A gyerekek és a részeg felnőttek: őszinte tükör a másnaposságra és a titkolt érzésekre

A téma, mely sokakban lavinát indíthat el, és másokat arra késztethet, hogy tükröt kapjanak, az alkoholizmus gyerekekre gyakorolt hatása és a megcsalás pszichológiája. Cikkünkben körüljárjuk ezeket a kérdéseket, és megpróbáljuk megérteni a mögöttes okokat és érzéseket, anélkül, hogy bárkit is védenénk vagy támadnánk.

Amikor a gyerekek látják a részeg felnőtteket

Egy videó hívta fel a figyelmet arra, hogy a gyerekek milyennek látják a részeg felnőtteket. A finn Törékeny Gyermekkor (Lasinen lapsuus / Fragile Childhood) nevű nonprofit szervezet kampányvideója rámutat, hogy az alkohol és a részegség egy szülőnek nem a saját, szuverén döntése, hanem iszonyatosan nagy hatással van a gyermekeire is. Míg a szülők talán fel sem fogják, hogy látszik rajtuk az ital, addig a gyerekek groteszk szörnyeknek, elváltozott, agresszív alakoknak és halálként kísértő rémeknek látják őket, kifacsarodva eredeti önmagukból.

Sokan másképp élik meg a helyzetet. Van, aki félti az alkoholista szülőt, van, aki retteg tőle. A gyerekek eltérően reagálnak, és a részeg felnőtt viselkedésétől, valamint a jelenség gyakoriságától is függ, hogy milyen hatással van rájuk. Ha valaki napi szinten leissza magát és agresszív is, az egészen más élményt jelent, mint egy alkalmi, viccesnek tűnő részegség.

A 3 évesek és a részegek: döbbenetes hasonlóságok

Meglepő párhuzamok fedezhetők fel a 3 éves gyerekek és a részeg felnőttek viselkedése között. Mindkét csoportra igaz, hogy olyanokat vágnak a fejünkhöz, amit később megbánnak. Ehhez elég, ha fel akarjuk öltöztetni őket, meg akarjuk akadályozni, hogy lepisiljék a saját lábukat, vagy meg akarjuk tisztítani az arcukat a maszatoktól. Amikor egy részeg barátunkat próbáljuk hazatámogatni, az nem különbözik sokban attól, mint amikor egy háromévest akarunk rávenni nagyjából bármire.

Hasonlóságok táblázata: 3 évesek és részegek

A háromévesek annyira ellenkeznek sokszor az alvás ellen, hogy végül a legváratlanabb pillanatban és helyen bírnak álomba szenderülni, sutba dobva minden szépen kialakított napi rutint. A részegek is hirtelen fáradnak el és nem várnak az alvással, amíg ágy közelébe érnek, hanem ott, ahol és ahogy vannak, elalszanak. Egy ideig boldogan mosolyognak a részegek és a háromévesek, de aztán túl sokat isznak (az egyik vodkát, a másik gyümölcslevet), amitől érzelmi kitöréseik lesznek hirtelen. Nem is kell hozzá tulajdonképpen semminek sem történnie, elég, ha a zöld poharat adod a háromévesnek a rózsaszín helyett, és úgy nézel a részeg emberre, ahogy szerinte nem kéne, és máris kész az ordítás. A részeg ember menüjében szerepel a kebab, pizza, hamburger, megszottyadt chips, ami látott már jobb napokat. A hároméves menüjében pedig csirkefalatkák, pizza és nutellás szendvics található általában.

A gyerekek és a részegek őszintesége

Olyan variációban is hallottunk már, hogy a részeg emberek és a gyerekek őszinték - nos, ez utóbbiban nem kételkedünk. A 3 éves gyerek gond nélkül megmondja, hogy a szomszéd Manci néni kövér, és ronda a rúzsa (a néni jelenlétében), aztán elég hamar megtanulja, hogy „ilyet nem szabad mondani”, sőt, alig néhány év múlva, ha összetalálkoznak a lépcsőházban, széles mosollyal fogja sipítani, hogy Mancikám, de jól nézel ki, és milyen remekül áll a szádon ez a fuksziaszín! Pro érv lehet, hogy olyankor csökken a tudat és/vagy felettes én befolyása, hogy valamit azért nem teszünk, vagy mondunk, mert az nem komilfó. Meg oldódnak a gátlások, meg felerősödik a nonverbális kommunikáció. Elkövetkezhet az az állapot, hogy véletlenül kicsúszik a szánkon (hm, Freud most fölkapná a fejét), bár nem akartuk, de csak kiszalad olyan vélemény, olyan megnyilvánulás, amit józanul a világért se… Sőt, az az állapot is beállhat, mikor már szándékosan mondunk olyasmit, amiről józanul mélyen hallgatnánk, mert egyszerűen már nem érdekel, mit is fognak gondolni rólunk.

A hűtlenség és a döntésképtelenség

Egy kedves hölgy 20 évig kitartott egy férfi mellett, mert végig azt érezte, hogy ő számára az igazi, a legnagyobb szerelem ebben az életben. A közös évek alatt mindent elnézett neki, mindent szeretettel fogadott el, mellette állt, támogatta a férfit, aki azonban az évek során többször, éveken keresztül tartott fenn egy szeretői kapcsolatot is. Képtelen volt a férfi dönteni a két élete között. Aztán egyszer csak a "szerető" gyermeket szült. A férj elköltözött hozzá, és új családja családfője lett. A feleség visszavárta. Nem kellett sokáig várnia. Hamar, néhány hét múltán a férfi visszaköltözött, majd újra el... újra vissza...

Két nő tekinti párjának most, és várja otthonába, de mégsincs egyiknél sem otthona. Két nő kérdezi, hogy mikor fog végre lehorgonyozni, mikor és hol fogja végre otthon érezni magát. Két nő reménykedik, vár, szeret és elfogad, a férfi pedig úgy tűnik hebeg-habog, hazudik, halogat, nem dönt, csapong és bizonytalanságban tart két nőt. Nem csak férfiak állnak így. Sok-sok nő is "lebeg" két férfi között döntési helyzetben, és képtelen elhatározni, ellépni bármelyik irányba.

Sztereotípiák és valóság

A legtöbben, bele se gondolva a helyzetbe, csak rávágják: "a férfi úgyse válik el egy szerető kedvéért, nem szereti eléggé." Egy másik mondás: "ha 6 hónapig nem lép az érintett, akkor már nem fog." vagy: "Ha a nő szeretőt tart, az egy ribanc". Ezek szép kis sztereotípia gyűjtemények, csak épp egyik mondatról se lehet kijelenteni, hogy az megkérdőjelezhetetlenül igaz volna. Inkább nem igazak, ezért jobb, ha ezeket most rögtön kidobjuk és nem mérgezzük velük az érintett kapcsolatokat. Sokkal igazabb törvényszerűségeket találtunk ugyanis! Persze, ezek sincsenek kőbe vésve, de legalább adnak egy-egy új aspektust ahhoz, hogy másképp nézzünk rá a kapcsolatokra, ha egy ilyenben élünk.

A megcsaló szemszögéből

Amikor a nő lép félre, akkor ő legtöbbször azért teszi, mert kapcsolatában nem kap elég figyelmet. Neki pedig a figyelemre nagy szüksége van, sőt: lényegesen több igénye van rá, mint a férfiaknak. Ha egy nő nem kap elég figyelmet, akkor úgy gondolja, nem is szeretik. Ha pedig nem szeretik, akkor akár odáig is képes elmenni, hogy ő nem is szerethető. Ilyen leértékelt helyzetben egy szeretetre, szerelemre éhes nő könnyen szerelembe esik olyan férfi iránt, aki a figyelmével időnként energiát ad neki.

Amikor a férfi lép félre, ő legtöbbször azért teszi, mert nem kap elég elfogadást, és ha sosem elég, amit adni tud a párjának, akkor megnyílik a kínálkozó csábító lehetőségek előtt, és könnyen belegabalyodik egy olyan nő hálójába, aki mellett "életet" talál, aki el tudja fogadni őt, aki nem üldözi az elvárásaival.

A szeretők szerepe

Számoljunk le azzal a sztereotípiával is, hogy a szeretői kapcsolat azért működik jól, mert nem élnek együtt a felek, és mert ideig-óráig találkozgatva könnyű a legszebb énjeiket mutatni! Számoljunk le ezzel, mert sok esetben a szeretői viszonyok hosszú éveken át ívelnek, és így épp elég jót és rosszat élnek meg ezek a párok, mint a házastársaikkal. Ami viszont valóban más, és talán idevág: a szeretői kapcsolatokban kisebb a tét, ezért kisebbek az elvárások is. Nem attól működnek jól évekig, hogy csak szeretkeznek és nevetgélnek együtt, hanem épp fordítva: azért szeretkeznek és nevetgélnek együtt, mert nagy elvárások nélkül képesek működtetni a viszonyt. Amíg az ember a házastársától hűséget vár el, anyagi felelősséget, lejelentett programot, közös teherviselést... addig a szeretőt többnyire hagyják létezni úgy, ahogy van, és épp ezért van sokkal több szabadság, vidámság és élet azokban a kapcsolatokban (legalábbis egy jó darabig.) (és itt ez a státuszon múlik)

Számoljunk le azzal a sztereotípiával is, hogy a szerető csak egy "második" poszt az érintett életében. Azért számoljunk le vele, mert legtöbbször épp a szabadság miatt ezekben a szeretői kapcsolatokban több az őszinteség. A szerető szinte mindig tud a házastársról, ám a házastárs csak nagyon ritkán értesül a szeretőről. A szerető egy bennfentes, nem csak szextárs, hanem sokszor a legjobb barát is, akiben az érintett megbízik - gondold végig, nagyon is megbízik! Ezért a szerető tulajdonképpen attól még, hogy nem ő tölti az éjszakát az érintettel minden éjjel, mégis sokkal több kellemes, szabad, érzéki és életteli percet kap. Nem mondanám, hogy ő egy másodpilóta, hanem inkább azt, hogy egy teljesen más szempontból ő a kapitány a fronton.

És számoljunk le azzal a hiedelemmel is, hogy a szerető csak szerető, mert ott nincs igazi érzelem. Ezt sem lehet ugyanis így kijelenteni. Nagyon sok kapcsolatot láttam már, ahol a szerető adott elég erőt és energiát ahhoz, hogy tulajdonképpen az a házasság fennmaradni tudjon. A szeretőt nagyon is szokták szeretni - akár férfi, akár nő legyen is az - és talán azért is, mert tiltott a kapcsolat és az egó szeret a tiltások miatt kiborulva szenvedni is, a szeretők szinte folyamatosan ott élnek az érintett gondolataiban és szívében. A közös percekben élik a jelent, a távol töltöttekben pedig vágyódnak egymás után. A megcsaló bevállal sok-sok "veszélyes" helyzetet a szerető miatt... illetve önmaga miatt, hogy a szeretőjével lehessen. A szeretőt (is) szeretik!

A megcsalt fél szemszögéből

Természetesen nem minden esetre szól ez a kijelentés sem, de van az eseteknek egy nagyon nagy aránya, ahol a megcsalt fél pontosan tudja, érzi, hogy nem figyelt eléggé a feleségére, vagy másik esetben túl sokat kritizálta, értékelte le a férjét. Ahol éveken át tartó szeretői viszony is működik a házasság mellett, ott a megcsalt fél is sejti, hogy neki is van szerepe abban, hogy ez a folyamat elindult. Talán már ő nem is szereti eléggé a párját, csak a megszokás, a rutin, az elvárások, a társadalomnak szóló megfelelés miatt élnek együtt. Talán jól is jön már, hogy valaki más is ott van a képben, így rajta kevesebb az elvárás, és talán picit fel is szabadul. (Persze, ezt beismerni nem mindig könnyű.)

Nagyon ritka az az eset, ahol egy boldogságtól ragyogó feleség vagy boldog és odaadó férj mellett tart szeretőt éveken át egy csélcsap házastárs. Igaz? Akkor hát miért a háromszög, miért a sok titok, hazugság, miért a "játszma", csiki-csuki, ide-odaköltözés és drámai hajcihő?

Többeket is lehet szeretni?

Igen, lehet! ... és lássuk be, Isten előtt sem lehet tűnni, hogy szeretni tudunk! A gond nem azzal van, hogy egy-egy ember tud egyszerre többeket is szeretni, hanem azzal van, hogy ezt csak a legbátrabbak merik bevallani, mert a társadalom és a közvélemény ezt nem tudja elfogadni. Ha kijelented, hogy neked megfér több ember is a szívedben, akkor azonnal rád sütik, hogy: "nem tudsz szeretni", hogy "hűtlen vagy", hogy "csélcsap, ribanc, megátalkodott gonosz vagy, aki átveri az embereket"... nem is folytatom.

Ha ugyanis őszinte tudsz lenni magaddal, akkor Te is tudod, hogy a Te szívedben is megférhet egyszerre több nő vagy több férfi.... és máris érzed a bűntudatot is, amiért ilyen vagy, mert azt hiszed ez rossz, és hogy ezzel megcsalsz, átversz másokat. A bűntudatod méreg tud lenni rád nézve, ezért tedd csak le!

Egyetlen dolog válik igazán nehézkessé akkor, ha egyszerre többen is élnek a szívedben: az időd, a szabad időd nem fogja tudni kiszolgálni a több kapcsolatot, és előbb-utóbb lázadnak majd a szeretettek, mert nem jut rájuk elég időd és energiád. Ezért mindenképp döntés elé kell állnod előbb vagy utóbb.

Nyomás, bűntudat, felelősség

Egy idő után azonban épp az elvárások miatt kettős csapdába kerül a megcsaló. Az egyik oldalról a házastársa, a másik oldalról a szeretője igényli a több figyelmet, a több időt, a több együttlétet. A kapcsolatok ugyanis minden esetben bejárnak egy ívet. A kezdeti ismerkedős lángból lassan egy kibontakozó klassz kapcsolat, majd idővel a megszokások által működtetett "projekt-menedzsment" lesz (ahogyan a tanítóm szokta emlegetni.)

Amikor két oldalról is bekerül az érintett az elvárás-csapdába, és a döntés-kényszer nyomása alá kerül, már nem fogja élvezni igazán egyik kapcsolatát sem. Fojtogatja mind a két oldal, sürgeti, és felelőssé teszi, és ez neki egyre nagyobb teher. A férfiak és nők is legtöbbször azért nem döntenek, azért nem szakadnak ki a házasságukból, mert kellően felelősnek érzik magukat. Felelősséget éreznek a párjuk és gyerekeik iránt, és úgy gondolják, hogy az ő boldogságuk érdekében inkább önmagukat áldozzák be, vagyis lemondanak a szeretők adta édes percekről. A bűntudatuk és felelősségérzetük fényében képesek elnyomni magukban az érzéseiket, a vágyaikat a szeretővel megélt életről.

Vagyis legtöbbször épp azért nem döntenek, épp azért halogatnak, épp azért hazudnak, mert felelősséget éreznek, mert áldozatot hoznak, mert lelkiismeretük meggyőzi őket arról, hogy ott a helyük, ahol szükség is van rájuk! A szeretőknek ugyanis legtöbbször nincs szükségük, nem szükségből vannak az érintettekkel.

Önigazolások és a megcsalt fél joga a tisztánlátáshoz

Nehéz ügy... ezért, hogy a saját döntésével - miszerint még nincs itt az ideje lépni, kilépni - az alábbi önigazolásokat találja meg a megcsaló fél:

1. Annyira nem rossz otthon a helyzet, hogy kilépjek...hisz csak veszekszünk, de minden kapcsolatban vannak viták.
2. A szeretővel se lenne jobb egy idő után, nem is érdemes megpróbálni, hisz idővel csak csöbörből-vödörbe esnék.
3. A gyerekeknek szüksége van rám.
4. A család így egység, nem bonthatom meg.
5. A feleségem / férjem nagyon jó ember, nem érdemli meg, hogy így bántsam, vagy magára hagyjam...
6. stb...

Visszatérve a megcsalt társhoz, aki csak sejti, majd elszenvedi a megcsalást... Akár tisztában van vele, hogy mi szerepe lehetett, akár nem, neki jogosan van olyan érzése, hogy átverték. Valójában nem azzal verik át, hogy a házastársa nem kizárólag őt szereti, hanem azzal verik át, hogy nem hagyják dönteni, nem hagyják tisztán látni, nem hagyják tisztességben - emelt fővel - elmenni.

Attól, akit megcsalnak elveszik az esélyt, hogy időben átgondolhassa a helyzetet, hogy ő is dönthessen: ha ugyanis nem hazudnak neki merő jóindulatból, hogy kíméljék... hanem elé állnak és elmondják, mi a helyzet, akkor ő dönthet:

1. dönthet, hogy így is benne akar lenni a kapcsolatban, hogy nem ő az egyetlen szereplő, aki a saját nemét ott képviseli. (Ez a muszlim nőknek nem gond... nekünk legtöbbször igen, mert itt ebben a kultúrkörben ragaszkodunk ahhoz, hogy "kisajátítsuk" a párunkat.)
2. és dönthet úgyis, hogy időben lezárja ezt a házasságot, és utat enged saját magának is, hogy egy új életet kezdjen a helyett a kapcsolat helyett, ami már a megcsalás előtt is vérzett pár sebtől. A lehetősége más így, és jár neki, hogy tisztán lásson, hogy ne a háta mögött, hanem a tudtával történjen a változás!

Zárszó és ajánlások

Szeress, szeress jól, elvárások nélkül! ... és szeresd önmagad annyira, hogy ne kelljen újra és újra egy új társ, aki bizonyíthatja feléd, hogy szerethető vagy! Légy őszinte önmagadhoz! Ne bűntudatból halogass, mert azzal a társadtól elveszed az esélyt a boldogságra, miközben azt hiszed, jót teszel neki! Tanuld meg megélni a jelent, és elfogadni a párodat olyannak, amilyen! Tégy a kapcsolatodért, fordíts rá időt, figyelmet, energiát!

Nem állunk senki pártján, és nem ítélünk el egyetlen szeretői kapcsolatot sem. Nem hibáztatunk senkit egy ilyen helyzetben, mert tudjuk, hogy minden találkozás akkor jön az életedbe, amikor annak ideje és helye van, és azért jön minden találkozás (szerelem, kapcsolat), hogy tanítson önmagadra, hogy tanítson szeretni, hogy tanítson önmagadat megélni. Kívánunk egy fantasztikus utazást önmagad megismerése felé, a tudatosodásod útján! Ismerd meg, fedezd fel önmagad és a benned rejlő erőket és csodákat! Élvezd a jelent, a szerelmet, és a kapcsolódásaidat!

tags: #3 #ami #oszinte #a #kisgyerek #a