A várandósság alatti alkoholfogyasztás az egyik leggyakoribb és legősibb magzatkárosító (teratogén) ártalom. A magzat a terhesség teljes ideje alatt ki van téve a várandós anya szervezetébe kerülő minden értékes és káros anyag hatásának. Sajnos nemcsak a vitaminok, ásványi anyagok jutnak át a placentán keresztül a magzat szervezetébe, hanem az olyan ártalmas anyagok is, mint az alkohol, a drog vagy a nikotin. A méhen belül fejlődő baba a terhesség első harmadában (első trimeszter) érzékeny leginkább mindenfajta káros hatásra, így alkoholra is, de a várandósság későbbi szakaszában fogyasztott alkohol is károsan befolyásolhatja a magzat növekedését. A terhesség első heteiben fejlődnek ki a magzat létfontosságú szervei, ekkor nagyon sok nő még nem is tud arról, hogy gyermeket vár.
A magzati alkohol szindróma (FAS)
Az alkohol legfontosabb káros hatását a magzati idegsejtekre fejti ki. Gátolja azok megfelelő fejlődését és szerveződését, ezáltal súlyos idegrendszeri károsodásokat okozva. A magzat szervezete nem rendelkezik még olyan enzimekkel, amelyek képesek lennének az alkohol lebontására, a placentán átjutott alkohol, annak mennyiségétől, rendszerességétől függően különböző mértékben károsítja a születendő gyermek szervezetét, elsősorban az idegrendszerét. Mivel a magzat alkohol lebontása sokkal lassabb, mint a felnőtteké, a magzat véralkoholszintje magasabb lesz, mint az az anyai szervezetében mért érték. Az alkohol károsan befolyásolja a baba oxigén- és tápanyagellátottságát, szöveteinek, szerveinek, agyának fejlődését. Ezen károsodások összefoglaló elnevezése a magzati alkohol szindróma.
A magzati alkohol szindróma jellegzetes tünetei a növekedésbeli lemaradás, a koponya- és arcdeformitások, valamint az idegrendszeri károsodások, amikhez az esetek több mint felében súlyos szívfejlődési rendellenesség is társul. Három fő tünete van, amely a megszületést követően válik szembetűnővé: a jellegzetes arc, a növekedés elmaradása és a központi idegrendszert érintő eltérések.
Jellegzetes arcvonások
A magzati alkohol szindrómában szenvedő újszülötteknél ugyanis szembetűnő lehet a kicsi fejkörfogat (úgynevezett microcephalia). Ezen kívül jellemző a keskeny felsőajak, az orr és a felsőajak közötti bemélyedés (úgynevezett filtrum) hiánya, valamint a rövid szemrések. Az áll gyakran feltűnően kicsi. Az arcdeformitás mértéke sok esetben jól korrelál az agyi károsodás mértékével. A jellegzetes arcformára figyelhet fel az orvos születést követően: kicsi szemek, belső szemzugot fedő bőrredő, az orr és a felső ajak közötti bemélyedés - filtrum - elsimultsága, vékony felsőajak, lelapult arcközép, mélyen ülő fülek, a fülporc szegényesen formált, alacsony homlok.
Növekedési elmaradás
Az esetek 80%-ában az átlagostól elmarad a születési súly, és súlyos esetben a fej és a végtagok remegése is megfigyelhető. A magzati korban kezdődő és születés után folyamatosan fennálló növekedési elmaradás a testhosszban, testsúlyban. A terhesség későbbi szakaszában (második-harmadik trimeszter) az alkoholhatás az agy fejlődése mellett főként a magzat növekedését befolyásolja hátrányosan: az ilyen babák testhossza és testsúlya jelentősen elmarad az átlagostól.
Központi idegrendszeri eltérések
Talán a legfontosabb a központi idegrendszert érintő eltérések: mentális retardáció, tanulási nehézségek, figyelemzavar, viselkedészavarok, koordinációs zavarok, beszédzavar, látás- és hallássérülés. A baba mozgásfejlődése elmarad az átlagostól és beszélni is jóval később tanul meg. Nyilvánvalóvá válnak a viselkedészavarok, az ingerlékenység, türelmetlenség, nyugtalanság, iskoláskorban pedig a tanulási zavarok kerülnek előtérbe. Ez utóbbiak rendszerint elég súlyosak ahhoz, hogy csak speciális iskolában vagy osztályban tudják a gyerekek megállni a helyüket. A magzati alkohol szindrómával születő gyermekek mindössze egyötöde képes normál tanrendű iskolában befejezni tanulmányait. Nagyon gyakori a hiperaktivitás, ami sokszor önmagában is indokolja a speciális oktatási rendszer igénybevételét. A legsúlyosabb esetekben súlyos fokú mentális retardáció alakul ki. Az értelmileg ilyen mértékben érintett gyerekek gyakran látás- és hallássérültek is, és nem ritkán intézetben nevelkednek. A folyamatosan fejlődő idegrendszer a várandósság teljes időtartama alatt fokozottan érzékeny az alkohol károsító hatására: súlyos zavarokat szenvedhet az agy bonyolult struktúráinak kialakulása és az agysejtek közötti összeköttetések normális szerveződése. Ennek eredménye, hogy a magzati életben alkoholhatást elszenvedett gyermekek már születésüktől kezdve ingerlékenyebbek és szellemi képességeik jellemzően gyengébbek. Gyakori jelenség a figyelemzavar, a beszédfejlődési nehézség, a memóriakárosodás, ami iskolás korban tanulási problémákban nyilvánul meg.
Egyéb rendellenességek
Előfordulhatnak még szívfejlődési betegségek, végtag rendellenességek is. A fentieken túl egyéb eltérések is előfordulhatnak, amelyeket összefoglaló néven magzati alkoholhatáshoz kapcsolható rendellenességekként szoktak említeni. Ezek közé tartoznak pl. az olyan szívfejlődési rendellenességek, mint a kamrai vagy pitvari septumdefektus (sövényhiány, a szív jobb és baloldali üregeit elválasztó fal fejlődési hibája) vagy a különböző szívzörejek, az ízületi rendellenességek, vesefejlődési problémák (pl. patkóvese), látászavarok (pl. kancsalság), vagy az olyan fejlődési rendellenességek, mint a szájpad- vagy ajakhasadék. Rendszerint csak felnőttkorban napvilágot látó probléma, hogy a fiúgyermek felnőttkori spermaszáma is alacsonyabb magzati alkohol szindróma esetén.
Az alkohol hatása a terhesség első 20 napjában
A megtermékenyített petesejtben az ivarsejtek összeolvadásának pillanatától folyamatos sejtosztódás zajlik. Kezdetben minden újonnan keletkező sejt egyforma, és alkalmas arra, hogy bármilyen irányban továbbfejlődjön. A méh nyálkahártyájába való beágyazódás pillanatától viszont már minden sejtnek pontosan meghatározott feladata van: egy részükből az ekkor még embriónak nevezett, leendő magzat indul fejlődésnek, más részükből a méhlepény, illetve a magzatburok kialakulása veszi kezdetét. A beágyazódás folyamata 5-8 nappal a megtermékenyülés után kezdődik, és a 9-10. napra fejeződik be. Az egyes szervek fejlődése a 21. napon indul el - ekkorra a nő már észleli a menstruáció elmaradását, vagyis a szervezet már biztos jelét adja annak, hogy az anyaméhben egy új élet fejlődik. Ennek két okból van kiemelt jelentősége. Egyrészt azért, mert a megtermékenyítést követő első 20 napban minden magzatkárosító hatás a „mindent vagy semmit” elv szerint jut érvényre. Azaz, ha az osztódó sejtek károsodása jelentős mértékű, a beágyazódás elmarad vagy félbeszakad, és legfeljebb csak a havivérzés késése jelzi a kezdődő és megszakadt terhességet. Ha viszont a károsodás kijavítható, akkor a korai stádiumú osztódó sejtek tökéletesen korrigálják a hibát, és a megtermékenyült petesejt fejlődése a megfelelő úton halad tovább. A legkorábbi szakaszban tehát - amikor a nő még nincs tudatában a fogantatásnak - az embrió védett a fejlődési rendellenességek kialakulásával szemben. Ezzel ellentétben a szervfejlődés időszakában (a 3-8. hét között) az embrió már rendkívül érzékeny a károsító hatásokra.
A terhesség korai szakaszában történő alkoholfogyasztás növeli a koraszülés esélyét, akkor is, ha a későbbi trimeszterekben a kismama felhagy az ivással. A mértékletes alkoholfogyasztás, ami napi 2 egységnél, vagyis 2-3 dl bornál vagy két pohár sörnél kevesebb alkoholmennyiség elfogyasztását jelenti, nem lehet ártalmas - ezt egyes kutatások feltételezik, de mások szerint a babavárás 9 hónapja alatt az alkohol fogyasztása teljes mértékben kerülendő. A szervi fejlődésre, oxigénellátásra már kis mennyiségű alkohol is negatív hatással van. A „még biztonságos” határ meghúzása azért sem lehetséges, mert nemcsak az elfogyasztott alkohol mennyisége, hanem az anya életkora, súlya, általános egészségi állapota, valamint az alkoholfogyasztás rendszeressége is befolyásolja a magzatra kifejtett hatást. Annyi bizonyos, hogy a terhesség első trimeszterében történő alkoholfogyasztás a legkárosabb, és akár kisebb mennyiséget rendszeresen, akár nagyobb mennyiséget alkalmanként fogyaszt az anya, a születési rendellenességek rizikója jelentősen növekszik.
Mit tehet az alkohol a magzattal?
A dohányzás hatása a terhesség alatt
A dohányzás egyértelműen rontja a nők termékenységét. Ennek oka a cigarettában lévő különféle vegyületeknek, a nikotinnak, a cianidnak és a szén-monoxidnak a petesejtekre gyakorolt hatásában keresendő. A nő petesejtjei véges számban vannak jelen már a születés pillanatában, és az élet során nem termelődnek újabbak. Az említett anyagok felgyorsítják a megtermékenyítésre alkalmas petesejtek számának csökkenését, ami a sejtek újratermelődésének hiánya miatt semmiképp sem előnyös a termékenység szempontjából. A cigarettafüst a megtermékenyítésre alkalmas petesejtek genetikai anyagára is negatív hatással van, ezért a magzati rendellenességek, például a 21-es kromoszóma többlet példánya miatt kialakuló Down-szindróma kockázata is növekszik. A dohányzásnak egy további, az egészséges terhességre nézve kockázatos hatását is kimutatták: a nikotin összehúzódásokat válthat ki a petevezetékekben, aminek eredményeként megnő a méhen kívüli terhességek kialakulásának esélye.
A méhen belül fejlődő magzat az anya vérkeringésén keresztül a cigarettafüst már említett, káros anyagaival kerül kapcsolatba. Ezek az anyagok gátolják a magzat megfelelő oxigén- és tápanyag-ellátottságát, ami lassítani fogja a baba növekedését és fejlődését. Emiatt megnő egyrészt a koraszülés kockázata, az újszülött továbbá nagyobb eséllyel jön világra az átlagosnál jóval alacsonyabb születési súllyal és fejletlenebb szervekkel. A terhesség alatti dohányzás következtében a vetélések, a halva születések, illetve a különféle születési rendellenességek (például farkastorok, nyúlszáj, szívfejlődési zavarok) megjelenésének kockázata is nőni fog. A méhlepény állapota is jelentősen romolhat, aminek következtében túl hamar elválhat a méhtől, növelve ezzel a vérzések kockázatát. Más esetekben elől fekvő méhlepény alakulhat ki, ami részben vagy akár teljesen is elfedheti a méhszájat (ez az úgynevezett placenta previa). További problémák forrása lehet, ha a fejlődő embriót közvetlenül körülvevő vékony hártyaréteg, a magzatburok már a 37. hét előtt megreped.
A dohányos kismamák általában kevesebbet esznek, így a magzat nem jut elegendő és összetételében a fejlődésének megfelelő tápanyaghoz. A dohányzáskor keletkező szénmonoxid átjut a magzatba és csökkenti a vér oxigéntartalmát. A dohányzó kismamák újszülöttjeinek súlya átlag 200 grammal kisebb, mint a nemdohányzóké. A nikotin érösszehúzódást okoz. Egyetlen szál cigaretta elszívása is órákra beszűkíti a méhfal ereit, ezáltal csökken a lepény vérellátása, így a magzat táplálék- és oxigénellátása is. A méhlepény növekedése együtt jár a lepény érési folyamataival. Ultrahangvizsgálattal kimutatható a dohányos kismama méhlepényének természetesnél lényegesen gyorsabb érési, öregedési folyamata. A lepény idő előtt elmeszesedik, ami az ultrahang képen félreérthetetlenül kivehető.
Megelőzés és tanácsok
Összefoglalva azt mondhatjuk el és azt tanácsoljuk, hogy aki családot tervez, illetve még nem tudja biztosan, hogy várandós-e, vagy már a szíve alatt hordja a gyermekét, az inkább tartózkodjon az alkoholfogyasztástól. Terhesség alatt nincs biztonságos határ az alkoholfogyasztásban. A legbiztosabb megoldás az, ha a várandós anya a terhesség alatt teljes mértékben kerüli az alkoholt! Alkoholfüggőség esetén kérjen segítséget!
Ha a megelőzésre nem fektetett kellő hangsúlyt a leendő anya, akkor a legtöbb, amit tehet, hogy őszintén bevallva kihágásait segíti az orvosokat abban, hogy mielőbb felállítható legyen a baba fejlődési rendellenességeit magyarázó diagnózis. A korai diagnózis ugyanis lehetővé teszi, hogy kezdetektől megfelelő ellátásban részesüljön az újszülött, illetve így idejében elkezdhető az egyénre szabott fejlesztés, ami az életkornak megfelelően mozgás-, beszéd- vagy viselkedésterápiát jelenthet.
Ideális esetben a várandós anyuka nem dohányzik, és természetesen a környezetében bárki más sem. Minden szál cigi, amit elszív a dohányos, közel 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, közülük nagyon sok különösen veszélyes, így ezek közvetetten a még meg nem született magzatra is káros hatással vannak. A dohányzás abbahagyásával hosszú távon is egészségesebb életet biztosíthat a kismama a gyermeke számára. Szakértők szerint a legeredményesebb, ha a dohányzó személy azonnal abbahagyja a dohányzást. Sokaknak azonban ijesztő lehet, és talán nem is tűnik járható útnak ez a drasztikus megoldás. Nikotinpótló terápia: Érdemes érdeklődni az orvosnál, leszokást támogató központoknál a lehetőségekről. Ma már számtalan ingyenes szolgáltatás segíthet a leszokásban. A családtagok, barátok bevonása: Fontos, hogy a családtagok és barátok legyenek tekintettel a leszokóra.
