Sok anyukát meglep, amikor a jól alvó újszülött vagy néhány hónapos baba hirtelen nyugtalanná válik éjszaka, és gyakrabban ébred. A köztudatban élő tévhit szerint a baba az idő múlásával egyre hosszabban alszik éjszaka, ami gyakran aláássa az édesanyák önbizalmát, és korai hozzátápláláshoz vagy tápszeres kiegészítéshez vezethet. Fontos megérteni, hogy a baba éjszakai ébredéseinek számos oka lehet, és ezek ritkán az éhségre vezethetők vissza.
Tévhitek és aggodalmak
Amikor a baba alvási szokásai megváltoznak, az anyukák gyakran megijednek, és attól tartanak, hogy:
- Nincs elég tejük.
- Valamit elrontottak, elkényeztették a babát.
- Ez most már mindig így lesz, vége az éjszakai nyugalomnak.
Ezek az aggodalmak azonban a legtöbb esetben alaptalanok.
Az éjszakai ébredések lehetséges okai
1. Napközbeni szoptatási hiány pótlása
A baba figyelme terelhető, a világ érdekes számára. Ezért napközben a szopások ideje lerövidülhet, amit aztán éjszaka pótol be.
2. Fogzás
A fogzás fájdalmas lehet, különösen éjszaka. Az anyatej fájdalomcsillapító hatással is bír, így a szoptatás ilyenkor a legjobb megoldás.
3. Betegség vagy oltás
Oltás vagy bármilyen betegség megzavarhatja a baba alvását, és napokba, hetekbe telhet, mire minden visszaáll a régi kerékvágásba.
4. Növekedési ugrások
Növekedési ugrások idején is előfordulhat, hogy a baba napokig gyakrabban ébred éjszaka.
5. Mozgásfejlődés és idegrendszeri érettség
A baba mozgása hihetetlen ütemben fejlődik, az idegrendszere felpörgetett állapotban van. Gyakran elég egy felszínesebb alvási periódus, és máris nekiáll félálomban „gyakorolni”. Erre felébred, és segítséget vár a visszaalváshoz. Amikor intenzíven beindul a mozgásfejlődés, új dolgokat tanul a kicsi, ezeket gyakran a felszínes alvási szakaszban is próbálgatja, pl. felül, kúszik, forog stb. Ez az állapot általában elmúlik, amikor már stabilan használja az adott mozgásformát.
A baba fejlődésének mérföldkövei az első évben
6. Szeparációs szorongás
A szeparációs szorongás beköszöntével éjjel is felkel a baba, hogy ellenőrizze, biztosan megvan-e anya.
7. Táplálékallergia és reflux
Ha a baba éjjel nagyon nyugtalan és nem alszik huzamosabban vissza, érdemes megnézetni gyermekorvossal, ugyanis táplálékallergia és reflux is állhat ezen tünetek hátterében.
8. Szülő iránti vágy
Ha valaki más vigyázott napközben a babára, akkor az is lehet, hogy éjszaka pótolja be a szülők (anya) iránti vágyát.
9. Élmények feldolgozása
Egy ekkora babának már bármilyen utazás, rokonlátogatás stb. olyan élmény lehet, amit nem könnyű feldolgoznia, emiatt is lehet, hogy nyugtalanabbul alszik.
10. Székletürítési nehézségek és nyöszörgés
A szülők időnként azt vehetik észre, hogy újszülött kisbabájuk nyögdécsel, morog vagy nyöszörög. Ez ijesztő is lehet, mert könnyen azt hihetjük, hogy fájdalom jele. Valójában azonban a legtöbbször teljesen normálisak ezek a hangok, és bizony a kakilás „megtanulásával” vannak összefüggésben. A székletürítés során a felnőttek ellazítják a medencefenék izmait és megfeszítik a hasizmaikat, hogy nyomást gyakoroljanak a belekre. Erre a kisbabák azonban még nem képesek, a hasizmaik ugyanis még nem elég erősek. Ezért a rekeszizmaikat használják, ez pedig a hangszálakat is befolyásolhatja - ez tulajdonképpen a nyöszörgés. A székletürítést kísérő nyöszörgés nem azonos a székrekedéssel. Bár a kisbaba erőlködhet, a széklete általában lágyabb állagú. A nyöszörgéssel kapcsolatos panaszok általában saját maguktól elmúlnak, de érdemes orvoshoz fordulni, ha más tüneteket is észreveszünk a kisbabán, például nyűgösséget, lázat, vagy ha a kicsi nyelve, ajkai kékes árnyalatúvá válnak, ha szünetet tart két lélegzetvétel között, esetleg a nyögés, nyöszörgés mindig a lélegzetvétel végén jelentkezik.
11. Alvási ciklusok
Amikor altatjuk a babát, először (10-20 perc) felszínesen alszik. Ezután a mélyalvás szakaszába kerül, aminek az időtartama az életkor előrehaladtával egyre nő. A mélyalvási szakaszt követően felszínes alvási szakasz következik, amelynek a hossza nagyjából 10-15 perc. Ezalatt, ha a baba már kialudta magát, fokozatosan felébred.
12. Ingerérzékenység
3-4 hónapos kor táján a baba érzékszervei és az azokhoz kapcsolódó idegpályák már sokkal aktívabbak, ilyenkor egyik napról a másikra elkezd észlelni a baba olyan zajokat is, amiket korábban nem vett észre (porszívó, kutyaugatás, autó az utcán stb.) és ez ébreszti fel. Fontos tudni, hogy a zavaró ingerek esetén nem a mélyalvási szakaszt szakítja meg az inger, hanem amikor a baba a felszínes alvási szakaszba ér és jobban észleli a körülötte levő világot, ilyenkor riad fel a baba a furcsa zajokra, vagy a kellemetlen érzetekre a pelus táján. Teljesen eltüntetni ezeket az ingereket nem lehet és nem is kell, a baba idővel átesik ezeken a korszakokon, hozzászokik a zajokhoz, fényekhez stb. A teljes ingermentességre törekvéssel pont az ellenkezőjét érhetjük el: a kicsi jobban észreveszi a kevésbé erősebb hangokat, fényeket is, míg a természetes ingerektől gazdagabb környezetben altatás segít neki hozzászokni.
13. Túl szűk ruházat vagy túl nagy tér
Van olyan baba, akit zavar, ha nem tud szabadon mozogni a ruhájában vagy pl. a hálózsákban, pólyában, főként az aktív mozgásfejlődés időszakában szokott előfordulni ez. Náluk még az is előfordulhat, hogy állandóan az ágy egyik sarkába beakadva ébrednek fel, egyszerűen azért, mert az ágy túl kicsi a számukra, forgolódáskor, álmukban a mászást gyakorolva beleütköznek. És az ellenkezője sem ritka jelenség: sok babát, főként az első néhány hónapban megrémiszt a túl nagy tér maga körül és megijed a saját mozgásától is, mert még nem tudja koordinálni azt. Az ilyen babákra jellemző, hogy kevésbé aktívak és mozgékonyak, gyakran észlelhető náluk a Moro-reflex, nem szeretik, ha mozgatják, pakolásszák őket.
14. Cumi keresése
Gyakori probléma, hogy a baba kiköpi a cumit álmában, aztán a felszínes alvási szakaszban újra keresi, nem tudja visszatenni. A legtöbb cumis baba 3-4 hónapos kor körül már képes maga megtalálni a cumit és visszatenni a szájába. Téves elképzelés, hogy a baba a cumi miatt ébredt fel. Mindig valami más miatt ébred fel, de a cumival altatja magát vissza.
15. Sírva ébredés, mint feszültséglevezetés
Van olyan elmélet is, ami szerint néhány babánál a sírva ébredés egyfajta feszültséglevezetés vagy stresszoldás. Inkább azt jelzi a baba, hogy nem érzi biztonságban magát valami miatt és segítséget kér. Előfordulhat azonban, hogy a sírva ébredés szokássá alakul és a baba mindig morcosan ébred. A legtöbben megpróbálják ilyenkor visszaltatni a babát, mert azt hiszik, még mindig álmos. Ez azonban nem mindig van így. Néha valóban álmos még, ilyenkor azonban kis segítséggel könnyen vissza is alszik. Ha azonban az altatás elhúzódik, akkor biztosan nem akar már a baba tovább aludni.
SIDS és ébredések
Érdekes tény az is, hogy a SIDS (Sudden Infant Death Syndrome) vagyis a hirtelen csecsemőhalál legnagyobb gyakorisága a 3-5 hónapos korra esik, emiatt sem lehet véletlen az, hogy a babák ezekben a hónapokban felszínesebben, könnyebben ébreszthetően alszanak. Látszik a fenti felsorolásból, hogy a legnagyobb esetben nem az éhség az, ami a babát felébreszti, így az esti laktató vacsora, nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Nem mellesleg szólva, ne felejtsük el, hogy miért is fontos a SIDS szempontjából pont ebben a korban a gyakoribb ébredés.
Milyen megoldások léteznek?
- Szoptatás éjjel is: Szoptassunk nyugodtan éjszaka is többször! Nem kell attól félni, hogy a baba túleszi magát. A szoptatás fájdalomcsillapító, nyugtató hatással bír, segít a babának ha például fogzási fájdalma van, és segíti a visszaalvást is.
- Együttalvás: Az együttalvás segítség lehet azoknak, akik tudnak így aludni. Sok anyuka szinte fel sem ébred a szoptatások alatt, vagy sokkal hamarabb visszaalszik. Sok kisbabának már az is elég, hogy a szüleivel aludhat és nyugodtabban alszik így éjszaka.
- Ringatás: Sokszor a ringatás az, ami beválik, és ezt az édesapa is meg tudja tenni.
- Kivizsgálás: Mindenképp fontos a kivizsgálás, ha egyéb dolgokat is észlelünk, olyat, ami betegségre, allergiára, refluxra utalhat.
- Ne hagyjuk sírni: A nagyon elterjedt és káros alvástréningek sem ajánlottak, ma már nagyon sok kutatás bebizonyította, hogy a babát sírni hagyni vétek. Árt a baba személyiségfejlődésének, világról alkotott képének, ha bármikor (tehát nem csak éjjel) nem érkezik válasz a segélykérésre.
- Napközbeni alvás: Nem segít az sem, ha a babát nappal nem hagyjuk aludni. Emiatt nem fog jobban aludni éjjel. Persze egy 3-5-7 hónapos babának nem ideális, ha nappal több mint 4 órát alszik egyhuzamban, de általában nem ez szokott lenni a baj.
A nyafogás értelmezése
Az anyukák számára az egyik legnehezebben megfejthető helyzet, amikor a kisgyermek ok nélkül nyafog. Semmi sem jó neki, nem hagyja, nem akarja, hogy segítsünk neki, látszólag feszült, nyűgös és bárhogyan próbálsz segítséget nyújtani neki, nem fogadja el.
Mi az a nyafogás?
Az egészen kicsi babáknál még nem beszélhetünk nyafogásról, ők sírnak, amikor valami bajuk van. Azonban, ahogyan a kicsi kommunikációja egyre fejlettebb, azokban a helyzetekben, amikor valamiben segítséget kér a baba, már nem sír, hanem más hangokkal, mimikával és testbeszéddel fejezi ki magát. Emellett egyre komplexebbé válnak az igényei is. Kezdetben az ösztönei vezérlik, a totyogókor felé haladva azonban egyre több dolgot szeretne közölni, kérni. A nyafogás a kisgyermekkor sajátja, a dackorszakban jelentkezik leggyakrabban, később, ahogyan egyre jobban tud beszélni a kisgyermek, fokozatosan csökken, de azért még kisiskolás korban is jelentkezhet, ilyenkor azonban már arról van szó, hogy a gyerek tudatosan használja eszközként a nyafogást arra, hogy megtörje a szülői türelmet és elérjen vele valamit.
A nyafogás lehetséges okai
- Nem értik meg: A nyafogás totyogókorban általában azzal kezdődik, hogy valamit akar a kicsi, de nem tudja elmondani mi az. A maga módján persze megpróbálja, de nem sikerül, és mivel nem értik meg, ezért egyre dühösebb lesz.
- Fáradt: Gyakrabban nyafog a kicsi, amikor fáradt, álmos, túlpörgött.
- Túl sok inger érte: Néha a kicsi fizikailag még nem fáradt és nem álmos, azonban túl sok inger érte. Főként 1-2 éves kor között jellemző, hogy a kicsi egyszerűen túlpörög és a megszokott környezetében is képes erre. De ne csodálkozzunk azon sem, ha a bevásárlóközpontban, vagy társaságban, ahol sok ember, sok zaj, sokféle vizuális élmény éri a kicsit, egyszerűen túltelítődik az ingerektől.
- Nem tud megoldani egy komplex helyzetet: A kicsi számára még az egészen hétköznapi helyzetek is nehézséget jelentenek. Például nem tud belegyömöszölni egy plüssfigurát a videóba. Ilyenkor felháborodik, ideges lesz. Ugyanez a helyzet akkor, amikor egy egész napos kirándulás során a sok élménytől annyira felpörög, hogy egyszerűen nem tudja magát leállítani, amikor te azt mondod, hogy alvásidő van. Vagy, amikor egy csomó lelkes rokon szeretné meggyömöszölni őt egy családi ünnepségen.
- Figyelemfelkeltés: Társaságban, de akár otthon is, amikor anya egészen mással foglalkozik, másra figyel, pl. telefonál, gyakran kezd nyafogásba a kisgyerek. Ilyenkor jutnak eszébe a leglehetetlenebb kérések, és ilyenkor tud a legkitartóbban győzködni. Mindennek az üzenete az, hogy „Anya, foglalkozz velem!” Persze nem mindig tudsz foglalkozni vele és ezt neki is meg kell értenie, ez azonban egy fokozatos tanulási folyamat eredménye. Fokozatosan felállíthatsz szabályokat, amik ezekre a helyzetekre vonatkoznak (pl. ha telefonálok, várnod kell egy kicsit), illetve ilyenkor le kell kötnöd a figyelmét, valami mással, addig, amíg nem tudsz vele foglalkozni, például, ha tudod, hogy telefonálni fogsz, akkor addig adj oda neki egy játékot, amivel játszhat. Ha tudod, hogy vendégségbe mentek, akkor találd ki előre, mivel fogod lekötni ott, amíg te másokkal beszélgetsz. És bizony az ilyen programokba azt is bele kell kalkulálni, hogy az idő egy részét vele együtt kell majd eltölteni, hiszen egy 2-3 évestől nem várható el, hogy csendben ülnek, amíg a felnőttek beszélgetnek. Vihetsz például olyan játékokat, amiket közösen lehet játszani, pl. kirakót, nagyobbaknak társasjátékot, kisebbeknek szerepjátékokat.
- Újrakapcsolódás: A kisgyermek természetes érzelmi igénye, hogy érezze, biztonságban lehet a szülei mellett, gondoskodnak róla. Néha a kettőtök közötti kapcsolat meglazul. Rohanósabbak a napok, sok minden másra kell figyelned, ezért nem tudsz odafigyelni a gyermeked érzelmi igényeire és kapcsolódni hozzá. Ezért benne kialakul egyfajta érzelmi hiány, amit a maga módján, nyafogással, nyúzással, dühkitörésekkel hoz a tudtodra. Ha szeretnéd megoldani ezt a helyzetet, újra kell kapcsolódnotok egymáshoz.