Az immunrendszer erősítése 22 hónapos korban: átfogó útmutató szülőknek

Minden szülő elsődleges vágya, hogy gyermeke egészséges és boldog legyen. Azonban az óvodai és iskolai közösségekben a gyerekek elkerülhetetlenül találkoznak különféle kórokozókkal. A gyermek immunerősítés tehát nem csak egy divatos kifejezés, hanem valódi szükséglet a mindennapokban, különösen 22 hónapos korban, amikor az immunrendszer még fejlődésben van. Ez a cikk részletesen bemutatja, milyen természetes immunerősítők és vitaminok segíthetnek megelőzni a betegségeket, mik a legjobb módszerek az immunrendszer erősítésére, és milyen gyakori tévhiteket érdemes elkerülni.

Miért fontos az immunrendszer erősítése gyermekkorban?

Gyermekkorban az immunrendszer még fejlődésben van, így a gyerekek sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre, mint a felnőttek. Az immunrendszer erősítése ebben az időszakban különösen fontos, mivel segít megelőzni a gyakori betegségeket, mint a nátha vagy az influenza, valamint csökkenti a mégis kialakuló fertőzés súlyosságát, és gyorsabb felépülést tesz lehetővé egy-egy fertőzés után.

Ha nem fordítunk kellő figyelmet a gyermek immunerősítésére, annak rövid és hosszú távon is súlyos következményei lehetnek. A gyerekek gyakrabban lesznek betegek, ami rendszeres hiányzásokhoz vezet az óvodából vagy az iskolából. A hosszabb gyógyulási időszakok miatt a gyermek legyengülhet, és egy-egy egyszerű nátha is szövődményessé válhat, például fülgyulladássá vagy hörghuruttá alakulhat.

Az immunrendszer felépítése és működése

Az immunrendszer, rendkívül leegyszerűsítve a szervezet védekező mechanizmusainak összessége. Fő feladatai a „saját” anyagok felismerése, a „saját” megkülönböztetése az „idegentől”, és az „idegen” anyagok megsemmisítése. Az immunrendszer működése egy rendkívül összetett, sok elemből álló folyamat, így nem is érdemes leredukálni egy-egy részterületre.

Megfelelő működéséhez egy veleszületett (nem-specifikus) és egy szerzett rész összehangolt munkája szükséges, mely a legtöbb gyermek esetében tökéletesen megvalósul. Vannak „immunhiányos” betegek, azonban ez leggyakrabban genetikailag kódoltan, veleszületetten jelentkezik. Enyhe formájukban a gyermekek lehetnek tünetmentesek, azonban gyakrabban a visszatérő fertőzések hívják fel rá a figyelmet. Súlyos, mélyre terjedő fertőzések (pl. tüdőgyulladás) esetén gondolni kell immunhiányra.

A velünk született immunitás eszközei például a különböző immunsejtek, mint a fagociták, amelyek bekebelezik és elszigetelik a veszélyesnek ítélt anyagokat, mikroorganizmusokat. Találkozhatunk még úgynevezett ölősejtekkel, enzimekkel, vagy éppen olyan tényezőkkel, mint a testhőmérséklet és a pH-érték is. A gyermekek immunrendszerének erősítése szempontjából ezek a természetes védelmi vonalak különösen fontosak, hiszen az ő szervezetük még tanulja, hogyan reagáljon a külső hatásokra. Emellett nem szabad megfeledkezni a bőr szerepéről sem, amely fizikai védőgátat képez a külvilág kórokozói és testünk szövetei között.

Az adaptív immunitás ezzel szemben később alakul ki. A szervezet, amikor találkozik különféle fenyegetésekkel, ki kell találnia, hogyan birkózik meg velük. Ez a fajta immunitás is sejtekre támaszkodik, ilyenek a T és a B sejtek, amik főként a nyirokrendszerben találhatók.

Előfordulhat, hogy valami hiba csúszik a számításba és az immunrendszer egyébként egészséges sejteket vagy ártalmatlan anyagokat kezd el támadni. Az immunrendszer olykor teljesen egészséges sejteket ítél károsnak és ennek megfelelően jár el velük. Ilyen autoimmun betegség például több emésztőrendszeri megbetegedés, mely során az immunrendszer a bélnyálkahártya sejtjeit kezdi el támadni, holott azokkal semmi baj sincs. Amennyiben olyan anyagot azonosít kártékonynak, ami egyébként nem az, úgy allergiás reakcióról beszélhetünk.

Az immunerősítés alappillérei 22 hónapos korban

A gyermek immunrendszerének erősítése többféle, egymást kiegészítő módszerrel is támogatható. A következőkben bemutatjuk azokat a természetes és tudományosan alátámasztott megközelítéseket, amelyek segítségével a gyerekek egészségesebbé és ellenállóbbá válhatnak.

1. Egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás

Az immunrendszer működése szorosan összefügg a táplálkozással. A gyermek immunerősítés egyik alappillére az egészséges, változatos étrend. Ehhez elengedhetetlen az olyan friss zöldségek (pl. paprika, brokkoli, sárgarépa) és gyümölcsök (pl. áfonya, narancs) rendszeres fogyasztása. Fontos, hogy teljes kiőrlésű gabonafélék, rostban gazdag ételek, hüvelyesek, valamint sovány fehérjeforrások - például csirkehús, tojás, hal - is rendszeresen szerepeljenek az étrendjükben. Ezek biztosítják az immunrendszer működéséhez szükséges aminosavakat és mikroelemeket.

Külön figyelmet érdemel az omega-3 zsírsavak bevitele is, melyek gyulladáscsökkentő hatásuk révén szintén támogatják az immunválaszt (pl. lenmagolaj, halolaj). Az egészséges és kiegyensúlyozott étrend kialakítása során - ahogyan a képen láthatjuk - törekednünk kell arra, hogy változatos ételeket együnk, igyunk és mozogjunk.

Az ábrán látható, hogy tányérunk 50%-a zöldség, gyümölcs legyen - minél több, annál jobb! A délutáni nasi is, ha lehetséges, legyen zöldség és gyümölcs. A burgonya és a hasábburgonya nem számít zöldségnek, mert negatív hatással van a vércukorszintre. A tányérunkon legalább 25% teljes kiőrlésű gabona foglaljon helyet. A teljes kiőrlésű gabonák - teljes kiőrlésű búza, barna rizs, quinoa és az ezekből készült ételek - kevésbé emelik meg a vércukorszintet és az inzulinszintet, mint a fehér rizs, a kenyér, a pizzatészta, a tészta és egyéb finomított gabonaszemekből készült ételek.

Nagyon fontos, hogy közel 25%-ban egészséges fehérjeforrásokat fogyasszunk. A hal, a baromfi, a borsó, a tojás, a bab és a dió mind egészséges, sokoldalú fehérjeforrás - salátákba keverhető, és jól párosítható zöldségekkel egy tányéron. Korlátozzuk a vörös hús (marha, sertés, bárány) fogyasztását, és kerüljük a feldolgozott húsokat (szalonna, virsli, kolbász, párizsi).

Fontos megjegyezni, hogy a (telítetlen) zsír elengedhetetlen része étrendünknek! Használjunk egészséges növényi olajokat, például extra szűz olíva-, repce-, kukorica-, napraforgó- és földimogyoró-olajat főzéshez, salátákhoz és zöldségekhez. Korlátozzuk a vajat alkalmi használatra. A tejtermékekre kisebb mennyiségben van szükség, mint a többi ételre a tányérunkon: válasszunk ízesítetlen tejet, natúr joghurtot. Együnk kevés sajtot is és egyéb cukrozatlan tejterméket. Korlátozzuk a sóhasználatot!

A víz legyen a választott ital minden étkezéshez és uzsonnához, valamint amikor aktívak a gyermekek, a legjobb választás szomjuk oltására és cukormentes is! Gyümölcslevet maximum napi 1 pohárral igyanak gyermekeink! Kerüljük a cukros italok fogyasztását, mert az ellenkezője súlygyarapodáshoz vezethet, és növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és más problémák kockázatát.

Az immunerősítés szempontjából kiemelten fontos vitaminok és ásványi anyagok:

• D-vitamin: Napfény hatására termelődik, de hazánkban különösen télen pótolni javasolt. Fontos szabályozó szerepet tölt be az immunválasz kialakításában és valamennyi immunsejtre hatással van.
• C-vitamin: Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, és erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban.
• A-vitamin: Több ponton is befolyásolja az immunrendszer működését. Előanyaga, a béta-karotin is kedvező hatással van az immunrendszer működésére, fokozza egyes fehérvérsejtek és a falósejtek aktivitását.
• E-vitamin: Hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, fokozza a szervezet oltásokra adott immunválaszát. Erős antioxidáns.
• B-vitaminok (B6, folsav, B12): Nélkülözhetetlenek az aminosavszintézishez, hiányukban az antitestképződés és a limfociták/fagociták működése zavart szenved.
• Cink: Kiváló immunerősítő, de fontos figyelni a megfelelő mennyiségre, mert a túl sok rosszullétet okozhat. Zöldségek közül a bab tartalmaz nagyobb mennyiségben cinket.

Táblázat: Fontos vitaminok és ásványi anyagok forrásai

2. Rendszeres mozgás és szabadban töltött idő

A mozgás nemcsak testi, hanem lelki egészségünket is erősíti. Már napi fél óra séta, játék a szabadban vagy kerékpározás is segíti, hogy a gyerekek immunrendszere megerősödjön. A szabadban való játék különösen előnyös, mivel a napfény hatására D-vitamin termelődik a bőrben, ami kulcsszerepet játszik a gyermek immunerősítés folyamatában. Soha nincs olyan rossz idő, hogy ne lehessen egy kicsit a szabad levegőn tartózkodni. A szakemberek is alátámasztják, hogy a szabadlevegőn történő rendszeres mozgás pozitív hatással lehet egészségünkre, immunrendszerünkre.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai Gyermekgyógyászok Társasága (AAP) ajánlásai szerint a 1-2 éves kisgyermekeknek legalább 3 óra fizikai aktivitásra van szükségük naponta, amelyből 1 óra közepes vagy intenzívebb aktivitás. Ez lehet környékbeli séta, szabad levegőn játszás, fogócska, bukfencezés stb.

3. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás

A gyermekeknek legalább 10-14 óra minőségi alvásra van szükségük naponta, különösen óvodás és kisiskolás korban. A rendszertelen napirend, a késői lefekvés vagy a gyakori éjszakai felébredés mind rontják a szervezet természetes védekezőképességét. Az immunrendszer „regenerálódása” egy magától végbemenő folyamat, amelyhez rendkívül nagy mértékben hozzájárul az alvásunk is.

Az alváshigiénia, az életkoruknak megfelelő rutinok és az alvászavarokra való fokozott odafigyelés kombinációjával segíthetünk gyermekünknek abban, hogy megkapja a szükséges pihenést ahhoz, hogy erős és egészséges felnőtté váljon. Az alvás döntő szerepet játszik a fiatal elme fejlődésében, befolyásolja az éberséget, a figyelmet, a kognitív teljesítményt, a hangulatot, a rugalmasságot, a szókincs elsajátítását, valamint a tanulást és a memóriát.

A jó alvás ismérvei:

• Lefekvés után hamar elalszik (a gyermek), legfeljebb 30 percen belül.
• Általában egész éjjel alszik/alszunk, és legfeljebb egyszer ébred(ünk) fel éjszaka.
• A korosztálynak megfelelő órákat tud(unk) aludni.
• Ha felébred(ünk), 20 percen belül visszaalszik/visszaalszunk.
• Kipihentnek és energikusnak érzi magát/érezzük magunkat reggelente.

4. Stresszmentes életmód és támogató környezet

A stressz szintén komolyan befolyásolja az immunválaszt. A túlzott ingerhatások, családi feszültségek vagy iskolai elvárások hosszú távon gyengíthetik a gyermekek ellenálló képességét. A stabil, nyugodt környezet, az elegendő szülői figyelem és a szeretetteljes kapcsolatok pszichológiai védőburokként működnek.

Néhány tipp, mely segíthet stresszmentes környezetet kialakítani:

• Napi rutin: Az előre megtervezett programok és a fix időbeosztás csökkenthetik a kiszámíthatatlanságból adódó stresszt.
• Nyílt kommunikáció: Biztosítsuk a gyermeknek a lehetőséget, hogy mindig megoszthassa az érzéseit és gondolatait velünk.
• Önbecsülés-növelő gondolatok: Fejlesszük a gyermek önbecsülését, tanítsuk meg neki, hogy az optimista gondolkodás hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez.
• Mentális gyakorlatok: Mutassunk a gyermeknek olyan stresszkezelő és relaxációs technikákat, légzőgyakorlatokat vagy meditációkat, amelyek segíthetnek csökkenteni az esetlegesen fellépő szorongást.
• Támogató közösség: Mindennél fontosabb egy olyan pozitív és támogató közösség kialakítása, ahol a gyermek tudja és érzi, hogy elfogadják és támogatják.

5. Higiénia

A higiénia alapvető fontosságú a fertőzések megelőzésében. A fertőzések 80%-a érintéssel terjed. Tanítsuk meg már kis korban, hogy szánjon elegendő időt a kézmosásra tüsszögés, köhögés és mosdóhasználat után, szappannal és meleg vízzel. Szülőként mutassunk jó higiéniai példákat, és magyarázzuk el, hogy miért fontosak ezek.

A kézmosáson kívül fontos a szájhigiénia (napi 2-3x fogmosás az első fogak megjelenésétől), a testrészek megfelelő tisztítása, a körmök vágása (pl. minden 3. héten), az élelmiszerek megmosása, tiszta ruha viselése, megfelelő alvási higiénia, valamint a tüsszögés, köhögés és orrfolyás higiéniája (orrfolyás esetén orrszívó alkalmazása, nagyobb gyerekeknek a helyes orrfújás megtanítása). Emellett a ház tisztán tartása is hozzájárul az egészséges környezethez.

6. Védőoltások

A védőoltások fontosak egyrészt, hogy megelőzzük az olyan, korábban súlyos, sokszor halandóságot okozó betegségeknek a kialakulását, esetleg járványszerű terjedését, mint a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a járványos gyermekbénulás stb. A védőoltások esszenciálisak az immunrendszer megfelelő védekező működéséhez! Kövessük a gyermekorvosunk tanácsát, amikor a gyermekkori oltási ütemtervről van szó.

Természetes immunerősítők és étrend-kiegészítők

A természetes immunerősítők kiválóan beépíthetők a mindennapi rutinba - akár étkezés, akár étrend-kiegészítés formájában.

• Méz: 1 éves kor felett biztonságosan adható, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása révén kiváló torokfájásra, köhögésre.
• Csipkebogyó: Természetes C-vitamin forrás gyerekeknek, amely immunerősítő tea, szörp vagy por formájában is elérhető.
• Probiotikum gyerekeknek: Az egészséges bélflóra létfontosságú a megfelelő immunműködéshez, és az immunrendszer „edzéséhez”. A probiotikumok olyan baktériumok, melyek a bélrendszerben élnek és hozzájárulnak az egészséges emésztéshez, emellett pedig az immunrendszer működésében is elengedhetetlen szerepet játszanak.
• Fokhagyma: Természetes antibakteriális és vírusellenes hatású, bár az íze miatt a kisebb gyerekek nehezebben fogadják el.
• Gyömbér: Vírusölő, nyákoldó és lázcsillapító hatású is. Leghatékonyabb a gyökér reszelékéből vagy apró darabjaiból frissen készült teákban.
• Zöldtea: Fokozza a vírusölő interferonok keletkezését, továbbá kiváló antioxidáns, gyulladáscsökkentő is.

Gyógynövények és gyógygombák

Bizonyos életkor felett egyes gyógynövényekből (például dél-afrikai muskátliból vagy kasvirágból) készült készítmények is segíthetik az immunrendszer működését és fokozhatják a betegségekkel szembeni ellenállást. Fontos azonban, hogy hat év alatti kisgyermekek számára egy növény sem adható biztonsággal, később, 6 éves kortól dél-afrikai muskátliból, 12 éves kortól pedig a kasvirág (Echinaceae) fajokból készült gyógyszerek alkalmazhatók a betegségek időtartamának lerövidítésére és a tünetek enyhítésére. Az időben megkezdett kasvirágkezelés jelentősen lerövidíti az akut betegségek időtartamát.

Kevéssé ismert, de szintén hatásos növény a hagyományos növényi gyógyszerként is forgalomba hozható dél-afrikai muskátli. Ez a növény szintén igazolt immunstimuláló és antibakteriális hatással rendelkezik, és alkalmazható akut légúti betegségek tüneteinek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére.

Érdemes ősztől tavaszig gyakrabban Shii take és Mai take gombát is tenni levesbe, salátába, hiszen ezek is hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez.

Különleges immunerősítő készítmények

• Colostrum kapszula: Ez az anyatej fő immunerősítő komponense, fokozza a fehérvérsejtek termelődését és aktivitását is, vagyis a sejtes immunválaszt. Gyerekeknek mindenféle aggály nélkül adhatjuk megelőzésre és kezelésre is.
• Béta-glükán: Különféle növények, gombák (pl. élesztőgomba) és baktériumok sejtfalában található, de sok van a gabonakorpában is. Főleg a makrofág granulociták (takarító sejtek) aktivitását fokozza, vagyis segíti az idegen sejtek, kórokozók kisöprését.
• Flavonoidok: A zöldségek és gyümölcsök több ezer féle flavonoidot tartalmaznak. Közülük több erős sejtvédő antioxidáns, mely képes csökkenteni a duzzanatokat, a fájdalmat vagy az allergiás reakciókat is. Megint mások a vírusok ellen képesek védelmet nyújtani.
• Apigenin: A búzacsíra, a petrezselyem, a zeller, egyes gombák és a kamilla közös immunerősítő és gyulladáscsökkentő komponense. Antioxidáns, gyulladásgátló hatású, egyes vizsgálatok szerint mérsékeli a citokin-vihart és támogatja az immunrendszer „hibajavító” képességét.

Gyakori tévhitek az immunerősítéssel kapcsolatban

Az immunerősítéssel kapcsolatban számos tévhit és félreértés kering a köztudatban. Fontos, hogy a szülők megbízható forrásokból tájékozódjanak, hiszen a jól hangzó, de félrevezető tanácsok akár árthatnak is a gyermek egészségének.

1. A sok vitamin mindig jó: Ez az egyik leggyakoribb félreértés. A vitaminok létfontosságúak, de a túlzott bevitel - különösen a zsírban oldódó vitaminok (pl. A-, D-, E-vitamin) esetében - akár toxikus hatású is lehet.
2. A válogatós gyerek mindig beteges: Való igaz, hogy a változatos étrend segít fenntartani az erős immunrendszert, de nem minden válogatós gyerek beteges. Sok múlik azon, hogy a gyermek milyen ételeket hajlandó megenni, és hogy azokat hogyan kombináljuk.
3. Csak a gyógyszerek gyengítik az immunrendszert: Tény, hogy bizonyos gyógyszerek - például egy hosszú távú antibiotikum-terápia - befolyásolhatják a bélflórát és az immunválaszt, azonban az immunrendszer gyengülését sok más tényező is okozhatja: a mozgáshiány, a nem megfelelő alvás, a magas stressz-szint vagy a szegényes táplálkozás.
4. Immunerősítőt csak akkor kell adni, ha már beteg a gyermek: Sokan akkor kezdenek el immunerősítőt keresni, amikor a gyermek már megfázott vagy legyengült. Pedig az immunrendszert folyamatosan karban kell tartani - a megelőzés kulcsfontosságú.
5. Az aloe gél és grapefruitcseppek immunerősítők: Fontos tudni, hogy a tévhitekkel ellentétben minden életkorban kerülendő az aloe gél és a grapefruitcsepp elfogyasztása. Az aloe gélt kizárólag külsőleg szabad alkalmazni, belsőleg csecsemők, kisgyermekek, várandósok és szoptató anyák számára kifejezetten ellenjavallt. A grapefruitmag baktériumellenes hatásairól laboratóriumi tesztek állnak rendelkezésre, de ezek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy embereknél való alkalmazását ajánlani lehessen.

Kiegészítő módszerek és tanácsok

• (Infra)szauna: Aktiválja az immunsejteket, segít kiválasztani a toxikus anyagokat, tehermentesíti a sejteket, edzi a szervezetet a hideg és meleg hőmérséklet váltakozásához. Megelőzésként heti 1-2x ajánlott, akut esetben legfeljebb láztalan vagy hőemelkedés (max. 38 °C fokig) esetén szabad alkalmazni.
• Légzőgyakorlatok: Nagyon sokat segít a tüdő holt tereinek átlevegőztetése is. Javul a vér oxigenizáltsága, a szövetek keringése és a gyulladásos anyagok eltávolítása is. Mérsékeli a köhögési ingert, segíti felszakadni a letapadt váladékot.
• Betegség idején javasolt étrend: A beteg szervezet könnyen feldolgozható ételeket kíván, mert az energiáit nem az emésztésre, hanem az öngyógyításra szeretné fordítani. Az étrend inkább könnyű levesekből, főzelékekből, gabonákból és salátákból álljon. Sokszor fogyasszunk fokhagymás pirítóst, az ételbe tegyünk többször fokhagymát, vöröshagymát, friss zöld fűszereket.
• Folyadékbevitel betegség esetén: Sok folyadék (gyógytea, hígított frissen préselt gyümölcslé), kevesebb szilárd táplálék, és hús, tejtermékek kerülése javasolt.
• Lázcsillapítás: Alapvetően 38-38,5 °C fokig inkább ne csillapítsuk a hőemelkedést (legfeljebb erős fejfájás esetén), mert a megemelt testhőfok segíti „kiégetni” a kórokozókat, aktiválja az immunsejteket, fokozza a vírusölő interferonok termelődését, így gyorsítja a gyógyulást.
• Ágynyugalom: Banális tanács, de sokan nem veszik komolyan az ágynyugalmat, a sok alvást, a tévézés kerülését.

tags: #22 #honapos #babanak #immunerosites #9