A gyermekvállalás az egyik legizgalmasabb időszak egy pár életében, azonban egyre több pár szembesül termékenységi problémákkal. Sokan nem tudják, mikor van a termékeny időszakuk, így minden második pár rossz időben próbál teherbe esni, mivel nem a megfelelő napokon élnek szexuális életet. Ha ismeri a menstruációs ciklusát és tudja, mikor van ovulációja, maximalizálhatja a fogamzás esélyét. A legjobb időszak a gyermeknemzéshez az ovulációt megelőző napok és maga az ovuláció napja (az ovuláció az a folyamat, amikor a petefészekből petesejt lökődik ki). Elterjedt tévhit, hogy minden nő ciklusa 28 napos, ám ez nem igaz.
A női termékenység és az ovuláció
Minden ciklusban csak néhány nap van, amikor egy nő termékeny. A legtermékenyebb napjai az ovuláció napja és az azt megelőző nap. Az ovuláció után megtermékenyítés hiányában a petesejt csak 24 órán át életképes. Azok a módszerek, amelyek csak az ovuláció megtörténtét jelzik (miután a szervezetében petesejt lökődött ki), nem optimalizálják az adott ciklusban a terhesség esélyét; hiszen mire az ovuláció a tudomására jut, már túl késő a megtermékenyüléshez.
A termékeny napok azonosításának egyik pontos módja a hormonok ellenőrzése. Ha LH- (luteinizáló hormon) csúcs figyelhető meg, az azt jelzi, hogy a következő 24-36 órában petesejt fog kilökődni a szervezetében. Az ösztrogénszint ovuláció előtt megemelkedik. Ha ezt az emelkedést észleli, az azt jelzi, hogy megnő a teherbe esés esélye. Az ösztrogén hatására a méhnyálkahártya megváltozik, hogy kedvezőbb legyen a megtermékenyített petesejt számára, ha Ön teherbe esik. Az ösztrogénszint emelkedése egy másik hormon, a luteinizáló hormon (LH) felszabadulását váltja ki. Az LH-csúcs az ovuláció előtt jellemzően 24-36 órával következik be - ez az a folyamat, amikor a petefészekből petesejt lökődik ki. Az LH-csúcs beazonosítása jelzi a 2 legtermékenyebb nap kezdetét, amikor a legnagyobb a teherbe esés valószínűsége.
Egyes alkalmazások és viselhető eszközök (például aktivitásmérők) a naptármódszer segítségével azonosítják a termékeny napjait. A menstruációs ciklusok hosszának nyomon követése segíthet felállítani egy mintázatot, hiszen az ovuláció általában 12-15 nappal a következő menstruáció kezdete előtt következik be. A ciklusok hossza azonban eltérhet, és az ovuláció időpontja még a rendszeres ciklusokban is változhat. Más viselhető eszközök az alap testhőmérséklet segítségével állapítják meg a termékeny napokat. A nyugalmi állapotban lévő teste hőmérséklete az ovulációt követően enyhén megemelkedik. Ha minden reggel megméri a testhőmérsékletét, mielőtt felkel az ágyból, és ezt nyomon követi, megfigyelhet egy kialakult mintát. A hüvelyváladék ellenőrzése is a legtermékenyebb napokról árulkodhat. Közvetlenül a petesejt kibocsátása előtt a méhnyakváladék áttetsző, nedves, nyúlós, így a spermiumok számára kedvezőbb lehet. Az ovuláció után sűrűbbé, zavarossá és kevésbé észrevehetővé válik. Ezen tünetek megfigyelése megbízhatatlan lehet a termékenység nyomon követésére, és a legjobb, ha képzett szakember végzi. Ha bármilyen rendellenes folyást tapasztal, keresse fel kezelőorvosát.

A férfi termékenység és a spermiumok
Az utóbbi évtizedekben a sperma mennyiség drasztikus csökkenése figyelhető meg, különösen a fejlett ipari országokban. Az elmúlt húsz évben közel felére csökkent az átlagos sperma mennyiség, illetve az egy egységben mért egészséges spermiumok száma és ez a negatív tendencia folyamatos. Gyakori kérdés ez a férfi termékenység kapcsán, hiszen egyetlen spermium is elegendő a megtermékenyítéshez. Miért annyira fontos a sperma mennyiség és miért probléma, ha milliliterenként 15 millió alatti a spermiumok száma? A helyzet az, hogy a 15 millió spermiumnak csupán egy töredéke jut el a hüvelyen keresztül a méhnyakig, majd a méhbe. Mindösszesen 1 millió spermium lesz képes folytatni a petevezetékekhez vezető utat, de valójában csak néhány ezren jutnak el a petevezetékig. A petevezeték meredek csatornájában megtett kimerítő rohanásban rengeteg ondósejt elpusztul és mindösszesen mintegy száz spermium ér el a sejthártyáig. Ejakulációkor átlagosan 3-7 ml sperma lövell ki, melyben hozzávetőlegesen 40-400 millió spermium található. A spermiumok mennyisége, minősége, mozgékonysága nagyban befolyásolja a férfi termékenységet.
A spermiumok tulajdonságai és a termékenység
- Spermaszám: Az aktuálisan elfogadott normálérték 15 millió spermium/ml fölött van. A 15 millió/ml alatti spermaszám alatt oligozoospermiáról (azaz alacsony spermiumszámról) beszélhetünk. A 10-15 millió/ml közötti érték esetén enyhe oligozoospermiáról, 5-10 millió/ml között közepes mértékű oligozoospermiáról, míg 5 millió/ml alatt súlyos oligozoospermiáról beszélhetünk. Ha nem található hímivarsejt az ondóban, akkor azoospermia áll fenn. Az átlagos spermiumszám 40-300 millió/milliliter az ondóban. A Resolve szerint akkor beszélünk alacsony spermiumszámról, ha az a mintában 10 millió/milliliter alatt van.
- Spermiumok mozgékonysága: Normál esetben az összes spermiumnak legalább a 40%-a mozog és legalább 32%-a célirányosan, egyenes irányban halad, mely fontos a megtermékenyítéshez.
- Spermiumok alakja, morfológiája: Egészséges esetben a spermiumoknak legalább 4%-a normális alakú. Ez azt jelenti, hogy egy teljesen egészséges, termékeny férfiban is gyakran csak a spermiumok 4%-a képes hatékony megtermékenyítésre.

Alapvetően magasabb spermiumszám esetén nagyobb az esélye, hogy legalább egy spermium megtermékenyít egy petesejtet; míg alacsonyabb spermiumszám esetén ugyanennek az esélye kisebb. Az összefüggés nem egyenesen arányos, illetve egy bizonyos spermiumszám - kb. 40 millió/ml - felett már nem jelent egyértelmű termékenységi előnyt a magasabb hímivarsejtszám. Gyakran tapasztalható, hogy alacsonyabb spermiumszámhoz csökkent funkció (nem megfelelő mozgékonyság, és/vagy morfológia) társul, mely ronthatja a megtermékenyítési esélyeket.
A spermiumkoncentráció és a terhesség esélyei a WHO 2010-es adatai alapján
| Paraméter | 5%-os percentilis (alsó referencia érték) | 50%-os percentilis (átlagérték) |
|---|---|---|
| Spermiumszám (millió/ml) | 15 | 40 |
| Teljes spermiumszám (millió/minta) | 39 | 110 |
| Mozgó spermiumok (%) | 32 | 55 |
| Normális morfológiájú spermiumok (%) | 4 | 10 |
A spermiumok számának csökkenése és okai
Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető a spermiumok számának jelentős csökkenése, különösen a fejlett országokban. Ezt jelzi, hogy a WHO által megállapított - a természetes megtermékenyítéshez szükséges - „normál” spermiumszám határértéke is csökkent: kezdetben 60 millió/ml volt, amely később 40 millió/ml-re, majd 2010-ben már mindössze 15 millió/ml-re módosult. Egy tanulmány rámutatott, hogy 1973 és 2018 között a spermiumszám 62,3%-kal csökkent. A hanyatlás üteme gyorsul, 1973-tól napjainkig évente 1,16%-kal csökkent a spermiumszám. Jelen pillanatban a spermiumkoncentráció 49 millió/ml. (A 70-es években ez 100 millió fölött volt.) Korábbi tanulmányok azt mondják, hogy a 40 millió/ml-es határt már a termékenységi ráták is meg fogják érezni, és ez már a népesség szaporodási képességén is észrevehető lesz.
Az alacsony spermiumszámnak lehetnek orvosi okai, de bizonyos környezeti tényezők, illetve egészséggel, életmóddal kapcsolatos tényezők is szerepet játszhatnak benne.
- Genetikai tényezők: A herékben lévő Sertoli-sejtek száma genetikailag nagyban meghatározott faktor. Egy-egy Sertoli-sejt meghatározott számú spermiumot tud „segíteni” a fejlődésben, így a Sertoli-sejtek száma egy meghatározó tényező a spermiumtermelésben.
- Anyai életmód magzati korban: Kutatások igazolták, hogy a várandósság alatti jelentős elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentheti a gyermek heréjének méretét és spermiumszámát.
- Környezeti tényezők: Több kemikália, környezetben megtalálható vegyszer, gáz (pl. dízelmotorok kipufogógázának nagy mennyiségű belégzése) is csökkentheti az utód spermiumszámát. Egyik hipotézis, hogy a vegyszerek, műanyagok és más környezeti tényezők, mint például a szmog már anyaméhben károsítja a magzatok fejlődését.
- Életmódbeli faktorok: Elhízás, stresszes életmód, túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás is csökkent spermiumszámot eredményezhet.
- Hőmérséklet: Túl magas hőmérséklet (pl. herevisszér, túl szoros alsónemű) zavarhatja a spermiumképződést.
- Betegségek: Egyes fertőzések (pl. mumpsz), hormonzavarok (pl. csökkent tesztoszteronszint), genetikai betegségek (pl. Klinefelter-szindróma), here fejlődési rendellenességei, rosszindulatú betegségek (pl. hererák) is eredményezhetnek csökkent spermiumszámot.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek (pl. kemoterápiás gyógyszerek, teljesítményfokozó szteroidok, antidepresszánsok, alfa-blokkolók, egyes antibiotikumok, kortikoszteroidok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők) is hatással lehetnek a spermiumképződésre.
- Trauma: Heréket ért kisebb-nagyobb trauma is befolyásolhatja a spermiumszámot.

A spermium minőségének javítása
Egészséges életvitellel sokat lehet tenni a mindennapokban is, hogy a sperma minősége megfelelő legyen. Fontos tudni, hogy a spermiumok termelődése ciklikusan zajlik. Ez azt jelenti, hogy a spermiumok utánpótlása folyamatos: képződésük, vagyis a spermatogenezis egy átlagosan 74 napig tartó folyamat. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a primitív csírasejtekből teljesen kifejlődött, érett spermiumok jöjjenek létre. Ebből az is következik, hogy a táplálkozás- és életmódbeli változtatások pozitív hatása nem napok vagy hetek múlva fog jelentkezni, érdemes hosszú távon gondolkodni, és türelemmel lenni.
- Egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás: Vitaminokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, kerülve a cukrokat és egyszerű szénhidrátokat. Fogyasszunk antioxidánsokat (C-vitamin, E-vitamin, lutein, béta-karotin), folátot, cinket és szelént. Csökkentsük az egészségtelen zsírok bevitelét, növeljük az egészséges zsírokét (omega-3 zsírsavak).
- Rendszeres testmozgás: Optimális testsúly fenntartása. Kutatások bizonyították, hogy a rendszeresen edző férfiaknak magasabb a tesztoszteronszintje és jobb a spermaminősége is. A túlzásba vitt edzés azonban káros lehet.
- Elegendő alvás: Napi 7-8 óra alvás ajánlott. A krónikus alvásmegvonás negatívan hat a spermiumok számára és mozgási képességére.
- Stressz kerülése: Megfelelő mennyiségű alvás, relaxációs technikák alkalmazása. Az érzelmi stressz hatására is csökkenhet a spermiumszám.
- Alkoholfogyasztás és dohányzás kerülése: A dohányzás tudományos kutatások alapján 13-17 százalékkal képes csökkenteni a spermium koncentrációt. Ugyanez elmondható a túlzott alkoholfogyasztásról és a drogfogyasztásról is.
- Megfelelő öltözék: Kerülni kell a szoros ruhák viselését, a hosszas forró fürdőket, mivel a túl magas hőmérséklet zavarhatja a spermiumképződést.
- Orvosi konzultáció: Gyógyszeres, hormonos kezelés, műtéti beavatkozás szervi problémák esetén.
PROfertil® klinikai vizsgálatok eredményei
Egy tanulmány célja az volt, hogy igazolja a hatékonyságát a 8 - a spermaminőség és sperma mennyiség fokozására egyaránt alkalmas - hatóanyag kombinációjából készült gyógy-tápszernek. „A mikrotápanyagok használata termékenységkezelési alternatívaként here-visszértágulatban (varicocele) szenvedő pácienseknél”
A PROfertil® alkalmazása a klinikai vizsgálatok során 15,57%-kal növelte a spermamennyiséget, 11,88%-kal növelte a spermiumok milliliterenkénti sűrűségét, 43,72%-ka fokozta mozgékonyságukat és 18,22%-kal emelte az alkatilag (morfológiailag) ép spermiumok arányát. 6 hónapos PROfertil® kúra alatt a vizsgálati csoporton belül, a korábban meddő párok 41,17%-nál következett be terhesség. „Mikrotápanyagok fokozott bevitele növeli a spermamennyiséget és a spermaminőséget a csökkent megtermékenyítő-képességű férfiaknál.” M.Imhof, J. Lackner, M. Lipovac, P. 6 hónapos PROfertil® kúra alatt a vizsgálati csoporton belül a korábban meddő párok 25,76%-nál következett be terhesség. Az SHBA értékek a PROfertil®-kezelt csoportban a kezelés 3 hónapját követően jelentősen nőttek, az alapvonalhoz viszonyítva 19.7%-kal. Ez a PROfertil®-kezelt csoport spermium-DNS károsodásának csökkenését igazolta. A spermiumok sűrűsége az L-karnitin kezelésben részesülő csoportban 63.7%-kal, a PROfertil®-lel kezelt csoportban 157.7%-kal nőtt. A teljes progresszív motilitás (mozgékonyság) az L-karnitin csoportban 44%-os, a PROfertil® csoportban 80.3%-os javulást mutatott.
Meddőség és diagnózis
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, a meddőség világviszonylatban minden hetedik gyermekre vágyó párt érinti, itthon ez körülbelül 200 ezer teherbe esési nehézségekkel küzdő párt jelent. A meddőség nem csupán fiziológiai vonatkozású probléma, hiszen a vágyott gyermekáldás elmaradása során megélt kudarcok, a párkapcsolat minőségének romlásához, akár végéhez is vezethetnek, de egyéni mentális panaszokat is okozhatnak, mint a depresszió vagy a szorongás.
Abban az esetben, ha a babaprojekt már több mint egy éve sikertelen, vagy a fogantatást követően spontán vetélés történt, mindenképp ajánlott felkeresni nőgyógyászt, meddőségi szakorvost. A meddőség legfőbb tünetei: védekezés nélkül, 12 hónap elteltével sem sikerült a teherbe esés, avagy sikerült ugyan a fogantatás, de legalább kétszer történt spontán vetélés. Amennyiben a pár női tagjának életkora eléri vagy meghaladja a 35 évet, ez az idő 6 hónapra is lecsökkenhet. A meddőség nem válogat, életkortól, nemtől függetlenül érinthet bárkit. Fontos a korai felismerés, mivel az idő fontos tényező lehet a meddőség kezelésében.
A meddőség okai
Orvosi szemmel nézve, a meddőség okai között külső és belső tényezők is állhatnak. Sokan még manapság is úgy vélik, csupán női meddőség létezik, pedig szinte ugyanakkora arányban van jelen a férfiak terméketlensége is. Az elmúlt 40 év alatt felére csökkent a férfiak spermiumszáma, és ha az ütem folytatódik, félő, hogy 20-30 éven belül termékenységi válság lesz. Ezért a meddőségért a kutatási adatok szerint a nők 40%-a, a férfiak 40%-a és mindkettőjük 20%-a lehet „felelős”.
Női meddőség okai:
- PCOS (Policisztás ovárium szindróma): Az egyik leggyakoribb, az ovulációt befolyásoló rendellenesség, melyben apró ciszták alakulnak ki a petefészkekben.
- Endometriózis: A méhtest nyálkahártyájával azonos szövet rendellenesen jelenik meg más szervekben, gyulladásokat okozva.
- Peteérés rendellenességei: A meddőségi esetek körülbelül egynegyede ovulációs, neuro-endokrin rendellenességek következménye.
- Petevezető károsodása vagy elzáródása: Leggyakrabban gyulladásos megbetegedések, például Chlamydia-fertőzés okozza.
- IR (Inzulinrezisztencia) és cukorbetegség: Ronthatják a sikeres terhesség esélyét, gátolhatják a peteérést.
- Pajzsmirigy betegség: A pajzsmirigy hormontermelésének zavara felboríthatja a menstruációs ciklust és kihatással lehet a fogamzóképességre.
- Emelkedett prolaktinszint: Gátolja a petesejt érését és csökkenti az ösztrogéntermelést.
- Genetikai eltérések: Hibás kromoszómaállománnyal rendelkező sejtek képződése.
- Hematológiai betegségek: A vérképző- és a nyirokszervek betegségei.
- Lelki háttér és a stressz: Szervi eltérés hiányában is befolyásolhatja a termékenységet.
Férfi meddőség okai:
- Fertőzések: Nemi betegségek és más fertőzések okozhatnak ondó-rendellenességet vagy spermiumhiányt.
- Alacsony spermiumszám: Az elmúlt harminc évben folyamatosan csökkenő tendencia figyelhető meg.
- Veleszületett rendellenességek: Például Klinefelter-szindróma, amely negatívan befolyásolja a termékenyítő-képességet.
- Merevedési zavarok: Szervi vagy lelki eredetűek lehetnek, kiválthatja a stressz, alkoholfogyasztás és dohányzás.
- Hormonális okok: Igen ritkán fordulnak elő, de befolyásolhatják a termékenységet.
- Herevisszér-tágulat (varicokele): A herék körüli vénák tágulata, mely csökkent spermiumszámot, mozgást és morfológiát okozhat.
Diagnosztikai módszerek
A hagyományosan a férfi nemzőképességet a sperma mikroszkópos vizsgálatával végzik, mely során a hímivarsejtek számát, mozgását, alakját vizsgálják. Sajnos ezek a paraméterek nem mindig adnak választ férfi meddőség okaira ill. mesterséges megtermékenyítésben résztvevő párok sikertelenségeire. Eddig sok esetben nem tudtuk magyarázni mi a kudarc oka, de ma már elérhető egy új módszer amivel ki lehet mutatni a spermiumok DNS sérülését is, ami a klasszikus spermium vizsgálattal nem lehetséges. A SCSA (Sperm Chromatin Structure Assay) módszerrel a hímivarsjetkben lévő DNS állomány sérülését, töredezettségét vizsgáljuk. A spermium DNS sérülést százalékban adjuk meg: 15% százalék alatt DNS fragmentáció esetén kiváló eredmény jelent, kiváló fertilizációs potenciál. 15-30% közötti érték fokozott DNS sérülést jelent, de a megtermékenyítés még jelentősen nem befolyásolja, jó fertilizációs potenciál.
A spermavizsgálat számos fontos paraméterről nyújt számszerű adatot, ezek közül egyik a teljes spermiumszám, ami azt mutatja meg, hogy az ondómintában mennyi hímivarsejt, vagyis spermium található. Az alacsony spermiumszám (oligospermia) 15 millió/ml alatti spermium koncentrációt jelent vagy 39 millió alatti teljes spermiumszámot. Az esetek többségében nincs figyelmeztető jele vagy tünete az alacsony spermiumszámnak, ezért a legtöbb férfi nem is tud róla addig, amíg meg nem próbál gyermeket nemzeni. A háziorvos tud adni beutalót ilyen vizsgálatra vagy egy magánorvos, andrológus szakorvos vagy meddőségi klinika is felkereshető e célból. Emellett akár otthonod kényelmében is elvégezhetsz egy spermakoncentráció gyorstesztet, ugyanakkor fontos tudni, hogy egy otthoni teszt csak tájékoztató eredményt adhat, továbbá nem ad képet egyéb jellemzőkről (pl. motilitás, morfológia).
Az életkor szerepe a termékenységben
A nők valószínűleg a 20-as éveikben a legtermékenyebbek, és ekkor a legnagyobb az esélye a teherbe esésre. A termékenység átlagosan 18-tól 25 éves korig kimagasló, ezért a sikeres fogantatásra ebben az időszakban nyílik a legjobb lehetőség. A statisztikák szerint a 21 éves nők petesejtjeinek 90%-a kromoszómálisan normális és egészséges, ami nagymértékben növeli a várandósság esélyét. 25 éves kortól 30 éves korig a teherbeesés esélye kb. 25%, tehát a fogantatáshoz átlagosan 4 próbálkozás szükséges egy menstruációs ciklus alatt. Az újabb fordulópontot a 35 éves kor jelenti, amikor a petesejtek minősége romlani kezd. Ekkor a teherbeesés esélye 10-15%-os, de még könnyedén összejöhet a fogantatás. 40 éves kor felett a petesejtek 90%-a már kromoszóma-rendellenes, ami lényegesen csökkenti a várandósság esélyét.
Az életkorral szintén fokozatosan romlik a sperma minősége és a férfiak megtermékenyítő képessége, de ez nem köthető konkrét életkorhoz vagy hormonális eseményhez, mint a hölgyek esetében. Manapság az a trend figyelhető meg, hogy a gyermekvállalás időpontja kitolódott, egyre idősebb korban szeretnének a párok gyermeket vállalni. Köztudott, hogy a nők termékenysége az életkor előrehaladtával csökken. Amennyiben ehhez a férfi partner csökkent spermiumszáma is társul, a megtermékenységi esélyek tovább romlanak.