Adókedvezmények ételallergiások és krónikus betegek számára Magyarországon

A tejcukor-érzékenységgel élők havi több mint 5000 forint adókedvezményt érvényesíthetnek. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezményt csak súlyos fogyatékosság megléte és jogszabályban foglaltak szerinti megállapítása alapján lehet igénybe venni. Fontos kiemelni, hogy nem minden krónikus betegség után jár adókedvezmény, és az igényléshez szakorvosi igazolás szükséges.

Az adókedvezmény havi összege az aktuális minimálbér 5%-a, amely 2023-ban havonta 6375 Ft, évente pedig 140 000 forintot jelent. Ezt az összeget a betegség fennállásának hónapjaira lehet igénybe venni, akár év közben a fizetésnél figyelembe véve, akár az adóbevallásban egyösszegben visszaigényelve.

Milyen betegségek után jár adókedvezmény?

Az adókedvezményre jogosító betegségek listáját a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, a hozzájuk tartozó BNO kódokkal együtt. Ez a lista folyamatosan változhat, ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni.

Néhány példa a kedvezményre jogosító betegségekre:

• Laktózintolerancia (E73 BNO-kód)
• Cöliákia (K900 BNO-kód)
• Inzulinfüggő (I. típusú) cukorbetegség (E10 BNO-kód)
• II. típusú cukorbetegség szövődményekkel (E11 BNO-kód)
• Sclerosis multiplex (G35 BNO-kód)
• Egyes rákos betegségek (pl. méhnyakrák, petefészekrák, here- és prosztatarák, mellrák)
• Endometriózis (N80 BNO-kód)
• Szkizoaffektív zavar (F25 BNO-kód) és annak depressziós típusa (F2510)
• Halláskárosodás
• Szívbetegségek

Fontos megjegyezni, hogy például a tejfehérje-allergia önmagában nem jogosít adókedvezményre, annak ellenére, hogy szigorú diétát igényel. Hasonlóan, a depresszió is csak akkor jár kedvezménnyel, ha szkizoaffektív zavar típusaként jelentkezik.

Ki minősül tartósan betegnek?

Az ételérzékenyek közül „tartósan betegnek” minősül az ételallergiás illetve -intoleranciás, gluténérzékeny, súlyos ekcémás és veleszületetten laktózérzékeny. A tartós betegségnek minősülő állapotokat az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet írja le. Két éves kor alatt nem jár az ételallergiára vonatkozó igazolás és kedvezmény.

Az adókedvezmény igénylésének menete

Az adókedvezmény igényléséhez a következő lépéseket kell megtenni:

1. Orvosi igazolás beszerzése

   Az allergiás betegség adókedvezményének igényléséhez nem elég az ambuláns lap, külön orvosi igazolást kell kérni. Ez egy formanyomtatvány, amin rajta lesznek a személyi adatok és a betegségre vonatkozó információk. Az igazolást a kezelőorvos állítja ki, vagy ha ő elzárkózik, akkor a háziorvossal kell beszélni. Az igazoláson rajta kell lennie annak a dátumnak, amikor a panaszokkal először orvoshoz fordultunk, mivel ettől a dátumtól vagyunk jogosultak a kedvezményre.

   A szakorvosi vizsgálatra érdemes minden eddigi leletet elvinni. Állami rendelésen hónapokat, akár fél évet is várni kell az időpontra, míg magánrendelésen pár héten belül kaphatunk időpontot. A vizsgálat során bőrteszt (Prick-teszt) vagy vérvétel (IgE szintek meghatározására) is történhet. Ha mindkét teszt negatív, terheléses vizsgálatra lehet szükség.

   FONTOS! Laboratóriumok nem tudnak kiállítani olyan igazolást, amit a NAV felé be lehet nyújtani adókedvezmény jóváírásához, mert erre nincs jogosultságuk.

   

2. Igénylés a NAV-nál

   Az orvosi igazolás birtokában évente kell igényelni a kedvezményt. Ezt megtehetjük az adóelőleg-nyilatkozat kitöltésével a munkahelyünkön, így a nettó bérünk minden hónapban magasabb lesz. Dönthetünk úgy is, hogy az adóbevallásunkban egyösszegben igényeljük vissza. A kedvezmény akár évekre visszamenőleg is érvényesíthető, 2024. december 31-ig a 2018. évi adóbevallások is önellenőrizhetők.

További támogatások tartósan beteg gyermekek után

A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után több támogatás is igénybe vehető:

• Magasabb összegű családi pótlék

  A súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek után magasabb összegű családi pótlék vehető igénybe. Ezt a tartós betegségről szóló orvosi igazolással, a kormányablaknál vagy a családtámogatási ügyintézőnél kell benyújtani. Kb. egy hónapon belül megérkezik a levél az elfogadott kérvényről és az utalásról.

• Gyermekgondozási segély (GYES)

  A súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek után GYES vehető igénybe a gyermek 10 éves koráig. Az első alkalommal szabványos GYES-igénylőlapon történik a benyújtás. A GYES-t nem kell évente újra igényelni, ha már kaptuk, és benyújtottuk a friss szakorvosi igazolást az emelt összegű családi pótlék végett.

• Utazási kedvezmény

  Az ételérzékeny gyermek + 1 fő (felnőtt vagy gyermek) kísérője helyi tömegközlekedésben ingyen, helyközi viszonylatban 90%-os kedvezménnyel utazhat. Az utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolványt a magasabb összegű családi pótlék megítélésével egyidejűleg automatikusan megítélik. A kártya a gyermek nevére szól és csak az ő jelenlétében érvényes, fényképes igazolvánnyal kell igazolni a gyermek személyazonosságát.

• Ingyenes óvodai és bölcsődei étkeztetés

  A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet értelmében a tejallergiások, gluténérzékenyek diétás étkeztetésre jogosultak a közétkeztetésben. Ehhez a szakorvossal íratott igazolást kell benyújtani az intézménynek, miszerint "X.Y étkeztetésében tej-, tojás-, glutén-, stb.-mentes diéta javasolt."

• Plusz szabadság

  A tartósan beteg gyermek után a szülő 2 plusz nap szabadságra jogosult.

• Munkáltatói járulékkedvezmény

  A GYES-en lévő szülő munkáltatója a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében 3 évig járulékkedvezményt kaphat. Ezt érdemes jelezni a munkáltató felé, akár állásinterjún is.

• Ingyenes tankönyvellátás

  Az iskolával kell intézni, ha releváns.

• Ingyenes vagy kedvezményes belépő bizonyos múzeumokba

  A tartós betegséget igazoló utazási kártya felmutatásával igényelhető, de a kiállítóhely vezetőségének egyéni döntése, hogy elfogadja-e.

Gluténérzékenység és laktózérzékenység

A cöliákia (gluténérzékenység, K900 BNO-kód) és a laktózérzékenység (E73 BNO-kód) is jogosít a súlyos betegek adókedvezményére. Fontos azonban, hogy a cöliákia vizsgálatot nem szabad összekeverni az ételintolerancia és ételallergia vizsgálatokkal. Megkezdett diéta mellett nem lehet gluténérzékenység vizsgálatot végezni, mert téves diagnózishoz vezethet.

Az E73 BNO-kóddal jelzett laktózintoleranciát sokan keverik a tejfehérje-érzékenységgel. A laktózintoleranciát a laktáz enzim pótlása vagy laktózmentes termékek fogyasztása megoldja, míg a tejfehérje-érzékenység esetén csak a tejtermékek étrendből történő teljes kiiktatása hoz enyhülést.

tags: #adokedvezmeny #tejfeherje #allergia