Amikor egy kismama teherbe esik és először elmegy orvoshoz, izgatottan várja, hogy mikor hallhatja meg először a baba szívhangját. Gyakori azonban, hogy a magzati szívhang ilyenkor még nem hallható, és ezt a tényt általában ijedtség és pár napig tartó izgatott várakozás követi: vajon a következő vizsgálaton lesz szívhang?
Jó hír, hogy általában a gond csupán annyi, hogy a kismama túlságosan hamar ment el az orvoshoz, a 4.-5. héten, míg az első magzati szívhang leginkább csak a 6. héttől érzékelhető.
Más a helyzet, ha a legutóbbi vizsgálaton még látta az orvos a magzati szívhangot, a következőn pedig nem. Sajnos a 12. hétig bekövetkezhet az a sajnálatos eset, hogy a baba elhal, ennek az esélye nagyjából 6 százalék körül van. Azonban csupán a szívhang hiányából erre nem lehet következtetni, nem egy esetről hallottam, amikor a terhesség befejező műtét előtti utolsó vizsgálaton megint láttak szívhangot!
Az első trimeszter és a szívhang
Amikor elmarad a menstruáció, és pozitív lesz a teszt, akkor a kismama jellemzően már a 4. terhességi hétben van. Ekkor a benti lakó még csak a hólyagcsíra-állapotban van: ebből három csíralemez alakul ki, melyből aztán a teljes szervezet kifejlődik.
Az 5. héten a középső csíralemezből már megkezdődik a szív és a keringési rendszer kialakulása. A 6. hét végére az úgynevezett szívcső kapcsolatba kerül az erekkel, beindul a vérkeringés, az embrió szíve pedig már percenként 110-et ver. Maga az embrió ekkor még mindössze 2-4 mm, szerencsés esetben már ekkor hallható a szívhang. Ám a csalódások elkerülése végett a 7. terhességi hét előtt nem érdemes ultrahangra menni. De ha tudsz még egy kicsit türelemmel lenni, az sem baj, ha vársz a 8. hétig.
A terhesség 6. hetében már észlelhető a magzat szívhangja: pontosabban inkább az embrió szívcsövének pulzálása az ultrahangon keresztül, hiszen a szív még ki sem fejlődött, tehát ez nem valódi szívhang. A magzati szívhang eléggé félrevezető fogalom, hiszen ekkor ez még nem a valódi szívdobogás, hanem gyakorlatilag a magzati szívkezdemény elektromos aktivitása, ami azért hallható, mert az ultrahang felerősíti. Természetesen mindenképpen életjel, de szívdobbanásnak nem lehet még nevezni.
Azt is érdemes tudni, hogy csak a terhesség 8. hete után nevezzük a születendő babát magzatnak. Előtte embrió. Tehát a terhesség 6. hetén észlelhető hang az valójában az embrionális szívcső aktivitása és semmiképpen sem magzati szívdobbanás. Mivel a szív dobogó hangját a szívbillentyűk záródása okozza, ehhez meg kell várni, amíg ezek a szervek kifejlődnek a magzatban. Ez általában a 10. héten történik.
Terhesség - Egy csoda születése (animáció)
Lehetséges okok a szívhang hiányára vagy elvesztésére
Sajnos igen, lehetséges, hogy a 8. héten még nem észlelhető szívhang, vagy ha korábban volt, az el is tűnhetett. Kismamák számolnak be arról, hogy a 8. héten még minden rendben volt a szívhanggal, majd a 12. heti ultrahangon már nem volt szívhang, és kiderült, hogy a baba körülbelül a 8-9. hét magasságában elhalt. Az orvosok gyakran találgatnak az okokról, mint fertőzés vagy kromoszóma rendellenesség, melyeket utólag nehéz megállapítani.
Egyes esetekben a köldökzsinór rendellenességei is okozhatnak problémát. A köldökzsinórban két verőér (köldökartériák) és egy visszér (köldökvéna) fut spirálisan, amelyeket rugalmas, vastag, zselés anyag ölel körül, az ún. Wharton-kocsonya. Ennek fő funkciója az erek összenyomódástól való védelme. A három ér szállítja a tápanyagokat és az oxigént az embrió, ill. magzat számára: a véna oxigéndús, tápanyaggazdag vért visz a magzathoz, az artériák oxigénben és tápanyagban szegény vért juttatnak vissza az anyai keringésbe. Az erek spirális lefutása miatt hosszuk nagyobb, mint maga a köldökzsinór hossza, így a köldökzsinór húzásakor nem lehet elzárni azokat. A köldökerekben folyó vér tartja a köldökzsinórt feszes állapotban, ezért az ritkán törik vagy csomózódik meg. Ha a köldökzsinór rendellenesen vastag, az utalhat problémára, bár ennek pontos okai és következményei sokszor nem tisztázottak azonnal.
A vetélés leggyakoribb okai:
- genetikai rendellenesség
- a méhlepény rendellenes fejlődése
- a méh fejlődési, vagy egyéb rendellenességei (sövény a méhüregben, méhnyálkahártya-polip, a méh üregét bedomborító miómák)
- méhszáj-elégtelenség (ismeretlen okú, vagy előzetes méhszájon végzett műtétet követően is kialakulhat)
- hormonális rendellenességek (policisztás petefészek szindróma, pajzsmirigybetegségek, cukorbetegség)
- fertőzések (szexuális úton átvihető betegségek, vírusos, bakteriális fertőzések, állati eredetű fertőzések)
- túl fiatal, vagy túl idős anyai életkor
- túl alacsony, vagy túl nagy anyai testsúly
- belgyógyászati betegségek (magas vérnyomás, autoimmun betegségek, gyulladásos bélbetegségek, vesebetegségek, felszívódási zavarok)
A pontos vetélés okát nehéz megadni.
Fontos tudnivalók
Ha picit rendszertelenebbek a ciklusaid, akkor valószínűleg ez a helyzet. Ne feledd, egyáltalán nem mindig a ciklus közepén történik az ovuláció (peteérés), ez lehet pár nappal hamarabb, illetve később is, tehát simán belefér 1 hétnyi „elszámolás”. A fogantatás pontos napját a szimptotermális-módszer szabályait követve fogod tudni a legkönnyebben meghatározni.
Ha azonban a fogantatás utáni 7. héten sem észlelhető az embrionális szívkezdemény aktivitása, akkor az embrió sajnos nem életképes, és ilyenkor spontán vetélés következhet be.
A magzati szívhang vizsgálatának a későbbiekben is fontos szerepe van. A 15-16. héttől a védőnő is meghallgatja a szívhangot az ún. Fetal Doppler nevű eszközzel. A 36. terhességi héttől a CTG vizsgálaton is a magzat szívhangjait figyelik.
