A fejfájás az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban is. Számtalan oka van, és szinte nincs olyan kórállapot, aminek ne lehetne részjelensége. A gyermekkorban előforduló fejfájások nagy része ún. tüneti fejfájás, amely valamilyen aktuális megbetegedéshez, kóros állapothoz társul. A gyermekek fejfájása nagyon is gyakori jelenség. A legtöbb szülő kevés ismerettel rendelkezik róla, ezért nehezen ismerik fel, ha gyermekük fejfájástól szenved. A gyermekkori fejfájás témája ritkán merül fel a közbeszédben, pedig a gyermekek is éppen úgy szenvedhetnek ettől a jól ismert fájdalomtípustól, mint a felnőttek. A fejfájásnak lehetnek koponyán kívüli és koponyán belüli okai.
A Gyermekkori Fejfájás Típusai
A gyermekkori fejfájás típusai tehát hasonlóak a felnőttkorihoz, viszont a tünetek eltérőek. A felnőttkori migrén pl. általában kora reggel kezdődik, gyermekeknél inkább késő délután vagy este. Gyermekeken eleve rövidebb lefutású, általában 4 óránál hamarabb lezajlik, felnőtteknél sokkal elhúzódóbb. A gyermekkorban előforduló fejfájások nagy része ún. tüneti fejfájás, amely valamilyen aktuális megbetegedéshez, kóros állapothoz társul. Több csoportba sorolható, akárcsak a felnőttkori fejfájások (migrén, tenziós fejfájás, cluster). A gyermekkorban is előfordulhat krónikus, naponta jelentkező fejfájás.
Migrén Gyermekkorban
A visszatérő, gyakori, krónikus fejfájások képviselője. Migrén csecsemőkorban is előfordulhat! A baba erős sírása és fejtartása jellemző lehet a súlyos fájdalomra. Tünetei: 0,5-72 óráig tartó féloldali, lüktető jellegű fejfájás, mely a gyermeket akadályozza a szokványos tevékenységének elvégzésében. A fejfájás lépcsőn járáskor fokozódik, gyakran kíséri valamilyen bevezető tünet ún. aura, hányinger, hányás, fény- és hangkerülés. Az aurát 1 órán belül követi a fejfájás megjelenése. A migrénes - fejfájós hajlam családi halmozódása esetén kockázatot jelent. A migrén tünetei: Pulzáló, robbanásszerű, igen erős fejfájás. A fejfájás terhelés hatására nő. Hányinger, hányás. Hasfájás, hasi fájdalom. Fény- és hangekerülés.
Tenziós Fejfájás
Diffúz, tompa fejfájás, mely inkább a délutáni órákra erősödik, tartósan okoz panaszt, de nem kíséri sem hányinger, hányás, sem fény- és hangkerülés. Lépcsőn járáskor nem fokozódik, és a fájdalom inkább szorító, nyomó jellegű, és nem lüktető. A fej- és nyakizmok megfeszült állapota. Enyhe-középsúlyos, nem pulzáló, mindkét oldali fejfájás. A fájdalom fizikai aktivitásra nem erősödik. A fejfájást nem kíséri hányinger vagy hányás. Csecsemő- és kisgyermekkorban a fejfájás miatt abbahagyják a játékot, aluszékonnyá válnak. A tenziós fejfájás 30 perctől akár több napig is eltarthat...
Cluster Fejfájás
12 éves kor alatt ritkán fordul elő. A jellemző tünetek: A tünetek csoportosan, epizódokban jelentkeznek, napi 1-8 epizód is előadódhat. Éles, szúró jellegű a fájdalom, a fej egyik oldalán jelentkezik, 15 perctől 3 óráig terjedhet. Könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, nyugtalan viselkedés is kísérheti.
Krónikus, Naponta Visszatérő Fejfájás
Ezt a kifejezést, diagnózist akkor használják, ha a fejfájás (migrén, tenziós fejfájás) havonta 15 alkalomnál többet fordul elő, és 3 hónapnál hosszabb ideig fennmaradnak a visszatérő epizódok. Okozhatja fertőzés, kisebb fejsérülés, vagy fájdalomcsillapítókkal való túl gyakori kezelés.
A Fejfájás Okai Gyermekeknél
A fejfájásnak lehetnek koponyán kívüli és koponyán belüli okai. Köhögésre, erőlködésre, fejmozgatásra fokozódó akut vagy krónikus fejfájás. A fájdalom nagyon erős, alvás közben is fellép, neurológiai tünetek (bénulásos jelek) és hányinger nélkül jelentkező hányások kísérhetik. Csecsemőkorban a leggyakoribb oka a vízfejűség, a későbbiekben koponyasérülések (agyrázkódás, koponyán belüli vérzés), koponyán belüli daganatok következménye. Magas, 39 fok feletti lázzal, intenzív hányással, merev tarkóizomzattal, idegrendszeri tünetekkel (tudatzavar, idegrendszeri görcsök, bénulásos jelek) kísért fejfájás esetén kell gondolni az agyat érintő fertőzés lehetőségére. A tarkóizomzat merevségét úgy lehet könnyen megítélni, hogy a gyermeket lefektetjük egy ágyon, vagy asztalon hanyatt fekvő helyzetben úgy, hogy a feje túlérjen az ágy illetve az asztal lapján. Tarkómerevség esetén a fej nem hajlik hátra. A diagnózist laboratóriumi vizsgálatok, az agyvíz vizsgálata támasztják alá. Heves fejfájás mellett jelentkező bénulásos tünetek, zavartság, idegrendszeri görcsök jellemzik. Veleszületett vagy szerzett szívbillentyű hibákkal élők esetében kiszáradás, gennykeltők által okozott fertőzések hajlamosíthatnak rá. Betegség, fertőzés: megfázás, influenza, fület érintő, vagy arcüregi fertőzés ezek a leggyakoribb háttértényezők. Figyelem! Súlyos fertőzések, pl. agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás is okozhat fejfájást, de ott pl. jellemző a láz, és nyaki merevség megléte is. Fejsérülés: ütődések, zúzódások is okozhatnak fejfájást. Bár a legtöbb fejsérülés csekélyebb, ha a kisgyermek elesése súlyosabb, vagy nagyon megüti a fejét, azonnali orvosi ellátás szükséges. Akkor is keressük fel az orvost, ha fejsérülést követően gyermekünk fejfájása tartósan súlyosabbá válik. Érzelmi problémák: a gyermekkori stressz és szorongás sok esetben fontos tényező a fejfájás kiváltásában, sokszor a szülőkkel, nevelőkkel, tanárokkal kapcsolatos. A depressziós gyermek is panaszkodhat fejfájásról, főként ha szomorúnak és magányosnak érzi magát. Genetikai prediszpozíció: jellemző lehet a fejfájás családi halmozódása, főként a migrén esetében. Élelmiszerek: a húskészítmények, felvágottak tartósítására alkalmazott nitrátok provokálhatnak fejfájást, vagy egyéb adalékanyagok. Egyes üditők, kávé, csokoládé magasabb koffeintartalma szintén. Az agy egyes betegségei: gyermekkorban igen ritkán, agytumor, vagy agyállományi vérzés is okozhat krónikus, egyre rosszabbodó fejfájást. Ilyen esetekben kísérőtünet lehet a látászavar, szédülés, koordinációs zavar is. Fogsor/állkapocs-problémák: az egyenetlen fogsor és az állkapocs-problémák (pl. harapási rendellenességek, fogcsikorgatás) gyerekkori fejfájáshoz vezethetnek. A nem megfelelő harapás és az állkapocs izmainak túlterhelése izomfeszülést és stresszt okozhat, ami gyakran feszüléses típusú fejfájásban nyilvánul meg.
Diagnosztika és Kivizsgálás
A diagnózis felállítása sok esetben nem egyszerű. A gyermekorvos felkeresése, ha gyermekünk fejfájása erősödik, vagy gyakran fordul elő. A fejfájás kórtörténete. Az orvos részletesen kikérdezi a gyermeket és a szülőt is a fejfájással kapcsolatosan, főként azért, hogy lássa, van-e valamilyen kiváltó ok, és hogy milyen a fejfájás mintázata (epizódok gyakorisága stb.) Lehet, hogy az orvos kéri az ismétlődő fejfájások "naplózását", mikor fordul elő, milyen gyakran, milyen erős a fájdalom, mi lehet a kiváltó tényező stb. Fizikális vizsgálat. Az orvos elvégzi a szükséges méréseket (testmagasság, testsúly, fejkörfogat, vérnyomás, a gerinc állapota, megvizsgálja a szemet, a fej-nyaki területet, a vállakat és a gerincet. Neurológiai vizsgálat. Az orvos megvizsgálja a gyermek mozgását, érzékelését, koordinációs képességeit.Ha a gyermek egyébként egészséges, és a fejfájás az egyetlen tünet, egyéb vizsgálat általában nem szükséges. Képalkotó, és egyéb vizsgálatok pontosíthatják a diagnózist, főleg abban, hogy mit kellene kizárni. Ilyen lehet a CT- vagy MRI-vizsgálat, és szükség esetén a likvor (gerincvelői folyadék) vizsgálata. Fontos a gyermekorvos felkeresése, ha gyermekünk fejfájása erősödik, vagy gyakran fordul elő. A gyermekkori fejfájás gyakran kezelhető vénynélküli gyógyszerekkel, vagy akár életmódi változtatásokkal is.
Kezelési Módszerek
A gyermekkori fejfájás általában gyakran előforduló panasz, és legtöbbször nincsen mögötte súlyos betegség. A fejfájás kezelése: Sok esetben elegendő gyermekeknél a pihentetés, a zajok csökkentése, a megfelelő folyadékpótlás, kiegyensúlyozott étkezés, és ha szükséges, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók alkalmazása. Nagyobb, fejfájós gyermek már megtanulhatja a relaxációs módszereket, a stresszhelyzetek menedzselését stb. Gyógyszerek: Vénynélküli fájdalomcsillapítók. Ezek általában különösebb megkötés nélkül alkalmazhatóak fejfájás esetén. Jó (ellen)példa az aszpirin. Nálunk 12 év alatt nem adható, és annál idősebbeken is csak nagyon meghatározott dózisokban, és időtartamig. Az igen ritka de akár életveszélyessé váló Reye-szindrómát okozhatja, tehát alkalmazását fokozott óvatosság kell kísérje. Vényköteles gyógyszerek. Az ún. triptánok, kimondottan a migrén kezelésére alkalmazott gyógyszerek, de nálunk (megfelelő klinikai adatok hiányában) gyermekkorban, pontosabban 18 év alatt nem adhatóak. Hányinger, hányás esetén az orvos hányáscsillapítót is rendelhet. Figyelem! Bizonyos gyógyszerek túladagolása ronthatja a fejfájást. Egy bizonyos idő után a fájdalomcsillapítók veszítenek hatékonyságukból. A gyógyszerek mellékhatásai is óvatosságra intenek. Ha a gyermek rendszeresen kap/szed vénynélküli szereket, ezt is meg kell beszélni az orvossal. Egyéb kezelés: Nem gyógyszeres kezelésként felmerülhet, ha a gyermek meg tudja tanulni, néhány hasznos technika, ilyen a relaxáció, a biofeedback és a kognitív viselkedésterápia. Sokat számít a gyermekkori fejfájásnál a stressz, depresszió, vagy más mentális zavarok megléte. Relaxációs tréning. Nagyobb gyermek már meg tudja tanulni a mély légzést, a jógát, a meditációt, az izomzat ellazítását, a relaxációt. Biofeedback tréning. Megtanulható egyes testi funkciók kontrollja. Megfelelő eszközzel, pl. monitorral látható, követhető, hogyan alakul pl. az izomfeszülés, a pulzus, a vérnyomás. A relaxált gyermek jobban meg tud küzdeni a fájdalomérzéssel. Kognitív viselkedésterápia. A tanácsadóval folytatott beszélgetés révén javul az életeseményekkel való megküzdés, az események átlátása, csökkenthető a fejfájásos epizódok gyakorisága és súlyossága. A migrénes roham jelentkezésekor fektessük le a gyermeket elsötétített, csendes szobában. Adjunk neki fájdalomcsillapítót, szükség esetén hányingercsillapítót is. Gyakran jelentkező migrénes rohamok esetében megelőző gyógyszeres kezelést javasolhat az ideggyógyász. Többfajta gyógyszercsoportba sorolható készítményt lehet ilyen célzattal adni. Akkor tekinthető eredményesnek ez a típusú kezelés, ha a rohamok száma legalább 50%-kal csökken. Fontos, hogy a gyermek és a szülők lehetőség szerint kerüljék a tapasztalatuk szerint migrénes rohamot provokáló tényezőket. Ilyenek lehetnek a megszokottnál több vagy kevesebb alvás, bizonyos ételek fogyasztása (kínai fűszerek, zsíros sajtok, csokoládé, mogyoró, kóla), vakító, változó intenzitású fények (TV nézés, mozi, disco). Életmódbeli változtatások javasoltak: rendszeres étkezés, testedzés, megfelelő mennyiségű pihenés, alvás biztosítása, esetleg iskolaváltás. Ha kell, akkor célszerű pszichológus segítségét is kérni a lelki konfliktusok kezeléséhez. Jótékony hatásúak a különböző relaxációs technikák, mint például az agykontroll, autogén tréning, meditáció, jóga, esetleg. Átmenetileg enyhe szorongáscsökkentő gyógyszerek adása is szóba jöhet. A gyermek fejfájásának enyhítése attól is függhet, hogy mi váltotta ki. Vannak esetek, amikor a gyermek érdekében elkerülhethetetlen az orvosi ellátás. A gyermekkori fejfájás gyakran kezelhető vénynélküli gyógyszerekkel, vagy akár életmódi változtatásokkal is.
Dr. Magyari Ágota: A neurológiai (idegrendszeri) betegséges korosztály szerinti megoszlása
Mikor Forduljunk Orvoshoz?
Fontos a gyermekorvos felkeresése, ha gyermekünk fejfájása erősödik, vagy gyakran fordul elő. Ha a gyermek egyébként egészséges, és a fejfájás az egyetlen tünet, egyéb vizsgálat általában nem szükséges. Képalkotó, és egyéb vizsgálatok pontosíthatják a diagnózist, főleg abban, hogy mit kellene kizárni. Ilyen lehet a CT- vagy MRI-vizsgálat, és szükség esetén a likvor (gerincvelői folyadék) vizsgálata. Akkor is keressük fel az orvost, ha fejsérülést követően gyermekünk fejfájása tartósan súlyosabbá válik. A legtöbb szülő kevés ismerettel rendelkezik róla, ezért nehezen ismerik fel, ha gyermekük fejfájástól szenved. Vannak esetek, amikor a gyermek érdekében elkerülhetetlen az orvosi ellátás. Azonban, ha a fejfájás tünetei nem enyhülnek, vagy esetleg súlyosbodnak, mindenképp javasolt szakemberhez fordulni.