A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) több paragrafusa is foglalkozik a helyi iparűzési adóval kapcsolatos mentességekkel és kedvezményekkel, különös tekintettel a háziorvosokra és védőnőkre. Ezen rendelkezések célja az alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók támogatása, melyet adott esetben fejlesztésekre fordíthatnának.
Adóalap és kedvezmények
A Htv. 39. § (1) bekezdése és a 39/B. § alapján az adókedvezmény illetheti meg azt a vállalkozást, akinek/amelynek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.
A Htv. 39/C. § (3) bekezdése kifejezetten a háziorvosokra és védőnőkre vonatkozó mentességeket és kedvezményeket szabályozza. Az önkormányzat rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a háziorvos, védőnő vállalkozó számára, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Fontos kiemelni, hogy az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
| Időszak | Adóalap plafon | Kedvezmény mértéke | Kikre vonatkozik |
|---|---|---|---|
| 2016 előtt | 2,5 millió Ft | 100% adókedvezmény | Általános vállalkozók |
| 2016-tól | 20 millió Ft | 100% adókedvezmény/mentesség | Háziorvos, védőnő vállalkozók |
| 2025. évi LIV. törvény alapján (2026-tól) | 40 millió Ft | 100% adókedvezmény/mentesség | Háziorvos, védőnő vállalkozók |
A 2025. évi LIV. törvény módosította a Htv. 39/C §-át, ennek értelmében az eddigi 20 millió Ft összeghatár 40 millió Ft-ra emelkedett a vállalkozó háziorvos, védőnő számára adható helyi iparűzési adó kedvezmény vagy mentesség esetében. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés is elfogadja, 2026. adóévtől a helyi iparűzési adó alól mentes a háziorvos, védőnő vállalkozó, feltéve, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Ez a rendeletmódosítás mintegy 350 újabb háziorvosnak biztosít mentességet.
Az egészségügyi alapellátás keretei és a támogatások jellege
A háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási tevékenység kereteit a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet, a védőnői feladatellátást pedig a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 1.) ESZCSM rendelet határozza meg.
A különböző egészségügyi alapellátást végző vállalkozó/vállalkozás a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés alapján az általa elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak a jogszabályi előírásoknak megfelelően megállapított - a NEAK által visszaigazolt - díját (alapdíj, fix díj, teljesítménydíj, kártyapénz, eseti díj, egyéb díj), mint az egészségügyi szolgáltatás díját köteles elszámolni, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. § (1) bekezdésében meghatározott árbevételként kimutatni.
A Htv. 39/C. § (5) bekezdése 2016. január 1-jétől arról rendelkezett, hogy az így biztosított mentesség és kedvezmény csekély összegű támogatásnak minősül, amely csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének hatálya alá eső támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtható. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályokat az 1407/2013/EU bizottsági rendelet határozza meg. E rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint egy és ugyanazon vállalkozás részére az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben csekély összegű támogatásként legfeljebb 200 000 euró nyújtható.
Önkormányzati gyakorlatok és rendelkezések
A Htv. 39/C. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy saját rendeleteikben határozzák meg a mentességeket és kedvezményeket. A Htv. külön rendelkezik arról, hogy kedvezményezettek körén belül az önkormányzat nem tehet különbséget, azaz például nem vonatkozhat más terjedelmű kedvezmény a háziorvosra és más a fogorvosra. Azonban lehetséges - mert a Htv. megengedi - eltérő összegű kedvezményt vagy mentességet biztosítani az általános vállalkozások és a háziorvosok, védőnők részére. Az önkormányzat a Htv. 42/C. §-a alapján adómentességet, illetve adókedvezményt állapíthat meg rendeletében.
Például Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 54/2012.(XI.23.) rendelete a helyi iparűzési adóról 2. § (2) bekezdése szerint ha háziorvos, védőnő vállalkozó, és a Htv. 39. § (1) bekezdés vagy 39/B. § szerint számított vállalkozás szintjén képződött adóalapja éves szinten az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg, akkor az e feltételeknek megfelelő adóévre 100% adókedvezményt vehet igénybe.
Számos önkormányzat már módosította, vagy tervezi módosítani a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét a Htv. változásaival összhangban. Például Pócsmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 2025.11.27.) rendelete is tartalmazza az iparűzési adókedvezmény emelését 40 millió Ft-ra a háziorvosok és védőnők számára.
A megjelenített adatok a Htv. 42/B. §-a, az adóhatóságok (jegyzők), valamint a különleges gazdasági övezetek (KGÖ) vonatkozásában - a KGÖ-k 2025. évi adatait tartalmazza, s mint olyan nem minősül jogszabálynak, jogforrásnak. További tájékoztatást az illetékes adóhatóságok (jegyzők) és a megyei önkormányzat jegyzője tud adni a megadott elérhetőségeken.