Amikor anyai örömök elé nézünk, sem szabad megfeledkeznünk arról, ha van egy egyéni vállalkozásunk. Gyermekvállalás előtt állsz, és azon gondolkodsz, hogy vállalkozást indítasz, vagy a párod vállalkozásában dolgoznál? Fontos tisztában lenni azzal, hogyan befolyásolja mindez a gyermek utáni ellátásokat, például a CSED-et, hogy elkerüld a kellemetlen meglepetéseket. Egy jól megtervezett jogviszony akár jelentősen növelheti az ellátás összegét, míg egy rosszul időzített váltás csökkentheti azt.
CSED és GYED jogosultság általánosságban
CSED-et első körben az az anya tudja igényelni, aki a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. A gyermek születésétől, vagy a kiírt időpontnál 28 nappal korábban vehető igénybe, és 168 napra jár (szülési szabadság). Az igénylő jövedelme alapján számolt naptári napi alap 100%-a.
GYED-et az tudja igényelni, aki a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, tehát jogosult CSED-re, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A szülési szabadság lejártától a gyermek 2 éves koráig jár (ikrek esetén 3 éves koráig). Az igénylő jövedelme alapján számolt naptári napi alap 70%-a (maximum a minimálbér 2x-esének 70%-a).
A GYED mellett dolgozók is megkapják a GYED összegét, ezt nevezzük GYED Extrának. GYED mellett már nem tiltott a személyes munkavégzés.
A CSED és GYED összegei 2024-ben
- Minimálbéres CSED 2024: a bruttó minimálbér 2024-ben 266.800 Ft.
- Garantált bérminimum CSED 2024: a bruttó 326.000 Ft.
- GYED 2024: legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet maximum, ami 2024-ben bruttó 373.520 Ft. Ebből 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Nettó maximum 281.640 Ft lehet havonta, kedvezmény nélkül.
Egyéni vállalkozó CSED és GYED jogosultsága 36 órás munkaviszony mellett
A heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. A körbe tartozó egyéni vállalkozókat a köznyelvben másodállású vállalkozóknak hívják. A Tbj. 42. § (2) bekezdés a) pontja mondja ki, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre.
A CSED jogosultságának alapja a folyamatos biztosított jogviszony az elmúlt két évben. Ez azt jelenti, hogy legalább 365 nap biztosított státuszra van szükség a gyermek születése előtti időszakban.
A CSED időszaka és az egyéni vállalkozás
A CSED időszaka 168 napig tart (ez a szülési szabadság), amikor is nem végezhetünk hivatalosan munkát, értelemszerűen ekkor a vállalkozásunkra vonatkozóan sem. Emiatt jól át kell gondolni a vállalkozás további működtetését is. Van olyan lehetőség, hogy ebben az időszakban alkalmazottunk legyen, aki működteti a vállalkozást. Az eddig leírtak ugyanúgy igazak egyébként a társas vállalkozókra, mint az egyéni vállalkozókra.
Főállású vállalkozóként az első 168 napban, azaz a CSED vagy szülési szabadság időszaka alatt nem végezhetünk munkát. A bevallásokat ugyanúgy be kell nyújtanunk, ugyanakkor havi járulékok alól mentesülünk.
Mellékállású adózóként a leendő kismamák speciális helyzettel állnak szemben. Ha nem lépjük túl a mentességi határt, egyébként sem vagyunk kötelezettek havi járulékfizetésre. Az első 168 napban nem lehet keresőtevékenységet folytatni.
A GYED időszaka és az egyéni vállalkozás
Ezt követően, a GYED időszaka alatt már végezhetünk munkát, ha szeretnénk, valamint az államtól igényelt pénzbeli ellátásra is ugyanúgy igényt tarthatunk. Ekkor, ha ténylegesen dolgozunk a vállalkozásban, a járulékok megfizetése alól nem tudunk mentesülni. A GYED 2024. évében változatlanul legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet maximum, ami 2024-ben bruttó 373.520 Ft, ebből 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Nettó maximum 281.640 Ft lehet havonta, kedvezmény nélkül.
168 nap után már a GYED időszakáról beszélünk, ami alatt már szabadon vállalhatunk munkát, az államtól igényelt pénzbeli ellátásra is ugyanúgy igényt tarthatunk, mint főállás esetén is. A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre. Az ellátásokat jogviszonyonként kell elbírálni, de a felső határos GYED ellátást összevontan kell figyelembe venni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó helyzete
Vizsgáljuk meg átalányadózóként a vállalkozást. Ha a kismama főállású egyéni vállalkozóként, például átalányadósként dolgozik, és jövedelme az SZJA-mentes keret alatt marad, akkor társadalombiztosítási járulékot csak a minimálbér után fizet. Ennek következtében a CSED, a GYED és a táppénz alapja is a minimálbér lesz, függetlenül a tényleges bevételtől.
Más a helyzet, ha a kismama alkalmazottként dolgozik a vállalkozásban. Itt a CSED, a GYED és a táppénz alapja a munkaviszony szerinti jövedelem.
A Tbj-tv. 9. §-a arról rendelkezik, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személyek biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.
Összességében a CSED szempontjából gyakran kedvezőbb a főállású munkaviszony a vállalkozás mellett, mint az SZJA-mentes keretű egyéni vállalkozói jogviszony. A legfontosabb, hogy a jogviszonyok folytonosak legyenek, és a jövedelmi alapokat előre tervezzük, így biztosítható a maximális ellátás.
Példa a többes jogviszonyra
Tegyük fel, hogy valaki a következő jogviszonyokkal rendelkezik:
- Átalányadózó egyéni vállalkozóként 2023. évtől (bár 2024-től heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, de attól még biztosított egyéni vállalkozó);
- Munkaviszonyban 2024. április 1-jétől;
- Megbízási jogviszonyban 2024-ben, itt azonban a pontos dátumokról nincs információnk.
A három biztosításra kötelezett jogviszonya közül csak egyéni vállalkozóként rendelkezik a CSED- és GYED-jogosultság feltételeivel, azaz biztosított, és a gyermek 2024 november hónapban várható születéséhez viszonyítva van a születést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje. A munkaviszonyban bár biztosított, de 2024. április 1-jétől áll fenn, tehát itt még nincs meg a 365 napos jogosultság.
GYES és az egyéni vállalkozás
GYES-t a gyermek 3. éves koráig folyósítanak. Ha kaptunk CSED-et, annak lejártától, ha nem kaptunk, akkor a gyermek születésétől kezdve jár. Ennek összege már jóval kedvezőtlenebb, Br. 28.500 Ft/hó/gyermek.
Amikor felmerül a minimális járulékfizetési kötelezettség a „GYES időszaka” alatt, akkor a költségelszámolás miatt többnyire havonta vállalkozói kivétet számolnak el. Ez azt jelenti, hogy nettó „bért” is utal magának a vállalkozó, és nem csak a minimális TB járulékot és szociális hozzájárulási adót fizeti meg az államnak. Ebben az esetben a minimum TB járulék (18,5%) és szociális hozzájárulási adó (13%) mellett még SZJA-val (15%) is számolni kell.
Járulékfizetési kötelezettségek átalányadózóknál
A Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése értelmében a TB törvény szempontjából a kismamák sajnos egy nagyon speciális helyzettel kell, hogy szembesüljenek. Ilyenkor a többség fizetés nélküli szabadságot igényel, és ezáltal a jogviszonya passzív jogviszonnyá válik. Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetnie a minimális alap után a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ha nem folytatja személyesen tevékenységét, akkor mentesül ezen kötelezettsége alól.
A két adózási mód közötti különbség abban rejlik, hogy átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizetnie a 15%-os SZJA-t, a 18,5%-os TB járulékot és 13%-os szociális hozzájárulási adót. Természetesen a jövedelem kiszámítása függ az egyéni vállalkozó tevékenységétől/tevékenységeitől, vagyis attól, hogy milyen mértékű költséghányadot érvényesíthet. Ezen túl figyelembe kell venni a 2022. január 1-től bevezetésre került adómentes jövedelem összegét is, amely a minimálbér hatszorosában van meghatározva (Szja tv. 1. sz. melléklet 4.48.).
A jogviszony folytonossága
A jogviszony folytonossága különösen fontos. Ha a korábbi jogviszony megszüntetése és az új jogviszony kezdete között 30 napnál hosszabb szünet van, a folyamatos biztosítás megszakad, és a táppénz, illetve a CSED csak a ténylegesen eltöltött napokra jár.
A kisgyermek mellett kezdő vállalkozók gyakran teszik fel ezt a kérdést. Ilyenkor mindig el szoktuk mondani, hogy teljesen jogszerűen bevonhatunk esetleg rokonokat, ismerősöket is a vállalkozásunkba. Ezek közül mindegyik jogviszonynak van előnye és hátránya is. Ezért szoktuk egyéni vállalkozás indítását tervezőknek azt tanácsolni, hogy még a vállalkozás elindítása előtt mindenképpen célszerű szakemberrel átbeszélni ezeket a lehetőségeket, hogy végül az adott élethelyzetnek leginkább megfelelő döntés hozhasson.
tags: #36 #orat #meghaklado #munkaviszony #mellett #egyeni