Kiskutya a háznál: Útmutató talált vagy örökbefogadott kölykök gondozásához

Egy kiskutya érkezése a családba mindig izgalmas és örömteli esemény, de egyben nagy felelősséggel is jár. Különösen igaz ez, ha egy talált, vagy menhelyről örökbefogadott kölyökről van szó, akinek múltját nem mindig ismerjük pontosan. Fontos, hogy felkészüljünk a kezdeti időszakra, amely a beilleszkedésről, a nevelésről és az egészségügyi alapok megteremtéséről szól. Ez a cikk részletesen bemutatja, mire érdemes figyelni egy 3 hónapos kiskutya gondozásánál, legyen szó etetésről, orvosi ellátásról, szobatisztaságra nevelésről vagy szocializációról.

Talált kiskutya: Első lépések

Sajnos a kóbor állatok száma még mindig rendkívül magas, ezért könnyen lehet, hogy kiskutyára bukkanunk. Az utcán talált kutyus persze nem biztos, hogy gazdátlan, lehet, hogy csak kíváncsi volt és elszökött otthonról, ezért nézzük meg, hogy van-e rajta nyakörv, és azon lóg-e címtartó. Címtartó hiányában használhatjuk a közösségi médiát is, és tölthetünk fel képet a talált állatról, hiszen sokan aktívan fent vannak a legnagyobb közösségi oldalon, így hamar eljuthat a hír a kutya gazdáihoz.

Szintén jó megoldás, ha elvisszük a kiskutyát egy állatorvoshoz vagy egy menhelyre. Bármelyiket is választjuk, hamar kiderül, hogy van-e esetleg chip a négylábúban, valamint, hogy egészséges-e. Mivel a menhelyeken az őszi időszakban szinte biztos, hogy teltház van, ezért, ha nem szeretnénk befogadni a kutyust, de lehetőségünk van arra, hogy pár napig vigyázzunk rá, próbáljunk meg mi magunk új gazdát találni neki.

Ha a gazdikereső akciónk nem jár sikerrel, és úgy döntünk, hogy nem maradhat nálunk tovább az eb, semmiképp ne engedjük ki újra az utcára, hanem vigyük be egy menhelyre. Ott bár több kutyussal összezárva, de megfelelő gondoskodást fog kapni a kölyök, és ha szerencséje van, rövid időn belül megtalálja őt az álomgazdi. A fiatalabb négylábúak általában hamarabb új otthonra lelnek, mint idősebb társaik. A két hét karantén időszak után a menhelyen továbbra is látogathatjuk a kölyköt, és támogatást is szívesen fogadnak.

Amennyiben úgy határozunk, hogy megtartjuk az ebet, mindenképp konzultáljunk egy állatorvossal. Fontos tudnunk, hogy körülbelül milyen idős a kutyus, és hogy egészséges-e. Ne felejtsük el, hogy egy kiskutya kiadással jár, és mindennap foglalkoznunk kell vele, ezért csak akkor tartsuk meg a kutyust, ha úgy látjuk, hogy ezek nem okoznak gondot hosszú távon sem.

A kiskutya etetése: Életkornak megfelelő táplálás

A kölyökkutya élete első néhány hónapjában gyors ütemben fejlődik, és tápanyagszükséglete a fejlődési szakaszoknak megfelelően változik. A kicsik gyorsan nőnek, viszont emésztőrendszerük és immunrendszerük ehhez képest lassan fejlődik. A kölyökkori fejlődésen túl egész életének jólétére is hatással van a korai táplálás. Megalapozza egészségi állapotukat és táplálkozásukat egész életükben.

Az első hetek: Anyatej és elválasztás

Amikor megszületik, az anyatej a legtökéletesebb táplálék számára. Az első 24 órában az úgynevezett föcstej (kolosztrum) ellenanyagokat tartalmaz, ami hozzásegíti a kölyköket az ellenálló képességük kialakulására. Ez a maternális időszak, más néven anyai védettség körülbelül 6-8 hetes koráig tart. Ha nincs elég teje a mama kutyának, vagy nem neveli az anya a kölykeit, kutyatejpótló készítményekkel táplálhatjuk a kicsiket. Tehéntejet nem ajánlott adni neki.

Általában körülbelül négy hetes korban kezdődik az elválasztás és a hozzátáplálás az anyatejhez egyre inkább a szilárd eledel felé tolódik el. Egy hónapos korától megkezdődhet a kiskutyák leválasztása, vagyis az anyatejről a szilárd táplálékra történő fokozatos átállás. A 4 hetes kiskutya etetése még főként anyatejjel történik, de ekkor már fokozatosan bevezethető a pépesített, tejpótlóval kevert, könnyen emészthető eledel. A 6 hetes kiskutya etetése különösen fontos időszak, hiszen nagyjából ekkor történik az elválasztás és az önálló evésre való áttérés. Ilyenkor a legjobb, ha a kölyökkutya friss, sem túl meleg, sem túl hideg, lágy, pépes ételt kap, amit könnyen meg tud emészteni.

Középkor: 8 hetestől 6 hónapos korig

Ideális esetben 8 hetes kora körül kerül hozzád a kiskutyád. Ekkor már elválasztható, önállóan képes enni és szilárd táplálékot fogyasztani. Az élete teljesen megváltozik, és ez ijesztő számára. Hogy megkönnyítsd számára ezt az időszakot, eleinte mindenképp azzal a táppal etesd, amit a korábbiakban is kapott. Közben válaszd ki a kiskutyád számára megfelelő, neked szimpatikus junior tápot.

A 8 hetes kölyökkutya éppen az elválasztás időszakában van, ekkor már kezd hozzászokni a szilárd táplálékhoz. Ebben az életkorban fontos, hogy kis adagokat adj neki naponta 4-5 alkalommal. A gyakori, kis mennyiségű étkezések segítenek megelőzni az emésztési problémákat és biztosítják, hogy kölyökkutyád mindig elegendő energiával rendelkezzen a növekedéshez.

Három hónapos korban, ha a kiskutya addig naponta négyszer evett, akkor három étkezésre állíthatja be egészen hat hónapos koráig, vagy méretétől és fajtájától függően rövidebb ideig. 3 hónapos kora körül már csökkentheted a napi étkezések számát 3-4 alkalomra, 4 hónapos kortól pedig már 2-3 alkalomra. A 10 hetes kutyusok etetése már inkább a megszoktatásról és a rendszerességről szól. Ebben a korban a kiskutya már teljesen elválasztott, de még gyorsan növekszik, ezért továbbra is napi háromszori étkezés ajánlott.

Fontos, hogy a tápláléka fehérjében gazdag, természetes alapanyagokból készült és könnyen emészthető legyen. Kettőtől négy hónapos korukig például kalciummal, foszforral és D-vitaminnal kell támogatni a kiskutya csontozatának fejlődését. Házilag ezt nehéz lehet kivitelezni. A megfelelő minőségű junior tápok tartalmaznak minden vitamint, amire kedvencednek szüksége van.

Felnőttkor küszöbén: 6 hónapostól 1 éves korig

Hat hónapos kortól egy éves korig csökkentheti a kutya kölyök etetési idejét napi kettőre. Ebben a szakaszban a kiskutya elveszíti kölyök jellegét és kerek pocakját, elkezdi kifejleszteni érett tulajdonságait. Fontos, hogy fokozatosan áttérj a napi kétszeri étkezésre, miközben az adagok mennyiségét a kutya testtömegéhez és aktivitásához igazítod. Ebben a korban még intenzíven fejlődik, ezért az eledel legyen fehérjében gazdag, jól emészthető és mesterséges adalékoktól mentes.

Általában a kiskutyák 12 hónapos korukig kölyöktápot igényelnek, de egyes nagytestű fajták esetében ez az időszak akár másfél, két éves korukig is elhúzódhat. Ahogy az új családtag eléri az érett kort, fokozatosan válts felnőtt eledelre.

Etetési alapelvek és napi rutin

A kiskutya etetése nemcsak arról szól, hogy mit és mennyit eszik a kiskedvencünk, hanem arról is, hogyan segíthetjük a fejlődését már az első hetekben. Kezdetben a kölyök etetési ütemtervét a gyors fejlődés alapján határozzuk meg. A kölyöknek gyakrabban, kisebb etetésekre van szüksége a nap folyamán. Lényeges, hogy az etetésekre meghatározott napirend szerint, mindig azonos időben és helyen kerüljön sor.

Ideális, ha etetés előtt közvetlenül a kiskutya nem mozog intenzíven, ilyenkor inkább várjunk 5-10 percet, amíg lenyugszik. Még fontosabb, hogy etetés után 1,5-2 óráig az állat pihenjen. Erre a megfelelő emésztés és az esetleges gyomorcsavarodás elkerülése miatt van szükség. A kutyák közül sokan hajlamosak rá, hogy pár perc alatt, hirtelen sokat egyenek. A másik véglet, amikor a kiskutya sokat piszmog étkezés közben. Az állat előbb-utóbb megtanulja, hogy ez a szokásos rend, és ennyi idő alatt egy lassabb kutya is elfogyasztja majd a táplálékot. Amit meghagy, vegyük el tőle, és inkább csökkentsük az adagot.

A túletetés több veszélyt is hordoz magában. Ha túletetjük őket, csontozatuk és ízületeik fejlődése nem biztos, hogy követni tudja a hirtelen testsúlynövekedést. Így már korán kialakulhatnak ízületi betegségek vagy a csontrendszert érintő problémák. Ebben segíthet, ha a kutyaetetés táblázat alapján történik. Az alábbi táblázat természetesen inkább csak támpontot jelent a kiskutyák etetése kapcsán, illetve az ehhez szükséges mennyiségek meghatározásakor. Ugyanakkor ezen a téren hasznos segítséget nyújthat.

Kutyusod vízszükségletét nem csak ivással fedezi, hanem ételeinek víztartalma révén is hozzájut a számára szükséges vízmennyiséghez. Figyelj arra, hogy mindig bőségesen legyen a táljában friss víz.

Milyen tápot válasszunk?

Először is vegye figyelembe a kölyök fajtáját és méretét. A kis- és nagytestű kölykök eltérő növekedési és táplálkozási igényekkel rendelkeznek. A kistestű kölykök kilenc -tíz hónapos korukban elérhetik teljes felnőtt méretüket. Függetlenül attól, hogy milyen opciót választ, ne felejtse el elolvasni a teljes összetevő listát.

Ez lehet száraz eledel vagy konzerv - a lényeg, hogy a választott táplálék megfeleljen a kölyökkutyák tápanyagigényének. A száraztáp kiválasztásánál figyelembe veheted, hogy milyen eljárással készült az eledel (párolás, gőzölés, fagyasztva szárítás stb.), mennyi állati fehérjét tartalmaz (jó esetben legalább 60-70%), magas-e a zöldség- és/vagy a gyümölcstartalma (minél inkább összetett szénhidrátokat tartalmazzon). Mindenképpen javasolt kerülni azokat a tápokat, amik valamilyen színezéket, tartósítószert, vagy cukrot tartalmaznak. Amikor kiválasztottad a számodra szimpatikus tápot, néhány hét után fokozatosan vezesd be kutyusod addigi étrendjébe.

A kölyökkutyák esetében is igaz, hogy a legjobb számukra a frissen főzött, házi jellegű kutyaeledel - amennyiben érvényesek rá az említett jellemzők. Természetesen minél tovább tart az anyatejes táplálás, annál jobb. Amennyiben a kutyust 7-8 hetes koráig táplálja az anyja, utána fokozatosan áttérhetünk a főtt kutyaeledelre. A kutya etetése természetesen házilag is lehetséges, hiszen a friss, jó minőségű alapanyagokból főtt táplálék ideális a fejlődésben lévő kiskutyák számára.

Ne etessük nyers hússal, vagy zsíros nyesedékkel a kölyköt az asztalról, bármennyire is zajong vagy könyörög! Az általunk fogyasztott házikoszt általában jóval zsírosabb, kalóriadúsabb és fűszeresebb annál, mint ami a kutyáknak ideális. Ez a kölykök esetében fokozottan igaz. Az ebédmaradékunk nem megfelelő táplálék a kedvenceinknek. A szilánkosan törő csöves csontok (elsősorban víziszárnyasok, öreg kakas és tyúk végtagcsontjai) kifejezetten veszélyesek számukra. Vannak olyan ételek is, amik nekik kifejezetten károsak és mérgezőek, mint például a csokoládé. Hiába kunyerál, néz ránk cukin, kérlelő tekintettel - akkor se adjunk belőle neki egy falatot sem.

Egészségügyi alapok: Oltások és parazitamentesítés

A legfontosabb körbe járni azt a kérdést, hogy egyáltalán hogyan juthatsz kutyához. Nem kertelünk: szerintünk a legjobbat azzal teszed, ha nem ragaszkodsz a fajtatiszta kutyához és az örökbefogadáshoz keresel a lakóhelyedhez közel egy menhelyet. Napjainkban a menhelyek zsúfolva vannak gazdára váró kutyusokkal. Köztük rengeteg kölyök és fiatal felnőtt kutyával. A menhelyeken sokszor szerveznek örökbefogadó napokat és látogatási napokat. Ha nem kölyökkutyát szeretnél, akkor a kiszemelt kutyust akár el viheted sétálni és játszani. Nagy hangsúlyt fektetnek az összehangra, és arra, hogy a választott kutyának is szimpatikus legyen a gazdi jelölt, nem csak fordítva.

Ha a gazdikereső akciónk nem jár sikerrel, és úgy döntünk, hogy nem maradhat nálunk tovább az eb, semmiképp ne engedjük ki újra az utcára, hanem vigyük be egy menhelyre. Ott bár több kutyussal összezárva, de megfelelő gondoskodást fog kapni a kölyök, és ha szerencséje van, rövid időn belül megtalálja őt az álomgazdi. A fiatalabb négylábúak általában hamarabb új otthonra lelnek, mint idősebb társaik. A két hét karantén időszak után a menhelyen továbbra is látogathatjuk a kölyköt, és támogatást is szívesen fogadnak.

A legtöbb súlyos, fertőző betegség ellen már van védőoltás, így mindenképpen érdemes kikérned az állatorvos véleményét, mely vakcinák beadását javasolja. Fontos tudnod, hogy a kutyák jellemző betegségei közé tartozik a parvovírusos bélgyulladás és a szopornyica is. Ezek védőoltás hiányában végzetesek lehetnek a kiskutya számára. Az oltási program függ a területi populáció jellemző betegségeitől és az anya oltottságától is. A kombinált oltás rendkívül ajánlott, hiszen tartalmazza a parvovírus és szopornyica - a két legveszélyesebb betegség - elleni védelmet is. A jól eltalált oltási idővel ki lehet védeni a legtöbb kölyökkori betegséget. Az ismétlő oltások szerepe rendkívül fontos, hiszen az 1. oltással csak megalapozzuk és a 2. oltással teljesedik ki a védelem.

Amennyiben nem vagyunk tisztában az oltási előzményekkel, tekintsük úgy, hogy a kutya nem részesült oltásokban eddigi élete során. Megtaláláskor fontos a parazitairtást elvégezni, ezt követően 2 hét karantén után megkaphatja a veszettség elleni oltást, 2 hét múlva a kombinált oltást, majd ezt követően 3 hét múlva a második kombinált oltást. A veszettség elleni védőoltást fél év múlva kell megismételni, valamint a kombinált oltást is ajánlott a második veszettség oltás előtt vagy után 2 héttel megismételni.

Léteznek olyan választható oltások, amik nem feltétlenül szükségesek, de egyes élethelyzetek miatt beadásuk hasznos lehet. Ilyen például a kennelköhögés vakcinája, amit orrba spriccelve adnak be a kutyáknak. Ez tartalmazza a kennelköhögés kombinált kórokozói elleni hatóanyagot és megvédi kedvenced a fertőzéstől.

Bár nem sorolandó az oltások közé, de nem hanyagolható el a folyamatos féreghajtás. A kölyköknél már 2 hetes korukban el kell kezdeni a féregtelenítést, melyet 8 hetes korukig 2 hetente végzünk. Egyéb paraziták elleni védekezés (pl. bolhák, kullancsok) 6-8 hetes korukban már érdemes elkezdeni ellenük a védekezést.

Szobatisztaság és szocializáció

Az első időszak a kutyus számára az új otthona megszokásáról és a szobatisztaságról szól. Ekkor már érdemes kialakítani számára egy biztonságos helyet, ahol nyugalomban pihenhet. Megtaníthatod neki, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálnia (például megrágni dolgokat, vagy veszélyes helyre menni). A kölyökkutyáknak olyan szükségleteik lehetnek, amire alapból talán nem is gondolnál. Ilyen például, hogy őket gyakrabban kell etetni, ennél fogva gyakrabban is kell üríteniük. Pici korban még nem szobatiszták, viszont annál játékosabbak.

A szobatisztaság sok gyakorlással és még több dicsérettel könnyen megtanítható. A kölyökkutyákat röviddel evés és ivás után érdemes kivinni a szabadba. Az ő szervezetükön hamarabb átmegy az eleség, így kis szerencsével elkapjátok a pillanatot. A pozitív kötődési minta kialakítása már az első perctől kezdve fontos. Ha már a kezdetekkor megtanítod neki, hogy te vagy a „falkavezér”, akkor mindig bízni fog benned és szót fogad majd. Ennek az alapja a következetesség.

A kiskutyák szocializációja az első időszakban, 6-12 hetes korban alakul ki. 6-10 hetes korban a kutyatársaihoz, majd 8-10 hetes kora között kezd az emberekhez szocializálódni. Ez az időszak számára a társaival és az emberrel való játékról szól. Ekkor tanulja meg, hol a helye a családban. Kölyök kutyádat akár már ebben az időszakban, a lehető leghamarabb elkezdheted oktatni a megfelelő viselkedésre.

A kölyökkutyákkal eleinte kerülni kell a közösségbe járást. Ennek az az oka, hogy amíg nem kapja meg a szükséges védőoltásokat, számos betegség veszélyezteti életét. Amint kialakítottátok a kiskutya megfelelő immunitását, megkezdheted a közösségbe járást. Onnantól, hogy kedvenced megkapta az első veszettség elleni oltását, már megfelelően védett, de a 6. hónapban kapott 2. oltás után alakul ki a teljes immunitás.

Fontos, hogy tudd, hogy ha lakóhelyedhez közel van egy kis zöld terület, ahová sok kutya jár, már közösségnek számít. A kutyák itt így, vagy úgy „érintkeznek” egymással, tehát meg is fertőzhetik egymást anélkül, hogy tudnánk róla. A parvovírus és szopornyica bárhol megélhet. A kutya számára a maternális immunitás egyrészt az anyaméhen keresztül, másrészt pedig az anyatej segítségével alakul ki, 6-8 hetes korig tart. Ha nem tudod megoldani, hogy az oltási sor felvétele előtt ne vidd közösségbe, vagy bizonytalan vagy, ne ess pánikba! A szabadban töltött idő után töröld meg kedvenced orrát, tappancsait és popóját egy vizes ruhával. Felelős gazdiként figyelni kell rá, hogy kedvenced lehetőleg ne fertőzzön meg más kutyákat és ne barátkozzon beteg kutyusokkal.

További fontos tudnivalók

Ivartalanítás

Aki nem kutyatenyésztő, annak a legjobb megoldás az ivartalanítás. Szukák esetén érdemes megvárni az első tüzelést, mivel a prepubertás korban végzett ivartalanítás esetén növekszik különböző betegségek aránya (pl. juvelnilis vaginitis, dysplasia). Az első tüzelés megvárásával még nem emelkedik jelentős mértékben az emlődaganat kockázata (8%), de a 3. tüzelést követő ivartalanításnak már nincs preventív hatása az emlődaganat kialakulásával kapcsolatban. A tüzelés megkezdésétől kb. 3 hónap múlva érdemes elvégezni az ivartalanítást, mivel ekkor a nemi hormonok termelése nyugalmi szakaszban van, ekkor sokkal kevésbé vérzékenyek az állatok. Kanoknál érdemes megvárni a 8. hónapos kort.

Rágcsálás és fogváltás

A kutyák általában 6-8 hónapos korukban váltják a fogazatukat, de ez egyedenként változhat. Különböző rágókák adásával elősegíthetjük a fogváltást és a fogazatuk erősödését, addig is elterelve gondolataikat különböző rosszaságokról. A fogzás fájdalmas és irritáló lehet minden fiatal kutyus számára. Válogatós is lehet emiatt a kutyád, vagy teljesen elveszítheti az étvágyát. Ez az az idő, amikor a kölyök elhullajtotta a tejfogait, és mindent meg akar rágni amivel csak kapcsolatba lép - legyen az a gyermekeid játéka, vagy a kedvenc szőnyeged.

Félelem kezelése

Felnőtt kutya számára a szuverén önbizalom a legjobb félelem elleni védőpajzs. A mindennapi életben is figyeljen oda azokra a dolgokra, melyek tudat alatt, önkéntelenül erősítik kedvence önbizalmát! Ez a következőt jelenti: ha kutyáján bizonytalanságot tapasztal, soha ne büntesse meg, és ne váljon idegessé, hektikussá! Egyébként megerősíti a kutya azon érzését, hogy félelme jogos. De mégis: hogyan lehet felismerni egy félős kutyát, ill. hogy a kutya fél? Ennek megítéléseben nagy szerepet játszik a “négy F”. A “menekülés” nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kutya azonnal pánikszerűen elmenekül, bár szélsőséges esetekben akár ez is előfordulhat. Már a kitérés vagy néhány lépés hátrálás is ide sorolható. Az ilyen reakció esetén a kutya agresszív magatartást mutat: pupillái kitágulnak, fülei lelapulnak. A kutya vicsorog, kimutatja a fogait, és morog vagy ugat. Következő lépésben az is előfordulhat, hogy odakap az állat. Szélsőséges esetekben, bizonyos körülmények között akár haraphat is a kutya.

Az elkerülő viselkedés egyik - a meneküléshez hasonlatos - formája a kutya „lefagyása“. Az állat úgy néz ki, mintha földbe gyökerezett volna a lába. Ez egy ősi ösztön, amely abból ered, hogy az állatok abban reménykednek, hogy ha mozdulatlanokká válnak, az arra járó ragadozó nem veszi észre őket. Ebben az állapotban semmilyen parancsszó nem működik, s az eledellel, finomsággal való hívogatás sem funkcionál. Bizonytalanságot lefegyverző humor a kutyák világában is létezik. A magukat bizonytalannak érző kutyák ilyenkor például játékba kezdenek. Félelemből játszó négylábú azonban a nyugodt játékkal ellentétben közben mindig megtorpan, hogy körülnézzen. Egyes kutyák az emberekre vagy más kutyákra ugranak.

Mindenekelőtt a legfontosabb tipp: mindig maradjon nyugodt, amikor kutyáján a félelem jeleit tapasztalja! Ismeretlen helyzetekben bekövetkező félelem első jelei esetén mindenekelőtt a következők érvényesek: ügyeljen arra, hogy testbeszéde nyugodt, fesztelen legyen! Semmilyen körülmények között sem szabad leszidnia kutyáját szorongást kiváltó helyzetekben. De a nagyon intenzív “vigasztalás” úgyszintén kontra-produktív lehet. Emellett sok lehetőséget kell teremtenie arra is, hogy erősödjön kutyája önbizalma.

tags: #3 #honapos #kolyokkutyat #talaltam #az #ut