Az újszülött testi jellegzetességei és fejlődése

Az újszülöttkor egy átmeneti időszak, melyben az első hónapot nevezzük újszülöttkornak, ahol szembesülünk az összetartozás és elszakadás ellentmondásosságának érzésével, melyre 9 hónapon át készültünk. Egy átlagos újszülött az édesanya utolsó menstruációjának első napját követő 37-42. hét között látja meg a napvilágot (ezt nevezzük gesztációs hétnek).

Az újszülöttekről alkotott képünk gyakran a tápszereken ábrázolt, tökéletes csecsemőképen alapul, ami riadalmat és csalódást kelthet a szülőkben, amikor először látják újszülött gyermeküket. A valóságban a kisbaba feje aránytalanul nagynak tűnik a test többi részéhez képest, míg a végtagjai túl kicsik és feszesen hajlítottak. Amennyiben a csecsemő természetes úton jött világra, a fej alakja a szülőcsatorna szorításától torz lehet, ám ez az állapot általában a szülés utáni első hét végére normalizálódik.

Az újszülött bőrét gyakran magzatmáz (egy fehér, sajtszerű anyag, amely védelmet nyújt a bakteriális fertőzések ellen) boríthatja, és előfordulhatnak rajta vérfoltok is. Az egészségügyi személyzet, akik hozzászoktak az újszülöttek látványához, nem aggódnak a csecsemők ideiglenesen kevésbé vonzó megjelenése miatt.

Az újszülött életképességének felmérése

Számos mérés és teszt szolgál az újszülött fizikai és viselkedéses állapotának értékelésére. Az ilyen eszközök megalkotásához először azonosítják azokat a jellemzőket, amelyek lényegesek az újszülött pillanatnyi egészsége és normális fejlődése szempontjából. Ezután nagyszámú csecsemő adatait gyűjtik össze a normák megállapításához, melyeket az egyedi csecsemők viszonylagos állapotának értékelésére használnak.

Fizikai állapot: Az Apgar-skála

Virginia Apgar, egy amerikai altatóorvos, az ötvenes években dolgozott ki egy gyors és egyszerű módszert az újszülött fizikai állapotának diagnosztikájára. Az Apgar-skálát ma már kiterjedten használják annak meghatározására, igényel-e az újszülött sürgős orvosi beavatkozást. Az újszülöttet a szülés után 1 perccel, majd 5 perccel később ismét pontozzák az Apgar-skálán használt öt életjel alapján:

• szívverés,
• légzési erőkifejtés,
• izomtónus,
• reflexválasz,
• szín.

A paraméterenként 2 pont adható, így normál esetben a maximális pontszám 10. Az egyedi pontok összegzése adja meg a csecsemő általános fizikai állapotának mérőszámát.

Viselkedési állapot: A Brazelton-újszülöttskála

Az elmúlt fél évszázadban több skálát is alkottak az újszülött finomabb viselkedéses állapotainak értékelésére. Ezek közül a legelterjedtebb a T. Berry Brazelton gyerekgyógyász és munkatársai által kifejlesztett Brazelton-újszülöttskála. Ennek a skálának fő célja az újszülött neurológiai állapotának felmérése a vajúdás és a szülés okozta stresszt követően.

Használják még koraszülött csecsemők fejlődésének követésére, különböző kultúrákban született újszülöttek összehasonlítására és a fejlődési problémák enyhítésére alkalmazott beavatkozások hatékonyságának kiértékelésére is. A Brazelton-skála tesztjei a csecsemő reflexeit, mozgási képességeit, izomtónusát, tárgyakra és emberekre mutatott válaszkészségét, valamint viselkedésének és figyelmének kontrollját mérik. A tesztekhez használt eszközök mindössze egy csörgő, egy csengő, egy villanólámpa, egy tű és egy kendő. A vizsgálatvezetőnek fel kell jegyeznie a csecsemő éberségének fokát, és ha szükséges, meg kell ismételni a teszteket olyan alkalommal, amikor a kisbaba ébren van és nyugodt.

A Brazelton-skála néhány jellemző tétele:

• Látási és hallási figyelem élő tárgyakra: A vizsgáló a csecsemő nevét ismételgeti magas hangon, miközben fejét fel-le és jobbra-balra mozgatja. Figyeli-e a csecsemő a vizsgálót?
• Ülésbe húzás: A vizsgáló a csecsemő két tenyerébe teszi mutatóujjait, és ülő testhelyzetbe húzza a gyereket. Megpróbálja-e a kisbaba egyenesen tartani a fejét, amikor ül?
• Simulékonyság: A vizsgáló a mellkasán vagy a vállán tartja a csecsemőt. Hogyan reagál a baba? Ellenáll-e a kézben tartásnak?
• Védekező mozgások: A vizsgáló egy kendőt tesz a csecsemő arcára, és ott tartja.

Az újszülött érzékszervei és kommunikációja

Az újszülöttek viselkedési megnyilvánulásai gyakran keltenek aggodalmat a szülők és a környezet számára is. Fontos azonban megérteni, hogy számos jelenség teljesen természetes, és az alkalmazkodás részét képezi.

Látás és hallás

A csecsemő látószerve és a látáshoz szükséges idegrendszere a születés idejére teljesen kifejlődik. Bár korábban úgy gondolták, hogy a csecsemő a születése után csak a mozgást érzékeli, egyre több kísérlet igazolja, hogy a révetegnek tűnő nézelődés mögött felismerések rejtőzhetnek.

Az újszülött perifériás látással születik, hónapokba telik, mire megtanulnak fókuszálni a látóterük közepén lévő tárgyakra. Az első időszakban a kisbabák érzékelik a fényt és a mozgást, de formákat és színeket még nem tudnak felismerni és megkülönböztetni (mindent a szürke árnyalataiban látnak). Az arcuktól 20-30 cm-nél távolabbi tárgyakra sem tudnak fókuszálni, és homályosan látnak. A látásuk két hónapos kor körül kezd el élesedni, egyéves korukra pedig eléri a teljes látásélességet, továbbá képessé válik tárgyak felismerésére és a távolságuk meghatározására.

A hallás az egyik legelső érzék, amely kifejlődik. A magzat már a terhesség 18. hetében kezdi el érzékelni az első hangokat, a 25-26. héten pedig már a szülei hangját is megismeri. Ezért a várandósság harmadik trimeszterében érdemes elkezdeni beszélni a magzathoz. A csecsemők a tudomány mai álláspontja szerint képesek megkülönböztetni az egyik sírást a másiktól, és az édesanyjuk hangját szeretik a legjobban. Emellett előnyben részesítik az emberi hangot más hangoknál.

Ízlelés és szaglás

Amikor az újszülöttekkel különféle ízeket kóstoltatnak, a babák különféle grimaszokkal reagálnak. Az édes, keserű vagy savanyú íz érzékelésekor a csecsemő grimaszai hasonlítanak a felnőtt grimaszaihoz. A születés után rövid idővel tapasztalható, hogy a csecsemő a gyümölcsillatra pozitívan reagál, míg a halszagot negatív grimaszok kísérik.

Érintés és mozgás

A kisbaba az olyan enyhe légmozgásokat is érzékeli, amelyeket egy felnőtt észre sem vesz. Egy új kísérlet szerint a babákra olyan szemüveget tettek, amely közelebbinek mutatta a tárgyat a valóságosnál, így a babák úgy érzékelték, hogy a tárgy elérhető távolságra van tőlük. Az újszülöttek mozgása eleinte rendezetlen és kiszámíthatatlan, de fokozatosan fejlődik, ahogy az idegrendszerük érik.

Kommunikáció és testbeszéd

Minden újszülött nagy utat tesz meg, amíg a sírástól eljut az értelmes beszédig. Az újszülötteknek azonnali igényük van a kommunikációra.

Sírás, mint kommunikációs eszköz

Kisbabánk leggyakoribb kommunikációs tevékenysége a sírás. A csecsemők naponta legalább 2 órát sírnak, és a sírásnak mindig oka van, amivel valamilyen kellemetlen érzést jeleznek.

• Éhség: Ismétlődő sírással jelez, ami azt jelenti, hogy sír, majd egy pillanatra abbahagyja, levegőt vesz, újra sír, újra levegőt vesz, és folytatja, míg nem kap enni.
• Tele pelenka: A sírás ilyenkor halkan indul, majd egyre erősödik, a baba egyre hangosabban sír, izeg-mozog, jelezve, hogy valami csípi.
• Fájdalom: Ez a sírás éles, szinte sikító. Levegő után kapkod, és újra elkezd sikítani.
• Unatkozás: A sírása ilyen esetben a figyelem felkeltésre szolgál, így inkább kiáltozásra hasonlít, mint sírásra.
• Álmos vagyok: Gyakran előfordul, hogy a kisbaba nagyon fárad, mégis tiltakozik az alvás ellen. Nyafog, mérgelődik, nem találja a helyét, a fejecskéje előre bukik, a szemét és az arcocskáját dörzsöli az öklével.
• Betegség: Amikor már mindent végigpróbáltunk, és a kicsi sírása nem csillapodik, betegségre kell gondolnunk. A betegséget jelző sírás lehet éles, és általában letargikus, fásult mozgás kíséri.

A sírás távolról is hallható, előkészíti a beszédet az artikulálás edzésével, és mindenki reagál rá. A babák pontosan tudják, hogy a sírás a leghatékonyabb módja a figyelem felkeltésének.

Gőgicsélés és korai beszéd

Élete első évében a kisbabánk még nem képes szavakat formálni, de a hangokat már képes célzatosan alkalmazni. Amikor a babánk gőgicsél, azt az érzést kelti bennünk, mintha beszélgetne velünk. Amikor véletlenszerűen gagyog, akkor már képes arra, hogy a kifejlesztett hangok felett uralkodjon, melyek magasak vagy mélyek, hangosak vagy halkak, erősek vagy gyengék lehetnek. Ez a fizikai és az idegrendszeri fejlődésnek köszönhető.

6 hónapos korban tapasztalhatjuk, hogy a baba igyekszik következetesen ugyanazokat a hangokat produkálni. Irányított, ellenőrzött gagyogással kommunikál a babánk 6-8 hónapos korában. Ez a korai beszéd kezdeti jele, és 9-12 hónapos korban megjelennek az első szavak.

Arc- és testkifejezések

A testbeszéd másik fontos információhordozója a babák arckifejezése. Az első életévében kevesebb arckifejezése van, mint a későbbiekben, és ezek teljesen spontánok, mesterkéltség nélkül. Fontos, hogy mi is tudatosan figyeljünk a saját testbeszédünkre, hiszen gyermekünk utánozni fogja azt. A testbeszédet dicséretre és pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk.

• Boldogság, öröm: Széles mosoly, csillogó szem.
• Megnyugvás, elégedettség: Nyugodt arc, halvány mosoly, legtöbbször evés után látható.
• Undor, ellenszenv: Arca olyan, mintha savanyút kóstolt volna, a száj és a szem körüli izmok megfeszülnek.
• Ijedtség, meglepetés: Szemei tágra nyílnak, szája kicsit nyitva, arcizmai erősen megfeszülnek. Kezeit kinyitja, háta ívben feszül, karjai és lábai ölelő mozdulatot tesznek.
• Félelem: Szemei tágra nyílnak, a szája zárva van, de merev. A kutatások szerint a kisbabák három hónapos koruktól éreznek félelmet.
• Düh, harag: Szemei szűk résre nyitottak, szája is enyhén nyitott, ajkai kicsit szétválnak, de feszesek. Legjellemzőbb dühforrás, ha korlátozzák a mozgásában.
• Szomorúság: Szája zárt, szemei nyitva, szemöldökét ráncolja. Ha a kisbaba nem álmos, akkor arra kell gondolni, hogy nagyon szerencsétlennek érzi magát.

Kar- és lábmozdulatok

A baba mozgása fokozatosan fejlődik az első évben. Eleinte rendezetlenül, kiszámíthatatlanul rugdalózik, később a karok és a lábak mozgása szinkronban van. Ezután felemeli a fejét és a vállait, majd gurulni kezd. Kéz- és lábmozgásának koordinációs készsége növekszik. A fejlődése során a mozdulataival is kommunikál:

• Amikor egy tárgyat szeretne elérni, de nem sikerül, arccal a föld felé fekszik, karjait maga elé nyújtja, és sóhajtozó hangokkal kíséri.
• Amikor nem akarja megenni, amivel kínáljuk: ügyesen kiüti a kezünkből a kanalat.

A csecsemő fejlődési mérföldkövei

A csecsemők az első egy év során fejlődnek a leglátványosabban. Testsúlyukat és hosszukat megduplázzák, és a szinte magatehetetlen állapotból eljutnak a járás határáig. Agyuk is elég nagyot fejlődik ahhoz, hogy kialakuljon az öntudatuk és kommunikálni kezdjenek.

A mozgás, látás és hallás fejlődési üteme

• 1 hónapos: Hason fekve az állát megemeli, a fejét átfordítja.
• 2 hónapos: Fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, végtagjai "vívóállásban".
• 3 hónapos: Hason fekve a fejét képes megtartani, ujjaival játszik. Látás és kéz koordinációja összekapcsolódik.
• 4-6 hónapos: Képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni. Körülbelül egy méterre is ellát, a gyorsabban mozgó tárgyakat is képes követni.
• 5 hónapos: Mélységérzékelés és színlátás nagymértékben fejlődik.
• 7-10 hónapos: Kezd el kúszni, ujjait egyre ügyesebben használja fogásra.
• 12 hónapos: Támaszkodva fel tud állni. Képessé válik távolságok felmérésére, a látás pedig tökéletesen élessé válik.

A gyermekek átlagosan 12-18 hónapos koruk körül kezdenek el beszélni, de előfordul, hogy csak jóval később. Az első szó kimondása után azonban általában meglehetősen gyorsan fejlődik a beszédkészség.

Mikor forduljon orvoshoz?

Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, így az egyéni különbségek megjelenése esetén még nincs ok az aggodalomra. Ha azonban az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, forduljon házi gyermekorvosához:

• A babának nem javul a fejtartása.
• Nem reagál a hangos zajokra.
• Nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem.
• Nem követi a szemével a mozgó tárgyakat.
• Nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.

tags: #csecsemo #testi #jellegzetessegei