A gyermekvállalás az élet egyik legfontosabb eseménye, amely nemcsak a család, hanem a munkáltatók és munkavállalók életében is új helyzetet teremt. A munkajogban számos szabályozás vonatkozik erre az időszakra, melyek közül az egyik legjelentősebb a szülési szabadság.
Az Európai Unió irányelvei meghatározzák, hogy az érintett munkavállalók legalább 14 hetes folyamatos szülési szabadságra jogosultak, amelyet a gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak megfelelően vehetnek igénybe. Ez az irányelv valamennyi uniós tagállamra kötelező érvényű.
Magyarországon a szülési szabadság egybefüggő 24 hét, ami 168 napnak, vagyis csaknem fél évnek felel meg. Ebből a 24 hétből legalább két hetet kötelező igénybe venni a szülést követően. Ez az időszak az anya egészségének védelmét szolgálja a szülés utáni kritikus hetekben.
A szülési szabadságot nem lehet részletekre bontani, csak egyben lehet kivenni. Kivételes esetekben, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, lehet ettől eltérni. Ugyanakkor, ha a gyermek sajnos nem marad a családdal, a szülési szabadság nem szűnik meg, a jogszabályok biztosítják a fizikai és lelki felépüléshez szükséges időt.
A szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel, azaz 28 nappal korábban is el lehet kezdeni. Ez lehetőséget ad a kismamáknak, hogy a terhesség utolsó hónapjában már ne kelljen dolgozniuk, és felkészülhessenek a gyermek érkezésére.
Ki jogosult szülési szabadságra és milyen feltételekkel?
A szülési szabadság alapvetően az édesanyát illeti meg. Azonban 2020. január 1-jétől bizonyos esetekben már az édesapák is igénybe vehetik, ha az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján ő gondozza a gyermeket.
Az apáknak a gyermek születése után külön szabadság is jár: 5 nap, ha egy gyermekük születik, és 7 nap, ha ikrek érkeznek a családba. Ezeket a napokat a baba születését követő két hónapon belül lehet kivenni.
A szülési szabadság idejére a kismama csecsemőgondozási díjat (CSED) igényelhet. Ennek feltétele, hogy a gyermek születése előtti két évben legalább 365 napon át biztosított legyen. A biztosítási idő nem feltétlenül kell, hogy folyamatos legyen, a kisebb megszakítások is beleszámítanak a kétéves időkereten belül.
A CSED összege az anya bruttó bérének 100%-a, amelyet a szülést megelőző fél éves átlagkereset alapján számítanak ki. A CSED adóköteles jövedelem, de csak személyi jövedelemadót (SZJA) kell utána fizetni, társadalombiztosítási járulékot nem.
Ha a kismama veszélyeztetett terhes és orvosi javaslatra táppénzen van a CSED jogosultság kezdete előtt, akkor a munkabérének 60%-át kapja, ami bruttó összeg.
A csecsemőgondozási díj (CSED) nem automatikus, kérelmezni kell. A munkahelyi kifizetőhelyen, vagy ilyen hiányában a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell intézkedni.
Egyéb gyermeknevelési támogatások
A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után a gyermekgondozási díj (GYED) igényelhető, amíg a gyermek be nem tölti a 2. életévét (ikrek esetén a 3. életévét). A GYED összege az igénybevevő szülő jövedelme alapján kerül kiszámításra, és mellette már lehet dolgozni.
Emellett létezik a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), amely alanyi jogon jár minden gyermek születése után 3 éves korig (ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10 éves korig). A GYES szociális juttatás, így a bérétől és TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár.
A Magyarországon érvényes szabályozás a gyermekvállalás világviszonylatban is kiemelkedő támogatását jelenti, különösen a szülőnek járó szülési és gyermekgondozási szabadság egységes 160 hetes mértéke.
A gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a mélyreható és bizalmas anya-gyermek kapcsolat kiépítése. Azok az országok, amelyek a munkaerő hatékonyságára hivatkozva csökkentik a szülési szabadság időtartamát, hosszú távon többet árthatnak a gazdaság hatékonyságának, mint amennyit nyernek.
A Munka Törvénykönyve több szempontból is védi a kisgyermekes anyákat. Például a gyermek hároméves koráig felmondási védelem illeti meg az anyát, amennyiben visszatér a munkahelyére.
Fontos tudni, hogy a szülési szabadság teljes időtartama munkában töltött időnek minősül, így erre az időszakra a rendes éves szabadság is jár, amelyet a munkába való visszatérés után lehet igénybe venni.
A szülési szabadságon lévő dolgozónak járó kifizetések esetén mindig azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató az adott juttatást mire tekintettel adja; amennyiben a juttatás "alanyi jogon jár", vagyis annak pusztán a felek közötti jogviszony fennállása a feltétele, akkor az az anyát is megilleti.
A szülési szabadság megkezdése előtt érdemes alaposan tájékozódni a vonatkozó jogszabályokról, különösen, ha speciális helyzetben levő szülőről (munkanélküli, álláskereső, alkalmi munkából élő stb.) van szó.
A szülési szabadság, a csecsemőgondozási díj és a többi szüléssel kapcsolatos támogatás pontos feltételeiről és kiszámításáról érdemes részletesen tájékozódni.
A magyar családtámogatási rendszer az egyik legösszetettebb Európában, így a leendő szülőknek érdemes alaposan felkészülniük a paragrafusok és rövidítések tengerében.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek, ezért mindig tájékozódjon a legfrissebb jogszabályokról.