A köldökzsinór szerepe és a "megfojtja a babát" tévhit

Amikor egy édesanya a szíve alatt hordozza gyermekét, számtalan gondolat kavarog a fejében a kicsi fejlődésével és biztonságával kapcsolatban. Ebben az intim és zárt világban létezik egy láthatatlan, mégis kézzelfogható kapocs, amely az életet jelenti a fejlődő szervezet számára. Ez a különleges életvonal nem csupán egy biológiai csatorna, hanem egy mérnöki pontossággal megalkotott rendszer, amely kilenc hónapon át szünet nélkül gondoskodik a magzat minden igényéről: a köldökzsinór.

A terhesség során kiemelt szerepe van, mégis kevés szó esik róla. Cikkünket dr. Leipold Gergő szülész-nőgyógyász szakorvos, a Babagenetika szakértője lektorálta.

A köldökzsinór anatómiája és működése

Amikor az apai és anyai sejtekből kialakult zigóta beágyazódik az anyaméhbe, két különböző sejtcsoportosulás jön létre: az egyikből fejlődik az embrió, a másikból pedig az embriót és később a magzatot tápláló méhlepény és köldökzsinór.

A köldökzsinór az embrióval, majd magzattal együtt nő, s a várandósság vége felé 50-70 centiméter hosszú és 20 milliméter széles lesz. Az átlagos hossza 55 cm. A színe szürkéskék a benne futó erek miatt.

Az anyát és a gyermekét összekötő, csőszerű, rugalmas zsinór normális esetben egy vénából és két artériából áll. A véna feladata, hogy tápanyagokat és oxigént szállítson a placentából a baba felé, az artériák pedig a salakanyagot szállítják el a babától a placentáig, amelyet aztán az anya veséje választ ki. Ritkán csak egy artéria és egy véna van a köldökzsinórban, ami bajt nem, de fokozott figyelmet igényel a terhesgondozáskor.

A zsinór belsejében három különálló ér fut, amelyeket egy egészen különleges anyag, a Wharton-kocsonya vesz körül. Ez a kocsonyás állomány rugalmas védőréteget képez az erek körül, megakadályozva, hogy azok megtörjenek vagy összenyomódjanak a magzat mozgása közben. Érdekesség, hogy a köldökzsinór erei nem egyenesen futnak, hanem spirálisan csavarodnak, ami tovább növeli a rugalmasságukat és ellenálló képességüket. Ez a spirális szerkezet segíti abban, hogy a zsinór ne csomózódjon össze könnyen, és elviselje a húzóerőket.

A köldökzsinór másik fontos feladata az életadó oxigén- és tápanyag-szállításon kívül az, hogy a magzat első játékszeréül szolgál. A magzatok viselkedését tanulmányozva megfigyelték, hogy a nagyobbacska, 25-30 hetes magzatok már játszanak az anyaméhben. Mivel túl sok játékszerük nem akad, azzal játszanak, ami ott elérhető: ha éppen nem az ujjukat szopják, akkor a köldökzsinórt tekergetik, rángatják, belebukfenceznek.

Gyakori tévhitek és valóság a köldökzsinórról

A köldökzsinórral kapcsolatban sok félreértés kering a kismamák körében, ideje hát ezeket eloszlatni.

A nyak köré tekeredett köldökzsinór

Sokan aggódnak, hogy rátekeredik a vidáman fickándozó magzatra, s emiatt megfulladhat. Bármennyire is ijesztően hangzik, ez egy viszonylag gyakori állapot, és legtöbbször nem okoz semmilyen komoly problémát. Az újszülöttek körülbelül negyede így születik. A magzat nem a torkán keresztül veszi a levegőt, így a nyak körüli hurok nem okoz fulladást a szó hagyományos értelmében. A problémát csak az okozhatná, ha a zsinór annyira megfeszülne, hogy a benne lévő erek elzáródnának, de a természetes rugalmasság és a magzatvíz felhajtóereje ezt általában megakadályozza.

Amikor nagyritkán valóban megfeszül a köldökzsinór, akkor erre a látványra ösztönös félelemmel reagálunk, hogy hát megfojthatja a kisbabát! De szerencsére ez nem így van, mivel a baba a szülés során még nem lélegzik és az oxigént nem légzéssel, hanem a méhlepényből kapja, a köldökzsinóron keresztül. Való igaz, hogy a feszülés miatt csökkenhet a köldökzsinór keringése és emiatt a megszületés pillanatában egy nagyon rövid oxigénhiány léphet fel a babánál. Ilyen esetekben logikus lépésnek tűnne azonnal átvágni a feszes köldökzsinórt, mihelyst az láthatóvá válik, de a valóságban ez a lehető legrosszabb döntés - szerencsére nem csinálják ezt a szakemberek sem! A köldökzsinórban ugyanis még ha az meg is feszül, mindig marad valamennyi keringés, de ha elvágnák azonnal, akkor a babának ebben az oxigénhiányos állapotban kellene teljes egészében a saját kis kezdetleges légzésére támaszkodni!

A nyakra tekeredett köldökzsinór gyakran okoz félelmet azzal kapcsolatban is, hogy megnehezíti a baba ereszkedését és emiatt válhat szükségessé a műtéti szülés…Ez is logikusnak tűnik, de ez sem megalapozott félelem! A szülés, születés során ugyanis a baba, a méh és a méhlepény együtt mozognak, együtt ereszkednek, ráadásul a megszületés pillanatána baba teljesen összegömbölyödik, tehát kisebb lesz a távolság a köldöke és a méhlepény között, mint a szülés elején!

Császáros szüléseknél gyakran jelzi az orvos a szülőknek, hogy a köldökzsinór a baba nyakán volt, hiszen ugyanúgy, ahogy hüvelyi szüléseknél is, ez az esetek egy harmadában előfordul. Szülők ezt hallva sokszor megnyugodnak, hogy hát igen, emiatt volt szükség a műtétre, a nyakra tekeredett köldökzsinór okozta a magzati stresszt stb… Hát ez nagyon jól hangzik és nagyon logikus, de valóság alapja nincs semmi! Éppen emiatt az is teljese szükségtelen gyakorlat, amikor a kitolási szakaszban kórházi szüléseknél a szülésznő a hüvelybe nyúlva ellenőrzi, hogy nincs-e a baba nyakán a köldökzsinór…mivel a zsinór nem okoz veszélyt a születés során, ezért egyáltalán nem szükséges az ezzel kapcsolatos ellenőrzés sem!

A véletlenszerű magzati mozgás az elsődleges oka annak, ha a köldökzsinór a nyakra tekeredik, de az alábbiak is okozhatják: túl hosszú köldökzsinór vagy a magzatvíz feleslege, amely több magzati mozgást tesz lehetővé.

A köldökzsinór nyak köré tekeredését általában születéskor fedezik fel. Egyelőre nincs mód arra, hogy megelőzzék jelenséget, vagy hogy letekerjék a baba nyakáról az anyaméhben. Miután a kezelőorvos megállapította, hogy a köldökzsinór a baba nyaka köré van tekeredve, eldönti, hogyan járjon el a legjobban. Általában a köldökzsinór elég lazán tekeredik fel ahhoz, hogy átcsúsztatható legyen a baba fején. Előfordulhat, hogy túl szoros ahhoz, hogy könnyen átcsússzon a fején, és az orvos vagy a szülésznő elszorítja és elvágja a köldökzsinórt, mielőtt a baba megszülethetne. Előfordul, hogy a baba olyan gyorsan születik, hogy egyik módszer sem alkalmazható. Ne aggódj, erre is van megoldás: egy gyakorlott orvos nagyon egyenletesen és közel tartja a baba fejét az anya testéhez, miközben a baba teste a köldökzsinóron keresztül születik meg.

Ritkán előfordulhat sajnos, hogy a köldökzsinór megfojtja a picit, vagy az oxigénellátás csökkenése miatt agyi károsodás lép fel. Akkor van probléma leginkább, ha áthurkolódik, esetleg másik testrészbe is belegabalyodik. A véráramlás az összegabalyodott köldökzsinóron keresztül csökkenhet az összehúzódások során is, ezért a probléma észlelését követően az orvosok azonnal megkezdik a köldökzsinór levágását, és a szülés felgyorsítását. Amennyiben nem a szülés előtt, hanem már korábban is olyan szorosan tekeredik rá a kicsire, hogy az veszélyes legyen az életére, azonnali császármetszésre van szükség, azonban sajnos ezt igen nehéz észre venni. Ha bármilyen furcsaságot észlelsz, például, hogy a baba a hasadban kevésbé mozgékony, vagy a szívverése lassul (vannak anyukák, akik észlelik a babaszívverését), akkor azonnal fordulj orvoshoz!

Köldökzsinórcsomó

Ugyancsak rugalmas anyagának köszönhetően általában semmilyen gond nem származik abból, ha csomó van a köldökzsinóron, de ha túl szoros, akkor akadályozhatja a baba oxigén- és tápanyagellátását. Ezért is fontos az egész terhesség alatt figyelni, hogy a baba megfelelő intenzitással és eleget mozog-e, illetve mindig követni kell az orvos utasításait.

Köldökzsinór egy artériával (Single Umbilical Artery - SUA)

Ez egy ritka rendellenesség, körülbelül száz terhességből egy érintett. Általában a második trimeszteri ultrahangvizsgálaton ismerik fel, és önmagában nem feltétlenül okoz problémát, de bizonyos esetekben befolyásolhatja a magzat fejlődését, és együtt járhat egyes fejlődési rendellenességekkel. Ha a terhesség során a magzat kelleténél alacsonyabb súlya miatt felmerül a lepényi alulműködés gyanúja, ultrahangos flowmetriás vizsgálatot végeznek. Ezzel a módszerrel ítélhetők meg legpontosabban a magzat szervezetében és a köldökzsinórban az áramlási viszonyok.

Köldökzsinórciszta

A terhességek egy százalékában előforduló jelenség önmagában legtöbbször nem gond, viszont ritka esetekben együtt járhat bizonyos genetikai megbetegedésekkel.

Köldökzsinór-előesés (Prolapsus Funis Umbilicalis)

Ez egy nagyon ritka állapotról van szó, amikor szülés előtt vagy közben a köldökzsinór előbb kerül a szülőcsatornába, mint a magzat. Amint a burok megreped, veszélybe kerül a magzat élete. Ezért ha belső vizsgálattal az álló burkon keresztül érzi az orvos a köldökzsinór pulzálását, nem szabad burkot repesztenie, hanem császármetszést kell végeznie, hogy elkerülje az előreeső és ilyenkor leszorítódó köldökzsinór veszélyes szövődményét. Ilyenkor mindig sürgősségi császármetszés szükséges.

Vasa previa

Nagyon ritka, ám komoly kockázattal járó állapot, amikor a köldökzsinór vérerei a magzatburokban szabadon futnak, közvetlenül a méhszáj előtt. A szülés megindulásakor, illetve a burokrepedés során megrepedhetnek, ami súlyos kockázatnak teszi ki a magzatot és az édesanyát is.

A köldökzsinór elvágása és utólagos ellátása

A modern orvosi álláspont szerint születés után érdemes pár percet várni, mielőtt elvágják a köldökzsinórt. Ideális esetben addig, amíg meg nem szűnik a vér odavissza áramlása a baba és a méhlepény között. Több egészségügyi előnye mellett ezzel biztosítható, hogy a baba kevesebb eséllyel legyen vérszegény és vashiányos négy-hat hónapos korában. A pulzálás leállása jelzi, hogy a köldökzsinór elvégezte küldetését, és a baba keringése immár önállóan is képes fenntartani az oxigénellátást. Ez a fokozatos átmenet kíméletesebb az újszülött számára, hiszen a tüdejének van ideje teljesen kinyílni, miközben még kapja a lepényi támogatást.

Fáj-e a babának, amikor elvágják a köldökzsinórt? Nem, a köldökzsinórban nincsenek idegvégződések, amelyek a fájdalmat közvetítenék, így a baba semmit sem érez az elvágásából.

A köldökzsinórt az általános gyakorlat szerint kb. 4-5 centimérre szorítják el pocaktól, majd ennek mentén vágják el. Ami a helyén marad, az az úgynevezett köldökcsonk, amit ott rögtön fertőtlenítenek, majd később, az otthoni csecsemőápolás során is gondozni kell. A köldökcsonk leesése általában a születés utáni 7-14. napon történik meg. Amikor a csonk leesik, egy apró seb maradhat a helyén, amely pár nap alatt teljesen behámosodik. Ez a folyamat a baba szervezetének első önálló regenerációs feladata, amely után kialakul a végleges köldökforma.

Hogyan kell otthon ápolni a köldökcsonkot?

A modern ajánlás szerint tartsuk tisztán és szárazon a területet, hagyjuk szellőzni, és ne használjunk rá alkoholt vagy púdert.

A köldökzsinór jelentősége a jövőre nézve: őssejtek

A köldökzsinór nemcsak a jelenben szolgálja a babát, hanem a jövőre nézve is különleges lehetőségeket rejt az őssejtek formájában. A zsinórban és a lepényben maradó vér gazdag olyan őssejtekben, amelyek képesek különböző szövettípusokká differenciálódni. Sok szülő dönt úgy, hogy a szülés után levéteti és megőrzi a köldökzsinórvért egy őssejtbankban. Ez egyfajta biológiai biztosítás a család számára, hiszen ezek a sejtek genetikailag tökéletesen egyeznek a gyermekkel. Fontos kiemelni, hogy az őssejtek kinyerése teljesen fájdalommentes folyamat, amely sem az édesanyát, sem a babát nem veszélyezteti. Ez a biológiai kincs, amely korábban orvosi hulladéknak számított, ma már az orvostudomány egyik legígéretesebb területe.

Összefoglaló táblázat a köldökzsinórral kapcsolatos állapotokról

tags: #a #magzatot #megfojthatja #a #koldokzsinor