A várandósság és a gyerekvállalás számos változást hoz az ember életébe, melyek munkajogi és albérleti szempontból is jelentős hatással bírnak. Fontos, hogy a leendő szülők tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, hogy a terhesség és a kisgyermekkel otthon töltött időszak a lehető legnyugodtabb legyen.
Munkajogi védelem várandósság és gyermekvállalás esetén
A Munka Törvénykönyve (Mt.) kiemelt védelmet biztosít a várandós, reprodukciós eljárásban részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak. Amikor megtudjuk, hogy kisbabát várunk, valószínűleg nem munkajogi kérdésekkel szeretnénk foglalkozni, mégis a nyugodt készülődés érdekében érdemes némi figyelmet szentelnünk ennek a területnek.
Bejelentési kötelezettség és felmondási védelem
Kismamaként először is fontos tudnunk, hogy nincs bejelentési kötelezettség a munkáltató felé a várandósság tényéről. A törvény nem kötelezi a kismamákat arra, hogy közöljék a munkaadóval, hogy várandósok. Alapvetően nem vagy köteles elmondani a munkáltatódnak, ha gyereket szeretnél, és a gyerekvállalás kérdésére a munkáltató sem az állásinterjú, sem a munkaviszony fennállása alatt nem kérdezhet rá.
A felmondási védelem azonban csak akkor él, ha a munkavállaló bejelentette a várandósságát. Ha előzetesen elmulasztjuk közölni a várandósság tényét, és a munkáltató időközben kezdeményezi munkaviszonyunk felmondással történő megszüntetését, úgy még tájékoztathatjuk a várandóságról. Ez az eljárás követendő akkor is, ha a munkavállaló emberi reprodukciós eljárással összefüggő (például lombikprogram) kezelésen vesz részt.
A munkáltató nem mondhat fel a várandós, valamint reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalónak - a kezelés esetében annak kezdetétől hat hónapig. Reprodukciós eljárás esetén a kezelés végével, de legkésőbb hat hónap elteltével a felmondási tilalom megszűnik. Fontos, hogy a felmondási tilalom csak az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére érvényesül. A felmondási védelem célja, hogy a munkád elvesztése, vagy az ettől való félelem ne befolyásolja a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseidet.
A felmondási védelem azonban nem vonatkozik az azonnali hatályú felmondásra, tehát ha nem láttad el megfelelően a munkádat vagy nem tartottad be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátanak el. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra. Az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a próbaidő alatt is köteles betartani, tehát a felmondás oka ekkor sem lehet a várandósság.
Mi a rendszerváltás ára? – Ki fizeti meg végül?
Munkakörülmények és kedvezmények
A hivatalos bejelentés a rendszeres orvosi vizsgálatok miatt is kardinális kérdés: szinte elkerülhetetlen a munkahelyről történő gyakori késés vagy a napközbeni elkéredzkedés. A munkáltatónak kötelessége elengedni a munkavállalót az orvosi vizsgálatokra, azonban ezzel nem szabad visszaélni, a munkavállalónak is együttműködési kötelezettsége van. A jogszabály által kötelezőnek előírt vizsgálatok (például a munkaköri alkalmassági vizsgálat) azok, amelyekre munkaidőben is elmehetünk, és a munkavégzés alól mentesülünk.
A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha terhességed miatt eredeti munkakörödben nem dolgozhatnál tovább, mert az káros lenne a te vagy a babád egészségére, módosítani kell a foglalkoztatásod feltételeit vagy másik munkakörbe kell helyezni téged a gyermeked egy éves koráig. Ilyenkor az új munkakör alapbére nem lehet kevesebb, mint az eredeti. Ha nincs olyan munkakör, amely megfelelő lenne neked, a munkáltatód köteles felmenteni a munkavégzés alól, és az eredeti munkaköröd szerinti munkabért fizetni.
A várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig nem dolgozhatsz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, csak akkor, ha ehhez hozzájárultál. A kismamákra váró vizsgálatok időpontját érdemes előzetesen leegyeztetni a munkáltatóval és bízni annak rugalmas munkáltatói kezelésében.
Szabadságok és juttatások
Az anyák számára szülési szabadság, az apák számára apasági szabadság, és mindkét szülő igénybe vehet a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot és szülői szabadságot is a gyermek hároméves koráig.
Az alábbi táblázat foglalja össze a gyermekvállaláshoz kapcsolódó főbb szabadságokat és juttatásokat:
| Szabadság típusa | Időtartam | Jogosultság | Juttatás |
|---|---|---|---|
| Szülési szabadság | 24 hét (ebből max. 4 hét a szülés előtt) | Szülő nők, örökbefogadó anyák | Csecsemőgondozási díj (CSED) |
| Apasági szabadság | 10 munkanap | Apák (gyermek születésétől vagy örökbefogadástól számított 2. hónap végéig) | Első 5 nap 100%, utána 40% távolléti díj |
| Fizetés nélküli szabadság gyermek gondozása céljából | Gyermek 3 éves koráig (tartósan betegnél 10 éves korig) | Mindkét szülő | Gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) |
| Szülői szabadság | 44 munkanap | Mindkét szülő (ha a munkaviszony legalább 1 éve tart) | 10% távolléti díj (GYED/GYES levonással) |
A szülési szabadság alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) vagy jogosult, ami azt jelenti, hogy a teljes jövedelmedet megkapod, de fontos, hogy ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathatsz. A 24 hét szülési szabadság lejártát követően a gyermek három éves koráig mindkét szülő jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermek gondozása céljából, akár egyszerre is. Ez idő alatt gyermekgondozási díjra (GYED), majd gyermekgondozás segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő.
2023. január 1-jével ötről tíz munkanapra emelték az apasági szabadságot. Ezt a gyermek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyermekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyermek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart.
Visszatérés a munkába
Amennyiben szeretnél újra dolgozni, szándékunkat minden esetben 30 nappal korábban írásban közöljük munkáltatónkkal. A munkáltatónak 30 nap (vagy 60 nap közalkalmazottak esetén) áll rendelkezésére, hogy a kismama fogadására felkészüljön. Ha azonban az otthon töltött időszak alatt a cégnél megváltozott körülmények miatt nem tudják visszavenni a kismamát az eredeti pozíciójába, mert az megszűnt, akkor munkakörfelajánlási kötelezettség terheli a munkaadót. Amennyiben az otthontöltött időszak alatt volt bérfejlesztés a vállalatnál, az vonatkozik a kismamára is.
A felgyűlt szabadságot, a munkába állást követő 60 napon belül ki kell adni.
Albérleti jogok várandósan és kisgyermekkel
A terhesség az élet velejárója, és egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a saját lakást. Sokan albérletben élnek, és a gyermekvállalás kérdése itt is felmerül. Az albérlet keresők gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy kisállat nem vihető, és kismamát, gyerekeket nem látnak szívesen.
Albérleti szerződés és kikötések
A tulajdonosnak nem kötelessége elfogadni a kisgyermekes bérlőket, csak akkor, ha a bérleti szerződésben erre a pontra kitértek. Ha már tervben van a gyermekvállalás, érdemes jelezni, még a legelső lakásnézéskor is lehet puhatolózni. A cél értelemszerűen az elkerülhető konfliktusok tisztázása, így sokkal nyugodtabb és kellemesebb lesz a közös együttműködés.
A lakás bérbeadásának az érvényességéhez szükséges a szerződés írásba foglalása. Lényeges kérdés a bérleti jogviszony kezdete, a birtokbaadás. A bérlő rendeltetésszerű használatra jogosult, és lakhat a lakásban, és ez vonatkozik a bérlővel egy háztartásban élőkre is.
Felmondás és kilakoltatás
Mi történik, ha a főbérlő azért akarja kitenni az albérlőt, mert gyereket vár? Ha a szerződésben erről nincs szó, akkor a főbérlő sem tehet semmit, kivéve, ha be tudja bizonyítani, hogy az albérlője nem fizeti a lakbért és a rezsit. Fontos, hogy a lakbér és a rezsi kifizetését igazolni tudjuk, például banki átutalással.
A főbérlők legnagyobb aggálya, hogy a pár nem fogja tudni fizetni a lakást, a gyerekkel járó kiadások miatt, és majd neki kell az utcára tenni a gyerekes családot. A másik fő aggálya a tulajdonosoknak, hogy a gyerek majd lelakja a lakást. A lakás állapota a bérleti szerződés legfontosabb pontja: ha a bérlő hibájából, felelőtlenségéből adódik kár a lakásban, neki kell megjavíttatni, megszereltetni.
Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy egy bérleti szerződés felmondása után szinte minden esetben nehézségekbe ütközik a lakást önként el nem hagyó bérlő kilakoltatása, akár van kiskorú gyermeke, akár nincs. Egyik napról a másikra semmiképp nem lehet kirakni a lakót, mivel a felmondási idő 15 napnál nem lehet rövidebb. A bérbeadónak minden követelését törvényes úton kell érvényesítenie, nem teheti ki szimplán a bérlőt a lakásból végrehajtható okirat nélkül, erre közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozat vagy bírósági határozat alapján van joga.
Tulajdonosi jogok és korlátozások
Bár a főbérlő úgy gondolhatja, tulajdonosként nem kell figyelembe vennie az albérlője szavát, ez egyáltalán nincs így. A lakás bérbeadásától kezdve mind a bérlőt, mind a tulajt korlátozzák, de meg is illetik bizonyos jogok. A bérbeadó nem állíthat be bármikor, hanem a bérlőnek alkalmas, előre egyeztetett időpontban mehet. Maradhat a tulajdonosnál kulcs, de ezzel nem élhet vissza, bejelentés nélkül nem mehet be a lakásba.
Sarkalatos kérdésként merül fel a dohányzás és az állattartás is. Bérleti szerződésben lehet ilyen kikötés, és ez lehet feltétele a szerződéskötésnek. Ha a bérleti szerződésben kikötés, hogy a bérlő nem tarthat állatot, vagy nem dohányozhat a lakásban, és ezzel ellentétes magatartást folytat a bérlő, akkor az szerződésszegő magatartás, ami alapján a bérleti szerződés felmondásának lehet helye.
Vitatémát jelenthetnek a szerelőmunkálatokból adódó kiadások is. Ha egy lakásban laknak, a benne lévő tárgyak, például a tűzhely, a csapok, a redőny vagy a konvektor, óhatatlanul elromolhatnak. Ha felmerül egy hiba a lakásban, akkor először a bérlő jelezze a problémát a bérbeadó felé.
