeszéli, gyámkodjon a pápai iskoláztatás fölött. 1938 őszén már három Nagy testvér tartózkodik nála, s az unokatestvérekkel együtt olykor öten-hatan vannak. A Zöldfa (ma Világos) u. 20. szám alatt laknak egy kis udvari szoba-konyhás lakásban, s a szülők hazulról hozzák a szegényes ennivalót. Mivel a polgári iskolában nem tanultak latint, s nehéz lett volna egyetlen nyár alatt négy év anyagát pótolni, ősszel a pápai református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait.
Első GENETIKAI ultrahang- részletesen a rendelőből
Már a polgári iskolában kitűnt a rajz és az irodalom iránti érdeklődésével és tehetségével. Osztályfőnöke és magyartanára többször felolvastatta a dolgozatát, saját gyerekéhez pedig elhívta rajzra tanítani. László érdeklődési köre a középiskolában még egyértelműbbé vált. A kereskedelmi tárgyakat különösebben nem szerette, ugyanakkor aktívan részt vett a pápai Képző Társulat munkájában, amelyet Weszely László igazgató irányított. Kéthetente voltak ülések, s ezeken mintegy százan vettek részt. Nagy László kizárólag rajzaival szerepelt. Egyik képére megkapta az iskola Kossuth-díját. Kiváló rajztanára volt, a Franciaországot megjárt A. Tóth Sándor, akinek különóráit látogatta. Az ő szempontjából az iskola másik meghatározó tanáregyénisége Szathmáry Lajos, egy ideig magyartanára, Hódmezővásárhelyről került ide, ahol létrehozott egy kollégiumot tanyai gyerekek számára, kivívva Németh László elismerését is. A diák Nagy Lászlóról mindenki tudja, hogy keze rettentő erejű, ugyanakkor ügyesen rajzol, fest, de verseit nem mutatja senkinek. A festés némi kenyérkereseti lehetőség: 1941 karácsonyára például úgy tudja megvenni a József Attila-kötetet, hogy eladja két vízfestményét, s fest a keramikusnak is. Később az is felvetődött, dolgozzon majd a herendi porcelángyárban. Az iskolában németet és fakultatív angolt tanult, s már ekkor próbálkozott fordítással.
Háborús évek és érettségi
Az 1944-1945-ös tanév nehezen indult, s a háború miatt félbe is szakadt. Csak április legvégén folytatódott a tanítás, s az érettségire augusztus 8-án került sor. Nagy László hullámzó teljesítményt nyújtott, jelest csak magyarból kapott. Irodalomból Kazinczyról, majd a Nyugat költőiről kellett beszélnie. A. Tóth Sándor biztatta, menjen művészi pályára. Szüleit azonban a háború szinte teljesen kifosztotta, semmi pénzük nem volt. S marasztotta a húszéves fiatalembert a szerelem is.
Iszkáz és környéke megszenvedte a háborút. Német tankok ásták be magukat a pápai országúton, már 1944 márciusában légi csata zajlott a falu fölött. A téli hónapokban egy bácskai menekült házaspár lakott náluk. Vitsek János gyógyszerész feleségének László a verseit is megmutatta. Majd Nagy Mária veszprémi szállásadói költöztek hozzájuk. Március végére odaért a front. Gyújtóbombáktól kigyulladt a falu, a rémült emberek a mezőkre futottak. Nagy Béla és László fia egymásról mit sem tudva vagdosták le köteleikről az istállókban az állatokat. A falu közepén találkoztak. Március 26-án jöttek be a szovjet csapatok. Lászlót lengyel tiszti zubbonya - egyetlen kabátja - miatt sebesült ellenségnek vélik, apját meg a hozzájuk menekített állatok miatt grófnak. A falu népe a pap pincéjében retteg. Lászlónak meg kell mutatnia a környéket egy szovjet tisztnek, de épségben hazaér. Apját hajtónak parancsolták az összeterelt háziállatok mellé, de a falu határában sikerült megszöknie, hazatérni a kifosztott gazdaságba. Egy csődörcsikót találtak meg a mezőn, s a nyárádiaktól kaptak egy pár borjút.
Költői pálya és bolgár ösztöndíj
Az érettségi után László részt vett a falusi fiatalok és a család életében. Barátjával csak ábrándozott, hogy Pestre távoznak. Ez időben már rendszeresen írt verseket a maga készítette kis zsebbe való füzetekbe. 1946 őszén grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. Alakrajzra Borsos Miklós tanította. 1947 szeptemberében átiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajz szakára. Kmetty János növendéke, Barcsay Jenő is tanította. Ebben a tanévben jelennek meg először versei országos jelentőségű folyóiratban, a Valóságban. Ez a lap az új magyar értelmiség folyóirataként indult 1945-ben, s 1947 tavaszától a NÉKOSZ lapja Lukácsi Sándor szerkesztésében. Ez időben Nagy László már nem titkolta költői ambícióit, mégsem ő, hanem egy diáklány vitte el a verseket a szerkesztőségbe. Nyilván a megjelenés, az azt követő újabb publikációk és gyors sikerek is siettették elhatározását, hogy mégsem festő, hanem költő lesz.
1948-ban már a Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott be magyar-szláv szakra, de a második félévben áttért orosz szakra, hogy Jeszenyint fordíthasson. Diákéveiben népi kollégiumok lakója, eleinte szervezője is, szívvel-lélekkel részt vesz a közösségek életében. Itt ismerkedik meg névrokonával, a később B. Nagy László néven ismertté vált kritikussal, pályakezdő képzőművészekkel, majd költőkkel: Juhász Ferenccel, Simon Istvánnal. Előbb a Damjanich utcai, majd a Dózsa György úti kollégium lakója. 1947 őszétől az Andrássy úti Dési Huber István Népi Kollégiumban él, ő kapja a kollégium százforintos ösztöndíját. Bölcsészként a Bajza utcai József Attila Népi Kollégiumba költözik, majd az egyre szigorodó körülményekből kiábrándulva visszakéredzkedik a Dési Huber Kollégiumba. Nyaranta táborozik az Alföldön, a Balaton mellett, Fonyódon, de haza is jár a szüleinek segíteni. Szociológiai felmérésekben vesz részt, inkább a rajzaival. Rendszeresen jár a Győrffy Kollégium előadásaira. A szovjet ösztöndíjból nem lett semmi, de alighanem helyette kiküldik - most már nem diákként, hanem íróként - Bulgáriába, hogy tanulja meg a nyelvet, fordítson bolgár irodalmat. Később bebizonyosodott, hogy a kor kulturális politikájának talán legjobb személyi döntése volt ez. A pályakezdő költő kisebb vakációs megszakításokkal 1949 őszétől 1951 nyaráig közel két évet töltött Bulgáriában, s később is gyakran visszajárt. Háziasszonya s egyben nyelvtanára Zsána Nikolova Szófiában. Nagy Lászlónak eleinte sok nehézsége volt, bár ekkori versei erről nem tanúskodnak. Egy ösztöndíjas társának a visszaemlékezése szerint a rendkívül hideg és rideg télben 1950 elején haza akart térni, s alig lehetett szándékától eltéríteni egy hosszabb utazás ötletével, ami a földrajzos Dudás Gyulának volt hirtelen terve. Melegebb tájakat kerestek, ámde mindenhol kemény telet találtak. Mégis, ez úton találkozott először a költő igazán a bolgár néppel Kosztenec falu kocsmájában vagy a vonatutakon. A tenger is legkegyetlenebb arcát mutatta Burgaszban. Tanára a népköltészeten keresztül ismertette a nyelvvel, s ez igen szerencsés módszernek bizonyult. Nemcsak a fordítási anyaghoz segítette hozzá ugyanis, hanem arra is rákényszerítette, hogy a magyar népköltészetben s annak elméleti irodalmában alaposan elmélyedjen. Hazatérése után szembesül a megváltozott viszonyokkal. Nehezen tájékozódik, eszmélése vontatott, fel kell dolgoznia az ellentétes élményeket.
1952 nyarán már határozottan látja feladatait, amint ezt Aszály című verse meggyőzően tanúsítja. Közben elég nehéz anyagi körülmények között él, de nem vállalja, hogy a Szabad Nép munkatársa legyen. Albérletekben hányódik, egyszer ki is fosztják. 1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit költővel. A következő évben megszületett András fiuk. A költő újabb kötetei, A nap jegyese 1954-ben és A vasárnap gyönyöre 1956-ban az igazi beérkezés könyvei, a második egyúttal annak a lírai forradalomnak is programos műve, amely Juhász Ferenc és Nagy László nevéhez fűződik ezekben az években. 1956 eseményeiben csak verseivel és a belőlük sugárzó szellemiséggel vett részt a költő. A Kisdobos viszont 1957 elején megszűnik, Zelket letartóztatják, Nagy László állás nélkül marad, s közben felesége is beteg. Biztos keresetet csak a fordítástól remélhet. Újból angolul tanul, megszereti Lorcát is, s terjedelemre is hatalmas műfordítói munkásságának jelentős része születik ezekben az években. 1959-ben az Élet és Irodalomhoz hívták képszerkesztőnek, s haláláig ez a munkahelye: élete végén már főmunkatársként vehetett részt a lap szerkesztésében. 1957-ben kiadott gyűjteményes kötete, a Deres majális a nyilvános fórumokon visszhangtalan maradt. Másokkal együtt Nagy Lászlót is politikailag ítélték el és meg, s így csak 1965-ben jelenhetett meg ismét könyve neki s Juhász Ferencnek egyaránt. Ettől kezdve azonban töretlen költészetének ismertté é... Megjelent a WHO első globális iránymutatása. Történelmi jelentőségű dokumentumot tett közzé 2025.
Egészségtudatosság és termékenység
Kell-e magunkat tartalékolni babaprojektnél, illetve hányszor érdemes együtt lennünk? Nem tudhatjuk, hogy egy pár hol tart, még csak tervezik a babát, vagy már sok kudarcos hónap, akár vetélés is mögöttük van. “Hogyan ne hízzunk el karácsonykor?”- olvasható egyre több helyen. A kevés alvást sokszor majdnem pozitív szokásnak tekintjük. A morbid elhízás, vagy a jelentős alultápláltságról könnyű megmondani, hogy egészségtelen testalkattal állunk szemben. Fontos, hogy egy kitűzött cél lebegjen előttünk. Mindannyian tudjuk, hogy a túlsúly érelmeszesedést, magas vérnyomást és cukorbetegséget okoz. A meddőségben rengeteg tabutéma van, nem beszélünk róla nyíltan, és az iskolákban sem esik róla szó a biológiaórákon. Mivel minden 5.