Amikor egy kisbaba világra jön, mindenki várja, hogy felsírjon, hisz ez ad megnyugtató jelet érettségéről, erejéről. Amikor egy újszülött érkezik a családba, a szülők minden apró rezdülését figyelik, és természetes módon aggodalommal tölti el őket, ha valami nem tűnik tökéletesnek. Az egyik leggyakoribb, mégis sok bizonytalanságot szülő jelenség a baba szemének folyamatos könnyezése vagy váladékozása. Bár az első hetekben a babák még nem sírnak valódi könnyekkel, a csillogó tekintet és a reggelente összeragadt pillák hamar felhívják magukra a figyelmet.
A könnyek útja és az elzáródás mechanizmusa
Ahhoz, hogy megértsük, miért akad el a folyamat, érdemes megismernünk a könny útját a szervezetben. A könnyet a szemgödör külső, felső részén található könnymirigy termeli, feladata pedig sokkal összetettebb, mint a puszta érzelemkifejezés. A könnyfilm folyamatosan nedvesen tartja a szaruhártyát, táplálja azt, és védelmet nyújt a kórokozók ellen. A folyadék innen a könnycsatornákba, majd a könnytömlőbe jut, végül pedig az orrjáratba ürül. Ez az oka annak, hogy sírás közben gyakran folyik az orrunk is. A könnycsatorna feladata, hogy a könnyeket a szem sarkától az orr hátsó részéig tartó apró csöveken keresztül ürítse ki. Amikor ki kell fújni az orrunkat sírás után, az azért van, mert a könnyek egy része ebbe a csatornába szivárgott.
Egy újszülött esetében azonban ez az összetett vízelvezető rendszer még nem minden esetben működik tökéletesen. Az újszülöttkori könnycsatorna-elzáródás esetén valójában nem szó szerint elzáródásról van szó, hanem arról, hogy a könnycsatornák nem nyílnak meg időben. Magzati korban a könnycsatorna becsatornázódását az orr felé egy kis membrán zárja el. Ha ez a membrán nem nyílik meg időben, a könny nem tud elfolyni az orr irányába. Olyan ez, mint egy eldugult lefolyó: a folyadék feltorlódik, és mivel nem tud távozni, a szemrésben gyűlik össze, majd az arcra folyik. A könnycsatorna alsó harmadában van egy billentyű, amely a babák egyharmadánál nem nyílik meg közvetlen a születés után, emiatt a könny lefolyása akadályozott. A könny pang, befertőződik, ez okozza a sárgás váladékozást. A könnycsatorna a növekedéssel tágulhat is, masszírozása is segíthet szűkületnél.
A könnyezés és váladékozás tünetei
A szülők számára az első és legfontosabb feladat a könnycsatorna-szűkület és a valódi kötőhártya-gyulladás megkülönböztetése. Legjellemzőbb tünete, hogy az egyik vagy mindkét szem könnyezik, az érintett szemet és az arcot eláztatja a könny, a szemrésben és a pillákon váladék jelenhet meg, a szemkörnyéki bőr kipirosodhat. Az elzáródás legtipikusabb jele, hogy a baba szeme folyamatosan „úszik a könnyben”, még akkor is, ha éppen nyugodt és jókedvű. Gyakran előfordul, hogy csak az egyik szem érintett, de nem ritka a kétoldali probléma sem. Érdemes megfigyelni a váladék színét és állagát is. A vizes, áttetsző folyadék csupán a könnypangás jele, míg a sűrűbb, sárgás vagy zöldes váladék már felülfertőződésre utalhat. A csecsemőknél előfordulhat fokozott könnyezés és szemhéjra száradt váladék is, különösen alvás után vagy kora reggel.
Ha a baba szemének fehér része (a kötőhártya) nem piros, gyulladt vagy irritált, akkor csak annyit kell tenni, hogy tiszta, nedves törlőkendővel letöröljük a váladékot. A kötőhártya nem piros, hanem halvány. A könnyezés azért van, mert a csatorna alja zárt, a csatorna megtelik könnyel, a többi könny pedig kicsordul a szemhéjszélen, akárcsak egy eltömődött ereszcsatornánál. Ha egy baktérium arra kószál, akkor a pangó könny befertőződhet. Ilyenkor váladékos is lesz a szem. Tehát a könnycsatorna elzáródás vezető tünete a könnyezés. A szemkörnyéki bőr is kipirosodhat.
Fontos tudni, hogy a nátha vagy az orrnyálkahártya duzzanata tovább rontja a helyzetet, hiszen az orrjárat felőli szűkület még inkább akadályozza a könny ürülését.
Kezelési lehetőségek otthon
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a könnycsatorna elzáródott, az első lépés mindig a kíméletes, de alapos tisztítás. Ehhez ne használjunk kamillateát, bármennyire is él ez a gyakorlat a népi gyógyászatban. A kamilla ugyanis száríthatja a finom bőrt, és apró növényi részei további irritációt okozhatnak, sőt, allergiás reakciót is kiválthatnak a baba érzékeny szeménél. A tisztítást mindig a szem külső sarkától a belső sarka felé haladva végezzük, egy-egy steril gézlapot vagy vattakorongot használva. Minden törléshez új eszközt vegyünk elő, hogy ne vigyük vissza a szennyeződéseket a szembe. Ezzel a módszerrel mechanikusan eltávolítjuk a baktériumokat és a beszáradt váladékot, megakadályozva a komolyabb gyulladások kialakulását.
Sok édesanya megijed, amikor a reggeli ébredés után azt látja, hogy gyermeke nem tudja kinyitni a szemét a rászáradt váladéktól. Ilyenkor ne próbáljuk meg szárazon letörölni a váladékot, mert az fájdalmas lehet és felsértheti a bőrt. Itassunk át egy gézlapot langyos sóoldattal, tartsuk pár másodpercig a szemhéjon, hogy a pörk felpuhuljon, majd óvatos mozdulattal töröljük le.
A kezelés leghatékonyabb eszköze a szülő kezében a szakszerűen kivitelezett szemmasszázs, más néven Crigler-nyomás. A könnyzsák masszírozása is javasolható. Az orvos utasítása alapján a belső szemzug felől az orrgyök irányába masszírozzuk naponta két-három alkalommal. Mutatóujjunkat a szem orr felőli részére helyezzük, a körmünk a szemgolyó felé néz, természetesen a baba szemét nem felsértve, majd ujjbeggyel enyhe nyomást kifejtve körkörös masszírozást végzünk. A masszázs előtt alaposan mossunk kezet, és vágjuk rövidre a körmünket, hogy véletlenül se sértsük meg a baba arcát. Mutatóujjunkat helyezzük a szem belső sarkához, ahol az orrnyereg és a szemhéj találkozik. Itt érezhető egy apró, keményebb dudor, ez maga a könnytömlő. Ezt a mozdulatot érdemes naponta többször, alkalmanként 5-10 alkalommal megismételni. A legideálisabb időpont az etetések előtti vagy utáni pillanat, amikor a baba nyugodtabb. Fontos a rendszeresség: ne adjuk fel egy-két nap után, hiszen a hártya átszakadásához néha hetekre vagy akár hónapokra is szükség lehet. A masszázst naponta négyszer-ötször érdemes végezni addig, amíg végleg el nem múlik a könnyezés.
Csukás elmulasztása csecsemőknél és büfztetési technikák babáknál.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a legtöbb esetben a háziorvos vagy a védőnő tanácsai elegendőek, vannak bizonyos figyelmeztető jelek, amelyeknél elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat. Ha a szem környéke vörössé, duzzadttá és meleggé válik, az a könnytömlő akut gyulladására utalhat, ami lázzal és jelentős fájdalommal is járhat. Emellett akkor is érdemes felkeresni a szakrendelőt, ha a folyamatos masszírozás és tisztítás ellenére sem történik javulás a baba féléves koráig. Gyermekszemésszel konzultálni akkor érdemes, ha a tünetek 6-12 hónapos kor után is zavaróak.
A szemész szakorvos ilyenkor megvizsgálja a szem szerkezetét, kizárja az egyéb fejlődési rendellenességeket, és dönt a további teendőkről. A szakorvosi vizsgálat során teszteket is végezhetnek, például festékanyagot cseppenthetnek a szembe, hogy megfigyeljék, mennyi idő alatt ürül ki az orr irányába. Ez pontos képet ad az elzáródás mértékéről és helyéről.
Az újszülöttek 5-10%-ánál fordul elő ez az állapot. Szerencsére az esetek nagy részében spontán is megszűnhet ez a jelenség az arckoponya fejlődésével, illetve sikerrel bevethető egy masszírozási technika, az úgynevezett könnycsatorna-masszázs, melynek segítségével 6 hónapos korra 95% eséllyel elkerülhetővé válik a műtétes, műszeres beavatkozás.
Professzionális beavatkozások
Ha a szükséges vizsgálatok után szabad kezet kapunk erre, érdemes gyakorolnunk, megtanulnunk! Ha mégsem jár sikerrel az otthon végzett technika, műszeres beavatkozás hozhat megoldást. Ebben az esetben szondás könnycsatorna-megnyitást végeznek, melyre 12 hónapos kor után már csak altatásban kerülhet sor. Ha 10-11 hónapos korig nincs változás, általában már akkor is elvégzik a beavatkozást (korábban nem, mert még megtörténhet a spontán megnyílás). Ebben az esetben nincs szükség altatásra, érzéstelenítő szemcsepp használata után egy nagyon vékony szondával nyitják meg a könnycsatornát, kis folyadékot is „fecskendezve” a könnyjáratba. A teljes beavatkozás fájdalommentes, bár furcsa, kellemetlen lehet.
Ha a konzervatív kezelés hosszú hónapok alatt sem hoz eredményt, felmerül a könnycsatorna-tágítás vagy szondázás lehetősége. A szondázás során egy vékony, tompa végű fém szondát vezetnek be a könnypontokon keresztül a csatornába, és mechanikusan áttörik a gátat jelentő membránt. Maga a művelet mindössze néhány percet vesz igénybe. Létezik azonban altatásban végzett beavatkozás is, különösen nagyobb gyermekeknél, ahol a fizikai ellenállás már megnehezítené a precíz munkát. A szondázás után az orvos gyakran átmossa a csatornát steril folyadékkal, hogy meggyőződjön a szabad átjárhatóságról.
A szondázással megnyitott könnycsatorna többet nem záródik el. Ha folyamatosan váladékos a szem, akkor a könnycsatorna fala állandóan gyulladt. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a szondázás után újból összetapad a gyulladt könnycsatorna fala. Ilyenkor a könnyezéses panaszok akkor is fennállhatnak, ha a könnycsatorna alul nyitott. A szondázás során a baba fejének mozdulatlannak kell lenni, ezért lepedőbe is „becsomagolják”, hogy finomabban tudják megfogni. Szemébe érzéstelenítő cseppet cseppentenek, majd a könnyponton át egy gömbölyű végű szondát, tehát nem tűt, vezetnek be a könnycsatornába, ami megnyitja az alsó membránt. Ezen a szondán keresztül folyadékot is fecskendezhetnek a könnyjáratba, ezért úgy is nevezik a beavatkozást, hogy könnycsatorna átmosás. A könnycsatorna átmosás után egy-két napig több váladék ürülhet, majd teljesen feltisztul a szem.
Gyakori kérdések és tévhitek
Szabad-e anyatejet cseppenteni a baba váladékozó szemébe?
Bár a népi gyógyászatban elterjedt, a mai szakmai ajánlások szerint nem javasolt. Az anyatejben lévő cukrok és egyéb szerves anyagok kedvezhetnek a baktériumok szaporodásának, ami tovább súlyosbíthatja a gyulladást.
Okozhat-e látáskárosodást a könnycsatorna-elzáródás?
Önmagában a könnycsatorna szűkülete nem károsítja a látást. Problémát csak az elhanyagolt, súlyos és ismétlődő gyulladások okozhatnak, de megfelelő szemhigiénia mellett ettől nem kell tartani.
Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?
Azonnal keressünk fel szakembert, ha a szem környéke duzzadt, vörös és forró, ha a baba lázas, vagy ha a szemfehérje erősen benyomottá, vérvörössé válik.
Fájdalmas-e a könnycsatorna-masszázs a baba számára?
A masszázs inkább kellemetlen, mintsem fájdalmas.
Fertőző-e a könnycsatorna-elzáródás miatti váladékozás?
Maga az elzáródás nem fertőző, de a benne pangó és kiürülő váladék tartalmazhat baktériumokat.
Milyen gyakran kell végezni a szemmasszázst?
Az ajánlások szerint naponta 3-4 alkalommal érdemes elvégezni a gyakorlatot, alkalmanként 5-10 lefelé irányuló mozdulattal.
Lehet-e a váladékozás hátterében allergia?
Újszülött- és csecsemőkorban a szezonális allergiák még nagyon ritkák.