2022 decemberétől lehetett tudni, hogy a kormány államosítani kívánja ezt a szektort, ami tavaly júliustól meg is történt. A védőnői szolgálatok államosítása 2023. július 1-jével lépett életbe, ami jelentős változásokat hozott a rendszer működésében. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, Bábiné Szottfried Gabriella szerint a cél egy egységes munkáltatói háttér létrehozása volt, szemben a korábbi széttöredezett, sokszereplős struktúrával. Az államosítás hátterében a bérrendezés és az egységes szakmai felügyelet, feltételrendszer kialakításának igénye is állt, amelyek már korábban is felmerültek kezdeményezések formájában.
A változások háttere és céljai
A védőnők bérezése és munkakörülményei már régóta napirenden voltak. 2013-ban Bábiné Szottfried Gabriella már összeállított egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére. 2017-ben ismét napirendre került a szolgálatok államosítása, miután több száz védőnő egyénenként fordult a döntéshozókhoz. A fő mozgatórugó a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyeletet és feltételrendszert is szorgalmaztak. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a szakdolgozói bértábla hatálya alá, kevésbé került szóba az egységes rendszer, egészen 2022. december végéig, amikor is megtörtént az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépése.
A legmarkánsabb módosítás, hogy a védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető. Korábban vállalkozói formában is működtek szolgálatok, de ez a jövőben nem lehetséges. Azok, akik nyugdíj után folytatnák a tevékenységet, az OKFŐ-től kapnak majd továbbfoglalkoztatási engedélyt. A jelenleg önkormányzati, intézményi és egyetemi fenntartású szolgálatoknál dolgozók hamarosan megkapják működési engedélyük felmondását, és kijelölésüket az új munkahelyükre. A működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezték a könnyebb lebonyolítás érdekében, és a módosítás költségeit a megyei intézmények viselik. A védőnői körzetek nem változnak, azaz a kinevezés arra a körzetre vonatkozik, ahol az érintett jelenleg is dolgozik.
Az államosítás gyakorlati következményei
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”, ami a védőnőkre is vonatkozik majd. Nem járnak automatikusan azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket korábban az önkormányzatok biztosítottak. Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit, autót vagy gépjármű fenntartást nem fizettek jellemzően, és ez a jövőben sem változik. Számos más kérdés, mint például a szolgálati lakás biztosítása, önkormányzati hatáskörbe tartozott, és az átalakítás kapcsán ezek is változhatnak. Az OKFŐ álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni.
A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat, határozza meg a helyettesítések rendjét és díjazását, valamint dönt a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számáról. A védőnők évenkénti minősítését a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá. Az egységes informatikai rendszer bevezetése nem július 1-jén történik meg, és az OKFŐ ígérete szerint az átállást úgy szervezik, hogy a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára. A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítanák, de még nem született döntés a szükséges karbantartások költségeiről.
Hogyan működik a védőnői rendszer?
Az új rendszerrel kapcsolatos aggályok és kritikák
A 444.hu nemrég átfogó cikket jelentetett meg a Védőnői Országos Információs Rendszer (VOIR) bevezetéséről, amelyben több védőnő fejezte ki ellenérzését a rendszerrel és annak használatával kapcsolatban. Többek között kiemelték, hogy a program alapvető hiányosságai kockáztatják a gyerekek egészségét, és veszélyeztetik a védőnők alapvető tevékenységét. A VOIR bevezetésének technikai feltételei sok helyen nem adottak: nincs megfelelő internetelérés, vagy eszközhiány miatt több védőnőnek kell osztoznia egyetlen számítógépen, ami adatvédelmi problémákat vet fel. Emellett mentorok nem mindig tudták elvégezni a képzéseket, mert ők maguk sem ismerték eléggé a rendszert.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felmérése szerint az államosítást követően a válaszadók csaknem harmada számolt be arról, hogy saját költségen kellett kisebb értékű felszerelést, eszközöket beszereznie. Az önkormányzatok megszüntették a takarítás, internet- és telefonelőfizetés, valamint a nyomtatók üzemeltetésének finanszírozását is. A korábbi rendszerben a tiszti vezető és az önkormányzati vezető védőnők hatékonyan együttműködtek, biztosítva a szakmaiságot. Az új rendszerben a mentorvédőnőknek kellene ezt a szerepet betölteniük, de sok helyen hiányt szenvednek, és a meglévő mentorok túlterheltek.
A korábbi munkáltatói jogokat gyakorló önkormányzatok számos kedvezményt (pl. lakás, cafetéria, utazási támogatás) biztosítottak, amelyeket kivontak a rendszerből. A beígért 20%-os béremelés sem valósult meg sokaknál, és a munkáltatói döntésen alapuló juttatásokat sem utalják ki. A szakmai támogatottság és megsegítés szinte egyáltalán nem valósul meg, és jól működő minőségirányítási rendszerek kerültek a kukába. A helyettesítési gyakorlattal a védőnői körzetekben drasztikusan megnőtt a gondozottak száma, egyes helyeken akár 400 főt is ellátnak, miközben az optimális létszám 180-200 fő lenne.
| Körzet típus | Optimális gondozott szám | Jelenlegi gondozott szám (helyettesítéssel) |
|---|---|---|
| Területi védőnői körzet | 180-250 fő | Akár 400+ fő |
Az államosítással a védőnői hálózat elveszíti személyes jellegét. A jelenlegi 5063 védőnőből 4042 önkormányzatoknál dolgozott, és sokaknak nincs új szerződésük. A helyi önkormányzatok korábban jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, helyenként ez elérhette a 30%-ot is. A megyei kórházak, amelyek maguk is finanszírozási válsággal küzdenek, valószínűleg nem tudják pótolni ezt a kieső összeget.
Az országos vezető védőnő, Odor Andrea tanulmánya szerint 2006-ban még a legaprófalvasabb régióban is a védőnők 70%-a egy vagy két településen dolgozott, míg ma a kékkel jelölt, krónikus gyerekhiányos körzetekben a védőnők kénytelenek több települést is ellátni. A főváros belső kerületeiben is kevés a gyerek, ami a körzetek összevonásához vezethet, ritkítva a látogatásokat. Ugyanakkor a külső, kedvezőbb lakásárakat kínáló kerületekben sok gyerek jut egy szolgálatra. A betöltetlen állások ott halmozódnak, ahol a védőnőknek nehéz, telepi körülmények között kell dolgozniuk, és a területi pótlékok mértéke nem elegendő.
A védőnők egészségügyi dolgozók, akik nem keresnek jól, és a pályaelhagyás egyik legfőbb oka az alacsony fizetés. Semmilyen valós szakmai indok nincs arra, hogy a védőnőket a megyei kórházak alá rendeljék, hiszen ők az alapellátás részei, akárcsak a háziorvosok. A helyben elérhetőségük a lényeg. Az államosítás politikai okokból történik, hogy újabb feladatokat vegyenek el az önkormányzatoktól, és ezzel kiüresítsék a működésüket. Az oktatás, a szociális ügyek után most az alapellátás került sorra.
A szakszervezet felmérése szerint a hét elégedett védőnőből négy az ágazati béremelésnek örült, amely minden egészségügyi szakdolgozót megilletett. A válaszadók csaknem harmada számolt be arról, hogy saját költségen kellett kisebb értékű felszerelést, eszközöket beszereznie. Az adatbekérő lapok tartalma aggodalmakat vetett fel a magánhasználatú gépek ellenőrzésével kapcsolatban, de Bábiné Szottfried Gabriella szerint nem megalapozottak ezek az aggodalmak, és a jogszabályi előírások egyértelműen fogalmaznak.
