A cseh nemzet viselkedése a Monarchia idején és a háború alatt árulással és önzéssel volt terhes. A franciák felháborodása, hogy a csehek nem állnak a szövetségük mellett, érthető, hiszen Franciaország volt a csehek legfőbb támogatója a háború alatt. A csehek azonban mindig is önző módon jártak el, és most is a saját érdeküket tartják szem előtt. Franciaországnak tanulnia kell a Monarchia múltjából, és nem szabad elfelejtenie, hogy a csehek a legnehezebb időkben elárulták a Monarchiát.
A csehek árulása a Monarchiával szemben
A csehek a Monarchia idején szorosan kötődtek Bécshez, kihasználva a császárváros és az udvar kegyeit. Minden sérelem, bántódás és megaláztatás, amelyet Magyarország és a Monarchia elszenvedett, végső soron a csehekhez köthető. Minden lázadás, minden akna-robbantás, amely a Monarchia népeit egymással szembe állította, gyűlöletet szítva közöttük, a csehektől származott.
Ezzel szemben a csehek mindent elvettek előlünk, mohó kapzsisággal mindent magukba falva. Amikor mindenki más éhezett és nélkülözött, hogy a fronton küzdő katonáknak jusson, a cseh plázák nem mondtak le semmiről. Sőt, még az élelmiszervonatokat is Csehországba irányították, amelyek a szétzilált, ellenállóképességüket vesztett hadseregnek voltak szánva.
A csehek hálája - mindazért a jótéteményért, kegyelemért, adományért és áldozatért, amely a bécsi udvarból feléjük sugárzott - az volt, hogy a hadászat és a vezérkar minden titkát, amit megtudtak, elárulták az ellenségnek. Minden bizalmas ügyet, amit megismertek, könnyen módjukban volt eljuttatni az ellenséghez.
Ahogy akkor a Monarchiával jártak el, úgy akarják ezt most mentorukkal, Franciaországgal is tenni. Jótevőjükkel, gyámjukkal, nevelőjükkel, mecénásukkal. Ki akarják játszani őket, cseh példa szerint.
Mi tagadás, nekünk, magyaroknak is van mit tanulnunk ebből a helyzetből. A csehek a legkritikusabb pillanatokban árulták el a Monarchiát. A legnehezebb percekben hagyták cserben, mártolták orvul a halálos tőrt a vonagló testébe. A cseh kullancs pecsételte meg a Monarchia sorsát.
A Nemzetgyűlés ülései és a politikai élet
Budapest, 1924. május 31. - A Nemzetgyűlés mai ülését Zsitvay Tibor alelnök próbálta megnyitni, de a jegyzők hiánya miatt az ülés nem kezdődhetett meg. Később Siczovics Béla elnök nyitotta meg az ülést, amelyet napirend előtti felszólalások és interpellációk követtek.
Szabó József interpellált a kereskedelmi miniszterhez a múlt évi valutazárolásból. Almássy László pedig a Júlia Ipari Rt.-nél elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban szólalt fel, kiemelve, hogy bár ő maga is tagja volt a felügyelőbizottságnak, a visszaélések után azonnal lemondott.
A vámtarifáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásán Temesváry Imre képviselő a magyar ipar nagyobb védelembe részesítését szorgalmazta. Gombos Gyula szerint a magyar iparnak a Balkán felé kell terjeszkednie, és a vámpolitika védelmére szükség van. Báthory Andor is felszólalt, hangsúlyozva a vámpolitika fontosságát a szanálási munka idején.
Horváth Zoltán a makói hagyma-termelés válságáról interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Gombos Gyula pedig az olimpiai versenyeket kritizálta, kifogásolva, hogy a sport több ága, különösen a futball, nem amatőr, hanem üzleti célokat szolgál, ami a magyar labdarúgócsapat kudarcához vezetett.
A XV. Budapesti Árumintavásár megnyitása
Budapest, 1924. május 31. - A XV. Budapesti Árumintavásárt Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg a Várkert-bazárban. A kormányzó beszédében hangsúlyozta az országos árumintavásárok növekvő jelentőségét, amelyek nemcsak az ország iparának fejlődését szolgálják, hanem a konzekvensebb, továbbhaladó munkát is jelentik.
Az ünnepélyes megnyitón részt vettek gazdasági, politikai és társadalmi élet kiválóságai, köztük Walkó Lajos kereskedelmi miniszter és Siczovics Béla házelnök.
Magyar-jugoszláv tárgyalások
Belgrád, 1924. május 31. - A magyar-jugoszláv tárgyalások kedvező menetben haladnak. A postaegyezmény és a pénzügyi bizottság is befejezte munkáját.
Közösségi élet és események
Nagykanizsa, 1924. május 31. - A városban készülnek az érettségizettek találkozójára, amelyen a háború előtt érettségizettek gyűlnek össze. A találkozó a közösségben és szeretetben álló tanári kar áldozatos munkáját is ünnepli.
A Nagykanizsai Állami Elemi Iskola tornavizsgát és versenyt tartott, amelyen a diákok változatos műsorral léptek fel.
Az Uránia mozgóképszínház a hölgyközönség számára új francia filmeket mutat be, amelyek hetente érkeznek Párizsból.
Súlyos baleset
Nagykanizsa, 1924. május 31. - Fuchs János földműves súlyos balesetet szenvedett, amikor szekere felborult, és a rajta lévő fa a mellkasára esett, három bordáját eltörve. A sérültet a nagykanizsai közkórházba szállították.
A cikk emléket állít a régi idők fagylaltárusainak is, akiknek csilingelő hangja vidámságot hozott az utcákra, de ma már csak kevesen engedhetik meg maguknak ezt a luxust.
Anyakönyvi hírek és helyi események
Nagykanizsán az elmúlt héten 10 gyermek született, 6 fiú és 4 leány. Házasságot kötött Szántó György és Kollár Lídia. Elhunyt Dervalics Jánosné, Nagy Julianna, özv. Welsz Miri, Kálózi József, Peti Lajos, Farkas János, özv. Bodó Józsefné és özv. Ferkheli József.
A városban terveket szőnek a helyi zenekar megmentésére, amely a szanálási törvény alapján feloszlatásra kerülhetne. A polgármester és alispán ígéretet tett a zenekar támogatására.