A szimbólumok az emberiség közös nyelvének alapvető elemei. A jelképek szerepe valójában az, hogy az emberi gondolkodás, világlátás mélyebb, összetettebb elemeinek adjon kifejeződést. Míg a hétköznapi kommunikációban a jelek célja az információátadás, a szimbolika más síkon zajlik: a személyiség mélyebb érzései, az őt körülvevő világról alkotott benyomásai, szellemiségének egésze alakul képpé. Jung szerint a szimbólumok az emberrel veleszületett ősképek, archetípusok, amelyeket az emberiség közös múltjában szerzett tapasztalatainak a kollektív tudattalanban elraktározott örökségével magyarázhatunk.
Az archaikus gondolkodásban a világ teremtett, egységes élő egész, létezésében Isten, ember, állat, a növények, sőt az ásványok egyaránt osztoznak. A szimbólumok egyszerű mértani alakzatokból és színekből építkeznek, amelyek viszont már maguk is rendelkeznek jelentésekkel. A kör - mint önmagába záródó végtelen vonal - az örökkévalóságot és a világ végtelenségét jelenítheti meg; a négyzet szabályosságával a világ rendjét, szilárdságát képezi le, míg a háromszög a törekvés és a szellemiség szimbóluma. A szimmetrikus, arányos formák nyugalmat, egyensúlyot képviselnek, a szabálytalanok viszont diszharmóniát, feszültséget sugallnak.
22 elfeledett ősi szimbólum és rejtett jelentésük magyarázata | Történelem és kultúra
A jelképek világának meghatározó jellegzetessége a hagyományozódás. Az ember szimbólumteremtő lény, a szimbólumképzés az ember megkülönböztető jegye. Érdemes megvizsgálnunk a szimbólumok és a tárgyak közötti kapcsolatot egy művészi olvasaton keresztül is, például Böröcz András munkáinál, ahol a hordó motívuma univerzális metaforaként jelenik meg. A hordó - mint természetes anyagból hajlított, külső abroncsok által összetartott, ormótlan és kitölthetetlen alkotmány - az emberi egzisztencia metaforája. A tárgyak szétszálazásának és újrabonyolításának az a sajátos képzőművészeti logikája, amely egymással összeolvashatóvá teszi a rajzokat, objekteket és performanszokat, segít felismernünk egy konzisztens, értelemdús univerzumot.
| Szimbólum | Fő jelentéstartalom |
|---|---|
| Kör | Egység, végtelenség, örökkévalóság |
| Négyzet | Világ rendje, szilárdság, földi lét |
| Hordó | Emberi egzisztencia, átmenetiség |
| Piramis | Meditáció, testi-szellemi felemelkedés |
Az emberiség szellemi múltját képező különböző hagyományok egyes elemei - mint a természet körforgásához fűződő képzetek és szertartások - olyan hasonlóságot mutatnak, hogy egyértelműen adódik ebből a következtetés: ezek egyetemes, örökérvényű törvényszerűségeket írnak le. A szimbólum így legmagasabb értelmében metafizikai igazságokhoz vezet el. Amikor a szimbólumok révén a világot különböző kapcsolódó elemek bonyolult, összetett rendszereként látjuk, kísérletet teszünk az elemek közti viszonyok feltárására. A szimbólumhoz kapcsolódó egyezményes jelentés a közösség világképének elemévé válik, a tudás pedig, amelyet az emberiség a tudat egészségének megőrzése érdekében kifejlesztett, újrafelfedezhető és a mai kor kihívásaira is alkalmazható.