Sok édesanya aggódik, ha kisbabája sokat és különösen büdösen szellent. Felmerül a kérdés, hogy vajon az édesanya étrendje, az anyatej összetétele, vagy valami egészen más állhat-e a háttérben. Fontos tudni, hogy bizonyos mennyiségű bélgázt minden baba termel, függetlenül attól, mivel táplálják őket. A csecsemőkori gázképződés nem betegség, hanem egy érési folyamat természetes velejárója. Azonban, ha a szellentés büdös, az utalhat bizonyos étrendi vagy emésztési problémákra.
Mi okozhatja a büdös szellentést?
Dr. Florencia Segura, gyermekgyógyász szerint bizonyos ételek, melyeket az édesanyák fogyasztanak, a babáknál kellemetlen érzést, gázképződést okozhatnak. Néhány babánál tehéntej-fehérje intolerancia alakul ki, amely gyakran jár együtt nyálkás, vizes széklettel, az anyatej visszaköpésével, és gázosodással. Amennyiben az édesanya kiiktatja étrendjéből a tejtermékeket, a baba tünetei javulnak.
A széklet és a gázok szaga nagyban függ a táplálék típusától. Anyatejes babáknál a széklet általában édeskés, míg a tápszeres babáknál az emésztetlen fehérjék miatt a széklet és a gázok is erősebb, esetenként savanykás vagy büdösebb szagot kaphatnak.
A lenőtt nyelv (ankyloglossia) megnehezíti a táplálkozást a babának, és többféle, puffadással, szelességgel kapcsolatos problémát is okozhat. Ha a csecsemő nem tud rendesen szopizni, akkor lehetséges, hogy etetés közben túl sok levegőt vesz, ez pedig gázosodást eredményezhet.
A nem megfelelő szoptatási technika is állhat a szelesség hátterében. A gyakori, rövid ideig tartó etetések esetén az első tej (amit a baba az etetés elején kap) és a hátsó tej (amit a baba az etetés végén kap) arányának felborulásához vezethetnek, ez pedig Dr. Krupa Playforth, gyermekorvos szerint szintén okozhat szelességet. Az anyatejes babáknál általában nagyobb a bukás mennyisége, különösen akkor, ha hamar abbahagyják a szopizást és ezért inkább csak a hígabb előtejből esznek, a zsírosabb hátsó tejből már nem.
Ha a lefejt anyatejet cumisüvegben kapja a baba, előfordulhat, hogy a cumisüveg etetőcumiján túl gyorsan áramlik ki a tej. Ilyenkor a baba több levegőt nyelhet le, amely szelességhez vezethet. A cumisüvegek tervezése sokat fejlődött a gázképződés csökkentése érdekében. Használjunk olyan cumisüveget, amely speciális szelepekkel vagy belső légtelenítő rendszerrel rendelkezik. A legfontosabb azonban a megfelelő lyukméretű cumi kiválasztása. Ha túl gyors a tej áramlása (túl nagy lyuk), a baba kapkodni fog, és levegőt nyel.
A csecsemők az emésztéssel sok bélgázt termelhetnek, így nem feltétlenül áll mindig különösebb ok a szelesség mögött. Az emésztés során a belekben élő baktériumok olyan anyagokat, például hidrogén-szulfidot termelnek, amelyek a szellentést erős szagúvá tehetik. A kénben gazdag élelmiszerek hatására szellentésünk záptojásra hasonlító szagúvá válhat. Az olyan keresztes virágú zöldségek, mint a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol és a káposzta például ilyenek. Bizonyos embereknél az erőteljes szagokért a tej, a jégkrém, a sajt és az egyéb tejtermékek lehetnek a felelősek - ők általában laktózérzékenyek.
Egy másik, szoptatással összefüggő tényező az úgynevezett „előtej-utótej egyensúly” problémája. Az előtej magasabb laktóz- és alacsonyabb zsírtartalmú. Ha a baba csak az előtejet kapja meg, mert túl gyakran cserélünk mellet, túl sok laktóz jut a bélrendszerbe egyszerre. Ez a nagy mennyiségű tejcukor túlterhelheti az éretlen laktáz termelést, ami erjedéshez és intenzív gázképződéshez vezet.
A nem megfelelő bélflóra is gondot okozhat, vagyis ha a laktobacilusok helyett a kólibaktériumok vannak túlsúlyban az emésztőrendszerben. Ez sokszor fordul elő császármetszéssel született babáknál, akiknél később fejlődik ki az egészséges bélflóra. Az egészséges bélflóra a kulcsa a hatékony emésztésnek és a gázképződés csökkentésének.
Egyre több kicsinél jelentkezik felszívódási zavar valamilyen táplálékallergia miatt. Az anyatejbe sok minden átmegy, így a leggyakoribb allergének: a tej, a tojás és az olajos magvak molekulái is, amelyek miatt az allergiás babánál emésztőrendszeri gyulladás alakul ki. Ez a bél legfelső rétegét irritálja, amely a tejcukor lebontásáért is felelős, ezért másodlagos tejcukorérzékenység jöhet létre.
Mit tehetünk a szelesség enyhítésére?
Ha a babának láthatóan kellemetlen a szelesség, a pocak enyhe masszírozásával, alkarral történő nagyon enyhe nyomásával, a lábak “bicikliztetésével” lehet segíteni, hogy a gázok távozhassanak. A hasmasszázs az egyik legősibb és leghatékonyabb módszer a csecsemőkori gázképződés enyhítésére. Ez a technika a vastagbél természetes lefutását követi, segítve a gázok és a széklet előrehaladását.
A büfiztetés nem csak egy utólagos gesztus, hanem az etetés szerves része. A babát nem csak az etetés végén, hanem közben is érdemes büfiztetni, különösen, ha nagy mennyiséget fogyaszt. Vállon átvetve: Tartsuk a babát függőlegesen, a fejét a vállunkra támasztva. Ülő pozíció: Ültessük a babát az ölünkbe, enyhén előre döntve. Támasszuk meg a fejét és az állát a tenyerünkkel, és finoman paskoljuk a hátát. Ne feledjük, a büfiztetés néha 15-20 percig is eltarthat.
A sírás csökkentésében segíthet, ha észben tartjuk, hogy a babák alvása az első 25-30 percben még felületes, és könnyen felébrednek, ha ilyenkor lerakjuk őket a kiságyba. Amikor egy csecsemő sokat sír, vagy mohón szopik, nagyon sok levegőt nyel, amely a emésztőrendszerbe kerülve, a bélnedvekkel találkozva “felhabosodik”. A megelőzésben a legfontosabb, hogy a baba ne tudjon sok levegőt nyelni - hangsúlyozza a szakorvos. Étkezéseknél a mohón szopó babákkal érdemes az első pár perc után egy kis pihenőt tartani, büfiztetni a picit, és csak utána folytatni az evést, ilyenkor már nem nyel olyan nagyokat a csecsemő.
A mozgás kulcsfontosságú a bélmozgások stimulálásában. Fektesse a babát a hátára, és finoman mozgassa a lábait, mintha biciklizne. Ez a mozdulat nyomást gyakorol a hasra, segítve a gázok kijutását. A hasra fektetés erősíti a nyak- és hátizmokat, és ami a mi szempontunkból fontos, a hasra nehezedő nyomás segíti a gázok kiürülését.
A babahordozóban való függőleges hordozás nemcsak a gravitáció miatt segít a gázok távozásában, de a testkontaktus és a ringató mozgás is nyugtató hatású.
Ha a fenti praktikák ellenére is nagyon szeles a baba, akkor patikában vásárolható készítményekkel (Espumisan, Infacol) segíthetünk rajta. Ezek a szerek csökkentik a folyadékok felületi feszültségét, ezáltal a habképződést is. A szimetikon tartalmú gázűző cseppek előnye, hogy nem szívódnak fel a bélrendszerből, így nem okoznak szisztémás mellékhatásokat. Általában minden etetés előtt adhatók, de a pontos adagolást és a maximális napi mennyiséget mindig a termék tájékoztatójában vagy a gyermekorvossal történt konzultációban meghatározottak szerint kell betartani.
A laktáz enzim pótlása is segíthet, ha a hasfájás hátterében az éretlen laktáztermelés áll (átmeneti laktózintolerancia). Ezeket a cseppeket közvetlenül az anyatejbe vagy a tápszerbe kell csepegtetni etetés előtt. A laktáz segít lebontani a tejcukrot, mielőtt az a vastagbélbe kerülne, így csökkentve az erjedés és a gázképződés mértékét.
A probiotikumok, különösen a Lactobacillus reuteri törzs, számos kutatás szerint képesek enyhíteni a kólikás tüneteket és csökkenteni a sírással töltött időt. A probiotikumok segítenek egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb bélflóra kialakításában, ami hatékonyabb emésztést eredményez, kevesebb gázképződéssel. Ha a baba tápszeres, választhatunk olyan formulát, amely prebiotikumokkal (GOS/FOS) vagy probiotikumokkal van dúsítva.
A meleg alkalmazása az egyik legősibb megnyugtató módszer. A melegítő párna vagy a meleg fürdő segít ellazítani a hasfal izmait és a bélrendszerben lévő görcsöket. Ez a relaxáció segíti a gázok természetes úton történő távozását.
Hasfájós a babád? Itt van három tipp, ami segíthet!
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a szoptatott csecsemőnél felmerül az ételallergia lehetősége, akkor az anya 4-6 hétig tartó szigorú diétájával lehet kiszűrni az allergén forrását. Először a tejet és a tejtermékeket érdemes elhagyni, amelyek növényi készítményekkel helyettesíthetők. Ha a baba panaszai múlnak, akkor óvatosan vissza lehet vezetni az étrendbe a tejtermékeket.
Kézenfekvőnek tűnik szélcsövet használni a gázok távozásának megkönnyítésére, ám dr. Nagy Ilona ezt csak végső esetben, alkalomszerűen javasolja.
Ha a fenti módszerek ellenére is fennállnak a problémák, vagy ha a szelesség mellett más tüneteket is tapasztalunk (pl. véres széklet, bőrkiütések, rossz súlygyarapodás), mindenképpen forduljunk gyermekorvoshoz.
