A méhszáj és a méhnyak elváltozásai, vizsgálata és jelentősége

A méhszájseb kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak. Fontos azonban megérteni, hogy a méhszáj egy körte alakú szerv, melynek hossza kb. 7-8 cm. A méhtest a méhnyakon át csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak alsó 1/3-a „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy portiónak. A méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám (nyálkahártya) borítja. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatatornával rendelkező csőre hasonlít legjobban. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot. A méhnyak váladék mennyisége és összetétele hormonális hatás következtében a ciklus során változik.

A méhszáj vizsgálata

A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk, mely során egy speciális mikroszkóp segítségével tekintjük át a méhszáj külső felszínét borító hámot. A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál. A méhszáj legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. Ez pontatlanabb és szubjektívebb a hüvelyi ultrahang vizsgálatnál. Mégis a legtöbb terhesgondozási találkozáskor, valamint a kórházi vizsgálatnál kézzel vizsgálnak.

A méhszáj elváltozásai: az ectropium

Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, ami tulajdonképpen egy hámhiányt jelent. A bolyhok hatalmas felszínt adnak, mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális környezetet jelent a megtelepedésre, (kolonizációra). A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen. Így túlsúlyba kerülhetnek az egyébként kis számban jelenlévő, vagy éppen a méhszájon kolonizálódott baktériumok.

Az ectropium kezelése

Amennyiben az ectropium nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni, tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot és még csak kórosnak sem igazán mondható, hiszen igen gyakori a fiatalok között. Legegyszerűbb a hámroncsoló ecsetelőszerek használata. Ezek hátránya, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges. A fagyasztás lényege, hogy folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával egy speciális fagyasztó eszközzel lefagyasztjuk, ezáltal roncsoljuk a méhszáj felszínét. Előnye: Ez az eljárás biztosítja a legjobb minőségű szövettani mintát. Hátránya: Kórházi befekvést igényel, altatásban történik a beavatkozás, a műtét utáni időszak fájdalmasabb. A beavatkozás során szintén a felszín lemetszése történik, azonban nem szikével, hanem egy nagyfrekvenciás elektromos hurokkal. Az eljárás előnye a hideg kés technikával szemben, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra, később varratszedésre és egynapos sebészet keretében is végezhető.

Méhnyak- vagy méhszájrepedés

A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül feltárjuk a hüvelyt és átnézzük a szülőcsatornát, az esetleges sérüléseket, így a méhszáj repedését is összevarrjuk. Sajnos a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki.

HPV fertőzések és méhnyakrák

A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. A condyloma az alacsony daganatrizikó ellenére mindenképpen kezelendő, hiszen ennek hiányában általában terjed és növekszik, valamint a partnert fertőzi. Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése.

A méhszáj és a terhesség

A terhesség első két harmadában az egyik legnagyobb ijedelmet okozó dolog az szokott lenni, amikor a méhszáj elkezd kinyílni, és emiatt ágynyugalomra ítélik a mamát. A harmadik harmadban pedig mindenki izgatottan várja, mikor nyílik már ki. De miért nyílik ki? És mit jelentenek a leletre írt értékek?

A méhszáj és a méhnyak változásai szülés előtt

A méhszáj fokozatos kinyílása, felpuhulása (a felpuhulás alatt azt szokták érteni, amikor a méhszáj még nem nyílt ki, de már nem zár olyan szorosan), a méhnyak megrövidülése a szülés közeledtét jelzik. A baba súlya egyre nő, egyre lejjebb csúszik a szülőcsatorna irányába, ezáltal a méhszáj először csak lazábbá válik, a méhnyak megrövidül, aztán először a külső, utána a középső, végül a belső méhszáj is megnyílik, utat engedve ezzel a babának.

Kevésbé optimális esetben már a második harmadban elkezd nyílni vagy teljesen ki is nyílik a méhszáj. Ilyenkor ítélik a kismamákat pihenésre, hiszen a szülésnek még nem kellene megindulnia, mindenesetre érthető az óvatosság. A kézi ellenőrzés fenyegető koraszülés esetén még káros is lehet, ha a vizsgáló az ujjával a nyakcsatornába hatol. Ezzel tágíthat a nyakcsatornán, vérzést okozhat, és a vizsgálat következtében beinduló folyamatok ronthatják a méhszáj helyzetét.

A leleten szereplő értékek magyarázata

A leletre írt négyszámjegyű értékből az első azt jelzi, hány ujjnyi a méhnyak, a másik három pedig a külső, középső és belső méhszáj nyitott vagy zárt állapotára utal. Ha 1-es, akkor nyitott méhszáj, a 0, akkor zárt. A méhszáj akkor nyitott teljesen, ha mindhárom érték 1-es, azaz a nyitott külső és középső méhszáj még semmi komoly problémát nem okoz. Gyakran ezek már a 30. hét előtt kinyílnak, a belső pedig még a 41. héten is zárva lehet.

A méh nyaki része, latinul cervix, körülbelül 3 centiméternyire benyúlik a hüvelybe. A méhtest-méhnyak határán találjuk a belső méhszájat, ezután kifelé haladva a nyakcsatornát, majd ennek alsó nyílását, a külső méhszájat. Először szülő nőkön a folyamat a méhnyak megrövidülésével, elvékonyodásával, a nyakcsatorna kifejtődésével kezdődik. Majd amikor a méhszáj tágulása megkezdődik, a méhnyak már csak papírvékonyságú lemezként tapintható. A méhszáj először csak 1-2 centiméter tágasságú, majd fokozatosan tágul 6-8 centiméterre. Amikor a tágulás befejeződik, 9-10 centiméter körül, a méhnyak „eltűnik”, már nem tapintható. Ismételten szülő nőkön a szülés megindulásakor a külső méhszáj 2-4 centiméterre, a belső 1-2 centiméterre nyitott, de a méhnyak még nem rövidült meg. A szülés folyamán a méhszáj megnyílásával egy időben a méhnyak fokozatosan megrövidül és kifejtődik.

Például:

• CI=3000: 3 centiméteres méhnyak és zárt méhszáj.
• CI=2000: 2 centiméterre megrövidült méhnyak, zárt méhszáj.

Bishop- és Martius-score

A méhnyak állapotának, érettségének megítélésére használható mind a Bishop-, mind a Martius-score (vagy magyarul pontrendszer). Névadóik, Bishop és Martius is német szülészorvosok voltak a XX. században. A vizsgálat során a szülész a megadott tulajdonságokat pontokkal értékeli, majd a pontok összege alapján dönt a további teendőkről. Például szülésmegindítás szükségessége esetén, burokrepesztést csak Bishop-score 9, Martius-score 10 pont felett végeznek.

Az interspinális medencesík a két ülőtövis szintjében helyezkedik el. A külső méhszáj élettani körülmények között ebben a síkban található.

tags: #a #mehszajamig #beert #a #farka