A 9 hónapos baba mozgásfejlődése: Kúszás, mászás és mire figyeljünk

A szülők gyakran bizonytalanok abban, hogy gyermekük mozgásfejlődése a megfelelő ütemben halad-e, és mikor kellene az egyes mozgásformákat, mint a kúszás vagy a mászás, elkezdenie. Fontosnak tartjuk, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy körülbelül a gyermekének mit mikor kell csinálnia, és ha valami eltér a normálistól, akkor szakemberhez fordulhasson. Az egyéni eltérések természetesek, mi az 1 hónap elcsúszást még nem tartjuk kórosnak.

A csecsemő mozgásfejlődése hónapról hónapra

A mozgásfejlődés a csecsemő 1 hónapos korában kezdődik, és egy folyamatos, egymásra épülő folyamat:

• 1. hónap: A csecsemő hason fekve átfordítja a fejét.
• 2. hónap: A csecsemő hason fekve átfordítja és emelgeti fejét, pár másodpercig meg is tartja, lábaival aszimmetrikusan rugdal. Két hónapos korára sem tartja meg a fejét egyedül egyáltalán, ez intő jel lehet.
• 3. hónap: A csecsemő hason fekve alkarján támaszkodik. Fejét, mellkasát elemeli a földről és meg is tartja. Háton karjaival szimmetrikusan kalimpál, lábaival aszimmetrikusan mozog. Kezeivel játékok után nyúl, de ez inkább ütő mozgás, és a játékot nehezen engedi el.
• 4. hónap: A csecsemő hason fejét magabiztosan emeli és meg is tartja, a fejét 90 fokos szögben tartja, tenyerére illetve öklére támaszkodik és így szemléli a körülötte lévő világot. Ügyetlenül, de megfogja az elé tartott játékot, egyik kezéből a másikba átadja. Előfordul, hogy véletlenül megfordul. Ha 4 hónapos korára még egyetlen egyszer sem fordult hasról hátra, ez intő jel lehet.
• 5. hónap: A csecsemő a játékért célirányosan nyúl, megfogja, átadja, elengedi. Hasról hátra illetve hátról hasra forog, mindkét oldalán keresztül.
• 6. hónap: A csecsemő magabiztosan forog mindkét oldalán keresztül hasról hátra és hátról hasra, így gurul a tárgyakért. Előfordul, hogy hátrafelé tolatnak, saját tengelye körül forogva kúszik, de ilyenkor elkezdődhet a kúszás is. Kialakul a teljes tenyértámasz.
• 7. hónap: A csecsemő rutinosan kúszik, emelgeti a fenekét, négykézláb helyzetbe feltolja magát és így hintáztatja magát előre hátra.
• 8. hónap: A csecsemőknél beindul a mászás a közelben lévő tárgyakért, a távolabbiakért inkább kúsznak. Négykézláb helyzetből kiülnek vagy oldalfekvésből tolják fel magukat ülésbe. Tárgyakba kapaszkodva egyes gyerekek állásba húzhatják magukat. Ha 8 hónaposan még semmilyen irányba nem próbál kúszni, kérjük szakember segítségét.
• 9. hónap: A mászás egyre gyorsabbá válik. Egyre több helyen tudják állásba húzni magukat és onnan visszaülni a talajra.
• 10. hónap: Rutinosan mászik mindenhol és mindenhová. Mindenhol állásba húzzák magukat, álldogálnak.
• 11. hónap: Továbbra is négykézláb közlekednek, felhúzzák magukat állásba. Oldalazva járnak.
• 12. hónap: Egy-két másodpercig önállóan áll, képes már kapaszkodva, álló helyzetből leguggolni, lehajolni a játékokért.
• 13. hónap: Önállóan áll, egy-két lépést önállósan megtesz.
• 14 hónapos kórtól felfelé: Indul az önálló járás.

A mozgásfejlődés fontossága és lehetséges eltérések

A mozgásfejlődés nem verseny, hanem egyéni ütemben zajló folyamat. Feszess vagy laza izomtónusú csecsemők mozgásfejlődése is elcsúszik általában, de idővel szépen rendeződni szokott. Fontos, hogy a mozgásban lemaradás a későbbiekben más problémák megjelenése is lehet, egy adott funkció nehézsége abból is látszik, hogy mozgásban lemaradás tapasztalható. Érdemes segíteni a babát, ha motiváljuk, mozgatjuk, tornáztatjuk picit, de semmit sem szabad erőltetni.

Fejemelés és fejtartás

Születés után nagyon fontos, hogy a csecsemő ne tartsa a fejét, karban tartva rá kell simulnia szüleik testére, ellenkező esetben a nyak-vállövi izomzat feszességére következtethetünk. Normál esetben a gyermeknek mindkét irányba egyformán kell fordulnia a fejének, háton fekve és hason is. Ha csak az egyik irányba fordítja a fejét, érdemes szakemberhez fordulni.

Támaszkodás

Normál esetben a gyermek először alkaron támaszkodik, mindkét karján egyformán eloszlatva súlyát, így lehetséges, hogy fejét tudja emelni, később kialakul a teljes tenyértámasz. Ha gyermekünk nem támaszkodik, akkor a fejét törzsizomból tartja, ez hosszútávon a hátizmok feszességéhez vezethet. Támaszkodás nélkül a fejkontroll sem tud megfelelően fejlődni. Sok hasznos feladat van, amivel tudjuk a fejtartást és a támaszt erősíteni, ezeket a szakemberek betanítják a szülőnek és otthon tudják gyakorolni.

A forgás

A forgást a csecsemő kétféleképpen oldhatja meg: az egyik, hogy csípőből indítja a forgást és ezt követi a törzs és a fej; a másik variáció, hogy a fejjel indítja a mozgást, és azt követi a törzs és a csípő. Előfordulhat, hogy csak az egyik oldalán keresztül fordul, vagy csak hasról hátra, illetve csak hátról hasra forog. Ezek az eltérések utalhatnak izomtónusbeli különbségekre vagy homorításra, és érdemes szakember segítségét kérni. A 2-4 hónapos korban történő alkalmankénti megfordulás még nem tudatos forgás, és teljesen normális.

Kúszás és mászás: a két agyfélteke kapcsolata

A kúszás és a mászás kulcsfontosságú a gyermek fejlődésében, hiszen ezek az első olyan mozgásformák, amelyekkel létrejön a két agyfélteke között a kapcsolat, és amelyek a keresztmozgások kialakulásával borzasztó komplex módon hatnak a gyermekre.

Kúszás (6-8 hónapos kor)

A kúszásnak nagy jelentősége van, az a szabályos, ha a jobb kar-bal láb illetve a bal kar-jobb láb dolgozik egyszerre. Ezt nevezzük alternáló kúszásnak. Sok variációja létezik, és előfordulhat, hogy a gyermek az elején nem kúszik szabályosan, de ahogy megy az idő és gyakorolja, bejön a helyes mozgásforma. Ha a gyermek régóta kúszik szabálytalanul és gyorsan műveli ezt a mozgást, akkor valószínű, hogy ez így is marad. Nagy súlyú, "hurkás" babánál vagy laza izomtónusú babáknál kimaradhat a kúszás, de gyakran behozható gyakorlással.

A szülők gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy mi van, ha kimarad vagy nem szabályos a kúszás, később lesz-e tanulási nehézsége a gyermeknek? Ha ez a szakasz kimarad, vagy késik, vagy nem "mintaszerű", természetesen akkor is alakulnak sejtkapcsolatok, csak az agy hálózottsága nem olyan sűrű, mint ellenkező esetben. A legjobb, ha a gyermekünk kúszik és mászik is szabályosan. Ha nem kúszik, akkor a szabályos mászást nagyon sokáig kell gyakorolnia, illetve később meg kell őt tanítani, hogy hogyan kell kúszni szabályosan. Előre nem lehet megmondani, hogy lesz-e tanulási nehézsége a gyermeknek, de ennek a valószínűségét csökkenthetjük, ha megtanítjuk neki az előzőleg kimaradt kúszást.

Mászás (8-10 hónapos kor)

A mászás szintén kulcsfontosságú a két agyfélteke közötti kapcsolat kialakítására, megerősítésére. A klasszikus mászási póz fejlődése a térdeken és a kezeken való egyensúlyozási képesség elsajátításával indul. A helyváltoztatáson túl a mászás jó testgyakorlás is, mely éppen azokat az izmokat erősíti, melyek a járáshoz lesznek majd szükségesek. A mászás egyre gyorsabbá válik 9 hónapos korban.

A négykézláb helyzet felvételével indul a mászás. Ezután megfigyelhető a csecsemőnél a „kutyázás”, ez a mászás előfutára. Ilyenkor a baba előre-hátra mozog (hintázik), vagyis a testsúlyát a kezeire viszi utána pedig a lábaira, ezzel is erősítve végtagjait. Eleinte csak egy-két mászó mozdulatot tesz és utána visszamegy kúszásba, illetve jellemző az is, hogy a közelebbi játékokért mászik, viszont a távolabbi játékokért a jól begyakorolt kúszást választja.

Előfordulhat:

• Lábak mászó pozícióban, a karok még nincsenek teljesen nyújtva, hanem alkartámaszban és így halad a baba előre (karok még gyengék a teljes tenyértámaszhoz).
• Kezek ökölben, így mászik a baba (Lehet rossz szokás, fennmaradt primitív reflex, illetve feszes csukló).
• „Pattogó” mászás (a gyermek hiperszenzitív, furcsa neki a különböző anyagok érintése, és felkapkodja gyorsan a kezét és térdeit).
• „Medvézés”: karok teljes tenyértámaszban, a lábak nem térden támaszkodnak, hanem teljesen nyújtva vannak, a popsi az égben és így halad előre a baba.
• Kihagyja a mászást.

A mászás hiánya vagy későbbi kialakulása önmagában nem vezet tanulási nehézségekhez, de ha a mozgásfejlődés más területein is elmaradás látható, érdemes szakemberhez fordulni.

Ülés és térdelés

Magabiztosan önállóan, támaszték nélkül (kezek sem támaszkodnak a földön) 10 hónaposan képes ülni a baba, de ez sem kőbevésett szabály, mert az önálló ülés összefügg azzal, hogy a baba mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Itt már fontos, hogy a babának kifejlett legyen a fej és törzskontrollja, illetve az egyensúlya is valamilyen szinten.

Fontos, hogy a babát nem ültetjük stabil felületen mindaddig, amíg ő maga ki nem ül. Ilyenkor még a gerince nem elég fejlett a stabil üléshez, fej és törzs izmai sem elég erősek ehhez a pozícióhoz. Nem érdemes kitámasztani őket párnákkal sem. Arra is érdemes figyelnünk, hogy a baba ne üljön be a két lába közé, hanem „Z” ülésben, törökülésben vagy párhuzamos lábakkal üljön.

Normál helyzetben a gyermek négykézláb helyzetből térdel fel, és onnan húzza magát fel állásba, de van olyan is, hogy kimarad a mászás és kúszó pozícióból kapaszkodik fel.

Felállás és oldalazva járás

Gyermekünk, mikor feláll, még nagyon ingatag, egyensúlya még fejletlen. Gyógytornászként én mindenképp azt javaslom, hogy saját maga csináljon mindent, mi ne segítsük a felállást, hisz fontos, hogy önerejéből erősödjön. Álláskor megfigyelhetjük, hogy a gyermek terpeszben széles alapon áll, lábfejei kifelé állnak, bedőlő boka figyelhető meg, vagy karmoló lábujjak. Ezeknek az eltéréseknek napról-napra, hétről-hétre változniuk kell, ahogy a baba egyre többet gyakorolja.

Ahhoz, hogy a baba elinduljon, az előbb felsoroltak mellett az egyensúlynak is sokat kell fejlődnie. Előfordul, hogy a baba sokat álldogál lábujjhegyen, vagy csak az egyik lábára terhel. Ha ezek nem változnak, érdemes szakemberhez fordulni.

A járás (11 hónapos kortól)

Amikor gyermekünk elkezd járni, eleinte kisebb távokat (pár lépés) tesz meg. Az önálló járás általában a 13-14 hónapos kor után indul meg. Fontos, hogy az egészséges fejlődés alapja, hogy semmit nem szabad siettetni. A gyerekeknek megvan a saját üteme, amiben haladnak, és ezt nem szabad csak azért megbolygatni, mert az előírtak szerint a gyereknek jövő héten „mászni kell”.

Mit tehetünk otthon a mozgásfejlődés támogatására?

A jól fejlődő csecsemőt nem kell tanítani a mozgásokra, nem szükséges tornáztatni, és semmiképp sem szabad olyan testhelyzetbe hozni, amit ő maga még nem tud felvenni, nem szabad olyan mozgásra rákényszeríteni, amire még nem érett meg a fejlődésében. Viszont vannak fontos dolgok, amiket megtehetünk:

• Ösztönzés: A biztonságos és tiszta tér biztosítása, ahol a baba felfedezheti a környezetét.
• Motiváció: Az olyan játékok, mint a labdák, autók és babakocsik, amelyek előtt a baba előre nyújtózkodhat, ösztönözhetik a mozgásra.
• Segítség a mozgásban: Az első mozdulataik megtételében, például hason fekvésből való felülésben, amely segíti a hát- és hasizomzat fejlesztését.
• Bátorítás és dicsérés: Dicsérjétek a babát minden egyes sikeres mozdulat után, például ha egyik helyről a másikra mozog, vagy elér egy tárgyat.
• Megfelelő ruházat: Otthon, a mindennapokban legyen rajtuk puha pamut rugdalózó, vagy rugalmas anyagból készült, kényelmes, gumis derekú nadrág, nem túl vastag pulóver.
• Szabad terület: A helyváltoztató mozgások kigyakorlásához tér kell, minél nagyobb szabad terület a lakásban, ami viszonylag kemény és biztonságos is. A parketta, a szőnyeg vagy esetleg polifoam lefektetése kellően szilárd alapot biztosít a mozgások gyakorlásához.
• Akadálypálya: Ha akadályokat is teszünk a nappaliba, akkor a mászás gyakorlása izgalmasabbá válik. Például kisasztalt pokróccal letakarva, vagy üres kartondobozt, ami alatt bujkálni lehet. A kókuszmatracot a kiságyból napközben a földre téve ezen át lehet mászni. A kanapé leszedhető szivacselemein, vagy egy felfordított lavóron pedig remekül lehet a fel- és lemászászást gyakorolni.
• Változatos felületek: Ha a felület változatos, annak a felfedezése is leköti a gyermeket, pl. különféle szőnyegek és parketta váltakozása.
• Külső terek: Ha az évszak megengedi, akkor kint a szabadban is rengeteg olyan lehetőség van, ami mászásra ösztönzi a gyermeket.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Szakemberhez csak akkor kell fordulni, ha a mozgásfejlődés minden főbb állomása jóval (hónapokkal) az átlagnál később alakul ki. Vagy minőségében minden mozgása más a gyermeknek, például féloldalas. De ez is csak akkor figyelemfelhívó, ha minden életkorban a mozgásfejlődés összes állomásánál látható volt.

tags: #9 #honapos #baba #kutyazik