Az első életévben a kisbabák fejlődése rendkívül gyors, születési súlyukat nagyjából féléves korukra megduplázzák, első születésnapjukra pedig megháromszorozzák. Testhosszuk is másfélszeresére nő. Ehhez a fantasztikus fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel, hiszen a csontok, az izmok és az agy is fehérjékből épülnek fel.
A fehérje az egész szervezet építőanyaga. Ezek alkotják a sejteket, segítségükkel épül ki az emésztőrendszer és az immunrendszer. A fehérjék határozzák meg leginkább a kisbaba növekedését és fejlődését. Ebben az időszakban, ahogy a későbbiekben is, a szervezetnek meghatározott mennyiségű fehérjére van szüksége.
Optimális fehérjebevitel csecsemőkorban
Az optimális fehérjemennyiség viszonylag könnyen megadható számokkal. Az egy napra ajánlott fehérje- és folyadékbevitelt 0-12 hónapos kor között a következőképpen alakul:
- 0-6 hónapos kor között: fehérjéből testtömeg-kilogrammonként 1,5-2,5 g, folyadékból 120-150 ml.
- 7-12 hónapos kor között: fehérjéből testtömeg-kilogrammonként 2,5 g, folyadékból 120-150 ml.
Ezeknek a számoknak akkor van jelentősége, ha valamiért nem tudod elegendő mértékben szoptatni a babádat. Az anyatej ugyanis optimális összetételben és minőségben tartalmaz minden szükséges tápanyagot, ezért, ha tudod, tápláld kisbabádat kizárólag anyatejjel egészen féléves koráig, majd egészítsd ki az anyatej mellett étrendjét hozzátáplálással. Az anyatejben lévő fehérje összetétele ráadásul minden fejlődési szakaszban tökéletesen alkalmazkodik a baba korához és szükségleteihez.
Az anyatej fehérjetartalma a fejlődés során
A kisbaba születése utáni első anyatejtípus a kolosztrum, azaz az előtej. Ebből mennyiségre kevés termelődik, ám az sűrű, fehérjedús és tápanyagban rendkívül gazdag, tökéletes az apró gyomorral rendelkező újszülött számára.
Néhány nap után átmeneti, hígabb anyatej képződik, ami már nem kolosztrum, de még nem érett tej. Ennek a mennyisége jóval több az előtejhez képest, és megnő benne a zsír, a laktóz és a vitaminok mennyisége.
Ez később átalakul érett tejjé, ami megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza mindazt, amire egy egészséges csecsemőnek szüksége van, így a fehérjéket is.
Anyatej hiányában
Ha bár mindent megteszel, mégsem tudod elegendő mértékben anyatejjel táplálni kisbabádat, ez esetben olyan tápszer mellett dönts, ami összetételében leginkább hasonlít az anyatejre. Az anyatej minden részecskéjében az emberi igényekhez igazodik, míg a tehéntej a borjú számára optimális összetételű. Ez a tejtípus háromszor annyi fehérjét tartalmaz, és teljesen más összetételű, mint az anyatej. Fogyasztása túlságosan nagy igénybevételnek teszi ki a fejlődő veséket, és hosszú távon az anyagcserére is nem kívánatos hatással lehet.
Fehérjék a második félévben (8 hónapos korban)
Ha a babád elmúlt féléves, megkezdődik számára a hozzátáplálás. Mostantól új forrásokból is gyűjthet be fehérjéket. Elsőként zöldségekkel és gyümölcsökkel ismerkedik meg, majd 8-9 hónapos kortól pedig következhetnek a húsok. Ezután lehet a tejtermékek közül a kefirrel és joghurttal próbálkozni.
Az említett ételek mind fehérjeforrásnak számítanak, de azt, hogy a kisbaba mennyire tudja ezeket hasznosítani, a fehérje összetétele és környezete határozza meg. A zöldségekből származó fehérjék például sokkal kisebb arányban hasznosulnak, mint a húsokból származók. A baba viszont nem tud annyi húst megenni, amennyi fehérjére szüksége van a második félévben, ezért fontos, hogy a hozzátáplálás mellett továbbra is folytasd a szoptatást.
Hozzátáplálási táblázat 7-9 hónapos babáknak
Ha a kisbabáddal 6 hónaposan elkezdtétek a hozzátáplálást, 7-9 hónapos korára már többnyire megbarátkozik az étel gondolatával. Ebben az időszakban fontos, hogy minél gyakrabban étkezzetek együtt, és továbbra is a lehető legváltozatosabb élelmiszerekkel kínáld. Ebben a korban a picik fokozatosan állnak át a napi háromszori étkezésre, a változatos étrend pedig biztosítani fogja a számukra szükséges energiát és vasat. Az ételük ne tartalmazzon hozzáadott cukrot vagy sót!
Zöldségek
Próbálj meg minél hamarabb áttérni a darabosabb „finger food” ételekre, és mellőzd a püréket. A zöldségeket készítsd el sütőben vagy párold, hogy megpuhuljanak, majd törd össze őket, vagy turmixold egy keveset, épp csak addig, ameddig olyan állaguk lesz, amit a kisbabád elfogad. Emellett rudacskákra is vághatod az ennivalót (finger food), ha azt így elfogadja. Fontos a változatosság. Próbáld kesernyésebb zöldségekkel is kínálni a kisbabád, ne csak édeskésekkel.
Íme egy hozzátáplálási táblázat a 7-9 hónapos korban ajánlott zöldségekkel:
- Brokkoli
- Sütőtök
- Paprika
- Zöldborsó
- Karfiol
- Spenót
- Zöldbab
- Tök
- Spárga
- Káposzta
- Sárgarépa
- Avokádó
Gyümölcsök
Csak puha és érett gyümölcsökkel kínáld a kisbabád, azokat is apróra zúzott formában add, vagy turmixban pépesítsd addig, ameddig olyan állagú lesz, amelyet a kisbabád könnyen elfogyaszthat. Ugyanakkor a puha, érett gyümölcsöket rudacskákra is vághatod. A kemény gyümölcsöket meg kell főznöd ahhoz, hogy ebben az időszakban is kínálhasd. A gyümölcsöket alaposan mosd meg, távolítsd el a magokat és a kemény héjat. A mérsékelt égöv alatti országokban nem ajánlják túl korán bevezetni a déligyümölcsök és nem itt termett zöldségek-gyümölcsök bevezetését (pl. banán, narancs, mangó, avokádó), mert azokat a szállítás során vegyszeresen érlelik. Ide olyan ételek tartoznak, amik bár nem feltétlenül allergizálnak, azonban a baba egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában fontos, hogy az ételek természetes ízét ismerje meg és egészségesen táplálkozzon.
Íme egy hozzátáplálási táblázat a 7-9 hónapos korban ajánlott gyümölcsökkel:
- Banán
- Áfonya (félbe vágva)
- Kivi
- Narancs
- Alma
- Málna
- Nektarin
- Körte
- Eper
- Ananász
- Papaya
- Sárgadinnye
- Barack
- Szilva
- Mangó
Keményítőben gazdag ételek
Ezeket az ételeket főzés/párolás után apróra zúzott formában add, vagy turmixban pépesítsd addig, ameddig olyan állaga lesz, amelyet a kisbabád könnyen elfogyaszthat. A gabonafélék keverhetők anyatejjel vagy tápszerrel, esetleg pasztőrözött teljes zsírtartalmú tejjel (tehén, kecske, juh).
Íme egy hozzátáplálási táblázat a 7-9 hónapos korban ajánlott, keményítőben gazdag ételekkel:
- Burgonya
- Édesburgonya
- Rizs
- Őrölt rizs
- Tészta
- Zabkása
- Zab
- Kukoricaliszt
- Quinoa
- Kenyér
- Pirított kenyér
- Lepénykenyér/pita
Fehérjékben gazdag ételek (hús, hal, tojás, hüvelyesek)
Ehhez az élelmiszercsoporthoz tartoznak a következők: hús (beleértve a halat is), tojás és a hüvelyesek (bab, zöldborsó, csicseriborsó, lencse). Mindezek már 6 hónapos kortól ajánlottak. Amellett, hogy fehérjékben gazdag ételek, számos más, a kisbabák számára rendkívül fontos tápanyagokat (vasat, cinket) is tartalmaznak.
Fontos tudnod, hogy a különféle fehérjetípusokat a baba szervezete más-más mértékben hasznosítja: a hüvelyesekben például nagy mennyiségű fehérje van, viszont ezek a növényi rostok között helyezkednek el, és sokkal kevésbé hasznosulnak, mint a húsok fehérjetartalma esetén. Ezért rendkívül fontos, hogy a baba kellő mennyiségben fogyasszon húst, főétkezésenként 10-20 g-ot.
A tojásról
Ellenőrzött, biztonságos forrásból származó tojást vásárolj, és próbáld kerülni a „házi” tojásokat, mivel fogyasztásuk kockázatos. A tojást minden esetben alaposan főzd meg felszolgálás előtt.
Íme pár példa fehérjékben gazdag ételekre:
- Csirkehús (az első húsféle, könnyen emészthető, nem zsíros)
- Pulykahús (fehér hús, még kevesebb zsírtartalommal)
- Marhahús (vörös hús, kiváló vasforrás és B vitaminokban gazdag - 12 hónapos kor körül add először pépesítve)
- Bárányhús
- Disznóhús (zsírosabb húsféle, sok B-vitamint és vasat tartalmaz - válaszd a soványabb részeket)
- Hal (szálka nélkül, tökéletes telítetlenzsírsav-forrás, amely segíti az agy és az idegrendszer fejlődését. Ha a babánk allergiára hajlamos, akkor 1 éves korban, egyéb esetben 8 hónapos korban vezethetjük be.)
- Tojás (fehérje)
- Lencse
- Bab
- Tofu
- Zöldborsó
- Csicseriborsó
Hogyan készítem elő a babakaját? Főzés a babának / Anzsy konyhája
Tejtermékek
A pasztőrözött tejtermékek (görög joghurt, túró) már 6 hónapos kortól megfelelőek a kisbaba számára. Kínálhatod natúr, teljes zsírtartalmú joghurttal, ám az ne tartalmazzon édesítőszert vagy aromákat (NE legyen gyümölcsjoghurt). Teljes zsírtartalmú tehéntej vagy kecsketej ételek hozzávalójaként használható, de önmagában 12 hónapos korig nem ajánlott. A tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára, ráadásul kalciumot, B6 és B12-vitamint is tartalmaznak, ám ahogy írtuk, a tehéntejfehérje megemésztése túl nagy feladatot jelent a babád fejlődő emésztőrendszerének. Ezért csak 10-12 hónapos kortól kezdd el adni neki a tejtermékeket, először még csak kefirt, joghurtot (50-80 g-ot), túrót (30 g-ot) és kis darabka sajtot.
További fontos tápanyagok a baba étrendjében
Vas
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag az életben maradáshoz. A vörösvérsejtek részeként, a hemoglobin egyik alkotóelemeként a legfontosabb feladata, hogy a sejteket ellássa oxigénnel. Az újszülöttek 4-6 hónapos korukig elegendő mennyiségű vastartalékkal rendelkeznek (kis súlyú babák vagy koraszülöttek ennél kevesebbel, 2-3 hónapnyival), ezután azonban kezdenek megcsappanni a „készleteik”. Szerencsére az anyatej és a vassal dúsított tápszerek tartalmaznak valamennyit, azonban ez 6 hónapos kor környékén már nem elegendő a kicsik számára. Ezért is fontos elkezdeni a hozzátáplálást. Fontos, hogy minél több vasban gazdag ételt adjunk a babánknak, hogy az ebben a korban ajánlott napi 11 milligramm mennyiséget fedezni tudjuk.
Omega-3 zsírsavak
Az omega-3 zsírsavakat, mint a DHA-t és az EPA-t a szervezetünk nem képes előállítani. Ezért fontos, hogy az étrendünk (és a babáé is) ezeket megfelelő mennyiségben tartalmazza. Az anyatejben is jelen van, mennyisége azonban attól függ, hogy az édesanya mennyit fogyaszt belőle. Az omega-3 legjobb forrásai a halak. Az immunrendszer és az agy működését, valamint a szem fejlődését segítik. Ha a babánk allergiára hajlamos, akkor 1 éves korban, egyéb esetben 8 hónapos korban vezethetjük be.
D-vitamin
A D-vitamin nélkülözhetetlen nemcsak a csontok megfelelő fejlődéséhez, de az immunrendszer egészséges működéséhez is. A csecsemőknek napi 400 NE (Nemzetközi Egység, 10 mikrogramm) az ajánlott mennyiség. Az anyatejben mindössze 22 NE található literenként, ezért szükséges már a kezdetektől pótolni. Jó, ha tudod: Zsírban oldódó vitamin és kalciumra, valamint foszforra van szükség a felszívódásához.
Cink
A cink fontos szerepet tölt be a hormontermelésben, irányítja és ellenőrzi az anyagcsere-folyamatokat és az immunfunkciók megfelelő működéséért felel. 0-tól 6 hónapos korig napi 2 milligrammra van szüksége a babáknak, 7 hónapostól 3 éves korig pedig 3 milligrammra.
Hozzátáplálási módszerek és további tanácsok
Kevesebb püré, több apróra zúzott étel
Ebben a korban a kisbabák egyre nyitottabbak lesznek az új textúrák felé. Egyre gyakrabban kínálhatod villával pürésített ételekkel, darabosabb fogásokkal, valamint rudacskákra vágott élelmiszerekkel. A rudacskákra vágott ételekkel való ismerkedés által a kisbaba megtanul egyedül étkezni, fejleszti a koordinációját, megtanul belerahapni az ételbe, elsajátítja, hogyan mozgassa az ennivalót a szájában, valamint rájön, miként rágjon és nyelje le a puha ételek kis darabjait.
Minden kisbaba a saját tempójában szokja meg a különféle textúrákat. Frusztráló lehet, de fontos, hogy ezen átessen. Rendszeresen szolgálj fel neki különböző textúrájú, rudacskára vágott ételeket, és felügyeld a teljes étkezést, hogy biztonságosan lenyelje azokat. Ha a rendetlenség miatt aggódsz, használj zsebes előkét és tapadókorongos tányért.
Igény szerinti hozzátáplálás (BLW)
Az igény szerinti hozzátáplálás azt jelenti, hogy a kisbabákat rudacska formájú (finger food) ételekkel kínálod. Ezalatt nem adnak nekik pürésített, apróra zúzott ételeket, és nem etetik kiskanállal sem őket. A tej (anyatej vagy tápszer) mellett a kisbabának a fent felsorolt ételeket adják, arra ügyelve, hogy azok megfelelő méretű rudakra legyenek vágva, hogy a pici biztonságosan megragadhassa és kezelhesse azokat. A szülő nem eteti a kisbabát, hanem ő is vele együtt étkezik (annak érdekében, hogy követendő példa legyen számára), közben pedig felügyeli őt.
Sok szülő az igény szerinti hozzátáplálást részesíti előnyben az úgynevezett „hagyományos hozzátáplálással” szemben, míg mások a két megközelítést vegyesen alkalmazzák. Nem létezik helyes vagy helytelen módszer. Rá kell jönnöd, melyik megközelítés működik jobban számodra, valamint a kisbabád számára.
Innivaló
A hozzátáplálás étkezései során adhatsz kisbabádnak pár korty vizet egy arra megfelelő bögréből. Egy nagy fülekkel ellátott szilikon bögre remek választás erre a célra, hiszen nem törik el és a kis kezek könnyen megragadhatják. Fölösleges sok vizet tölteni a bögrébe. A kisbaba egyébként sem fog sokat inni (esetleg egyáltalán nem), és balesetek is előfordulhatnak. Fölösleges takarítást eredményezne a sok kiömlött víz.
Kerüld a szilikonszeleppel ellátott bögréket. A nyomáskülönbség, ami annak következtében keletkezik, hogy a kisbaba a szilikonszelepen keresztül szívja ki a vizet, rossz hatással van az ínyre és a tejfogakra. Elég, ha csak vizet adsz neki. Ne kínáld édes folyadékokkal, mint például frissen facsart gyümölcslével, gyümölcsös üdítőitallal, teával, szénsavas üdítővel. Ne kínáld állati eredetű tejjel 12 hónapos koráig. Az állati eredetű tejet csak főtt étel hozzávalójaként használd.
A túl sok fehérje kockázata
A legújabb kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a fehérjék esetében a minőség, összetétel nagyon fontos - a túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása a baba első két évében növeli mind a későbbi elhízás, mind az allergia kockázatát. Amennyiben a gyermeket anyatej hiányában tápszerrel szükséges táplálni, akkor törekedni kell arra, hogy annak összetétele az anyatejéhez minél jobban hasonlítson.
A csecsemők testsúlykilogrammra számított fehérjeszükséglete - elsősorban a nagyobb mértékű növekedésnek köszönhetően - nagyobb, mint az idősebb gyermekeké és a felnőtteké. A testsúlykilogrammra számított energiaszükséglet ehhez képest relatíve nagyobb. Egy 9-12 hónapos csecsemő energiaigénye 89 kcal/kg, ami majdnem háromszorosa egy közepes fizikai aktivitású felnőttének (kb. 30 kcal/kg). Ily módon egy 9-12 hónapos csecsemő étrendje a teljes energiaszükséglet 5%-ának megfelelő mennyiségű fehérjét kell, hogy tartalmazzon. Ahogy a csecsemő áttér a kizárólagos szopásról a családi étrendre, a fehérje energia arány az anyatejben található 5%-ról az általános családi étrendben lévő 12-15%-ra emelkedik. Ha az étrend alacsony zsírtartalmú - ami gyakori a kiegészítő táplálkozás idején - , akkor a fehérjetartalom magasabb, 15-20E%.
A fejlett, ipari országokban készült felmérések azt mutatják, hogy a kiegészítő táplálás idején a fehérjebevitel magas. A Koppenhágai Csoporttanulmányban a 12 hónapos, elválasztott csecsemők közepes fehérjebevitele 3,2 g/kg (14E%), a 90-es percentilis értéke pedig 4,7 g/kg (18E%) volt. Öt európai országból négyben a közepes fehérjebevitel 9-12 hónapos korban magasabb volt, mint a Koppenhágai Tanulmányban. A legmagasabb értéket Olaszországban találták: 5,1 g/kg (19,5E%). 0,7 g/kg szórást feltételezve, a csecsemők egy részénél a fehérjebevitel igen magas volt. Ezek után kézenfekvő, hogy a fejlett ipari országokban a nem szoptatott csecsemők az ajánlott fehérjemennyiség 3-4-szeresét - sőt egy kis csoportjuk akár 5-6-szorosát - fogyasztják.
Ezért 9-12 hónapos korban érdemes korlátozni az állati fehérjefogyasztást a következő napi mennyiségekre:
- Anyatej vagy tápszer: 5-8 dl
- Húsok: 10-20 g
- Kefir, joghurt: 50-80 ml
- Tehéntúró: 30 g
- Sajt: 10-15 g