Az aktív korúak ellátása egy komplex szociális támogatási rendszer, amely a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk megélhetését hivatott biztosítani. Az ellátás két fő típusa az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. A jogszabályi hátteret az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a végrehajtására kiadott 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 15-19. §-ai adják.
Mi minősül aktív korú személynek?
Aktív korúnak az a személy minősül, aki betöltötte a 18. életévét. Az ellátásra való jogosultság a nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. A család tagjának tekinthető a nagykorú, ám tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, amennyiben ez az állapot már a 25. életév előtt bekövetkezett, korhatárra való tekintet nélkül közeli hozzátartozónak minősül.
Az ellátás célja és jellege
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Ez a támogatás a családi jövedelmi és vagyoni helyzet függvényében ítélhető meg.
Aktív élet időseknek
Jogosultsági feltételek az aktív korúak ellátására
A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, aki megfelel a következő feltételeknek:
- Munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.
- Vakok személyi járadékában részesül.
- Fogyatékossági támogatásban részesül.
- Esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt.
- Esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot.
- Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött.
- Esetében az ápolási díj, a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása az 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött.
Fontos feltétel, hogy a saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
Keresőtevékenység fogalma az ellátás szempontjából
Az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez. Az egyszerűsített foglalkoztatás vagy háztartási munka egyébként sem minősül keresőtevékenységnek.
Jövedelmi és vagyoni feltételek
Az ellátások megállapításának feltétele, hogy az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzete megfeleljen a törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek. Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. A család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, például:
VAGYON: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a szociális vetítési alap összegének a harmincszorosát (= 855 000 Ft), vagy együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének a nyolcvanszorosát (= 2 280 000 Ft) meghaladja.
Az aktív korúak ellátására való jogosultságot abban az esetben lehet megállapítani, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2021-ben 25.650,- Ft) és vagyona nincs.
Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:
- az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
- a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
- az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
- minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
- a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol
- az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
Kérelem benyújtása és eljárás
Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a járási hivatalnál. Főszabály szerint, ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez nem csatolta a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, az egészségi állapot mértékének megállapításáról a járási hivatal intézkedik. Ha az elsőfokú eljárásban a szakkérdést vizsgálni kell, az ügyintézési határidő negyven nap.
Az aktív korúak ellátásának típusai
1. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.
Ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét (azaz a 23.862,- Ft-ot). Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át (46.662,- Ft-ot).
Ha az egészségkárosodási vagy gyermekfelügyeleti feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani és az ahhoz tartozó kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - ha az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás jár.
2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jogosult egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét (amennyiben még nem nyilvántartott álláskereső), valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
Az ellátás folyósításának szüneteltetése és megszüntetése
A keresőtevékenységet vállaló személy ellátását a keresőtevékenység 120 napjára szüneteltetik, a 121. naptól pedig megszüntetik. Aki keresőtevékenységet folytat, annak ellátását a keresőtevékenység 91. napjától megszüntetik. Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet megalapozó jogviszonyt létesít, a jogviszony első 120 napjában a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását szüneteltetik.
Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából. Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti.
Az ellátás megszüntetése
Az aktív korúak ellátására való jogosultság a következő esetekben szűnik meg:
- aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától
- aki az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
- akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította,
- aki a jogosultságának megszüntetését kéri.
Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak, kivéve a szándékos jogsértés esetét.
Utazási kedvezmények
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint utazási kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy a helyi személyszállításban, aki az aktív korúak ellátására jogosult, ha munkaviszonyban nem áll. A kedvezményes havi bérlet a kerületi hivataltól kapott igazolással vásárolható meg.
Aktív élet időseknek
Az aktív korúak ellátása és a nyugdíjkorhatár
Az aktív korúak ellátására való jogosultság a nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. Ezt követően a járási hivatal hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. Az időskorúak járadékát az a nyugdíjkorhatárát betöltött személy igényelheti, aki az öregségi nyugdíjra nem jogosult, mert nem szerzett elegendő szolgálati időt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.
