Az alacsony hemoglobinszint és a vashiány terhesség alatt: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Várandósság során a szervezetben számos természetes változás történik, melyek egyike az alacsony hemoglobinszint és az ebből adódó vérszegénység (anémia). Ez az állapot jelentős figyelmet érdemel, mivel az anya és a magzat egészségére is hatással lehet.

Mi a hemoglobin és miért fontos a terhesség alatt?

A hemoglobin a vér egyik legfontosabb alkotóeleme, amely a vörösvérsejtekben az oxigénszállítást végző vérfesték. Nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni, így a vér nem tud elegendő oxigént szállítani a szervezet valamennyi sejtjéhez, így a méhlepényhez és a magzat számára sem.

A vas a hemoglobin nélkülözhetetlen alkotóeleme, és számos fontos enzim működéséhez is szükséges. Ha a hemoglobin szintje alacsony, az a szervezet oxigénellátásának romlásához, fáradékonysághoz és akár komolyabb betegségekhez is vezethet.

Terhesség alatt a vérplazma térfogata fokozatosan növekszik, a terhesség előrehaladtával akár 40%-kal is. A vörösvérsejt tömegének 15-25%-os növekedése a III. trimeszterben már lemarad a plazma növekedéséhez képest, ezért csökken a vér festékanyag tartalma, azaz a hemoglobin.

Ez a fiziológiás hígulás a terhesség II. trimeszterében még nem jelent vérszegénységet, ha az érték 11 g/l, illetve a III. trimeszterben nem alacsonyabb a Hgb. Azonban az enyhén alacsony hemoglobin ilyenkor sem ritka, és fontos rendszeresen ellenőrizni, mert a túlzott vérszegénység a magzatra is hatással lehet.

Az alacsony hemoglobinszint okai terhesség alatt

Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány. A háttérben más, a várandóssággal össze nem függő okok is lehetnek, például vérképzőszervi betegség, gyulladásos bélbetegségek, krónikus vérzés vagy autoimmun betegségek. Általánosságban elmondható, hogy a várandósok 30-50%-a eleve alacsony vastartalékkal rendelkezik.

A vashiányos vérszegénység

Ez a terhesség alatti vérszegénység leggyakoribb típusa, amit a vas hiánya okoz a szervezetben. A vas a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin nélkülözhetetlen alkotóeleme. Egy felnőtt nő napi vasszükséglete 12-15 mg, várandósság és szoptatás során ez megduplázódik, 30 mg-ra nő. A szervezet vasfelszívó képessége nagyon korlátozott, és a vérzéses vasvesztés gyakori.

Folsavhiányos vérszegénység

A folsav egy B-vitamin, amely nélkülözhetetlen a vörösvértestek fejlődéséhez. Hiánya vérképzési zavart okozhat.

B12-vitaminhiányos vérszegénység

A B12-vitamin egy másik B-vitamin, amely nélkülözhetetlen a vörösvértestek fejlődéséhez. Ennek hiánya is vérképzési zavart okozhat.

Egyéb okok

• Krónikus vérzés - például gyomor- vagy bélrendszeri probléma miatt.
• Krónikus betegségek - veseelégtelenség, autoimmun betegségek.
• Gyulladásos állapotok - akár rejtetten zajló gyulladás is csökkentheti a hemoglobint.
• Sarlósejtes vérszegénység - egy genetikai eredetű vérbetegség, amely a vörösvértestek sarló alakúvá válását okozza.
• Thalassemia - egy másik genetikai vérbetegség, amely miatt a szervezet túl kevés vörösvérsejtet termel.

Az alacsony hemoglobinszint tünetei

A vashiány komolyan befolyásolja a várandós szervezetet. A kórkép hosszú idő alatt fokozatosan alakul ki, és a tünetek súlyossága a hiány mértékétől függ.

Prelatens vashiány (első fázis)

Csak a csontvelői raktárak ürülnek ki. Ilyenkor még laboratóriumi eltérés sem tapasztalható, klinikai tünetek nincsenek.

Latens vashiány (második fázis)

A szérum vas szint csökken, míg a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. Általában ezt a fázist sem jelzik még tünetek, ha azonban a vashiány tünetei megelőzik az vérszegénységet, sideropeniáról, vagy latens vashiányról beszélünk, ennek ritka tünetei lehetnek:

• Bőr és nyálkahártya tünetek: barázdált körömképződés, kanálköröm, törékeny köröm, diffúz hajhullás, krónikus, visszatérően jelentkező aphták a szájnyálkahártyán, száraz bőr, viszketés, Plummer-Vinson szindróma (a nyelv, oropharynx és nyelőcső nyálkahártyájának vashiányos atrófiája, nyelvégéssel, fájdalmas nyelészavarral), szájzúg (ragádok).
• Esetleges aspecifikus pszichés vagy neurológiai eltérések: fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység, pica (szokatlan dolgok evése, pl. földevés).

Manifeszt vashiány (harmadik stádium) = vashiányos anémia

Klinikai tünetek ekkor jelentkeznek, ha már a hemoglobin szintézis is károsodik. Hamarosan fellépnek a vérszegénység tünetei:

• Állandó fáradtság, gyengeség, levertség, csökken a koncentrálóképesség.
• Sápadtság a bőrön és nyálkahártyákon.
• Szapora szívverés, légszomj és/vagy szédülés.
• Fejfájás, szédülés, ájulásérzet.
• Hideg végtagok, változik a hőszabályozás, a hidegérzet nő.
• Hajhullás, körömelváltozások észlelhetők.
• Nem fájdalmas nyelvgyulladás.
• Emellett nagyobb a terhességi magasvérnyomás, az ún. preeklampszia rizikója, vetélés is bekövetkezhet.
• Fokozódik a koraszülés kockázata és az alacsony születési súly.

Ha ezeket tapasztalja, mielőbbi kivizsgálásra van szükség!

Diagnózis és szűrés

Az alacsony hemoglobin érték általában vérszegénységet (anémiát) jelez. A normál hemoglobin érték nők esetében 120-160 g/l. Várandósság alatt 115 g/l, a második és a harmadik trimeszterre lecsökkenhet 105 g/l-re. Ha az érték ez alatt van, mindenképp további kivizsgálás szükséges.

A WHO definíciója alapján vérszegénységről akkor beszélhetünk a terhesség során, ha a hemoglobinszint 11 g/dl alatti, közepesen súlyos vérszegénységről akkor, ha 7-9,9 g/dl közötti, súlyos vérszegénységről pedig abban az esetben, ha 7 g/dl alatti.

Az első vérmintát a várandósság kiderülése után, de legalább a 12. héten javasolt levenni. A terhes gondozása során rendszeresen ellenőrizni kell a vérképet.

Laboratóriumi vizsgálatok

A vashiány megállapítására különböző markerek szolgálnak. Minél többet elvégez valaki, annál pontosabb képet kaphat a vasellátottságáról. A vashiány diagnosztizálására gyakran az általános vérképet és hemoglobinszintet használják, amiből azonban csak a vérszegénység látható. A vas beépülése a hemoglobinba kiemelten fontos folyamat, így a vérszegénység a vashiány végső stádiuma, amikor már nagyon súlyos a probléma.

A ferritin egy raktározott formája a vasnak, és ennek a szintjéből állapítható meg legpontosabban a szervezet vasraktárának mértéke. A ferritinszint mérése sem tökéletes, mivel krónikus gyulladásos állapotok esetén vagy fertőzések hatására a szervezet megpróbálja elzárni a vasat, amitől a ferritin szintje jelentősen megnőhet. Ennek kiszűrésére egy gyulladásmarkerrel, pl. CRP-vel együtt kell vizsgálni. A hemoglobin- és ferritinszintből együttesen már viszonylag jól megállapítható a vashiány és a vérszegénység mértéke.

A vérben található szabad vas mennyisége, amit a transzferrin szállít. A transzferrin szaturáció azt mutatja meg, hogy a transzferrin fehérjék hány százaléka van telítve vassal. A szérum vas koncentrációja a vashiány korai szakaszában csökken, ezáltal a transzferrin szaturáció értéke is alacsonyabb lesz.

Az alacsony hemoglobin hátterében álló okok gyakran összetettek. Ezért a Coordimed rendelőben szoros együttműködésben dolgoznak:

• Laboratóriumi diagnosztika - pontos hemoglobin, vashiány, B12 és egyéb vérkép vizsgálatok.
• Belgyógyászat - az okok részletes feltárása, irányítás a további vizsgálatokra.
• Kardiológia - szapora szívverés, gyengeség esetén szívbetegség kizárása vagy kezelése.

A terhességi vashiány hatása a magzatra és a gyermek fejlődésére

Egyértelmű, hogy a terhességi vashiány, és főleg a vashiányos vérszegénység sok egészségügyi problémával áll összefüggésben.

Súlyos vashiányos állapot esetén a hiány már a méhlepényben is jelentkezhet, ami negatív rövid- és hosszútávú következményekkel járhat a magzatra és a gyermek későbbi fejlődésére nézve. Mivel a vas nagyon fontos az energiatermeléshez, és szükséges a megfelelő idegrendszeri fejlődéshez, az anya súlyos vashiánya befolyásolhatja a születendő gyermek agyi és idegrendszeri fejlődését. Az olyan kognitív képességek, mint például a memória, súlyos vashiány következtében csökkenhetnek.

Egy 2019-ben megjelent, nagy esetszámot feldolgozó svéd tanulmány komoly figyelmeztetést jelent: a várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44%-kal nagyobb volt az esély autizmusra, 37%-kal nagyobb kockázata volt a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120 százalékkal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye. Azoknál a gyermekeknél, akik magzatként nem jutottak elegendő vashoz, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki vashiány.

Megelőzés és kezelés

Célszerű megelőzni a terhességi vashiányos anémia kialakulását, időben foglalkozni a problémával. Így a betegség szövődményei - pl. magzati rendellenességek - és a vénás kezelés is elkerülhetők.

Étrend és táplálkozás

A terhesség alatti vérszegénység megelőzésének legjobb módja az egészséges táplálkozás és a születés előtti vitaminok szedése. A megfelelő vasellátottságról már a várandósság korai szakaszától gondoskodni kell. Ahhoz, hogy ne alakulhasson ki vashiány a terhesség alatt, a vasraktárakat már jóval előtte fel kell tölteni.

A terhes nők egészséges étrendjének sok vasban gazdag élelmiszert kell tartalmaznia, például:

• Vörös hús (bárányhús, máj), baromfi, hal - az állati eredetű vas (ún. haem formájú vas) sokkal könnyebben hasznosul az emberi szervezetben, mint a növényi. Fontos hangsúlyozni, hogy nyersen tilos fogyasztani (pl. beefsteak, fasírt).
• Bab és lencse.
• Tofu.
• Aszalt gyümölcsök: datolya, füge, szilva, mazsola, barack.
• Zöldségek: burgonya (héjával), brokkoli, zöld leveles zöldségfélék (pl. spenót).
• Teljes kiőrlésű gabonatermékek.
• Diófélék és magvak.
• Zabliszt, vassal dúsított gabonatermékek.

A vas felszívódását segíti a C-vitamin, ezért a növényi ételek mellé C-vitaminban gazdag ételeket (pl. narancslé) fogyasztani, vagy C-vitamint pótolni. A teát, kávét és a kalciumban dús ételeket érdemes időben elkülöníteni a vasban gazdag forrásoktól, mivel gátolják a vas felszívódását. A vas felszívódását gátolják továbbá a savellenes szerek, savkötők és a fertőzések.

Mivel az ételek összességében csupán néhány mg vasat biztosítanak naponta, több hónapig is eltarthat, mire valaki feltölti a kiürült vasraktárait, így súlyos vashiány esetén nem érdemes kizárólag erre hagyatkozni, főleg nem terhesség ideje alatt.

Vaspótlás és gyógyszerek

A szülés előtti vitaminok vasat, folsavat és más alapvető tápanyagokat tartalmaznak, amelyek fontosak a terhes nők és csecsemőik számára. A terhesvitaminokat célszerű már a gyermekvállalás előtt elkezdeni szedni. Orvos tanácsára, szájon át szedhető vaskészítmény rendszeres szedése indokolt a terhesek esetén.

A vaspótlás potenciális veszélyei és a vegyes eredmények miatt a legtöbb európai és amerikai egészségügyi és nőgyógyász szervezet nem ajánlja a terhesség ideje alatt minden nő számára, csak abban az esetben, ha igazolt vashiány áll fenn.

A vashiány kezelésére főként vas-szulfátot alkalmaznak, mivel olcsó, jó a biológiai hasznosulása és hatékonyan pótolja a vasraktárakat, ami segít megszüntetni a vérszegénységet. A probléma az vele, hogy rendkívül gyakran okoz emésztőrendszeri panaszokat, főleg székrekedést, de émelygés és hasmenés is sokszor jelentkezik. Ennek feltételezhető oka, hogy a szervezet érzékeli a nagy mennyiségű vas érkezését, és 24 órára lecsökkenti a felszívódását még vashiány esetén is.

A szájon át szedhető készítmények újabb generációja az ún. szukroszomális készítmények csoportja. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, ezáltal a vas nem kerül érintkezésbe a szervezet nyálkahártyáival. Így elmarad a vas oxidáló hatásának számos következménye, mint fémes íz érzete, gyomorpanasz, hányinger-hányás. Elmarad a széklet elszíneződése is, mivel lebomlás nélkül átjut a patkóbél nyálkahártyáján. Gluténmentes, tejfehérjét tartalmaz, alkalmazható cöliakia esetén is.

Más új generációs vaskészítmények is léteznek, amiknek előnye, hogy jobb a hasznosulásuk és/vagy kevesebb mellékhatással járnak, mint a vas-szulfát. Ilyenek például a vas-biszglicinát (szerves forma) vagy a ferric-maltol.

A vashiány és a vérszegénység súlyosabb eseteiben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át szedett vas, vagy a várandós nem viseli a szájon át szedhető készítményeket. Ilyen esetekben a 2. trimesztertől kezdődően a vas vénásan is adható. Ennek szigorú szakmai szabályai vannak, és előnye, hogy a hemoglobinszint jóval gyorsabban normalizálódik, és mivel kikerüli az emésztőrendszert, nem okoz emésztési panaszokat. Túladagoláskor az érpályába került ionizált vas fejfájást, kimelegedést, hányingert, hányást, fémes ízérzést, szívtáji fájdalmat, esetleg ájulást, anafilaxiás sokkot okozhat.

tags: #alacsony #hemoglobinszint #terhesseg #alatt