Lombikbébi-kezelés 40 év felett: ajánlások az embrióbeültetésre és a sikeresség növelésére

Az egyik legnehezebb kérdés a lombikkezelés során, hogy hány embriót ültessenek be a párnak. A döntés számos tényezőtől függ, mint például a meddőség oka, a pár életkora, a korábbi próbálkozások száma és az embriók minősége. Korábban a szakma úgy gondolta, hogy minél több embriót ültetnek be, annál valószínűbb a sikeres terhesség, azonban ma már tudjuk, hogy az ikerterhesség hatalmas kockázatot jelenthet mind az édesanyára, mind a babákra nézve.

Jó néhány évvel ezelőtt még 6-8 embriót is beültettek egy nőnek. Ma ez már hibának minősül, és legfeljebb 3-ról beszélhetünk. Ha tudjuk, hogy a megtapadással lehetnek nehézségek, akkor általában azt szoktuk mondani, hogy próbálkozzunk 2, vagy akár 3 embrióval. Fontos kérdés az is, hogy a pár hány gyermeket szeretne. Ha több gyermek a cél, megfontolandó, hogy ültessünk vissza több embriót, és vállalják az ikreket, hiszen így egy lombikból össze is jöhet két baba.

Sok mindent kell tehát átgondolni és mérlegelni, mielőtt a döntést meghozzuk. Fontos, hogy ezt sosem csak az orvos vagy csak a pár dönti el. Mindig közösen, lehetőleg a házaspár, a kezelőorvos és az embriológus együtt beszéljék meg a lehetőségeket, előnyöket, hátrányokat és kockázatokat. Ha kell, többször is, és a felelősségteljes döntés ezután szülessen meg.

A kor és a termékenység összefüggése 40 év felett

A teherbeesés esélye a kor előrehaladtával csökken, hiszen a női testben egyre alacsonyabb mennyiségű és minőségű petesejt érik meg. Egy nő számára a 30-as éveiben négyszer nagyobb az esély a sikeres fogantatásra, mint később. Éppen emiatt javasolják gyakran 40 év felett a lombikeljárást, hiszen nemcsak a megtermékenyülés nehezített, de a vetélés, koraszülés, valamint a rendellenességek kockázata is nagyobb.

A teherbeesés biológiai hátterét vizsgálva a legideálisabb kor a gyermekvállalásra a húszas évekre tehető. Míg a harmincas években minden hónapban 20 százalék az aránya annak, hogy sikeres legyen a fogantatás, addig negyvenéves korra ez 5 százalékra csökken. Természetesen a kor mellett nagyon is számottevő az érintett nő egészségi állapota, az általa képviselt életmód, vagy épp a testsúlya: tehát nem arról van szó, hogy 40 év felett nem lehetne rövid időn belül teherbe esni.

Azonban a legjobb állapotú női test számára is megterhelőbb mind a fogantatás, mind a terhesség kihordása ebben a korban, ráadásul a kromoszóma-rendellenességek előfordulásának aránya is nagyobb. A lombikeljárás esélyei sem azonosak azzal, mintha valaki a húszas, harmincas években vágna bele a mesterséges megtermékenyítésbe: havonta 10-15 százalékos valószínűséggel lehet számolni azzal, hogy a terhesség 40 év felett is létrejön. A szakemberek azért tartják lényegesnek, hogy az érintett pár minél előbb orvoshoz forduljon, mert a termékenységi eljárások sikerességének aránya is évről évre csökken.

Bár sok szó esett a nehézségekről és kockázatokról, fontos az elején leszögezni: a késői terhesség, valamint szülés sokkal biztonságosabb napjainkban, mint évtizedekkel ezelőtt volt. Nemcsak a társadalmi átrendeződés az oka annak, hogy mára az első gyermek születése sokkal inkább az anya 30-as éveiben történik, mint előbb.

Lehetséges gyermekvállalási módok 40 év felett

Negyven év felett többféle módon valósulhat meg a gyermekvállalás: a természetes fogantatás sem lehetetlen, illetve a mesterséges beavatkozásoknak is több alternatívája lehet.

Természetes úton

Természetes úton a harmincas évek végeztével nagyobb a fogantatási nehézségek kockázata. 100 petesejtre ebben az időszakban 7-8 fogamzóképes jut. Ha 40 év feletti hölgy fél év próbálkozás után sem számolhat be sikeres fogantatásról, tanácsos a hat hónapot követően mindenképp orvoshoz fordulnia, és elvégeztetnie az alapvető termékenységi vizsgálatokat.

Mesterséges úton (lombik)

Jó, ha a gyermekre vágyó nő tudja: a 40 feletti lombik esetén több türelemre és időre lehet szükség. A meddőségi vizsgálatok során első lépésként a termékenység állapotának felmérésére helyezik a hangsúlyt. Főleg 35 év alatti klienseknél fordul elő, hogy elegendő a gyógyszeres kezelés, azaz az ovuláció indukció. Amennyiben az életkor miatt az idő szűkösebb, előbb sor kerülhet a mesterséges megtermékenyítés további lépéseire.

A lombikeljárás sikerességét sok tényező befolyásolja, az életkor ezek közül kiemelten fontosnak számít, de közel sem ez az egyetlen tényező. Akárhogy is, megkerülhetetlen tény, hogy a statisztikai adatok alapján 40 év felett nehezebb sikert elérni.

• 35-37 év alatt a saját petesejttel történő kezelés az esetek 40-50%-ában sikeres (ez az élveszülések aránya).
• 38-40 év között ez az arány már inkább 25%-hoz közeli, 40 évesen kb. 25%.
• 41-42 évesen kb. 15%.
• 43 évesen és afelett pedig már 5% alá esik.

45 éves kor felett a lombikbébi-kezelést nem javasolják és Magyarországon is csak 45 éves korig finanszírozza az állam a beültetést.

Alapvető vizsgálatok

Az első vizsgálatok során zajlanak a hormonvérvételek, mégpedig a vérzés 3-5. napja között. Ennek részeként az FSH, az LH, az ösztrogén, a progeszteron, a tesztoszteron, a prolaktin, a TSH, valamint az AMH hormonok szintjét nézik. Ezek mind a termékenységet, illetve beágyazódást befolyásoló tényezők, ezért a szervezetben fellelhető mennyiségük lényeges. Érdemes utánanézni, mely életkorban, melyik a megfelelő szám, hiszen a normál érték az idő előrehaladtával módosul.

A meddőségi vizsgálatok része az ultrahangos tüszőmérés: ez segít követni a peteérés folyamatát, valamint a méhnyálkahártya állapotát. A mérések fényt deríthetnek arra, ha elmarad az ovuláció: ezek a vizsgálatok általában a ciklus 10. napjától kezdődnek és kétnaponta ismétlik őket.

A meddőségi kivizsgálások során a férfiak állapotának felmérése is rendkívül lényeges: a spermiumok minősége, száma nagyban befolyásolja a teherbeesés sikerességét. A spermiogram az első vizsgálat, amely a férfiakat érinti. Ez az ejakulátum mikroszkópos elemzése. Nincs más teendő, mint mintát adni egy steril tartályba.

A nő termékenységének alapvizsgálata a Femme teszt. Ez utóbbi vérmintából határozza meg az AMH (Antimüller hormon) szintjét, ami közvetlenül összefügg a rendelkezésre álló petesejtek számával.

Lombikeljárási módszerek és kiegészítő technikák

• Inszemináció: az inszemináció során maga a megtermékenyítés folyamata nem laboratóriumi körülmények között történik, hanem az anyaméhen belül. Azonban a hímivarsejteket orvosi eszközzel fecskendezik a méhbe.
• Hormonális stimuláció nélküli kezelés (natív IVF): A natív IVF-ciklus során nem használnak hormonális gyógyszereket a petefészkek stimulálására. Természetes ovulációt alkalmaznak, amelyet ultrahangos vizsgálattal pontosan meghatároznak. A kezelés célja egy érett petesejt kinyerése, amelyet aztán az ICSI módszerrel megtermékenyítenek.
• Minimális stimuláció: Minimális stimuláció esetén, ahogy a nevéből is kiderül, nagyon alacsony dózisú stimulációs gyógyszerek alkalmazására kerül sor. A stimuláció általában nagyon jól tolerálható. A kezelés célja 2-5 petesejt kinyerése.
• IVF (in vitro megtermékenyítés): A kémcsőben történő megtermékenyítés, technikailag in vitro megtermékenyítés, IVF, egy olyan folyamat, amelynek során egy petesejtet a testen kívül, in vitro megtermékenyítenek spermiummal. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha a partner spermatogram eredményei normál értékeket mutatnak.
• ICSI: Rossz spermium eredmény esetén mindig ajánlott az ICSI módszer alkalmazása, hogy megakadályozzák a rendellenes spermiumok behatolását a petesejtbe, és így minimálisra csökkentsék a rendellenes embrió kialakulását. Előfordulhat, hogy a hímivarsejtek minőségével vagy mennyiségével kapcsolatban akad nehézség.
• PGD/PGS (preimplantációs genetikai diagnosztika/szűrés): A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) olyan modern módszer, amely az asszisztált reprodukciót és a klinikai genetikát ötvözi. A genetikai vizsgálat kizárhatja a súlyos genetikai rendellenességgel érintett embriók átültetését. Előrehaladott anyai életkor esetén javasolt preimplantációs genetikai szűrés (PGS) elvégzése, amely segít kiválasztani az egészséges (kromoszóma-rendellenességtől mentes) embriókat a beültetéshez. Ez fontos, hiszen az életkor előrehaladtával lényegesen növekszik a kóros embriók gyakorisága. A PGT-A lehetővé teszi a kromoszómahibák észlelését az embriókban.
• AHA - Asszisztált hatching (segített kibújás): Az asszisztált keltetés vagy angol szakkifejezéssel élve hatching a beültetés sikerességének arányát növeli. Lényege, hogy az embriót körülvevő zóna pellucidán egy kis nyílást ejtenek, ennek vékonyításával ugyanis nagyobb az esély az embrió kiszabadulására, illetve megtapadására a méhnyálkahártyán.
• MESA/TESE: Az eljárás során a spermiumokat közvetlenül a férfi heréinek szövetéből nyerik, vagy a mellékheréből szívják le a folyadékot, amely érett spermiumokat tartalmazhat.

Kiegészítő módszerek a sikeresség növelésére

Az IVF folyamat részeként néhány további módszerrel fokozható az embrió sikeres beültetésének sikeressége és így a terhesség valószínűsége is. Választásuk mindig az adott pár konkrét problémájától függ. A módszerek segíthetnek például a megtermékenyítésre alkalmas spermiumok kiválasztásában, de a petesejtek érettsége is tesztelhető.

• Meghosszabbított kultiváció: A legjobb embriók kiválasztásához az ún. meghosszabbított kultivációt alkalmazzuk. Az embriókat csak a megtermékenyítést követő 5. napon ültetik be.
• Time-Lapse inkubátor: A megtermékenyítést követően az embriókat laboratóriumban speciális inkubátorban helyezik el. A modern Time-Lapse inkubátor lehetővé teszi az embriók fejlődésének folyamatos nyomon követését anélkül, hogy az embriókat ki kellene venni. Ennek köszönhetően az embriók nincsenek kitéve külső hatásoknak és mechanikai manipulációnak.
• Méhnyálkahártya érettségi vizsgálat: A sikert növelheti többek között a méhnyálkahártya érettségi vizsgálata, amely segít megtalálni a beültetés optimális időpontját.
• Spermiumok mozgásának ösztönzése: Alkalmas a spermiumok mozgásának (motilitásának) ösztönzésére.

Embrióbeültetési stratégiák 40 év felett

A hollandiai vizsgálatban egy olyan stratégiát dolgoztak ki, amely lehetővé tette, hogy felhatalmazzák a párokat, hogy ők döntsék el, hogy egyszeres vagy többszörös embrióbeültetést szeretnének (felhatalmazottak). A stratégia fő elemei: a részletes tájékoztatás a lehetséges választások előnyeiről és hátrányairól; egy, az IVF-ben jártas nővér folyamatos segítsége; és az, hogy a kórház vállalta, hogy fedezi a költségeket, ha ismételt kezelési ciklusra lesz szükség.

Ha csak egyetlen embriót ültetnek be, elkerülik a többszörös ikerterhességet és a vele járó - az anyát és az újszülötteket egyaránt fenyegető - veszélyeket, azonban csak mintegy feleakkora lesz az esélye annak, hogy élő újszülött születik, mint ha két embriót ültetnének be (esélyhányados: 0,48). Ez azt jelenti, hogy újabb kezelési ciklusra lesz szükség a terhesség eléréséhez. A döntés tehát nehéz, és bár a szakma képviselői többször is az egyszeres embrióbeültetés mellett foglaltak állást, a klinikai gyakorlatban általában nem ezt alkalmazzák.

Magyarországi jogszabályi változások és ajánlások

A kormány folytatja a lombikkezelésekkel kapcsolatos jogszabályok módosítását. A most nyilvánosságra került jogszabálytervezetek nem számítanak meglepetésnek, korábban a szakmának is bemutatták azokat.

• 45 éves korhatár: A társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket, annak ellenére is, hogy az adatok szerint 43 éves kor felett 100 nőből már csak egynél sikeres a lombik. A kormány már korábban leszögezte, nem értenek egyet az életkori határ csökkentésével, ezt pedig a most megjelent belügyminiszteri rendelet is megerősíti. Vagyis az ingyenes kezelés továbbra is 45 éves korig lesz elérhető a nőknek.
• Fagyasztott embriók: További kedvezmény, ha a párnak vannak már fagyasztott embriói, akkor azokat is ingyen beültetik, ha időközben a nő elmúlt 45, és az orvos szerint nincs akadálya az embrióbeültetésnek.
• Kezelési ciklusok száma: A rendelet kimondja azt is, hogy továbbra is öt beavatkozás lesz majd tb-támogatott, ha pedig ezekből legalább egy gyermek születik, akkor további négyet lehet igénybe venni a tb terhére.
• Új stimuláció: Fontos változás viszont, hogy új stimulációt - néhány kivételtől eltekintve - csak akkor lehet majd kezdeni, ha már minden fagyasztott embriót felhasználtak a párok.
• Beültetett embriók száma: Bekerült a rendeletbe az is, hogy néhány kivételes esettől eltekintve 36 év alatt első beültetésnél csak egy embriót ültetnek majd vissza a nőknek, 36 felett pedig csak kettőt. Ezt az indokolja, hogy kevesebb legyen az ikerterhességek száma. Bár a sikeresség érdekében sokan szívesebben választják két, vagy akár három embrió beültetését, ez nemcsak az anyának és a magzatoknak is veszélyesebb. Az adatok szerint ikerterhesség esetében szinte biztosra vehető a koraszülés, lombikbabák esetében ez az arány egyenesen 99 százalékos.

Központok és regiszter

A Humánreprodukciós Igazgatóság korábban javaslatot tett a Vágyott Gyermekekért Központok (VAGYOK) létrehozására is. Ezek lényegében megyei meddőségi szakambulanciák lennének, és a területi ellátás javításában játszanának szerepet. A szakambulanciák vizsgálatokat és inszeminációt is végezhetnének, IVF (lombik) kezelést azonban nem, ez már az Asszisztált Reprodukciós Centrumok, vagyis az állami lombikintézetek feladata lesz.

A jogszabálytervezet másik fontos részlete a Nemzeti Szülészeti, Perinatális és Humán Reprodukciós Regiszter szabályainak lefektetése. Az intézeteknek ugyan 2008 óta kötelező adatokat szolgáltatniuk a kezelésekről és azok sikerességéről, de az így kapott statisztikák erősen megkérdőjelezhetők. Ezért gyakorlatilag azt is lehetetlen pontosan megmondani, milyen sikerességgel működnek egyes intézetek. A regiszter egy online adatszolgáltató rendszer, ami az EESZT-vel összekötve valós időben tudja gyűjteni az adatokat, és nemcsak a stimulációkról, beültetésekről, élveszülésekről, hanem később a lombikból született gyermekek egészségi állapotáról is.

Mit tehetünk a sikerért 40 év felett?

Bár az életkor lényeges tényező, nem az egyetlen, amely befolyásolja a sikeres fogantatást: éppen ezért a lombik 40 felett sem csak arról szól, hogy rábízzuk magunkat a sorsra és az orvosokra. Magunk is tehetünk a folyamat sikerességéért.

• Életmód: A rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás alapvető segítség a szervezetnek. Iktasd ki az alkoholt, a koffeint és a dohányzást, aludj napi 7-8 órát, kezeld a stresszt, légy fizikailag aktív (heti 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, pl. úszás, biciklizés, tempós séta, vízi aerobik), és kövess növényi fehérjékben, telítetlen zsírokban, zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag termékenységi étrendet.
• Vitaminok, ásványi anyagok, gyógyteák: Mivel szervezetünk alapkészlete hiányosabb ebben a korban, érdemes még nagyobb figyelmet fordítani a vitaminok pótlására. Többek között a C, E, B-vitaminok, valamint a folsav is fontos étrend-kiegészítő lehet az embrió megtapadásában. A terhesvitaminokban a felsoroltak gyakran egyben megtalálhatóak, így érdemes ezek között keresgélni. Pozitív, de még nem teljesen bizonyító erejű kutatási eredmények szerint a Q10 koenzim (napi 100-200 mg), az omega-3 zsírsavak, az alfa-liponsav, a mio-inozitol (napi 4 gramm), és az N-acetil-cisztein is támogathatja a petesejtek egészségét.
• Stresszmentes életmód, megfelelő mennyiségű alvás: A gyakori stressz, szorongás szintén negatívan hat hormonműködésünkre. Utóbbi viszont alapja a rendszeresen és jól működő női ciklus meglétének.
• Spermium minőség javítása: A megtermékenyülés folyamatában mindkét félnek - vagyis a petesejt mellett a spermiumnak is - egyformán szerepe van. Ezért fontos az átfogó spermavizsgálat, beleértve akár speciális teszteket is, mint a DNS fragmentáció, HBA teszt, akroszóma reakció, ROS. Egy férfi táplálkozásával, életmódjával is sokat tud tenni a spermakép (spermiumok számának és minőségének) javítása érdekében. A cink, szelén, C-, D- és E-vitamin, Q10 koenzim és L-karnitin kutatások szerint javíthatja a spermaképet.
• Alternatív módszerek: A fitoterápia (gyógynövényes kezelés) segít egyensúlyba hozni a hormonszinteket, míg az akupunktúra felkészíti a méhet a beültetésre. Ideális kiegészítő a reproduktív jóga is, mely segít a szükséges szervek harmonizálásában és vérellátásában. Nagyon hatékonyak a Mojžíšová szerinti gyakorlatok is, melyek rendszeres gyakorlása megoldhatja az ún. funkcionális sterilitással problémáit is.

Donor petesejt vagy donor embrió használata

Ahogy fentebb már írtuk, 40 év felett nem a petefészek állapota, hanem a petesejtek számának, illetve minőségének hanyatlása az, ami akadályokat görget a sikeres természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés elé. Ezért az adományozott petesejt vagy adományozott embrió segítségével végzett kezelésekkel nagyon remek eredmények érhetőek el.

Ez a terület azonban jogilag szigorúan szabályozott, érdemes gondosan utánanézni a feltételeknek, konzultálni a kezelőorvossal. A petesejtek és embriók adományozásának, beültetésének feltételeiről az 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezetében, illetve a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletben olvashatsz többet. Sajnos a fizetett petesejtdonáció itthon nem engedélyezett, és az ingyenes adományozást is csak elvétve vállalja bárki is, hiszen az ehhez szükséges kezelés fizikailag és lelkileg is megterhelő.

Prenatális vizsgálatok 40 év feletti terhesség esetén

Ha létrejött a terhesség, akkor a prenatális (szülés előtti) vizsgálatok elvégzése is rendkívül fontos, ugyanis 40 év felett egyes veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. Prenatális szűrés és diagnosztika segítségével kimutathatók a kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-szindróma, Patau-szindróma, Edwards-szindróma) és a fejlődési rendellenességek (pl. nyitott gerinc, lyukas szív) is.

35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Míg a 25 év alatti anyák esetében ez az arány elenyésző, 1500-ból mindössze egy Down-szindrómás gyermek születik, addig 40 év felett már minden 110. magzat érintett. Amennyiben a vizsgálaton pozitív eredmény születik, úgy a 12-16. héten méhlepény, a 16-20. héten magzatvíz biopszia javasolt.

Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt, hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek. A méhlepény, illetve a magzatvíz biopsziának, amelyek a has megszúrásával járó mintavételi eljárások, ma már léteznek kevésbé drasztikus, non-invazív alternatívái is.

tags: #40 #ev #folott #hany #embriot #ultessenek