Az életkorunk előrehaladtával testünk elkerülhetetlenül változásokon esik át, és a termékenység is változik az életkorral, különösen nők esetében. Habár napjainkban már egyre többen vállalnak 35, vagy akár 40 év felett is gyereket, és kevesebb tévhit is kering ezzel kapcsolatban a köztudatban, a 35 sokak számára még mindig egyfajta „bűvös korhatár”, amitől rettegni kell. De van-e ebben bármilyen igazság? Hogyan hat az életkor a termékenység kulcsfontosságú részére, az ovulációra? Mik a tudományos tények?
A terhesség izgalmas kaland, de különösen 35 éves kor után természetes, ha elgondolkodik azon, mennyi idő kellhet a teherbe eséshez. A jó hír az, hogy 35 és 40 éves kor felett is teherbe eshet, és egészséges kisbabája születhet. Azonban nem biztos, hogy a teherbe esés olyan gyorsan megy majd, mint a 20-as éveiben. Szüksége lehet némi türelemre, és arra, hogy kiismerje a termékeny időszakát, amennyiben ovulációs teszt segítségével követi a ciklusát.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa, Makay Zsuzsanna friss tanulmányában rámutat, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a kívánt várandósság elérése nehézségekbe ütközik. A 30 év alatti nőkhöz képest már a 30-34 évesek esetében is 1,63-szor valószínűbb, hogy nem lesz könnyű a teherbe esés, a 35-39 évesek körében ez már 3,6-szor esélyesebb, a 40 évesek és idősebbek esetében pedig 8,3-szor nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem lesz problémamentes a fogantatás.
Az ovuláció és a menstruációs ciklus
Termékeny éveik alatt a nők rendszeresen, havonta menstruálnak, mivel testükben havi rendszerességgel bekövetkezik az ovuláció (peteérés). A petesejtek folyadékkal és hormontermelő sejtekkel teli gömbökben, úgynevezett „tüszőkben” érnek meg.
A menstruációs ciklus első szakaszában (follikuláris fázis) az agyalapi mirigy elkezdi termelni a tüszőérlelő hormont (follikuluszstimuláló hormon, FSH). Az FSH mindkét petefészekben stimulálja a tüszőket, amitől azok egy része (3-30 darab) gyorsabban kezd el növekedni. Normális esetben a növekedésnek induló tüszők közül csak egyetlenegy érik meg és ebből lökődik ki egy petesejt (ez az ovuláció). A többi tüsző abbahagyja a növekedést és leépül.
Ha a petesejtet egy hímivarsejt megtermékenyíti, beágyazódik a megvastagodott méhnyálkahártyába (endometrium), és létrejön a terhesség. Ha ez nem történik meg, akkor a méhnyálkahártya leválik és kilökődik, azaz bekövetkezik a menstruáció.
Az életkor és az ovuláció
Az ovulációban az életkor előrehaladtával változások jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeres ovuláció egészen a 30-as évek végéig vagy a 40-es évek elejéig fennmarad. Ugyanakkor előfordul, hogy egyes nők ebben az időszakban vagy ezen időszak felé közeledve már ovulációs és termékenységi problémákat tapasztalnak. Az életkorral összefüggő termékenységcsökkenés leggyakoribb oka a kevésbé rendszeres ovuláció. 35 éves kortól kezdve egyre jellemzőbb, hogy egy-egy ciklusban nem következik be az ovuláció. Emellett másik fontos tény, hogy az életkor előrehaladtával a petesejtek száma és minősége is törvényszerűen hanyatlásnak indul.
Legtöbb nőnek a 20-as éveiben van a csúcson a termékenysége. Egy fokozatos, de jelentős hanyatlás kezdődik nagyjából 32 éves korban. Ez azt jelenti, hogy 33 évesen a fogamzás esélye a nők többségénél már alacsonyabb, mint mondjuk 28 évesen. 37 éves kor körül a termékenység csökkenése gyorsabb ütemet vesz fel.
Teherbeesési esélyek életkor szerint
Kutatások szerint egy 30 éves nőnek minden hónapban 20 százalék esélye van a teherbeesésre, 40 évesen 5 százalék. Fontos, hogy ezt nem szabad összetéveszteni az összességében vett eséllyel, az adatok egy hónapra vonatkoznak, nem pedig egy évre.
Egy 782 pár részvételével készült kutatás a fogamzás esélyét vizsgálta, közvetlenül az ovuláció előtt történő együttlét esetén. A nők a testhőmérséklet mérésével követték az ovulációjukat. A kutatók alábbi megállapításokra jutottak:
- A legtermékenyebb nap a fiatalabb és valamivel idősebb nőknél egyaránt az ovuláció előtt két nappal volt.
- A 19-26 éves nőknél a legtermékenyebb napon történő együttlét esetén 50% volt a teherbeesés esélye.
- A 35-39 éves nőknél ez az esély 29% volt.
A petesejtek minőségének és számának csökkenése
Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a teherbeesés esélyét 35 év felett, a petesejtek minőségének és számának természetes csökkenése. Minden nő egy meghatározott mennyiségű petesejttel születik, amelyek száma az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken. Ezen kívül a petesejtek minősége is romlik, ami azt jelenti, hogy nagyobb az esélye annak, hogy kromoszóma hibákat hordoznak. Ez a jelenség növeli a vetélés kockázatát, valamint a genetikai rendellenességek, például a Down-szindróma kialakulásának valószínűségét.
37 éves korra körülbelül 25 000 petesejt marad a női szervezetben, míg ötvenéves korra ez a szám nagyjából 1 000-re csökken. Bár az 1 000 petesejt elsőre elegendőnek tűnhet, a mennyiség mellett a minőség is kulcsfontosságú - és ez is romlik az életkor előrehaladtával.
Hogyan befolyásolja az életkor a nők termékenységét
Csökkenő hormonális aktivitás
A termékenység szorosan összefügg a hormonális egyensúllyal. A nők hormonális rendszere 35 év felett egyre inkább változásokon megy keresztül. Az ösztrogén és a progeszteron szintje, amelyek kulcsfontosságúak a menstruációs ciklus szabályozásában és a terhesség fenntartásában, fokozatosan csökken. Ez nehezítheti az ovulációt, és rontja a méhnyálkahártya állapotát, amely az embrió beágyazódásához szükséges. Az ovulációs rendellenességek gyakorisága is nő az életkor előrehaladtával, ami tovább csökkenti a teherbeesés esélyét.
A szaporító szervrendszer változásai
Az életkor előrehaladtával a méhnyálkahártya vékonyabbá válhat, ami megnehezíti az embrió sikeres beágyazódását. Emellett a méh izomzata is változik, ami növelheti a terhesség alatti komplikációk kockázatát, például a méhen kívüli terhességet vagy a koraszülést.
A férfi partner életkora és termékenysége
Habár a férfiak nemzőképességét nem befolyásolja olyan szigorúan az életkor, mint a hölgyek esetében, de az ő termékenységük is változik. Romolhat a spermiumok minősége és mozgékonysága. Ez csökkentheti a megtermékenyítés esélyét, és növelheti a genetikai rendellenességek kialakulásának kockázatát. A férfiaknak sem érdemes nagyon várniuk a családalapítással, 40 éves kor felett már ők is kétszer olyan eséllyel ütközhetnek nehézségbe a megtermékenyítő képességüket illetően, mint a fiatalabbak.
Ovuláció és petesejt minőség támogatása 35-40 éves kor felett
Jelen ismereteink szerint minden nő adott számú petesejttel születik, tehát a petesejtek számát nem lehet növelni. Az egészséges, rendszeres ovuláció ugyanakkor természetes módszerekkel is támogatható, ahogyan a petesejtek minősége is javítható.
1. Figyelje a termékeny időszakát
Először is, ha 35-40 év körüli nőként maximalizálni szeretnéd a fogamzás esélyét, akkor fontos, hogy a megfelelő időben történjen a szexuális együttlét. Ehhez tudnod kell, hogy az ovuláció mikor következik be. Figyeld a tested jeleit, illetve használj ovulációs tesztet! A teherbeesés mikor lehetséges? A válasz bonyolult, de alapvetően a legjobb esélyeket akkor érhetjük el, amikor a petesejtek és a spermiumok minősége és mennyisége a legmegfelelőbb. A legtermékenyebb időszak a női ciklus közepére esik, amikor a peteérés történik.
Az ovulációs tesztek a luteinizáló hormon (LH) emelkedését mutatják ki, amely 24-36 órával az ovuláció előtt tapasztalható, és meghatározza az Ön 2 legtermékenyebb napját. Mivel a spermiumok akár 5 napig is életképesek maradhatnak, a termékeny időszak valójában 6 nap körül van. Ezért érdemes beruházni egy olyan tesztre, amely az ösztrogénszint emelkedését is kimutatja. Az ovuláció időpontjának meghatározása az egyik legegyszerűbb lépés a termékenység megértése felé, és az ovulációs tesztek használata a legkönnyebb módja az ovuláció időpontjának pontos előrejelzésére.
2. Egészséges életmód
A petefészek funkció és a petesejt minőség javítását segíthetik az alábbi lépések:
- Ne dohányozzon! A dohányzás tartósan felgyorsítja a petesejtek csökkenését a petefészkekben. A cigarettákban található káros anyagok DNS-mutációt idézhetnek elő a petesejtekben, amitől azok alkalmatlanná válhatnak a fogamzásra.
- Kerülje a stresszt! A krónikus stressz hatására megemelkedik a szervezetben bizonyos hormonok szintje, például a kortizolé és a prolaktiné. Ezek a hormonok megzavarhatják vagy megakadályozhatják az ovulációt, ami a petesejt termelődést is negatívan befolyásolhatja.
- Táplálkozzon egészségesen! Fogyasszon sok leveles zöldséget, teljes kiőrlésű gabonákat, olajos magvakat, friss zöldséget, és gyümölcsöt! Részesítse előnyben a sovány húsokat és hidegvízi halakat! Kerülje el a transzzsírokat, finomított szénhidrátokat, feldolgozott élelmiszereket vagy húsokat, illetve a túlzott só- és cukorfogyasztást!
- Érje el a normális testtömeg-indexet! Az elhízás összefüggésben áll a termékenység romlásával, az ovulációs meddőséggel, illetve a mitochondriális funkció károsodása és az oxidatív stressz miatt a petesejt minőség csökkenésével. 18,5 és 24,9 közötti testtömeg-index (BMI) javasolt a terhesség eléréséhez.
- Fokozza a petefészkek vérellátását! A jó petesejt egészséget támogatja az, ha a petefészkek oxigénben gazdag vérrel vannak ellátva. A test vérellátása gyorsan lecsökkenhet dehidratáltság miatt, ezért fontos, hogy minden nap igyon legalább 1,8 liter tiszta vizet. A testmozgás is hatékony módszere a véráramlás javításának.
- Támogassa a hormonegyensúlyt! A hormonegyensúly felborulása rendszertelen ovulációt vagy az ovuláció teljes hiányát is okozhatja. Csökkentse a hormonromboló vegyi anyagokkal való érintkezést!
3. Étrend-kiegészítők
Több olyan tápanyag is létezik, amiről tudományos vizsgálatok biztató eredményeket hoztak. A mio-inozitol segíthet javítani a petefészek funkciót, a petesejt minőséget és a peteérést, segíthet a normális ovulációs ciklus helyreállításában és fenntartásában. Gyakran kombinálják folsavval, ami szintén nélkülözhetetlen tápanyag a normál termékenység, sikeres fogamzás és egészséges terhesség szempontjából. A petefészek megfelelő működéséhez A-, C- és D-vitaminra, vasra, szelénre is szüksége van szervezetnek. Fontos ezért az antioxidánsok bevitele is, például B2-, C- és E-vitamin, cink, szelén, mangán, réz, koenzim Q10.
Kockázatok és lehetőségek 35 év felett
A szakirodalom a 35 éves kort határozza meg „előrehaladott” kornak a babaváráshoz (AMA, advanced maternal age), de erre ne úgy gondoljunk, mint egy fekete-fehér választóvonalra. Ugyanis azok a szüléssel kapcsolatos kockázatok, amik valamennyivel valóban magasabbak a 35 év feletti populációban, nem egyik napról a másikra változnak meg, hanem lassan, folyamatosan emelkednek az életkor előrehaladtával.
Hogyan befolyásolja az életkor a nők termékenységét
Vetélés és genetikai rendellenességek
Ráadásul az idő múlásával annak az esélye, hogy a baba elköszön az első trimeszterben még inkább nő! Szomorú tény, de tény, hogy a legalacsonyabb vetélési arány a 25-29 éves korcsoportban van (10%), ami a 40 éves nők populációjában már felmegy 33%-ra, a 45 éves nők között pedig már 57%-ra - vagyis ha 45 évesen sikerül is teherbe esni, sajnos nagyobb az esélye annak, hogy a baba elmegy az első trimeszterben, mintsem hogy megszületik (Magnus et al., 2019). Ez ellen tenni nem lehet semmit, ez a természet törvénye!
A harmadik ilyen valóban reális és komoly kockázat a genetikai rendellenességek előfordulásának emelkedése. Idősebb anyáknál gyakrabban fordulnak elő kromoszóma problémák. Emiatt például a Down-kór előfordulási gyakorisága egy 2009-es kutatás (Haddow et al., 2009) szerint a várandósság 10. hetében a 25 éves anyáknál 1 az ezerből, a 40 éves anyáknál már 1 az ötvenháromból és 45 évesen pedig 1 a tizenkilencből!
Azonban ha valaki 40 éves, az nem egyenlő automatikusan azzal, hogy magas kockázata van a magzatnak a Down-szindrómára. A kor csupán annyit jelez, hogy az adott korcsoportban gyakrabban fordul elő ez a kromoszóma rendellenesség, de az egyénnek a kockázata ettől eltér. Lehet egy 40 éves hölgynek sokkal kisebb az egyéni kockázata, mint egy 25 évesnek. Az RMC Clinicsben a teherbe esést követően is van lehetőség különböző genetikai vizsgálatok elvégzésére a kiterjesztett trimeszteri szűrések, illetve a non-invazív genetikai vizsgálatok, azaz NIPT tesztek által.
Halvaszületés és anyai halálozás
Az első nagy mumus, ami miatt az idősebb kismamák aggódnak, vagy ami miatt stresszel bennünket a környezetünk, az a halvaszületés megnövekedett kockázata. Kutatások valóban igazolták, hogy a halvaszületés relatív gyakorisága majdnem duplájára nő a 35 évnél idősebb kismamák korosztályában, de még mindkét korosztályban hál’Istennek nagyon-nagyon alacsony! Egy friss holland kutatás (Kortekaas et al., 2020) azt találta, hogy 35 évnél fiatalabb nők között ezer szülésből 1,7 végződik sajnos a baba elvesztésével, míg a 35 évnél fiatalabb korosztályban 3. Tehát ha a két számot összehasonlítjuk, akkor valóban igaz, hogy a relatív kockázat majdnem a duplájára nő az életkor előrehaladtával, de az abszolút előfordulás szerencsére még mindig nagyon-nagyon alacsony marad, úgyhogy emiatt ne legyen álmatlan éjszakái!
Az idősebb korú anyává válás kapcsán a második mumus a szülés körüli anyai halálozás. A szülés körüli anyai halálozásra is igaz, hogy a relatív előfordulása majdnem 50%-kal nő a 35 évnél idősebb anyák körében, de az abszolút előfordulása hál’Istennek manapság rendkívül alacsony, gyakorlatilag elhanyagolható!
Szülési komplikációk
A szüléssel kapcsolatban valóban vannak még olyan terhességgel, szüléssel kapcsolatos kockázatok, amik megemelkednek a 35 évnél idősebb anyák csoportjában (Sheen et al., 2018). Ilyen gyakrabban előforduló komplikációk például a terhességi cukorbetegség (GDM), a preeclampsia, trombózis, méhlepény problémák, fokozott szülés utáni vérzés, és gyakrabban válik szükségessé a szülés során az is, hogy az anya vérátömlesztést kapjon vagy hogy egyúttal a méhét is el kelljen távolítani. Ha kismamák 45 évnél is idősebbek, akkor pedig az is gyakrabban fordul elő, hogy a baba túl korán születik meg vagy nagyon alacsony testsúllyal látja meg a világot. Ezek a gyakrabban előforduló szülési komplikációk pedig azt eredményezik, hogy az idősebb nők között jóval gyakoribb a műtéti szülések előfordulása is.
Érdekes csavar viszont, hogy a császáros szülések aránya jobban nő, mintsem azt a komplikációk emelkedési aránya indokolná! A császáros szülések arányának a növekedéséhez egy fontos pszichológiai tényező is hozzájárul: idősebb anyák körében a vélt magasabb kockázat miatt több szülészeti beavatkozást alkalmaznak, akkor is, amikor azok nem lennének feltétlenül indokoltak!
A szoptatás sikere
Van viszont egy nagyon fontos szüléssel és babavárással kapcsolatos dolog, amiben valahogy az idősebb anyák sikeresebbek! Ez pedig a szoptatás! A kutatások egyöntetűen azt tapasztalták, hogy azok között az anyák között, akik szoptatásra készülnek, sokkal nagyobb arányban vannak az idősebb korosztályban azok, akik ezt valóra is váltják és valóban a mellükből, anyatejjel táplálják a kisbabájukat!
Mesterséges megtermékenyítés 35 év felett
A mesterséges megtermékenyítési eljárások (IVF) sikerességi aránya is a spontán fogantatáshoz hasonlóan csökken a kor előrehaladtával: 30 éves korban 30, 35 évesen 24, míg 40 éves korban már csak 17 százalék. Összességében tehát ezek az eljárások nem kompenzálják az életkor emelkedése miatt elmaradt gyermekszületéseket.
A modern orvostudomány és a meddőségi kezelések, mint a mesterséges megtermékenyítés (IVF) és az adományozott petesejtek, számos lehetőséget kínálnak. Az eljárás során a spermiumot és a petesejtet laboratóriumban egyesítik, az embriót lefagyasztják, majd amikor Ön készen áll, beültetik a méhébe. A termékenységi kezelések azonban számos tényezőtől függnek, például az embrió lefagyasztásakor az Ön egészségi állapotától és életkorától.
Mentális felkészülés a késői terhességre
A legfontosabb - saját bőrön tapasztalva - hogy készüljön fel lélekben, hogy a várandósságát és a szülését aggódás fogja kísérni a szerettei részéről! Az édesanyja gyaníthatóan legalább 10 évvel fiatalabb volt Önnél, amikor Ön született, ezért érthető, hogy az ő gondolataiban az idősebb kori szüléssel kapcsolatos kockázatokról egy felnagyított kép él. Úgyhogy számítson arra, hogy aggódni fog az édesanyja, a testvére, a párja, a barátnője, a védőnője és az orvosa is - vértezze fel magát ez ellen lélekben és ne hagyja, hogy az aggódás rátelepedjen és elvegye a babavárás örömét!
Az idősebb kori várandóssággal és szüléssel kapcsolatos megemelkedett kockázatokat úgy lehetne összefoglalni, hogy bár a kockázatok valóban emelkednek valamennyire az életkor előrehaladtával, ezek még így is olyan alacsonyak, hogy aggódni nem érdemes ezek miatt, a nők legeslegnagyobb része 35 éves kor után is egészséges babának ad életet és ő maga is egészséges marad!