A Nestlé csecsemőtápszer-botrány és az etikai aggályok Afrikában

A Nestlé, egy svájci multinacionális élelmiszer- és italgyártó vállalat, hosszú ideje kritikák kereszttüzében áll az afrikai országokban alkalmazott marketinggyakorlata miatt, különösen a csecsemőtápszer-forgalmazás terén. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak 1973-ban kezdtek nyilvánosságot kapni, amikor a New Internationalist magazin, majd 1974-ben a brit War On Want civil szervezet "A bébigyilkos" című kiadványa rávilágított a fejlődő országokban alkalmazott marketingmódszerekre.

A botrány kirobbanása és a bojkott

A "bébigyilkos" kampány elindítását követően a Nestlé pert indított Svájcban, amikor a füzet német nyelven is megjelent "Nestlé csecsemőket öl" címmel. A széles körű nyilvánosság hatására 1977. július 4-én bojkottot indítottak az Egyesült Államokban a Nestlé ellen. A bojkott hamarosan elterjedt Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon és Európában, mivel egyre többen aggódtak a Nestlé marketinggyakorlatai miatt, amelyek a szoptatás helyett a csecsemőtápszert népszerűsítették, különösen a fejlődő világban.

A Nestlé bojkottja különlegesnek tekinthető abban az értelemben, hogy az emberi jogi szabályozást és a humanitárius aktivizmust összekapcsolta a vállalati felelősséggel és a piacgazdasággal.

Az etikai aggályok mélyebb okai

Az érdekvédelmi csoportok és jótékonysági szervezetek azzal vádolták a Nestlét, hogy etikátlan módszereket alkalmaz a csecsemőtápszer népszerűsítésére a szegény anyák körében a fejlődő országokban. Az IBFAN (International Baby Food Action Network) például azt állítja, hogy a Nestlé ingyenes tápszer-mintákat osztogatott kórházakban és szülészeti osztályokon. A kórházból való távozás után azonban a tápszer már nem volt ingyenes, és mivel a kiegészítés zavarta a laktációt, a családnak továbbra is meg kellett vennie a tápszert.

Az IBFAN azt is állítja, hogy a Nestlé "humanitárius segélyt" használt piacok teremtésére, termékeit nem a megfelelő nyelven címkézte azokban az országokban, ahol értékesítették, és ajándékokat, szponzorációt kínált, hogy befolyásolja az egészségügyi dolgozókat termékei népszerűsítésére. A vállalat nemcsak tömegmédiás promóciókat (pl. óriásplakátok és poszterek) és mintaterjesztést alkalmazott, hanem "tejes nővérnek" öltözött értékesítői is voltak, akik kórházakban és otthonukban látogatták meg az anyákat, hogy dicsérjék a tápszert és annak előnyeit.

Az anyatejnek számos természetes előnye van, amelyek hiányoznak a tápszerből. A tápszert vízzel kell elkeverni, amely gyakran szennyezett vagy nem iható a szegény országokban, ami betegségeket okozhat a kiszolgáltatott csecsemőknél. A fejlődő országokban tapasztalható alacsony írástudási arány miatt sok anya nem ismeri a palackok elkészítéséhez szükséges higiéniai módszereket. Bár egyes anyák megérthetik a szükséges higiéniai szabványokat, gyakran nincsenek meg az eszközeik azok elvégzéséhez: üzemanyag a víz forralásához, elektromos (vagy más megbízható) fény az éjszakai sterilizáláshoz.

Sok szegény anya a szükségesnél kevesebb tápszert használ, hogy egy doboz tápszer tovább tartson. Ez alultápláltsághoz és súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A WHO és az IBFAN beavatkozása

1978 májusában az amerikai szenátus nyilvános meghallgatást tartott az anyatej-helyettesítő termékek fejlődő országokban történő népszerűsítéséről, és marketingkódex kidolgozására szólított fel. 1979-ben a WHO és az UNICEF nemzetközi találkozót szervezett, amely nemzetközi marketingkódex kidolgozására, valamint más intézkedésekre szólított fel a csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozási gyakorlatok javítása érdekében. 1981-ben a 34. Egészségügyi Világgyűlés (WHA), a WHO döntéshozó testülete elfogadta a WHA34.22 számú határozatot, amely tartalmazza az anyatej-helyettesítők marketingjére vonatkozó nemzetközi kódexet. A kódex lefedi a csecsemőtápszert és más tejtermékeket, élelmiszereket és italokat, ha azokat az anyatej részleges vagy teljes helyettesítőjeként forgalmazzák vagy mutatják be.

A kódex megtiltja az anyatej-helyettesítők népszerűsítését, és az egészségügyi dolgozóknak adja a felelősséget a szülők tanácsadásáért. 1984-ben a bojkott koordinátorai találkoztak a Nestlével, amely beleegyezett egy független ügynökség, a Nestlé Csecsemőtápszer Auditáló Bizottság (IFAC) létrehozásába, és aláírt egy megállapodást, amelyben ígéretet tett a kódex teljes körű végrehajtására.

Az etikus marketing állandó kihívása

Az évek során a Nestlé azt állította, hogy teljes mértékben megfelel a nemzetközi kódexnek. 2001-ben például Peter Brabeck-Letmathe, a Nestlé akkori vezérigazgatója kijelentette: "éves auditokat is végzünk a WHO kódexének való megfelelésről a Nestlé vállalatok mintavételével, és kivizsgálunk minden megalapozott állítást, amelyet azok tesznek, akik úgy vélik, hogy megsértettük a kódexet."

Ennek ellenére a Nestlé marketinggyakorlatával kapcsolatos viták időről időre fellángolnak. 2011 májusában a Nestlé etikátlan csecsemőtápszer-marketingjével kapcsolatos vita ismét fellángolt az ázsiai-csendes-óceáni régióban. Tizenkilenc vezető laoszi nemzetközi civil szervezet, köztük a Save the Children, az Oxfam, a CARE International, a Plan International és a World Vision bojkottot indított a Nestlé ellen, és nyílt levelet írt a vállalatnak. Az etikátlan gyakorlatok között a civil szervezetek bírálták a laoszi címkézés hiányát és az orvosoknak, nővéreknek nyújtott ösztönzőket a csecsemőtápszer használatának népszerűsítésére. A Nestlé által megrendelt, és a Bureau Veritas által 2011 végén elvégzett független audit is megerősítette a problémákat.

2020-ból származó adatok szerint 136 WHO-tagállam vezetett be valamilyen jogi intézkedést a kódexszel kapcsolatban 1981 óta, azonban csak kevesen tükrözik teljes mértékben a kódexet. A jelentés sok ország jogszabályaiban mutat hiányosságokat. Az IBFAN továbbra is nemzetközi hálózatként működik, több mint 270 csoportot foglal magában több mint 160 országban, amelyek az anyatej-helyettesítők marketingkódexének és a kapcsolódó határozatok végrehajtását szorgalmazzák.

Az 1999-ben a brit Channel Four által gyártott "The Mark Thomas Comedy Product" című tévéműsor egyik epizódja a bojkottot és a Nestlé csecsemőtejjel kapcsolatos gyakorlatát vizsgálta. Mark Thomas megpróbált bizonyítékokat találni a Nestlé elleni állításokra, és beszélni a vállalat vezetőivel. A műsor egyik részében egy mozgambiki bébitej dobozt kapott. Minden utasítás angolul volt. Mozambikban 33 nyelvet és nyelvjárást ismernek el. A portugál a hivatalos nyelv.

Cukor a bébiételekben: A legújabb botrány Afrikában

A Nestlé ismét kritikák kereszttüzébe került egy újabb botrány miatt, amely a bébiételekben lévő hozzáadott cukor mennyiségét érinti Afrikában. A Public Eye, egy svájci csoport, amely a svájci vállalatok emberi jogi megsértéseit monitorozza külföldön, által közzétett jelentés szerint a Nestlé Cerelac csecsemőtápok legtöbb Afrikában értékesített mintája hozzáadott cukrot tartalmazott, míg az Európában értékesített megfelelő termékek nem.

Ez ellentétes a WHO 2022-es irányelveivel, amelyek figyelmeztetnek, hogy a cukor korai expozíciója tartós preferenciát alakíthat ki az édes termékek iránt, és hozzájárulhat a gyermekek elhízásához. Svájcban, ahol az élelmiszer- és italmultinacionális vállalat központja található, a Nestlé fő bébiétel-márkája nulla hozzáadott cukorral kerül forgalomba. Más európai piacokon, beleértve Németországot és az Egyesült Királyságot, ahol szintén értékesítik a Cerelac bébiételeket, minden hat hónapos kor feletti csecsemőknek szánt termék nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

Az Afrikában működő civil szervezetek szerint ez "kettős mércét" mutat, és követelik, hogy a vállalat azonnal hagyja abba a hozzáadott cukrot tartalmazó bébitermékek forgalmazását Afrikában. "Ha a hozzáadott cukor nem megfelelő a svájci és európai gyermekek számára, akkor nem megfelelő az afrikai és azon túli gyermekek számára sem" - áll a nyílt levélben.

A Nestlé tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a Public Eye jelentése "félrevezető és megalapozatlan állításokat tartalmaz". A vállalat szerint "nincsenek kettős mércék, táplálkozási megközelítésünk minden országban következetes." Hozzátették, hogy "felgyorsítják a hozzáadott cukor nélküli változatok bevezetését globálisan", és ezek már a Nestlé piacainak 97 százalékában elérhetők, beleértve Afrikát is. "Célunk, hogy 2025 végéig elérjük a 100 százalékot" - mondta a csoport.

Azonban a Public Eye által elemzett minták 90 százaléka hozzáadott cukrot tartalmazott. Átlagosan minden egyes Cerelac adag, amelyet Afrikában értékesítettek, közel hat gramm hozzáadott cukrot tartalmazott, ami körülbelül másfél cukorkockának felel meg. A legmagasabb detektált mennyiség - 7,5 gramm adagonként, majdnem két cukorkocka - egy Kenyában értékesített, hat hónapos csecsemőknek szánt Cerelac termékben volt található.

Az elhízás növekedése Afrikában

A gyermekek elhízása egyre nagyobb aggodalomra ad okot Afrikában, ahol az öt év alatti túlsúlyos gyermekek száma közel megduplázódott 1990 óta a WHO szerint. A kontinens legtöbb országában az alultápláltság és az elhízás egymás mellett létezik, amit az ENSZ egészségügyi szervezete "kettős terhelésnek" nevez a kontinens számára.

A Public Eye jelentése szerint a Nestlé Cerelac csecsemőtápokat úgy népszerűsíti, mint amelyek "kifejezetten a babák táplálkozási igényeinek kielégítésére lettek tervezve" a kontinensen. A Nestlé azonban azt mondta az Al Jazeerának, hogy bár az elhízás növekszik Afrikában, az alultápláltság "a legsürgetőbb egészségügyi probléma". "Függetlenül a receptek földrajzi eltéréseitől, soha nem teszünk kompromisszumot termékeink táplálkozási minőségében és biztonságában" - tették hozzá.

Az afrikai civil szervezetek, akik levelet küldtek Navratilnak, a Nestlé vezérigazgatójának, azzal vádolták a vállalatot, hogy a gazdasági profitot az emberek jóléte elé helyezi. Az alábbi táblázat bemutatja a Public Eye által elemzett Cerelac termékek hozzáadott cukor tartalmát Afrikában:

tags: #afrika #nestle #szoptatas