A magzat és védelmező környezete: A méhen belüli fejlődés és a külső hatások

A méhen belüli élet alapvető jellegzetessége a stabilitás, a biztonságos és védő környezet. A méh vastag fala, a magzatburok, valamint legfőbb védelmi rendszerként a magzatvíz garantálja az új élet nyugodt egyensúlyi állapotát, védi a magzatot a külvilág káros környezeti behatásaival szemben. Azonban nem minden hatás ellen tudja a szervezet teljes védelmet biztosítani.

A magzati fejlődés trimeszterekre bontva

A terhesség kilenc hónapja alatt a nők teste és a benne fejlődő magzat is hatalmas változásokon megy keresztül. A várandósság időszakát három trimeszterre szokták felosztani:

Első trimeszter (1-12. hét)

A terhesség legelső szakasza a megtermékenyítéssel kezdődik, melynek során a petesejt és a hímivarsejt összeolvad, az anya, illetve az apa 23 kromoszómájából pedig létrejön a 46 kromoszómát tartalmazó zigóta. Ezek a kromoszómák fogják a későbbiekben meghatározni a baba nemét és fizikai tulajdonságait. Nagyjából 12 nap múlva a zigóta eléri a méh belső falát, majd beágyazódik. A terhesség ötödik hetében gyorsan megemelkedik a HCG hormon szintje, ami leállítja a menstruációt. A csecsemő szíve és primitív keringési rendszere a sejtek középső rétegében - a mezodermában - már ekkor fejlődésnek indul, a belső sejtrétegben - az endoderma - pedig a baba tüdeje és belei alakulnak ki. A hatodik héten az idegcső is bezáródik, melyből később az agy és a gerincvelő formálódik. Kialakulnak a szem és a fül fejlődéséhez szükséges struktúrák, illetve azok az apró kinövések is, amelyekből majd a végtagok nőhetnek ki. A fejlődés a hetedik héttől gyorsul be igazán, a C alakú görbületet felvett testen egyre határozottabban kivehető az arc, a szemek és a fülek, illetve a végtagok is gyorsan nyúlni kezdenek. Az első trimeszter, vagyis a 12. hét végéig tartó időszak fő lélektani témája maga a várandósság megélése. Az első trimeszterben egy általános vizsgálatot végeznek el az orvosok, amely vizelet- és vérvizsgálatot foglal magában. Ennek segítségével általános képet kaphatnak a kismama egészségéről, és bizonyos betegségek ismeretében változhat a későbbi orvosi vizitek menete is. A levett vérből a fertőző májgyulladás (HBSAg) és a szifilisz (VDRL) jelenlétét is kizárhatják. Emellett - térítés ellenében - lehetőség van az úgynevezett TORCH laborvizsgálat elvégeztetésére is, amelyek a magzatra veszélyt jelentő további kórokozók (például Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok és egyéb mikrobák) jelenlétét mutathatja ki. Mivel a terhesség ideje alatt bekövetkező fertőzések vetélést, vagy a magzatoknál fejlődési rendellenességeket eredményezhetnek, fontos lehet tudni, hogy a kismama szervezete találkozott-e már bizonyos kórokozókkal és fogékony lehet-e egy esetleges expozícióra.

Második trimeszter (13-27. hét)

Ekkorra már sokkal többet megtudhat az anyuka a születendő gyermekéről, a többi között a nemét is. Legkésőbb a 20. terhességi héten, az esedékes ultrahangon kiderülhet, hogy fiút, vagy pedig lányt várnak a leendő szülők. Ilyenkor a magzat már működő szervekkel, izmokkal és idegrendszerrel rendelkezik. A kismama hasában egyre többet mocorog a baba, miközben helyezkedik és mozgatja a végtagjait. Kinyílik a szemhéja, megjelenik a szemöldök és a szempillák is, illetve kifejlődnek a nyelő- és szopóreflexek, így már az ultrahangos felvételeken is látható, ha szopja a hüvelykujját. A terhesség felénél, a 20. hét környékén már hangokat is hall, később pedig már reagál azokra. A kezeken az egyedi ujjlenyomat is kialakul ezekben a hetekben. Az orvosok ezekben a hetekben az első trimeszterben elvégzett vizsgálatok egy részét ismétlik meg, így a vér-, és vizeletvizsgálatot, illetve a genetikai ultrahangvizsgálatot. Mivel sok kismamánál kialakulhat terhességi cukorbetegség, ennek kiszűrésére egy terheléses vércukorvizsgálatot (OGTT) is elvégeznek. Lélektani témája: a baba. Ebben az időszakban az anya sokat fantáziál, gondolkodik magzatáról, feltörő érzéseit, hangulatait szívesen megosztja a szeretteivel és más édesanyákkal. A magzat pedig már minden kétséget kizáróan jelt ad magáról: érezhetően rugdos, mozgolódik. Az édesanyában tovább nő az igény a befelé fordulásra, elcsendesedésre, egyre fontosabbá válik számára a babával való bensőséges kapcsolat megélése.

Harmadik trimeszter (28-40. hét)

Az utolsó, vagyis harmadik harmad a terhesség 28. hetétől egészen a szülésig tartó időszak. A 28 hetes magzat már képes lenne levegőt venni, ha megszületne, az agyi folyamatai is egyre összetettebbé válnak, a központi idegrendszere képes irányítani a ritmikus légzési mozgásokat és szabályozni a testhőmérsékletet. Fejlődésének túlnyomó része a 29. hetet követően már befejeződik, az ezt követő időszakban viszont tovább növekszik és a súlya is gyorsan gyarapodik. A puha, pelyhes szőrréteg, amely az elmúlt néhány hónapban a baba bőrét borította, lassan hullani kezd, és a körmei is kifejlődnek. Itt, a célegyenesben a védőnői vizitek és az orvosi vizsgálatok is megszaporodnak. A korábban megszokott vizsgálatok ismétlése mellett újból elvégzik az ultrahangvizsgálatot is, itt azonban már nem a genetikai eredetű betegségek nyomait, hanem a magzat méretét, illetve a placenta és a köldökzsinór állapotát vizsgálják meg. Fontos ellenőrizni a véralvadási faktorokat is, főleg akkor, ha császármetszésre kerülne sor. A várandósság utolsó szakasza a fészekrakás, helyteremtés időszaka. Fokozódhatnak a kismama érzelmi ingadozásai, türelmetlenebbé, ingerlékenyebbé válhat. Fontos, hogy a család türelemmel és megértéssel legyen a kismama érzései iránt. A nehéz érzések elviselésében segíthetnek relaxációs gyakorlatok, valamint az érzelmi támasz keresése.

A méhen kívüli környezet hatása a magzatra

A méhen kívüli környezeti hatások egy része alapvetően közvetve, azaz igen bonyolult mechanizmusok során érik el a magzatot. A magzatra közvetlenül ható külső mozzanat szerepéről több információval, tudással rendelkezünk, de egyre inkább bizonyítható, hogy a finomabb környezeti hatások is jelentősen befolyásolják az új élet fejlődését. A különböző környezeti hatások változásai - hőmérséklet, erőkifejtést igénylő mozgás, rázkódás - befolyással vannak a magzatra. Szélsőséges helyzetként említhető a komoly hőmérsékleti ingadozás, például a szauna vagy a nagyon hideg vízben történő fürdés, a jelentős rázkódással járó mozgás, a hirtelen esés, az anyai testet érő erős ütés. Ezek elkerülése a várandósság ideje alatt mindenképpen nagyon fontos. A környezeti behatások egy igen jelentős része azonban közvetve, az anya szervezetének befolyásolásán keresztül éri a magzatot.

Anyai betegségek és állapotok

Kiemelten fontos és nagy jelentőségű az anyában a fogamzástól kezdve magzata iránt kialakuló és fennálló felelősség, gondoskodás, magzatához való tudati hozzáállás, érzelmi kötődés. Az anya szervezete a hiányzó magzati védekezést infekcióval szemben akkor biztosítja, ha az adott fertőzéssel szemben immunis, védett. A magzati fejlődést károsan befolyásoló fontosabb állapotok közé kell sorolni azokat a szervrendszeri betegségeket, melyek következtében az anya vére nem képes ellátni a magzatot a szükséges oxigénnel és tápanyagokkal.

Keringési rendszer betegségei

Méhlepény körül áramló vér oxigént szállító működését elégtelenné teszi minden betegség, élettanitól eltérő (afiziológiás) állapot, amely hosszú időn keresztül a haemoglobin, a keringő vérmennyiség, a perctérfogat, a vérnyomás csökkentésével jár: nem gyógyított veleszületett anomáliák, különböző eredetű vérszegénységek, szívizom elégtelenségek, nem pótolt vérveszteségek, csontvelő betegségek, stb. Következmény: magzati vér által szállított oxigén mennyisége tartósan a szükséges szint alatt marad.

Májbetegségek

Idült vagy heveny májelégtelenségben romlik, kiesik a méregtelenítés, emiatt felszaporodó - mind az anyai szervezetből származó, mind a magzat szervezetébe jutott - toxikus anyagok terhelik a védekezésre képtelen embryót, foetust, akinek éretlen mája nem tudja a lepényen átjutott anyagokat méregteleníteni.

Vesebetegségek

Heveny gyulladások átmenetileg megterhelik a magzatot a ki nem ürített salakanyagokkal, s nem tekinthetünk el a gyógyszerektől sem. Idült, súlyos vesekárosodással járó betegségekben szenvedő nők orvosi megfontolások alapján nem vállal(hat)nak gyermeket.

Belső elválasztású mirigyek betegségei

Cukorbaj két úton okoz gondot. Túlzott vércukorszint csökkentéskor a magzat idegrendszere nem jut a fejlődéséhez szükséges glukóz mennyiséghez. Kezeletlen, gondozatlan diabetes fokozott inzulin-termelésre ösztökéli a foetust, óriás magzat fejlődik a méhben.

Pszichés zavarok, pszichózisok

Közvetlenül és közvetve hatnak a magzat idegrendszerének kialakulására. Közvetlen okok a genom anyától kapott anyagában „rejtőzködnek” (szkizofrénia, depresszió, hangulati labilitás). A közvetettek pedig a gyógykezelésre alkalmazott szerekben, valamint a pszichés állapotból fakadó, „magzattal szembeni viselkedésből” (magzat érdekeinek elhanyagolása, italozás, kábítószer fogyasztás).

Toxaemia

Elsődleges toxaemia az anya és a magzat közötti immunzavar miatt lép fel az első magzat kihordása közben. Másodlagos toxaemia pedig fennálló anyai kórállapot (magas vérnyomás, vesebetegség) következtében.

Kémiai és fizikai ártalmak

A környezeti hatások közül ki kell emelni azokat az anyagcseretermékeket, illetve vegyi anyagokat, melyek egyértelműen és bizonyítottan ártanak a magzatnak. Anya és magzata között a lepényi keringésen keresztül közvetlen és nagyon gyorsan reagáló kapcsolat áll fenn. Az anya keringési paramétereinek változása, illetve a kémiai természetű anyagok, hormonok megjelenése a keringésben azonnali hatással vannak a magzat oxigén- és tápanyagellátására.

Dohányzás

A dohányzás, az alkohol-, illetve a drogfogyasztás hatásaitól a méhlepény igyekszik védelmet biztosítani, de csekély eredménnyel. A magzat szempontjából két fő ellenség - nikotin és CO - továbbá cigarettázáskor az anyába jutó több mint 4000(!) mérgező - méhlepényen átjutó - anyag elkerülendő. A nikotin beszippantás után néhány másodperccel már kimutatható a magzatban. Rontja a fejlődő idegrendszer működését. Szűkíti az anyai méh ereit, emiatt csökken a véráramlás a lepény körül. Szűkülnek magzat erei. Anyában és magzatban fellépő érszűkületek megkettőzik a vérellátási zavart, amit súlyosbít a CO. A magzati haemoglobinhoz (HbF) erősebben kötődik a CO, mint az anyáéhoz és nehezebben válik le róla. E hármas hatás tartós oxigénhiányos állapotot idéz elő, amire első sorban a magzat gyorsan fejlődő idegrendszere a legérzékenyebb. Nikotin bomlási terméke a kotinin, emiatt kisebb súlyúak lesznek a dohányzó anyák újszülöttei. Kotinin jelenléte a vérben komoly kutatási adatok alapján rontja a figyelmi, az olvasási, a matematikai és az összetett gondolkodási képességet.

Szeszfogyasztás

Várandós anyának nem „bocsánatos bűn” a szeszfogyasztás. Több szervben, szervrendszerben okoz gondot, következménye az „embryopathia alcoholica” és a „foetopathia alcoholica”. A magzat éretlen mája a vérébe került etilalkoholt nem képes bontani, a szesz tartósan benne marad szervezetében. A veséjén át kiürült alkohol a magzatvízbe jut, onnan visszanyeli ártatlan szervezetébe, állandósul az alkohol körforgása. Az idegsejtek „fürdenek” a szeszben. Közvetlen etilalkohol hatásra elmarad a neuronok osztódása, vándorlása, károsodnak, pusztulnak. Az anyában elbontott alkohol termékek (acetaldehid, ecetsav, CO2) átjutva a magzatba további károsodásokat idéznek elő. Az alkohol az idegrendszerben két receptorhoz kötődve megváltoztatja azok érzékenységét. Fokozódik a dopamin-termelés a hypothalamusban, a magzat neuronjai „mámorosak” lesznek. Hazánkban manapság a szellemi működés zavarok leggyakoribb oka a szeszfogyasztás megelőzve egyéb addikciót okozó szereket.

Kábítószerek

Amilyen hatást fejtenek ki az anya idegrendszerére a fogyasztott szerek, ugyanazok a hatások jelennek meg a magzat idegrendszerében. Következményeik az idegrendszer rombolása. Születés után elvonási tünetekkel állunk szemben.

Gyógyszerek

A várandóság idején orvos rendelte, ellenőrzötten szedett, szedendő gyógyszerekkel kapcsolatos tudnivalók. Depresszió elleni kezelést célszerű megemlíteni. Nagy odafigyelést követel a gesztáció alatti antidepresszív kezelés, aminek a lényege a szelektív szerotonin visszavétel gátlása. Kezelés alatt a szerotonin felhalmozódik a magzati tüdő verőereiben, szűkíti azokat, továbbá proliferálódik faluk simaizomzata. E tüdő verőér változások eredménye lesz a perzisztáló pulmonális hipertenzió (PPH). A PPH születés után súlyos - még halálhoz is vezető - oxigénhiányos állapotot okoz az elégtelen tüdőkeringés miatt.

Ionizáló sugárzás

Ionizáló sugárhatások mutagének, teratogének és karcinogének. A DNS abszorpciós maximuma a 260 nm, e tartomány káros a magzat genomjára is. A nagyméretű X kromoszóma érzékenyebb, mint a kisebb Y. Az X-en törés következik be, vagy letális gének lesznek sugárhatásra. Röntgensugárzással szemben a szigorú szabályokon kívül biztosítékot jelentenek a korszerű, veszélytelen sugárterheléssel és sugárszórással működő készülékek. Utóbbi évtizedekben röntgensugárzás visszavezethető károsodott magzattal, gyermekkel nem találkozni.

Belélegzett mérgező anyagok

Belélegzett mérgező gázok, gőzök, munkahelyen elpárolgott vegyi anyagok magzatot károsító hatásai tudottak. Testi és ivari kromoszómáik mutációja következik be.

Mechanikai hatások

Mechanikai hatásoktól az anya teste megvédi a magzatot. Kivéve, ha a méh izmaiban elindulnak a szülési fájások a rugás, ütés hatására, vagy a lepény leválik. Szerencsés kimenetelű az idő előtti világra jövetel, ha időben érkezik a szakorvosi segítség. Ezekben a helyzetekben számolni kell mindazzal a károsító eshetőséggel, amik a koraszülöttséggel kapcsolatosan másutt ismertetésre kerülnek. A lepény leválása gyakorlatilag elvetéléshez és életképtelenséghez vezet.

Az anya lelkiállapotának hatása

Amikor egy nő teherbe esik, nem csupán a teste alakul át, hanem a belső világa is. Ez a kilenc hónap egy mély, transzformáló utazás, melynek során a magzat és az anya között egy olyan láthatatlan, de rendkívül erős kötelék szövődik, amelyen keresztül az anyai érzelmek közvetlenül áramlanak. A modern tudomány, különösen a pszichoneuroimmunológia (PNI), mára már egyértelműen bizonyítja, hogy a kismama lelkiállapota nem csupán egy mellékes tényező, hanem a magzat fejlődését alapjaiban meghatározó biokémiai üzenet. A terhesség alatt az anyai test és a magzat között a placenta jelenti a fizikai és biokémiai hidat. Bár a vérkeringési rendszerek elválnak, a hormonok és a stresszválasz termékei szabadon átjutnak ezen a szűrőn.

Stressz

A leggyakrabban vizsgált és talán a legnagyobb hatású kémiai hírnök a kortizol, a stresszhormon. Amikor az anya szorong vagy tartósan feszült, a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely aktiválódik, hatalmas mennyiségű kortizolt szabadítva fel. Ez a kémiai üzenet kritikus, mert a magzat idegrendszere, különösen az agya, rendkívül gyorsan fejlődik. A kortizol befolyásolja az idegsejtek növekedését, a szinaptikus kapcsolatok kialakulását, és ami a legfontosabb, programozza a magzat saját HPA-tengelyét. Nem minden stressz egyforma, és a magzatra gyakorolt hatás is eltérő lehet. Az alkalmi, rövid ideig tartó stressz, mint például egy hirtelen ijedtség vagy egy vizsga előtti feszültség, általában nem okoz maradandó károsodást. A valódi veszélyt a krónikus stressz jelenti. Ez nem egy pillanatnyi esemény, hanem egy elhúzódó állapot, amelyet állandó anyagi gondok, párkapcsolati konfliktusok, munkahelyi nyomás, vagy korábbi feldolgozatlan traumák okoznak.

Szorongás és depresszió

A terhességi szorongás (prenatális szorongás) az egyik leggyakoribb érzelmi állapot, amely jelentős hatással van a magzatra. A kismama aggódhat a szülés kimenetele, a baba egészsége, vagy a szülői szerep kihívásai miatt. Kutatások kimutatták, hogy azok a babák, akiknek az édesanyja tartósan magas szorongásszintet mutatott a terhesség alatt, gyakrabban születnek ingerlékenyebb, nehezebben megnyugtatható temperamentummal. Csecsemőkorban nagyobb valószínűséggel mutatnak fokozott sírást és alvási nehézségeket. Bár a legtöbb figyelmet a szülés utáni depresszió kapja, a prenatális (szülés előtti) depresszió szintén komoly kockázatot jelent. A depresszió nem csupán szomorúság; ez egy összetett állapot, ami a neurotranszmitterek (például szerotonin, dopamin) szintjének eltolódásával jár. A depressziós anyák esetében megfigyelték, hogy a magzatok mozgásmintázata és szívritmusa is eltérhet az átlagostól. Különösen fontos megérteni, hogy a depresszió kezelése elengedhetetlen. Sokan félnek gyógyszert szedni a terhesség alatt, de a kezeletlen depresszió kockázata sokszor meghaladja a gondosan kiválasztott gyógyszerek potenciális kockázatát.

Epigenetika és prenatális programozás

A modern biológia egyik legizgalmasabb területe, az epigenetika, segít megmagyarázni, hogyan alakul át az érzelmi tapasztalat fizikai, biológiai valósággá. Az epigenetika azt vizsgálja, hogy a környezeti tényezők hogyan befolyásolják a gének kifejeződését anélkül, hogy magát a DNS-szekvenciát megváltoztatnák. Ha a kismama tartósan magas stressznek van kitéve, a kortizol és más stresszjelző molekulák hatására a magzat sejtjeiben megváltozik a DNS metilációja. Ez a metiláció például befolyásolhatja a stresszválaszban kulcsszerepet játszó gén, a glükokortikoid receptor gén (GR) működését. Ezt a jelenséget nevezzük prenatális programozásnak. Az anya érzelmi környezete mintegy „előre beállítja” a gyermek biológiai rendszereit a várható külső körülményekhez. Az anya méhe az első környezet, amely formálja a gyermek biológiai sorsát. A stressz nem csak hormonálisan, hanem immunológiailag is hat. A krónikus stressz emeli a gyulladásos citokinek szintjét az anyai szervezetben. Egyes kutatások a magas prenatális gyulladásszintet összefüggésbe hozták az idegrendszeri fejlődési zavarok, például az autizmus spektrumzavar és a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) fokozott kockázatával is.

Pozitív érzelmek és a kötődés ereje

Bár a tudományos kutatások nagy része a negatív érzelmek hatására összpontosít, elengedhetetlen beszélni a pozitív érzelmek védő szerepéről is. Fontos leszögezni, hogy senkitől sem várható el a folyamatos, mesterkélt boldogság. Azonban a nyugalom, az öröm, a biztonság és a szociális támogatás érzése ellensúlyozza a stresszhormonok káros hatásait. Amikor a kismama boldog, a szervezete olyan neurotranszmittereket bocsát ki, mint az endorfinok, az oxitocin és a dopamin. Az oxitocin, amelyet gyakran a „szeretet hormonjának” neveznek, kulcsszerepet játszik a kötődés kialakításában. A terhesség alatt felszabaduló oxitocin segíti az anyát a relaxációban és a magzattal való érzelmi kapcsolat elmélyítésében. A magzattal való tudatos kommunikáció és kötődés erősíti az oxitocin termelést. Ez lehet egyszerűen a pocak simogatása, beszéd a babához, vagy zenehallgatás. Beszéljünk hozzá, simogassuk, daloljunk neki. A leendő apukák is kezdjék meg az ismerkedést gyermekükkel már a méhen belül!

A magzat érzékelése és kommunikációja

A fogantatást követően már igen korán megnyílnak a magzat érzékelési csatornái. A 7. héten már tapintási reflex figyelhető meg nála. Az ízlelőbimbók a 15. magzati hétre fejlődnek ki, a magzatvíz lenyelése során kialakuló ízpreferenciák között az édes íz vezet. A magzatvízben sokféle szag-illat tapasztalatot szerez, és ahogy az ízeknél, az illatoknál is az édeset kedveli. A 16. héttől észleli a hangokat. Az anya nyugodt szívhangja végigkíséri őt a méhbeli élete során, és állandó jelenlétével a biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtja. A magzatok nagyon szeretik a zenét, amely a fejlődésüket számtalan módon elősegíti: serkenti az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását és fennmaradását, pozitívan befolyásolja az érzelmi fejlődést és a szülőkhöz való kapcsolódás készségét. A látás képessége alakul ki legkésőbb a magzati korban. A magzat a 16. héttől a szemhéján keresztül érzékeli a fényviszonyok változásait. A 24. héttől kezdi el a szemhéját kinyitni, és a 7. hónap végére képes is nyitogatni. A magzat viselkedésében, mozgásában érzelemkifejezés figyelhető meg, például mosolyog, sír, a 23-24. héttől pedig a fizikai fájdalom jeleit mutatja. A magzat tehát érez, hall minket. Bent és kint is. Velünk van, de még védtelen. Védelme sérülékeny, ezért ne terheljük ártalmas tényezőkkel. Tekintsük társnak már a megszületése előtt is.

Kommunikációs csatornák

Sokszor mondják várandós nők, hogy szeretnének kapcsolatot létesíteni a magzattal, de nem tudják, hogyan fogjanak hozzá. A kapcsolatot azonban nem kell kialakítani, hiszen az már eleve adott.

Fiziológiás csatorna

Az anya szervezetébe bejutó és termelődő kémiai anyagok, hormonok, tápanyagok a keringésen, illetve a méhlepényen át a magzathoz is eljutnak. Ha az anya intenzív stresszt él meg, kevesebb vér jut a babához, egy séta a friss leveőn pedig oxigéndús vért biztosít a számára. Ez egy nem-tudatos, kölcsönös csatorna anya és magzata között, a magzat is küldi a jelzéseit (hormonokat, anyagcseretermékeket) az anya szervezete felé. Bár közvetetten, az anyán keresztül, de az apa is része ennek a fiziológiás csatornának.

Viselkedéses csatorna

A viselkedéses csatornának két része van: egyrészt az anya mindennapi élete, tevékenysége, életritmusa, beszéde, illetve a környezet jellegzetességei, amiben él, másrészt az anya babára irányuló viselkedése. Ilyen a simogatás, beszéd, éneklés, érintés. Ezek is kölcsönös csatornák, hiszen a magzat minderre reagál. Az anya értelmezni kezdi a baba mozgásos viselkedését, ezzel is készülve az újszülött jelzéseinek finom érzékelésre.

Intuitív csatorna

Ez egy szubjektív csatorna, amely egy mély egymásra hangoltság mentén közvetít kölcsönösen a magzat és anya között. Megnyilvánulhat érzésekben, álmokban, fantáziaképekben, sejtésekben.

A magzat pozíciója a méhben

A terhesség 36. hetéig a legtöbb baba fejjel lefelé fordul a születési testhelyzethez. Csupán a magzatok mintegy 4 %-a vesz fel a szülés időpontjához közel másfajta testhelyzetet. A helyzetet a magzat hossztengelyéhez (vagyis a fejtől a medencéig) és a méh hossztengelyéhez viszonyítva határozzuk meg.

Ideális pozíció: Fejvégű fekvés

Ez az ideális pozíció a szülés szempontjából, hiszen a baba fejjel lefelé néz, a popsija és a lábak pedig felül vannak. Hosszanti helyzetben, fejjel lefelé, a baba az állát rendszerint a mellkasához hajtja.

Nem ideális pozíciók: Farfekvés és harántfekvés

Ha a fej más részével nyomul (homlok, arc, - tehát lehajtott fejjel), ez nem kívánatos irányban befolyásolja a szülést, és ilyenkor császármetszésre van szükség. Hosszanti helyzetben, medencevégű helyzetben fekvő babáknál a legelőnyösebb a farral lefelé irányuló helyzet (egyben ez a leggyakoribb is, az arc előtt összehúzott lábakkal és mellkassal) vagy pedig az, amikor a magzat törökülésben ül a méhben. Mindegyik esetben meg kell fontolni a császármetszés lehetőségét. Farfekvés kb. a babák 3%-ánál fordul elő, valamivel gyakoribb, mint a harántfekvéses pozíció. Ilyenkor a baba feje felfelé néz, a popsija pedig a szülőcsatorna felé. Ennél az elhelyezkedésnél nem mindegy, hogy a lábak hogyan állnak. Nézhetnek lefelé, lehetnek a baba előtt keresztben, vagy állhatnak felfelé a baba arca előtt. A farfekvéses pozíció akkor a legveszélyesebb, ha a lábak lefelé néznek, úgy, mintha a baba állna. Ilyenkor fennáll a köldökzsinór előreesésének veszélye. Harántfekvés esetén a baba lényegében keresztben fekszik az anyaméhben. Ez a pozíció azért veszélyes, mert előfordulhat, hogy a köldökzsinór a babát megelőzve születik meg és ilyenkor a köldökzsinór keringése akadályozottá válik. Harántfekvés esetén szinte minden esetben császármetszésre van szükség, nagyon ritkán előfordul, hogy a magzatot a megfelelő irányba tudják fordítani, ha a méh lazább és elég a magzatvíz.

A külső megfordítás

Az utóbbi időben ismét divatos lett a magzat külső megfordítása hosszanti irányba a méhen belül, fejjel a szülőutak felé irányulva. Ezt a terhesség 37. hetében lehet elvégezni, egynapos kórházi tartózkodás alatt. Harántfekvésű babáknál ezt a módszert nem alkalmazzák, farfekvéses babáknál azonban működhet a dolog. Az eljárás során az orvos a hason keresztül gyengéd nyomást alkalmaz a magzatra, miközben az ultrahang segítségével figyeli a magzat mozgását.

A koraszülöttség és a fejlődéstámogató környezet

A fejlődéstámogató környezet kialakítása a koraszülött intenzív osztályokon a magyar ellátó rendszer egyik legnagyobb kihívása. A baba érzékszervi fejlődéseinek kritikus időszakaiban az agy specifikus idegrendszeri behatásokra számít. A koraszülött babák számára ez az a környezet, amelyben agyuk növekedése és fejlődése olyan ütemben megy végbe, mint semmilyen más életkorban.

Érzékszervi tapasztalatok a koraszülött intenzív osztályon

• Tapintás: A bőr az egyik legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk, gazdagon behálózva idegvégződésekkel, melyek a magzat szája körül már a várandóság 7. hetében megjelennek. A köldökzsinór megragadására, a kezek archoz közelítésére, és az ujjszopásra már a várandósság 12-15. hete között képes a magzat. A bőr érettsége és a tapintás-érintés diád fontos a védelem és az érzelmi szabályozás, a kötődés szempontjából. A különböző típusú érintések különböző reakciót váltanak ki a babákból.
• Vesztibuláris rendszer: A vesztibuláris szervrendszer befolyásolja az egyensúly és testtartás kialakulását, stabilizálja a látómezőt. Gyenge Moro-reflex már a várandósság 24. hetében született koraszülött babánál is kiváltható.
• Szaglás és ízlelés: A szaglóreceptorok már a várandósság 24. hetében működőképesek és összeköttetésben állnak az agykéreggel és a limbikus rendszerrel. Az illatok erősen hatnak a kötődésre, bizonyos illatok (pl. vanília) különösen nagy élvezetet nyújtanak. A magzat már 12 hetesen elkezdi nyelni a magzatvizet, 13-15 hetesen megkülönbözteti az anya étrendjéből származó ízeket. A koraszülött babák a fertőtlenítő szerek illatát érzik meg először! Sajnos hiányzik a szaglási és ízlelési tapasztalat a várandósság kimaradt időszakaszaiból. A tápszer mindig ugyanolyan ízű, az anyatej íze ezzel szemben folyamatosan változik.
• Hallás: A hallás kialakulása kulcsfontosságú a figyelem, beszédfejlődés és kommunikáció szempontjából. A magzat fejlődésének 28. hetében már megkülönbözteti a férfi és a női hangokat, 32 hetesen megismeri édesanyja hangját. Méhen belüli életében az anya hangja és testhangjai a dominánsak, melyek maximum 70 decibel erősségűek, frekvenciájuk alacsony. A koraszülött intenzív osztályon a magas hangmagasságú hangok a dominánsak, melyeket az inkubátor sem tud kizárni. Az anya hangját viszont kizárja az inkubátor és elfedik a hangos osztály háttérzajai.
• Látás: A látás a legkevésbé fejlett érzékünk a megszületéskor, mely az élet első hónapjaiban nagyon gyorsan fejlődik. A koraszülött babák vizuális fejlődése nem gyorsítható, és nem függ a stimulációtól. A várandósság 32-34. hetében alakul ki a babák pupilla reflexe (a pupilla fény hatására összeszűkül), ezzel védve a szem ideghártyáját. Egy 26. hétre született koraszülött baba fájdalmas ingereknek van kitéve az osztály fényhatásai miatt. Az extrém koraszülött babáknak még nem működik a pupilla reflexük és még ha csukott is a szemük, a szemhéj olyan vékony, hogy azon áthatol a fény.

tags: #a #magzat #es #vedelmezo #kornyezete