Legtöbben tudjuk, hogy a kisbabák születésükig kellemesen ringatóznak az édesanyjuk pocakjában, a finom, meleg magzatvízben. A magzatvíz amellett, hogy rendkívül komfortos környezetet teremt, még számos funkciót betölt, amit azonban kevesen ismernek. A magzatvíz mennyisége éppen ezért nagyon fontos adat - sem a túl sok, sem a túl kevés magzatvíz nem jó, és mindenképpen fel kell deríteni a mögötte álló okokat.
A magzatvíz, más néven amnionfolyadék vagy amniosz, egy átlátszó folyadék, amely a terhesség alatt a magzatot körülvevő magzatburkon belül található. A peteűrt a terhesség első időszakától fogva magzatvíz tölti ki. A feszes, izmos méhfallal körülvett magzatburokban a magzatvíz fizikai védelmet nyújt, teret ad és megfelelő miliőt biztosít a magzat növekedésének.
A magzatvíznek számos fontos funkciója van:
- Védőburokként működik: a magzatvíz körülveszi és védi a magzatot a külső hatásoktól, például ütésektől vagy nyomástól.
- Mozgássegítés: a magzatvíz biztosítja a babának a szabad mozgást a méhben. Fenntartja az állandó hőmérsékletet, hiányában beszűkülnek a magzat mozgásai, végtagfejlődési rendellenességek alakulnak ki.
- Emésztés és légzés támogatása: a magzatvízben lévő anyagok segítenek a magzat emésztő- és légzőrendszereinek fejlődésében. A baba nyeli is a magzatvizet, majd kipisili, ezzel is készül a kinti életre, használja az emésztőrendszerét, hólyagját stb. A magzati tüdő fejlődéséhez nélkülözhetetlen a magzatvíz folyamatos belégzése, e nélkül a tüdők alkalmatlanok a belégzésre.
A magzatvizet a magzat folyamatosan issza, lélegzi, pisili és kakilja. A magzatvíz mennyisége a várandósság ideje alatt folyamatosan növekszik, a harmadik trimeszter környékén (38-39. héten) már képes elérni az 1000-1500 ml-t is, azaz az 1-1,5 liter körüli értéket. A szülés idejére mintegy 800-1000 ml-re tehető a volumene. Kevés magzatvíz a terhességek 2%-ban fordul elő. Túl sok magzatvíz a terhességek 1%-ban fordul elő, ilyenkor a víz mennyisége legalább az adott terhességi korra számított vízmennyiség másfélszeresét meghaladja.
A magzatvíz mennyiségének megítélése
A rutinszerű ultrahangvizsgálatok során a szülész-nőgyógyász mindig ellenőrzi a magzatvíz mennyiségét. Mivel szabad szemmel nehéz pontos milliliteres értéket mondani, a diagnosztikában két fő módszert alkalmaznak. Az egyik legelterjedtebb az úgynevezett AFI (Amniotic Fluid Index), azaz magzatvíz-index meghatározása. A másik gyakori módszer az MVP (Maximum Vertical Pocket), amikor csak a legnagyobb látható vízfolt mélységét rögzítik. Általánosságban elmondható, hogy ha az AFI értéke meghaladja a 24-25 centimétert, vagy az MVP nagyobb, mint 8 centiméter, akkor beszélünk polyhydramniosról (túl sok magzatvíz).
A magzatvíz mennyisége napról napra is ingadozhat kismértékben, ezért egyetlen mérés alapján ritkán hoznak végleges döntést. Ha az orvos magas értéket lát, általában kontrollvizsgálatot javasol néhány nap múlva, hogy lássa a tendencia irányát.
Túl sok magzatvíz (Polyhydramnion)
A túl sok magzatvíz állapotát polyhydramnionnak nevezzük. A megfelelő szabályozott vízmennyiség lehetővé teszi a magzat számára, hogy fejlessze az izmait és csontjait a mozgás révén, miközben megóvja a köldökzsinórt a leszorítódástól. Ha túl sok a víz, a méh fala túlságosan kifeszül, ami feszítő érzést okozhat az anyának, és bizonyos esetekben befolyásolhatja a terhesség lefolyását is.
Tünetei lehetnek:
- Hasi feszülés, amely túlmutat a normális növekedés okozta kellemetlenségen.
- A nagy mennyiségű folyadék plusz súlyt is jelent, ami megterheli a hátat és a derekat.
- Légszomj, mivel a megnövekedett méh felfelé nyomja a rekeszizmot.
- A baba mozgásait kevésbé élesen érzik, vagy a mozgások „távolibbnak” tűnnek a vastagabb vízréteg miatt.
- Az orvos számára tapintásos vizsgálatnál tűnhet fel, hogy a magzat részeit nehezebb kitapintani, vagy a szívhangok a szokásosnál tompábban hallatszanak.
Mi állhat a háttérben?
Az esetek jelentős részében - körülbelül 50-60 százalékban - az állapot idiopátiás, ami azt jelenti, hogy nem találnak konkrét kóros elváltozást. Az anyai okok közül a leggyakoribb a terhességi cukorbetegség (gestationalis diabetes). Ritkább esetekben az anya és a magzat közötti vércsoport-inkompatibilitás, például Rh-faktor összeférhetetlenség is okozhat problémát. A magzati oldalon álló okok gyakran a folyadék nyelésével vagy feldolgozásával kapcsolatosak. Ha a babának valamilyen fejlődési rendellenessége van az emésztőrendszerében - például nyelőcső-elzáródás (atresia) -, nem tudja megfelelően lenyelni a magzatvizet. Hasonló helyzet állhat elő neurológiai problémák esetén, amikor a nyelési reflex nem működik megfelelően.
Diagnosztika:
A polyhydramnios gyanúja esetén az orvos egy alaposan felépített diagnosztikai tervet követ. Az első lépés általában egy részletes, célzott genetikai ultrahangvizsgálat. Ekkor a szakember tüzetesen átvizsgálja a magzat anatómiáját. Következő lépésként az anyai vérvétel következik. Itt nemcsak a vércukorszintet ellenőrzik, hanem gyakran végeznek úgynevezett TORCH-szűrést is. Amennyiben felmerül a gyanú valamilyen kromoszóma-eltérésre, az orvos javasolhatja a magzatvíz-mintavételt (amniocentézis).
Kezelés:
A polyhydramnios kezelése minden esetben az okoktól és a tünetek súlyosságától függ. Enyhe esetekben az orvos általában a „várni és figyelni” taktikáját választja. Amennyiben a magas vízszintet terhességi cukorbetegség okozza, a legfontosabb teendő a vércukorszint szigorú beállítása. Súlyosabb esetekben, amikor a kismama légzése nehezítetté válik vagy fennáll a koraszülés közvetlen veszélye, sor kerülhet amnioreductióra. Ez egy orvosi beavatkozás, melynek során ultrahangos vezérlés mellett felesleges magzatvizet bocsátanak le a méhűrből.
Túl kevés magzatvíz (Oligohydramnion)
Az oligohydramnionnak sajnos számos negatív következménye lehet, ugyanis víz híján a baba nem tud megfelelően mozogni, így kényszertartásba kerül. Emiatt a fülei, orra lelapulhatnak, deformálódhat a csípője, kialakulhat dongaláb, tüdőfejlődési zavar léphet fel, valamint rendellenes fekvés. Ha túl kevés a magzatvíz, az méhen belüli fejlődési zavart eredményezhet. A magzat kényszertartásban van a hely szűke miatt, ezért fülei, orra lelapulhatnak. Gyakori ilyenkor az is, hogy a magzat mérete átlagon aluli mértékben nő csak.
Milyen tünetei vannak?
Ezt nehezebb észrevenni, gyakran fel sem tűnik, csak ultrahangvizsgálat során. A kismama azt veheti észre, hogy a babája „lustább”, nem mozog annyit, de ha igen, az néha kellemetlen, fájdalmas. A has kisebb lehet, mint az adott terhességi korban megszokott, de ezt ritkán szokták baljós jelnek tekinteni, mert alkat kérdése is.
Hogyan kezelik?
A túl kevés magzatvíz terápiája - mint minden másnak - a kiváltó októl függ. Ilyen esetben nagyon fontos mielőbb megtalálni azt az okot, ami ludas a megkevesbedett magzatvízért, hogy érdemben tudjunk segíteni az anyának és babának, ha lehet. Terminusközelben, ha magzatvízszivárgás áll a háttérben, kézenfekvő a terhesség befejezése. Amennyiben a baba szempontjából ez még korai lenne, szoros kontroll mellett igyekszünk húzni a dolgot, amíg lehet. Nem kell azonnal megijedni, ha az előírtnál kevesebb a magzatvíz, ilyenkor általában újabb ultrhang vizsgálat szükséges, amelyen megnézik a magzat részéről áll-e fent olyan ok, ami miatt túlságosan kevés a víz, ez többnyire vesefejlődési zavart jelent, amit ultrahanggal meg lehet állapítani. Az anya oldaláról hüvelyi fertőzés vagy méhnyak problémák okozhatják, ami miatt a magzatvíz szivárogni kezd, így fokozatosan csökken a mennyisége.
A magzatvíz elfolyása és szivárgása
Elfolyt a magzatvíz, de a fájások még nem jelentkeztek? Ragadd meg a telefont, és hívd a védőnőt vagy a szülészorvosod! A filmekben a szülés kezdetét általában a magzatvíz elfolyása jelzi. A való életben azonban a magzatvíz nem mindig közvetlenül a fájások beindulása előtt távozik a testedből, hanem jóval a méhösszehúzódások után. Emellett a magzatvíz szivárgása is egy gyakori jelenség, aminek jeleit sokkal nehezebb észrevenni.
Idő előtti burokrepedés
Idő előtti burokrepedésen azt értjük, hogy a magzatburok hamarabb reped meg és „folyik el” a magzatvíz, mintsem a fájások megkezdődnének. Ez a szülés megindulásakor különös figyelmet igényel a kismama, mert a hirtelen kiömlő nagy mennyiségű víz magával sodorhatja a köldökzsinórt. Ez az úgynevezett köldökzsinór-előreesés, ami veszélyeztetheti a baba oxigénellátását, ezért ilyenkor gyakran sürgősségi császármetszésre van szükség. A várakozásra szánt idő hosszát a baba-mama állapota és a magzatvíz színe is befolyásolja, utóbbi ugyanis fontos információkkal szolgál a kicsi hogylétéről. Ha például a magzatvíz zöldes színű, akkor belekerült a baba ürüléke, ami azt jelenti, hogy a pici stressznek volt vagy van kitéve. Ha ezek után is minden rendben van, egy újabb várakozási periódus veszi kezdetét, amíg a fájások spontán be nem indulnak. Viszont, ha a méhösszehúzódások a korábban említett 24-36 órán belül sem jelentkeznek rendszeresen, a szülést mesterségesen beindítják.
Magzatvíz szivárgás
A magzatvíz szivárgása során a magzatburok ugyanúgy megreped, csak sokkal kisebb mértékben. A szivárgó magzatvíz felismerése nem egyszerű feladat, ugyanis könnyen összetéveszthető a hüvelyváladékozással vagy a vizelettel, amit a kismamák körében gyakori inkontinencia okoz. Legegyszerűbben egy teszt segítségével lehet felismerni: egy magzatszivárgást jelző betét a pH-érték alapján képes kimutatni, hogy milyen folyadéktípus szivárog, amit végül színváltozással jelez - általában a kék vagy a zöld szín utal a magzatvízre.
Mit tegyél, ha elfolyt vagy szivárog a magzatvíz?
Ha úgy érzed, hogy veled is ez történik, azonnal kérj egy rutinellenőrzést! Amit mindenképp érdemes tehát megjegyezned: hogyha a magzatvíz távozott, de ennek ellenére nincsenek fájásaid, nyugodtan otthon maradhatsz még! Ezért cserébe viszont rendszeresen be kell járnod a szülészetre, hogy a kontrollvizsgálatok alatt ellenőrizzék a bébi aktivitását és helyzetét - például hogy, hol helyezkedik el a baba feje, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a szülés kimenetelét.
A vajúdás szakaszai | 3D animáció (2/2)
A szülést követően az anya számára is adódhatnak nehézségek. Mivel a méh izomzata a terhesség alatt túlságosan megnyúlt, a szülés után nehezebben húzódhat össze. Ezt méhatóniának nevezik, és fokozott gyermekágyi vérzést okozhat. Szerencsére a kórházi körülmények között az orvosok rutinszerűen alkalmaznak olyan méhösszehúzó készítményeket, amelyekkel ez a kockázat minimálisra csökkenthető.
A várandósság utolsó heteiben a testünk jelzéseire való odafigyelés válik a legfontosabbá. Ha hirtelen jelentkező hasi fájdalmat, a magzatmozgások jelentős megváltozását vagy a víz elfolyását tapasztaljuk, ne habozzunk felkeresni a kezelőorvosunkat vagy a legközelebbi szülészeti osztályt.