A mekóniumos magzatvíz olyan gyakori jelenség, a babák 15-20%-a már a megszületés előtt bizony kakil! Márpedig ha valami a természetben ilyen gyakran előfordul, akkor ez sokkal inkább variáció, mintsem komplikáció! A mekónium a magzat első széklete, amely sötétzöld, ragacsos anyag. Normál esetben a magzat születése után üríti ki, de stressz vagy oxigénhiány hatására már a méhen belül is távozhat. A magzatvíz normál esetben áttetsző vagy enyhén sárgás. Ha zöldes, olívazöld vagy barnás színű, az a mekónium jelenlétére utal.
A baba emésztőrendszere kifejlődött és beindul a bélperisztaltika. Ezt a teóriát igazolja az is, hogy a mekóniumos magzatvíz gyakrabban előfordul olyan babáknál, akik egy picit később születnek. Míg a 40. hét környékén a mekóniumos magzatvíz előfordulása kb 10-15%, a 40. hét után ez az arány már 20-25% is lehet. A kitolási szakaszban a vagus reflex hatására elernyed a végbélzáró izom. Ahogy a baba áthalad a medencén, a vagus ideget erős inger éri. Ez az inger segíti a szülés utáni adaptációs folyamatot és egyúttal reflex-szerűen ellazítja a végbélzáró izmot is.
Terhességi kolesztázis miatt már jóval a szülés előtt a magzatvízbe kakil a baba. A terhességi kolesztázis (epesav túltengés) ritka, de komoly terhességi komplikáció, amit nem szabad félvállra venni! Ha még egyszer elolvasod ezeket a lehetséges indokokat, akkor ebből egyértelműen kiderül, hogy a magzatvíz bizony lehet akkor is mekóniumos, ha a baba tökéletesen jól van! Igaz viszont ennek az ellenkezője is: a baba lehet oxigénhiányos, stresszes állapotban akkor is, ha nem mekóniumos a magzatvíz, ezért a baba állapotáról a legbiztosabb képet a baba pulzusa adja.
Tehát mivel a mekóniumos magzatvíz egyik oka az oxigénhiány is lehet, ezért feltétlenül azt javaslom, hogy ha burokrepedéssel kezdődik a vajúdásod és azt tapasztalod, hogy a magzatvíz nem áttetsző, , hanem sárgás-zöldes, barnás esetleg feketés, akkor feltétlenül menj be a kórházba, hogy CTG-vel ellenőrizzék a baba állapotát, függetlenül attól, hogy beindult-e a vajúdás vagy sem. Ha áttetsző, de fehér valamik úsznak benne, az teljesen normális, az csak a magzatmáz és nem a kaki! Fontos tudnod azonban, hogy ha a baba szívhangja megfelelő, akkor a kakis víz önmagában nem indok sem a szülés azonnali beindítására, sem egyéb beavatkozásokra!
A kakis magzatvíznek, a szülés előtti kakilásnak ugyanis van még egy potenciális veszélye, ami a mekónium aspirációs szindróma, rövidítve MAS. Ez a nagyon ritka, de nagyon komoly komplikáció akkor fordul elő, ha a baba mélyen a tüdejébe szívja a mekóniumot még az anyaméhben, vagy a szülés során, ami légzési nehézséget és további fertőzéseket is okozhat. Szerencsére az MAS olyannyira ritka, hogy kakis magzatvíz esetén is csak 2-5% gyakorisággal fordul elő és hál’ Istennek még ha előfordul, akkor is csak a babák 3-5%-ánál végzetes.
Viszont ha az elég gyakran - az estek 15-20%-ában - előfordul, hogy bekakilnak a babák a magzatvízbe, akkor miért ilyen ritka, hogy „letüdőzik” a mekóniumot? A magyarázat erre nagyon is kézenfekvő! A babák az anyaméhben és a születés alatt NEM vesznek levegőt! Azt már lehet, hogy tapasztaltad, hogy időnként ritmusosan hullámzik a pocakod, ahogy a növekvő kisbabád a légzést gyakorolja, de ez még csak nagyon felületes izommunka és korántsem valódi légzés! Ahhoz viszont, hogy a védekező reflexei kikapcsoljanak és a baba valóban letüdőzze a mekóniumot, ahhoz nagyon komoly oxigénhiánynak és nagyon komoly magzati stressznek kell lennie, aminek természetesen más jelei is vannak - és más tényezők is hozzájárulnak!
Szülésre készülődve fontos még tudnod azt is, hogy nagyon nagy különbség van kakis víz és kakis víz között! A mekóniumos magzatvíz lehet csak opálos, zöldes folyadék, amiben a kaki majdnem teljesen feloldódott, de lehet sűrű feketés kenőcs is, ami szinte beboríthatja a baba testét és arcát. Ez utóbbi természetesen sokkal veszélyesebb!
Mindezt összegezve tehát: csak az a tény, hogy kaki van a magzatvízben, ez önmagában nem dráma! Emiatt tehát ne stresszelj és ne aggódj feleslegesen, de kakis magzatvíz esetén menj be a kórházba, hogy ellenőrizzék a baba hogylétét! Viszont azért, hogy az MAS-nek még kisebb esélyt adj, ha kakis volt a magzatvíz, akkor meg inkább törekedj arra, hogy a szülés a maga természetes medrében, természetes ritmusában maradjon!
A mekónium aspirációs szindróma (MAS) akkor fordul elő, ha az újszülött a szülés előtt a meconium és a magzatvíz kombinációját nyeli a tüdejébe. Ez az újszülöttek súlyos betegségeinek és halálának vezető oka, és a születések 5-10 százalékában fordul elő. A magzati belek születése előtt sötétzöld székletanyagot termelnek, amely meconium néven ismert. Az újszülött kezdetben a szülés után néhány napig mekónium székletet ürít. Emiatt a meconium széklet keveredik a magzatot körülvevő magzatvízzel. A csecsemő röviddel a születés előtt, alatt vagy közvetlenül utána belélegezheti a keveréket a tüdejébe.
A MAS legjelentősebb tünete az légzési nehézség. Az újszülött gyorsan lélegezhet, vagy moroghat, amikor lélegzik. Némelyikük leállíthatja a légzést, ha a meconium elzárja a légutakat. A MAS akkor fordulhat elő, ha a baba stresszt tapasztal az anyaméhben. Általában, ha a magzat kevesebb oxigént kap, az stresszt okoz a babának.
A MAS nem okoz hosszú távú egészségügyi szövődményeket a legtöbb újszülöttben, ha időben kezelik. A MAS azonban azonnal súlyosan befolyásolhatja az újszülött egészségét. A tüdőben lévő meconium gyulladáshoz és fertőzéshez vezethet, és elzárhatja a légutakat, ami a tüdő túlzott kitágulásához vezethet. A tüdő megrepedhet vagy összeeshet, ha nagyon felfújódik vagy kitágul. A belső tüdőből származó levegő ezután összegyűlhet a mellüregben.
A MAS emellett növeli az újszülöttben a tartósnak nevezett állapot kialakulásának kockázatát pulmonális hipertónia újszülöttek (PPHN), ritka, életveszélyes állapot. Magas vérnyomás a tüdőben lévő erekben akadályozza a véráramlást, és megnehezíti a légzést az újszülött számára.
Az újszülött azonnali kezelést igényel, hogy eltávolítsa a meconiumot a felső légutakból. Az orvos behelyezhet egy csövet az újszülött légcsövébe (légcsőbe), hogy a mekóniumot tartalmazó folyadékot kiszívja a légcsőből, ha a baba nem lélegzik, vagy nem reagál megfelelően a kezdeti kezelésre. Az orvos táskát és maszkot használ, hogy segítse az újszülött légzését, ha továbbra is fáradságosan lélegzik, vagy ha szívás után alacsony a pulzusa.
Az orvos az újszülöttet speciális gondozási osztályra helyezheti, hogy megfigyelje az újszülött légzését, miután sürgősségi ellátásban részesült. Az orvosok további kezelést tudnak biztosítani, hogy az újszülött ne szenvedjen el MAS-szövődményeket.
A MAS megelőzésének legjobb módja a korai felismerés. Az orvos a szülés előtti magzatfigyeléssel döntheti el, hogy a baba stresszt tapasztal-e. Lépéseket tehetnek a magzati szorongás enyhítésére a vajúdás során, és csökkenthetik a baba MAS kialakulásának kockázatát.
Az orvosok a diagnózist az újszülött tüneteitől és a magzatvízben lévő meconium mennyiségétől függően állítják fel. Az orvos sztetoszkópon keresztül figyeli az újszülött mellkasát, hogy észlelje a kóros légzési hangokat.
A MAS-ban szenvedő újszülöttek aspirált meconiummal részlegesen elzárt bronchusai alatt levegő rekedhet meg. Az első néhány nap során fokozottabban hajlamosak a levegőgyülem-syndroma (pneumomediastinum és pneumothorax) kialakulására. Ezen szövődmények észlelésében nagy szerepe van a gyakori hallgatózásnak, a mellkas transilluminatiós és röntgenvizsgálatának.
A meconium jelenléte a baktériumok szaporodásának kedvez, és mivel a pneumonia bacterialis eredete nem zárható ki, a haemocultura és a trachea-váladék bacteriologiai vizsgálata, valamint az antibiotikus terápia elkezdése (ampicillin O és aminoglycosid együtt adva) indokolt.
A szülés során az újszülött magzatmázat, magzatvizet és anyai vagy magzati vért is aspirálhat. Légzészavar, a mellkasröntgenen aspirációs pneumonia jelei figyelhetők meg. Csakúgy, mint meconium aspiratio esetén, a kezelés tüneti; bacterialis infectio gyanúja esetén leoltásokat kell végezni és antibiotikumokat kell adni.
A magzatvíz szivárgás jeleit időben fel kell ismerni, hiszen a magzatvíz sokrétű védelmi funkciót tölt be a terhesség során. Ha a magzatvíz szivárog, a magzatburok megrepedt, emelkedik a hüvelyi fertőzések kockázata. A magzatvíz szivárgás jelei nehezen összetéveszthetők a magzatvíz elfolyással. A magzatvíz elfolyása a szülés beindulásának egyik tipikus jele. A magzatburok megreped, a magzatvíz elfolyik, azonnal kórházba kell sietni.
Amikor csak szivárog a magzatvíz, mivel színtelen, szagtalan, nem könnyű észrevenni. Ilyenkor a magzatburok szintén megreped, de kisebb mértékben. A nedves fehérneműre mindenképpen érdemes figyelni, bár a nedvességet okozhatja hüvelyváladék, esetleg vizeletcsepegés. Ha kórházban vizsgálják azt, hogy folyás vagy magzatvíz szivárgás okozza-e a tüneteket, a váladék PH értéke alapján különbséget tudnak tenni.
Ha magzatvíz szivárgás történik, nagyon fontos annak kimutatása, hiszen a magzatvíz a baba védelmét szolgálja a pocakban. Védi a mechanikai behatásoktól, a kiszáradástól, a hőmérsékletváltozástól, a nyomáskülönbségtől, sőt a baba a magzatvíz segítségével sajátítja el a légző és nyelő mozdulatokat. A magzatvíz szivárgás növeli a fertőzések kockázatát, ezért, ha például a terhesség vége felé történik, a kezelőorvos dönthet a szülés beindítása mellett, ha pedig korábban, akkor kórházi megfigyelés, gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.
A kórházban gyanú esetén a váladék PH értékéből azonnal látják magzatvíz szivárgásról van-e szó, otthon érdemes kizárásos alapon elkülöníteni a folyástól és a vizelettől a magzatvíz szivárgást. Ha biztosra akarunk menni, a legjobb módszer magzatvíz szivárgás gyorstesztet alkalmazni! Kényelmes, gyors és megbízható. A magzatvíz szivárgás tesztek a terhesség ideje alatt képesek kimutatni a magzatvíz szivárgást már egy negyedóra alatt. Lényegében ez egy fehérneműbe helyezhető magzatvíz szivárgás betét, ami PH érték alapján azonosítja a szivárgást. A magzatvíz PH-ja magasabb, mint 6,5, a tesztek színváltozással jelzik, ha ennél nagyobb PH értékű a folyadék. A színelváltozás általában a szivárgás után 15 perccel mutatkozik.
A magzatvíz nagyon sok funkciót tölt be a gyermek életében a terhesség ideje alatt. Oltalmat, védelmet és a fejlődéshez elengedhetetlen világot biztosít. Azonban ha a magzatvíz mennyisége nem megfelelő - túl sok vagy éppen túl kevés -, az számos probléma forrása lehet.
Oligohydramnion: Azt az állapotot, amikor az átlagosnál jóval kevesebb a magzatvíz mennyisége, oligohydramnion-nak nevezzük. Ez a terhességek közel 2 százalékában jelentkező tünet. Ha a normálisnál kevesebb a magzatvíz, akkor a méh- és a haskörfogat növekedése is kisebb, mint az a terhességi kor alapján várható lenne. A terhes ilyenkor rendszerint a szokásosnál gyengébb, de gyakran fájdalmas magzatmozgásokat érzékel. Ilyenkor a diagnózis felállítása ultrahang segítségével lehetséges.
Az oligohydramnion okai közül a legfontosabbak a méhen belüli növekedési visszamaradás, a túlhordás, a magzati oxigénhiány, illetve ha a magzat veséjének vagy vizelet-elvezető rendszerének valamilyen fejlődési rendellenessége. Ez utóbbi esetben a vizelettermelés vagy a vizelet kiürülése szenved zavart, emiatt csökkenhet a magzatvíz mennyisége.
Ha túl kevés a magzatvíz, az méhen belüli fejlődési zavart eredményezhet. A magzat kényszertartásban van a hely szűke miatt, ezért fülei, orra lelapulhatnak. Dongaláb, a csípőizület deformációja, növekedésbeli elmaradás, tüdőfejlődési zavar, medencevégű fekvés is kialakulhat a lecsökkent magzatvíz miatt.
Polyhydramnion: Kórosan megnövekedett mennyiségű magzatvízről beszélünk, ha az adott terhességi korra számított normális mennyiség másfélszeresét meghaladja. Ritkábban fordul elő, mint az oligohydramnion, a terhességek kb. 1 százalékában. Figyelemfelhívó lehet, ha a has mérete, növekedési üteme, feszülése - széles striák megjelenése - és a testsúly gyarapodása a számított terhességi korhoz képest túl nagy. A kismama gyakran nehézlégzésről és renyhe magzatmozgásokról számol be.
A polyhydramnion lehetséges okai közé sorolható az anyai cukorbetegség, Rh-szenzibilizáció, szifilisz és vesegyulladás. De méhen belüli fertőzés, ikerterhesség és különböző fejlődési rendellenességek - Down-szindróma, hydrocephalus, duodenumatresia, hydrops fetalis, anusatresia - is állhatnak a háttérben. A polyhydramnion leggyakoribb szövődménye a koraszülés, ugyanis feszül a méh, és emiatt könnyen megreped a magzatburok.
Meconium aspirációs szindróma, írta M. Connelly, A. Erickson, L. Rubin | OPENPediatrics
Teendők kórosan sok magzatvíz esetén: Ha csak enyhe polyhydramnion áll fenn, súlyos tünetek nélkül, akkor nincs szükség feltétlenül kezelésre. Amikor azonban a kismamának kifejezett panaszai vannak - hasi fájdalom, nehézlégzés, fulladás -, akkor ágynyugalom, sőt akár kórházi megfigyelés is szükségessé válhat. Vízhajtók alkalmazása és a folyadékfogyasztás csökkentése nem alkalmasak a betegség kezelésére, sőt, kimondottan veszélyesek is lehetnek. Nagyon súlyos esetben bizonyos magzatvízmennyiség lebocsátásával lehet könnyíteni az anya állapotán, de ez általában csak átmenetileg hatásos.
