A székrekedés gyakori probléma gyermekkorban. Székrekedésről beszélünk, ha a gyermeknek heti három alkalomnál kevesebbszer van széklete; a széklet kemény, nehezen távozik, a gyermek erőlködik közben. A székrekedés a gyerekek 30%-át érintő jelenség. Leggyakrabban az iskoláskor előtt, az óvodai években jelentkezik, de bármely életkorban előfordulhat. A székrekedés gyermekkorban nem ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. A 6-12 év közöttiek mintegy egyharmadának van időszakos székelési problémája, de az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg. A csecsemőknek általában napi 2-3 székletürítésük van, bár ez egyénenként változik. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente akár csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés, inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, szinten egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3.
A kellemetlen és sokszor fájdalommal is járó jelenség oka elsősorban a túl kevés folyadék fogyasztás és a rostszegény táplálkozás - mondta el dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mozgásszegény életmód, az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás, illetve bizonyos alapbetegségek megléte mind-mind hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához. Kellő odafigyeléssel megelőzhető és kezelhető.
„Általában olyan gyerekeknél találkozom ezzel a problémával, akikről a szülők elmondása alapján kiderül, hogy sok feldolgozott élelmiszert fogyasztanak, fehér kenyeret, sajtokat és húsokat. Ezzel szemben alig kerül a tányérjukra a bélrendszer működését támogató, teljes kiőrlésű kenyér, gyümölcs vagy zöldség.” A főorvosnő szerint az is probléma, hogy a gyerekek kevés folyadékot fogyasztanak. A táplálkozási szokások megváltozása az egész gyomor- és bélrendszer működésére hatással van.
Kisebbeknél átmeneti székrekedés előfordulhat, amikor anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, de a hozzátáplálás időszakában, az új ételek bevezetése kapcsán is jelentkezhetnek problémák. A székrekedés oka lehet nagyobbaknál, hogy a gyerekek sokszor úgy elmerülnek a játékban, hogy nem szívesen szakítják félbe, ezért inkább visszatartják és nem mennek el a wc-re. Kisebbeknél a szobatisztaságra szoktatás időszakában jelentkezhet székrekedés. Ilyenkor a gyermek gyakran maga tartja vissza a székletét, ha nem elég érett még a feladatra, vagy túl nagy stresszt jelent számára. Ilyen esetben jobb nem siettetni a folyamatot, később tegyünk újra próbát, pár hét kihagyás után térjünk rá vissza. Nagyobbaknál előfordulhat, hogy az óvodában, iskolában nem mer kikéredzkedni, ezért tartja vissza. A családi, vagy iskolai konfliktusok, stresszhelyzetek is okozhatnak kellemetlen hasi panaszokat.
A székrekedésnek az esetek nagy százalékában nincs szervi, organikus oka. Legtöbbször egyszerűen életmódbeli hibából adódik a probléma. Ilyenek például a kevés folyadékfogyasztás, a kevés zöldség-, gyümölcs-, főzelékfogyasztás, a rostszegény étkezés, a túl sok kakaó és csokoládé, a mozgásszegény életmód. Nem szabad elfelejteni, hogy az elégtelen táplálékfelvétel is székrekedéshez vezethet, éppen ezért fiatal, vékony lánykák esetén a túlzott fogyókúrázás is okozhat székrekedést.
Máskor a székrekedésnek pszichés okai vannak, a gyermek szándékosan tartja vissza a székletét. Az erőltetett szobatisztaságra nevelés a gyermek fejlődését megzavarhatja, és székrekedést eredményezhet. Nem egyszer azonban éppen az óvodai beszoktatás után alakul ki székrekedés, amikor a kicsi szégyelli magát társai előtt és mintegy hazahordja a dolgait, aztán otthon sem sikerül mindig eredményre jutni, így a székrekedés kezd kialakulni. A pszichés tényező lehet szorongás, amennyiben idegen helyen nem történik székletürítés. Lehet viselkedészavar tünete, amely stresszhatás következményeként alakulhat ki.
A székrekedés tünetei és veszélyei
Csecsemőkorban a háromnaponkénti egy és a napi nyolcszori székletürítés is beletartozik a normál tartományba. Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések száma ez alá csökken, illetve a széklet állaga keménnyé válik, éppen ezért a székelés fájdalommal jár. A kicsi a fájdalmas székletürítés miatt általában nem akar székletet üríteni, inkább bent tartogatja. Hasa fájdalmas, puffadt, sokszor bűzös szelek távoznak. Nem egyszer a széklet csordogál, a fehérneműt beszennyezi. A székelés fájdalmas, a kicsi sírdogálva, le-leguggolva próbál segíteni magán. A kicsi végbélnyílása az erőlködéstől berepedhet, úgynevezett fissura alakul ki rajta, mely nagyon lassan gyógyul, a további székrekedések fenntartják, sőt tovább súlyosbíthatják a repedést, így egy ördögi kör alakul ki. A repedés vérzése miatt a széklet tetején olykor vér található. Későbbi életkorokban a tartós erőlködés következtében aranyér alakulhat ki, sőt a végbél előeshet a végbélnyíláson keresztül. A gyermek sokszor sápadt, szemei karikásak.
A székrekedések többsége azonban szerencsére nem ilyen, hanem nem szervi un. funkcionális eredetű. Három olyan periódus van a kisgyerekek életében, amikor a székrekedés különösen gyakran okoz problémát. Az első az az időszak, amikor a kizárólagos tejtáplálásról áttérnek a vegyes táplálkozásra. Mint a fentiekben már kifejtettük, puha, kenőcsös széklet esetén nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha csak hetente egyszer kakil a csecsemő. Ha egy kisbaba születésétől kezdve nehezen kakil, felmerül, hogy valamilyen anatómiai ok, vagy betegség okozza a székrekedést.
A székrekedés okai gyermekeknél
Az okokat két csoportra lehet osztani: szervi okok nélkül kialakuló, illetve szervi okokra visszavezethető székrekedésre. Egyes felmérések szerint az esetek 95 százalékában a székrekedés kialakulásáért az étkezési szokások, a környezeti tényezők illetve pszihoszociális tényezők, tehát nem szervi eltérések tehetők felelőssé.
Életmódbeli okok
A székrekedésnek az esetek nagy százalékában nincs szervi, organikus oka. Legtöbbször egyszerűen életmódbeli hibából adódik a probléma. Ilyenek például a kevés folyadékfogyasztás, a kevés zöldség-, gyümölcs-, főzelékfogyasztás, a rostszegény étkezés, a túl sok kakaó és csokoládé, a mozgásszegény életmód. Nem szabad elfelejteni, hogy az elégtelen táplálékfelvétel is székrekedéshez vezethet, éppen ezért fiatal, vékony lánykák esetén a túlzott fogyókúrázás is okozhat székrekedést.
Pszichés okok
Máskor a székrekedésnek pszichés okai vannak, a gyermek szándékosan tartja vissza a székletét. Az erőltetett szobatisztaságra nevelés a gyermek fejlődését megzavarhatja, és székrekedést eredményezhet. Nem egyszer azonban éppen az óvodai beszoktatás után alakul ki székrekedés, amikor a kicsi szégyelli magát társai előtt és mintegy hazahordja a dolgait, aztán otthon sem sikerül mindig eredményre jutni, így a székrekedés kezd kialakulni. A pszichés tényező lehet szorongás, amennyiben idegen helyen nem történik székletürítés. Lehet viselkedészavar tünete, amely stresszhatás következményeként alakulhat ki.
Gyógyszerek mellékhatása
Bizonyos gyógyszerek szedése (például vaskészítmények) is székrekedést eredményezhet, így orvosunktól mindig érdemes tájékozódni a kapott gyógyszer mellékhatásáról.
Betegségek
A székrekedések hátterében időnként szervi eltérések állnak. A különböző bélfejlődési rendellenességeknek, a bélbeidegzési zavarral járó betegségeknek gyakori tünete a székrekedés. Ez utóbbihoz tartozik a Hirschsprung-kór nevezetű betegség, melyre már általában csecsemőkorban fény derül. A székrekedés hátterében állhat még egyéb bélfejlődési rendellenesség, enyhe bélforgási zavarok, melyek egy része műtéti beavatkozást tesz szükségessé, míg más részük nem. A székrekedés hátterében hormonális okok is állhatnak, például a pajzsmirigy alulműködése.
Milyen vizsgálatra számítsunk?
A kicsi hasa általában puffadt, gázos, a gyermekorvos székletrögöket tapint ki a hasfalon keresztül a vastagbél lefutása mentén, a végbélnyíláson sokszor berepedések láthatóak. Ha régóta fennálló székrekedésről van szó, akkor az úgynevezett rektális digitális vizsgálatot kötelező elvégezni. Ilyenkor a vizsgáló orvos a végbélnyíláson keresztül a vastagbélbe nyúl, ezzel meggyőződik, hogy ott található-e széklet (a Hirschsprung-betegségben széklet nem tapintható), nagyobb gyerekeknél például polip vagy valamilyen más elváltozás. Vérvétel útján győződhet meg orvosa például arról, hogy a gyermek hormonstátusza rendben van-e, illetve hasi ultrahang segítségével arról, hogy a hasban található-e kóros eltérés. A különböző bélfejlődési rendellenességek megállapításához irrigoscopias vizsgálatra, egyes esetekben endoscopos vizsgálatra illetve bél biopsziára lehet szükség. Az irrigoscopias vizsgálat során kis cső segítségével folyékony kontrasztanyagot juttatnak a végbélnyílásba röntgengép ellenőrzése mellett, amely kirajzolja a beleket és láthatóvá teszi a különböző bélszűkületeket, béltágulatokat. A bélfal pontosabb szerkezeti megítélését segíti az endoscopos vizsgálat. Ilyenkor egy csövet helyeznek a végbélnyílásba, amelyben egy beépített kamera található. A csövet óvatosan előre mozgatva átvizsgálják a vastagbél minden szakaszát, így közelről láthatóvá válnak a bélfal eltérései. Ennek a módszernek a segítségével bél biopszia végezhető illetve polipot is el lehet távolítani.
Mit tehetünk a székrekedés ellen?
Nagyon fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot igyon gyermekünk. Egy 10 kg körüli gyereknek körülbelül egy liter folyadékot kellene innia, egy 15 kg-osnak mintegy 1,5 litert. Ez a szám soknak tűnik, sok gyermek nem is iszik meg ennyi folyadékot, azonban már azzal is segítünk a bajon, ha arra rá tudjuk venni gyermekünket, hogy a szokásos mennyiségnél napi 2-3 pohárral többet igyon. Egyen gyermekünk minél több zöldséget, gyümölcsöt, három év felett müzlit is lehet neki adni tejjel, joghurttal. Nagyon jó hatású a mandarin, narancs kifacsart leve, mely már 2 hónapos kortól adható.
Fontos a kielégítő testmozgás. Sokszor már a has masszírozása, törzs csavarása is elősegíti a széklet távozását. Megelőzés szempontjából az említett megfelelő táplálkozási, folyadékfogyasztási szokások kialakítása, a mindennapi rendszeres testmozgás és a nyugodt családi, otthoni környezet segíthet a legtöbbet.
Ha mindent megtettünk és ezek ellenére is székrekedése van gyermekünknek, akkor érdemes felkeresni gyermekorvosunkat. Ha az elvégzett vizsgálatok valamilyen betegséget igazoltak, akkor azt gyógyszeresen, illetve műtétileg kell megoldani. Szerencsére ezek igen ritkán fordulnak elő. Ha szervi okot nem találnak a háttérben, akkor drogériákban kapható korpatablettát vagy étkezési korpát lehet a gyermeknek adni. Egyes esetben székletlágyító kúpokra illetve székletlazító szirupok adására lehet szükség, a felrepedt végbél pedig kenőcsökkel kezelhető.
Hashajtó készítményt semmiképpen se adjunk orvos megkérdezése nélkül! Sajnos a hashajtókhoz a szervezet egy idő után hozzászokik és már nem fogja hatását kifejteni. Csecsemőknek nem javasolt gyakran kúpot adni, mert a székelési reflex kialakulásában meggátolja a gyermeket. Időnként a nagyon székrekedéses gyermek esetében szükség lehet beöntésre, természetesen kórházi környezetben. Egyes, különösen szorongó gyermek esetében pszichológus segítségét kell kérni.
A Székrekedés okai és a Megoldások
Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus, van-e étrendi hiba, illetve más tényező, ami ezt a helyzetet okozhatja. Az is segít, hogy ha visszagondolsz: mikor fordult elő először, mi történt akkor? Véletlenül nem akkor volt a közösségbe szoktatás? Egy új helyzet? Szobatisztaságra nevelés kezdése?
A mai, modern étrend rengeteg feldolgozott ételt tartalmaz. Kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget. Rostbevitel növelése minden esetben (akár funkcionális, akár organikus), bár ellentmondásosak a kutatások ebben. Súlyos székrekedésnél főleg kevés a bizonyíték. Ne egyoldalúan gondolkozz, az étrend tartalmazzon az összes élelmiszercsoportból alapanyagokat. Székrekedéses epizódnál inkább tejes kiőrlésű pékárukat kínálj gyermekednek (1 éves kor után). Aszalt szilva: szuperül lazítja a székletet, csak 4-5 éves kor alatt könnyen félrenyelhető. Akkor nem, ha beáztatod és leturmixolod, és így adod hozzá a gyermeked ételéhez (pl. 1 éves kor felett egy kis gyümölcslé (kb. 120-240 ml/nap) a víz mellé, főleg szilvalé/almalé/körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os).
Rostbevitel - észszerű célja napi körülbelül 5 gramm. Ez úgy érhető el, hogy naponta több adagot kínálsz zöldségekből, gyümölcsökből és magasabb rosttartalmú gabonakészítményekből. Ha a babánál hirtelen székrekedés lép fel, és egyeztettél a gyermekorvossal, lehet a pürébe gyors megoldásként szilvapürét, esetleg körtepürét keverni.
Alapvető, hogy ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje. Biztosíts nyugodt körülményeket. Lábtámasz: amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába. Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel.
Ha gyermekét kizárólag cumisüvegből táplálja, kérjük, ellenőrizze, hogy megfelelő adagolást és vízmennyiséget. Pontosan kövesse a dobozon található utasításokat. Gondoskodjon arról, hogy gyermeke rendszeresen mozogjon, mivel a hempergés és a rugdalózás serkenti az emésztést. A hozzátáplálás megkezdésekor a széklet gyakran keményebbé válik és a babáknak kevesebb székletürítésük van. Mindenekelőtt győződjön meg arról, hogy gyermeke eleget iszik. A testmozgás vagy a gyengéd masszázs szintén segíthet az emésztésben.
Az ideális napi folyadék mennyiség egy éves kor után az első 10 kg testtömegre számítva 100 ml/kg/nap, a második 10 kg-ra 50 ml/kg/nap, minden további kg-ra 20 ml/kg/nap. Ezzel kapcsolatban tévhitben van sajnos a legtöbb ember, azt gondolják, ha rostot üdítőt isznak az rost. Sajnos azonban nem rost, legalábbis nem értelmezhető mennyiségű, ellenben rengeteg cukor. A gyakorlatban tehát a megfelelő rostbevitel az a minden áldott nap, napi több alkalommal fogyasztott zöldség/gyümölcs, és minimum napi egy alkalommal ez el kell érje a fél tányér mennyiséget! Egyes gyerekek jól reagálnak napi egy kanál olaj (pl. lenmagolaj) fogyasztására. Ha anyatejes a baba, de eszik cumisüvegből, a BebaCare Fibre rostkészítmény használható születéstől kezdve. Ez recept nélkül kapható a patikában. 6 hónapos kortól maximum 3 hónapig alkalmazható Macrogol (pl. Forlax).
Ha a fenti lépések egyike sem volt elegendő, vagy a széklet visszatartás ideje már meghaladta a 7-10 napot, előfordulhat, hogy drasztikusabb módszerekre van szükség (hashajtó, beöntés, sebészi széklet “bányászás”). A nehéz székletürítés sokszor lelki okokra vezethető vissza. Tipikus kiváltó ok lehet a kistestvér érkezésekor jelentkező székletürítési zavar. Ez megelőzhető a várandósság alatt a nagyobbik gyermek pszichológiai felkészítésével (“érkezik a kistesó, te pedig nagyon sokmindenre megtaníthatod mert nagyobb és okosabb vagy…” stb.). Kiváltó ok lehet a szorongás, pl. nem akar az óvodában próbálkozni, csak otthon. Előfordulhat, hogy maga a kemény széklet okozta fájdalom vezet a visszatartáshoz.
Ha a babának már napok óta nem volt széklete, jó közérzet esetén is proaktívan léphetünk fel némi emésztést könnyítő élelmiszer alkalmazásával. Ha a kicsinek székrekedése van, az első és legfontosabb lépés, hogy azonnal hagyjunk fel a székrekedésre hajlamosító élelmiszerek fogyasztásával. Helyettük adjunk a kicsinek olyan ételeket, melyek természetes hashajtóként segítik az emésztést! Próbáljuk ki a szilvát és az aszalt szilvát, a körtét, a sütőtököt, az őszibarackot vagy a borsót, ezek ugyanis csodát tehetnek. Ha a baba már elmúlt kilenc hónapos, akkor az általa fogyasztott pürékbe vagy falatkákba némi finomra őrölt lenmagot is csempészhetünk. A babatorna és a babamasszázs segíthet a kicsi bélműködésének támogatásában, a túlzott erővel vagy szakszerűtlenül végzett tornáztatás azonban többet árt, mint használ.
A székrekedés minden életkorban, így csecsemő és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés sokszor a szülőnek nagyobb problémát okoz, mint az érintett gyermeknek. A székelés akkor indul be, ha nagyobb tömegű széklet kerül a végbélbe, a rektumba. A végbélnek két záróizma van, a belső, amely autonóm, vagyis tudatosan nem befolyásolható kontroll alatt áll és a külső, amelyet tudatosan befolyásolhatunk. Ha a gyermek visszatartja a székletét, akkor ezt a külső záróizmot zárja akaratlagosan, és a székletet mintegy visszanyomja a végbél felsőbb szakaszába. Tartós székrekedése esetén, a végbél kitágul, az izomzat ellazul. A széklet lassan egyre keményebbé válik, mert a víz vissza szívódik a székletből, körülötte azonban hígabb széklet gyűlik fel, amely az ellazult záróizmon keresztül kiszivároghat.
A székrekedéses csecsemő széklete kemény, a csecsemő a székelési inger, székelés alkalmával sír, megfeszül. Székrekedésre utal, ha az addigi székelési frekvencia változatlan táplálás mellett megváltozik, ritkább lesz. Az, hogy a kisbaba megfeszül, kivörösödik székelés közben - ha ez csak néhány percig tart - nem a székrekedés jellemzője, a jelenség oka az, hogy a csecsemők hasizma még gyenge, a préseléshez minden izmát igénybe veszi. Ha a széklet puha, a székletürítés nem fájdalmas, vagy nehéz, nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha csak néhány naponta van széklet. Ugyanakkor székrekedésről lehet szó akkor is, minden nap van székletürítés, de a széklet kevés, kemény, a végbél nem ürül ki.
A fájdalmas, kellemetlen székeléstől való félelem a kisbabákban különös reakciókat válthat ki: ív alakban megfeszülnek, összeszorítják a combjukat, sírnak. Nagyobb gyerekek ide-oda hintáznak, lábujjhegyre állnak, tekergőznek, izegnek-mozognak, elbújnak egy sarokban vagy furcsa testhelyzeteket vehetnek fel. Mindez nem arra utal, hogy kakilni akarnak, hanem ellenkezőleg, visszaszorítják a székletet. A székelés visszatartásának oka lehet, hogy a székelés fájdalmat okoz (kemény széklet, a végbél berepedt - orvosi szóval fissura alakult ki), az, hogy nincs olyan hely, amely alkalmas a székelésre, vagy egyszerűen a gyerek nem akarja tudomásul venni az ingert, mert mással (pl. játékkal) van elfoglalva.
Organikus, szervi eltérésre akkor kell gyanakodni, ha az első széklet az ún. mekónium ürítése, már az első néhány napban elmarad, vagy nehezen megy, vagy ha a kisbaba széklete véres, nyálkás, ha hány, étvágytalan, nem hízik, hasmenés váltakozik székrekedéssel, vagy ha a has feszül, felfúvódott. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni.
A táplálékban levő rostok nehezen bomlanak le, növelik a széklet tömegét és elősegítik a bélmozgást. E mellett előnyös, hogy hamar teltség érzetet okoznak, így az elhízást is megakadályozhatják. Sok rostot tartalmaznak a gabonafélék (főleg a teljes kiőrlésűek), a magvak, mint dió, mogyoró, mandula, de az utóbbiak csak három év felett ajánlottak. Némely esetben a tehéntej adása váltja ki a székrekedést, 1-2 hetes tehéntej mentes diétát ezért érdemes kipróbálni. Ugyanakkor az erjesztett tejtermékek, a joghurt, kefir, aludttej puhítja a székletet, és így hatnak az aszalt gyümölcsök (szilva!) vagy a savanyú káposzta leve. Az alma, banán, répa, krumpli vagy éppen a csokoládé és az édességek viszont székrekedést okoznak, ezért ezeket székrekedés esetén kerülni kell.
Krónikus székrekedés esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Erre különböző hashajtók állnak rendelkezésre. A krónikus székrekedés kezelése előtt jól ki kell üríteni a belet (hashajtóval, beöntéssel, kúppal) majd heteken, hónapokon keresztül annyi hashajtót kell adni, hogy napi egyszeri, puha székletet ürítsen a gyerek. Számos recept nélküli hashajtó kapható, de ezek alkalmazását mindig beszélje meg előbb a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Az effektív és kevés mellékhatással járó hashajtók közé az ásványi olajok (paraffin), sorbitol, lactulose, bisacodyl, poliethilén glycol, senna és a különböző magnézium tartalmú hashajtók tartoznak. Természetesen ezek mindegyikének vannak mellékhatásai, de ha a kezelési utasításnak megfelelően használjuk őket, akkor némelyik nyugodtan alkalmazható akár éveken keresztül is. Ha egyszer elkezdtünk hashajtót használni, ne hagyjuk abba hamar, mert a visszaesés ilyenkor szinte biztos. Csak akkor érdemes óvatosan és lassan elhagyni a hashajtót, ha már legalább fél éven keresztül normális a székletürítés. Sajnos a székrekedés ennek ellenére sokszor újra megjelenik, mert a gyermek visszatér régi szokásaihoz, elhagyja a diétát, nem ül rendszeres időpontban a WC-re, vagy éppen a körülmények nem alkalmasak a székletürítésre.
A székrekedés gyermekeknél sajnos gyakran probléma és számos oka lehet. Ha nincs mindennap széklete a kisgyermeknek, az még nem tekinthető székrekedésnek. Inkább a következő jelekre figyelj: - ha gyermekednek a szokásosnál kevesebb vagy szárazabb és keményebb a széklete, - túlzottan erőlködik, - kemény a hasa, - fáj a hasa, - puffadt a hasa és sokszor bűzös szelek távoznak, - esetleg vért is látsz a produktumban. Nagyobb gyermekeknél a széklet ’csordogál’ és beszennyezi a fehérneműt.
Az sem mindegy, hogy miként táplálod a csecsemődet. Az anyatejes babák széklete hígabb, mustársárga színű és kevésbé szagos. A tápszerrel táplált baba produktuma sűrűbb, sötétebb, szilárdabb és szagosabb is. A hozzátáplálás még izgalmasabbá teheti ezt a témát, hiszen ezen időszakban a megevett étel is elszínezheti a pelusban látottakat pl. a sárgarépa, spenót, cékla. Hozzátáplálás során az anyatejes babák széklete keményebbé válhat, a tápszeres babáké pedig lágyabbá. Lehet olyan is, hogy megemésztetlen ételdarabokat találsz a pelenkában. Gondold végig milyen ételeket kínálsz gyermekednek, hiszen vannak olyan alapanyagok melyek hozzájárulhatnak a szoruláshoz. Finomított gabona, például a fehér kenyér mely a rost hiánya miatt okozhat bajt, helyettük célszerű pl teljes kiőrlésű verziót választani. A zsíros ételek, melyekben alig van rost hozzájárulhatnak a székrekedéshez. A tejtermékek még egy olyan kategória, amely székrekedést okozhat egyes gyermekeknél.
Fókuszban a folyadék: a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás kulcsfontosságú a székrekedésben szenvedő kisgyermekeknél. Figyelj rá, hogy gyakran kínálj vizet a gyerkőcnek és finoman bátorítsd, hogy igya meg. Mozgás hatására a bélműködés is beindul. A popsi kipirosodása, gyulladása is lehet oka a székrekedésnek, a fájdalomtól való félelem miatt visszatarthatja a székelést. Lelki okok is kiválthatják a szorulást, pl bilire szoktatás, stresszhatás pl kórházi kezelés, közösségbe való bekerülés pl: bölcsi elkezdése ..stb. Természetesen ezeken kívül is vannak olyan élelmiszerek, melyek nálatok beváltak vagy beválhatnak. Hashajtó készítményt véletlenül se adjuk a gyerkőcnek. Ha mindent megtettünk és ennek ellenére is a székrekedés tüneteit tapasztaljuk, akkor mindenképp érdemes felkeresni a gyermekorvost.
