Agykárosodás és Agybénulás csecsemőkorban: Okok, Tünetek és Kezelési Lehetőségek

A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. Az agykárosodás, orvosi nevén encephalomalacia, az agyszövet tartós, visszafordíthatatlan lágyulását és elhalását jelenti. Az agylágyulás szinte mindig valamilyen előzetes oxigénhiányos vagy roncsoló folyamat következménye. Az agylágyulás által érintett idegsejtek vissza nem nőnek. A funkciók javulása kizárólag az ép agyterületek kompenzációján és a neuroplaszticitáson alapulhat.

Az agyi bénulás (CP) olyan neurológiai rendellenességek csoportjára utal, amelyek csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkeznek, és tartósan befolyásolják a test mozgását, az izomtónust, a testtartást és a koordinációt. Az agyi bénulást (CP) a fejlődő agyban lévő rendellenességek vagy károsodás okozza, amelyek megzavarják az agy azon képességét, hogy szabályozza a mozgást, fenntartsa a testtartást és az egyensúlyt. A cerebrális bénulást többnyire az agy fejlődésének megzavarása okozza a születés során. Ennek a zavarnak vagy rendellenességnek az oka azonban nem ismert. A cerebrális bénulás tünetei változóak, és korai gyermekkorban is megtalálhatók.

Az agykárosodás és agybénulás okai

Prenatális okok (terhesség alatt)

• Anya betegségei
• Röntgensugárzás
• Nem megfelelő táplálás/táplálkozás
• Placentáris keringés zavara
• Anya egészsége: A terhesség idején bizonyos fertőzések vagy toxikus expozíciók nagymértékben növelhetik annak kockázatát, pl. a citomegalovírus, a német kanyaró, a herpes simplex, szifilisz, toxoplazmózis és Zika vírus fertőzés.
• A babakori stroke kockázata nő koraszülés esetén, vagy, ha a magzatvíz fertőződik, korai magzatburok-repedés következik be, és, ha terhességi magas vérnyomás alakul ki.

Perinatális okok (szülés közben)

• Fogóval történő szülés
• Nem haladó szülés
• Túlhordás
• Koraszülés
• Minden olyan állapot, amikor a gyermekeket oxigénhiány fenyegeti
• Szülés közbeni sérülés, trauma, fertőzés és oxigénhiány is kiválthat stroke-ot.

Posztnatális okok (szülést követően)

• Az újszülött fertőzése légzésleállással kísérve
• Szívelégtelenségek
• Agyi fertőzések féléves korig
• Komoly vérszegénység szülés után
• Kisbabák születhetnek artériákat érintő szűkülettel is, kialakulásának oka lehet az erek gyulladásával járó fertőzés, leggyakrabban a bárányhimlő. A vírusok az agyi erek gyulladását is okozhatják.
• Vannak gyerekek, akiknek genetikusan hajlamuk van a vérrögképződésre.
• Gyerekeknél az agyi keringési zavar oka sokszor szívbetegség, illetve sarlósejtes vérszegénység. Hajlamosít még a betegségre a kiszáradás, a feji vagy nyaki fertőzés, a fejet ért sérülés, az autoimmun rendszer megbetegedése és a gyulladásos bélbetegség.

Tünetek és felismerés

Az agyi bénulás (CP) elsősorban a mozgást és a testtartást érinti, de sokan további kihívásokkal is szembesülnek, amelyeket társuló károsodásoknak nevezünk. Ezek a károsodások súlyosságban változnak, és a fejlődés, a mindennapi működés és az általános egészségi állapot számos területét befolyásolhatják. Ezen társuló károsodások korai felismerése és beavatkozása jelentősen növelheti a terápia hatékonyságát és javíthatja a hosszú távú eredményeket.

Az újszülöttkori agykárosodás tünetei

Az újszülöttkori agykárosodás számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság. Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre.

Fontos odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség. Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak. Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni.

Az agyi bénulás leggyakoribb tünetei

• Lelassult mozgásfejlődés (pl. megfordulás, mászás, ülés, állás és járás)
• Merev vagy ernyedt izmok
• Rossz testtartás
• Járászavarok
• Epilepsziás rohamok
• Beszédhibák, dadogás
• Szemizmok koordinációs zavarai kancsalsággal
• Idegrendszeri és affektív zavarok, túlzott nyáladzás

A stroke tünetei gyermekkorban

Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. A stroke gyermekkorban általában egy ér megpattanásával és vérzéssel jár, ritkább az érelzáródásos (isémiás)-oxigénhiányos eredetű, mint felnőttek esetében. Gyerekeknél az ok sokszor szívbetegség, illetve sarlósejtes vérszegénység. Hajlamosít még a betegségre a kiszáradás, a feji vagy nyaki fertőzés, a fejet ért sérülés, az autoimmun rendszer megbetegedése és a gyulladásos bélbetegség.

A stroke 7 jellemző tünete: ha ezeket tapasztalod, azonnal hívj orvost! Az agyi érfejlődési rendellenességeknél az agynyomás lassú növekedése látászavart, migrénes panaszt, reggeli hányingereket, hányást, a mozgás diszharmonikussá válását, és esetleg epilepsziás görcsöket okozhat. Ezek a tünetek sok egyéb betegség vagy mérgezés esetén is előfordulhatnak, ezért amennyiben ilyen állapotú beteget látunk utcán vagy bárhol, mindenképpen sürgősen mentőt kell hívni, mivel az ok kiderítése csak komoly orvosi vizsgálattal lehetséges.

Diagnosztika

A legfontosabb a betegség időben és helyesen történő diagnosztizálása, miközben a gyermek születését követően tünetmentes lehet. Az agyi és idegrendszeri rendellenességek kezelésére szakosodott orvos (neurológus) vizsgálatokat javasol az agyi bénulás diagnosztizálására. Kulcsfontosságú az azonnali diagnózis felállítása, ha mozgászavart észlel, vagy gyermeke fejlődésében késleltetett. Ha az orvos vagy a gyermekorvos gyanítja CP-t, ellenőrzi a jeleket és tüneteket, figyelemmel kíséri a növekedést és fejlődést, áttekinti a gyermek kórtörténetét, és fizikális vizsgálatot végez.

Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra.

A gyermekkori agyi bénulás formái

A gyermekkori agyi bénulás nem progresszív, de ez nem jelenti azt, hogy a tüneteket nem lehet enyhíteni.

Szpasztikus agyi bénulás

A betegség leggyakoribb formája, az izmok szpaszticitása jellemzi. Az érintett izmokban tartósan magas a feszültség. Összehúzottnak, merevnek tűnnek és érintésre merevek is. A szpasztikus agyi bénulást tovább kategorizáljuk a sérülés terjedelmétől függően:

• Szpasztikus diparézis: A gyermekkori agyi bénulás leggyakoribb szpasztikus formája. Az időben született gyermekek diparézise prenatális tényezőkhöz kötődik. Lehetséges oknak számít az intraventrikuláris vérzés gyakran az agykamrák dilatációjával. Kevésbé fejlett marad a növekedés során a test alsó része. Megnövekszik az alsó végtagok izomtónusa - izmokban lévő feszültség. Amikor a gyermek áll, a lábak befelé fordulnak és lábujjhegyen áll. Tipikus a dongaláb.
• Szpasztikus hemiparézis: Az egyik agyfélteke sérülése. A test egyik fele sérült, leggyakrabban egyoldalú szpasztikus mozgáskorlátozottság jellemzi. Kongenitális és szerzett formáját ismerjük. Az epilepszia a gyermekkori hemiparézis komoly komplikációja. Velejárója az epilepsziával összefüggő mentális retardáció, mely a hemiparézises betegek 50 %-át érinti. A gyermekkori agyi bénulás e formája gyakrabban érinti a fiúkat mint a lányokat és gyakoribb a jobboldali hemiparézis. A hemiparetikus végtagok lassabban nőnek, mint az egészségesek.
• Szpasztikus triparézis: A gyermekkori agyi bénulás egy különálló formájaként szerepel. Az érintett gyerekek csak egy harmada él normál intellektussal és felük epilepsziás. A betegség nagyon nehéz fokú sérüléssel jár, mely terápiás szempontból nagyon nehezen kezelhető.
• Bilaterális szpasztikus hemiparézis (kvadruparézis): Fontos tényezőnek számít a két agyfélteke sérüléseinek terjedelme. Gyakran ez a gyermekkori agyi bénulás legnehezebb fokú és legkomolyabb formája. Majdnem minden esetben sérültek centrálisan az agyi idegek is, a pszeudobulbáris szindróma klinikai formájában. Különböző fokú fatikus zavarok és mentális retardáció észlelhető.

Nem szpasztikus agyi bénulás

E forma esetében általában alacsony az izomtónus. A következő típusokban jelenhet meg:

• Hipotonikus forma: Az izomtónus csökkenése jellemzi. A gyermek ernyedt, és nem csak az izmok legyengültek, hanem az ízületek is túl lazák, hipermobilisak. Koordinációzavar is fellép, nem képesek koordinálódni az izomcsoportok. Ezáltal a gyermek nem képes célirányos mozgásokat végezni. Lassú pszichomotoros fejlődés.
• Diszkinetikus forma: Az érintett terület izomzata megfeszülésének és elernyedésének betegesen gyors és ellenőrizhetetlen váltakozásaként jelenik meg. A gyermeknél akaratlan mozgásokat, arcrángásokat észlelünk, érthetetlen és lassú a beszéde, hallászavarok jelennek meg nála. Az intellektus jó szinten van. A diszkinetikus agyi bénulás következtében az izom megfeszül vagy meglazul.
• Ataxiás agyi bénulás: Egy szokatlan típusú CP, amely befolyásolja a koordinációt és az egyensúlyt.
• Vegyes cerebrális bénulás: Akkor alakul ki, ha egynél több tünet jelentkezik.

Terápia és kezelés

A betegségek kezelésének alapja a rehabilitáció. A Renona Rehabilitation igazolt és sikeres komplex kezelésen alapuló speciális rehabilitációt nyújt. Minden páciens konzultáción és belépő kivizsgáláson vesz részt, melyek alapja az egészségi állapot szakembereinkkel (ideggyógyászat, fiziátria, gyermekgyógyászat) való konzultálása és a velük történő együttműködés. A konzultációk alapján megállapításra kerül a rehabilitáció helyénvalósága.

A gyermekkori agyi bénulás kezelése a RRC egyik fő irányzata. A gyermekkori agyi bénulás kezelésének elengedhetetlen része a rehabilitáció. Sok, különféle nehézségi- és eredményességi szintű rehabilitációs eljárás létezik. Minden esetben nagyon fontos a hatékony és intenzív rehabilitációs kezelés időben történő elkezdése, ami által enyhülhetnek az agykárosodásnak a páciens mozgásképességére kiható következményei. Rehabilitációs szempontból a gyermekkori agyi bénulás elsősorban mozgászavarnak számít. A rehabilitációs terápiának dinamikus eljárásnak kell lennie, mely reagál az aktuális klinikai változásokra, a gyermek és szülei szükségleteire, időben kell elkezdeni és rendszeresen és individuális hozzáállással szükséges végezni. A rehabilitáció által igyekszünk elérni a páciens alapfunkcióinak minőségi javulását, aktivitásai skálájának kiterjesztését, hogy elérhesse a teljes vagy részleges önállóságot, ami nagy segítséget jelent a szülőknek, ami a mindennapi gondozást illeti.

Rehabilitációs módszerek

• Fizikoterápia: Az izomtréning és gyakorlatok elősegítik a gyermek erőnlétének, hajlékonyságának, egyensúlyának, motorikus fejlődésének és mozgékonyságának fejlesztését. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel.
• Foglalkozásterápia: A foglalkozási terapeuták azon dolgoznak, hogy segítsenek a gyermeknek önállóságra szert tenni az otthoni, iskolai és közösségi napi tevékenységek és rutinok során.
• Beszéd és nyelvterápia: A beszédnyelv-patológusok arra tanítják a gyermeket, hogy hallhatóan beszéljen, vagy jelnyelven kommunikáljon. Segítik a gyerekeket a kommunikációs eszközök, például a számítógép és a hangszintetizátorok kezelésének elsajátításában.
• Rekreációs terápia: Célja, hogy a páciens visszaszerezze önellátó képességét, önállóságát és önbizalmát.
• Konduktív pedagógia (Pető-módszer): A tanulást részesíti előnyben.
• rTMS (repetitiv transcranialis mágnes stimuláció): Az agy legfiziológiásabb ingerlése, amely elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást.

Gyógyszeres és sebészeti kezelések

• Gyógyszerek: Az izomfeszülést csökkentő gyógyszerek felhasználhatók a funkcionális képességek fokozására, a fájdalom kezelésére, valamint a görcsösséghez vagy egyéb problémákhoz kapcsolódó szövődmények kezelésére. Az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető epilepszia esetén.
• Injekció: Időnként az orvosi szakértők izom- vagy ideginjekciókat javasolnak egy adott izom feszesítésének kezelésére. Az injekciót általában háromhavonta adják be.
• Műtéti beavatkozások: Bizonyos esetekben műtét javasolt a görcsösség csökkentése vagy a kapcsolódó csontrendellenességek korrigálása érdekében. Ortopédiai műtét, idegrostok vágása, vagy súlyos agyrázkódás esetén agyi ödéma, koponyaűri vérzés kezelése.

tags: #agylagyulas #1 #honapos #baba