A 20 hónapos gyermek beszédfejlődése: Mikor kell aggódni és mit tehetünk?

Ahogyan egy és két éves kor között a gyermek mozgásfejlődése tartja sakkban a szülőket és a nagyszülőket - mit tud már, illetve mi az, amire még nem képes - úgy foglalkoztatja őket a második évben a kérdés: mit mond már, vannak-e már szavai, mikor fog beszélni? Főleg azok várják izgatottan a gyermekük e fajta kifejezőkészségét, akik először lettek szülők.

„Már alig tudom elviselni, hogy még nem tudok vele beszélgetni”, mondja az egyik anya, egy másik: ”Olyan kíváncsi vagyok arra, hogy neki mi lesz a véleménye erről, arról, miket fog mondani”? Nem adhatunk e kérdésre egyértelmű választ. Nagy különbségek vannak ezen a téren - az aktív beszéd területén - az egyes gyerekek között.

Vannak, akik 10 hónaposan már képesek egy szószerűséggel megnevezni ezt vagy azt, vagy egy másik szóféleséggel kifejteni egy bizonyos kívánságot, de ilyen - gyorsan a beszéd útján induló - gyermek is a gyors kezdet után látszólag megtorpanhat, hónapokig, egy fél évig megelégszik a néhány szóból álló készletével. Ezzel dirigálja a családját.

És a lassúak? Mi még az elfogadható, mi a normális, mennyit késhet, kérdezik a szülők, amikor szerintük a gyermeküknek már beszélni kellene. Amikor nagyon szoronganak, szakembernek teszik fel a kérdést.

A beszédfejlődés szakaszai és az egyéni különbségek

A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés; ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat).

Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat. A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők (elemi kommunikáció), kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető.

Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az Édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.

• 3 hónapos korra: A kicsi felfedezi a saját hangját és lelkesen gyakorol. Néhány baba túl sokat „beszél”, akár egész nap játszhat a hangjával, ez is normális, mint ahogyan az is, ha csak néha gügyörészik. Ebben a korban még „nemzetközi” a beszéde, olyan hangzókat is mond, amik az anyanyelvében nem találhatóak meg, tud tehát norvégul és busmanul is gügyögni, ami gyakran egészen izgalmas hanghatásokhoz vezet.
• 6 hónapos kortól: Már csak a saját anyanyelvén „beszélget”, azaz csak a környezetében hallott hangzókat használja gügyörészése során (ha több nyelvet hall maga körül, mindegyik hangzóit próbálgatja).
• 1 éves korra: Már rengeteg mindent megért, de még csak 1-1 szót mond, azt se feltétlenül tisztán. A lányok közül néhányan már hosszabb szavakat is leutánozhatnak (sőt találkoztam olyan 1 évessel, aki a zsip-zsupot énekelte), de ez nagyon ritka. Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall, a hang irányába fordítja a fejét. Ha hangot hall, válaszként hangot hallat. Tekintetével követi a mozgást. Nyálbuborékokat fúj. Utánozza a gesztusjátékokat.
• 1-1,5 éves kor: Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Gesztusjátékokat kezdeményez. Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ. Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni.
• 1-2 éves kor: Nagyjából 20-200 szót használnak a gyerekek, sokszor saját neveket adnak a tárgyaknak, cselekvéseknek és felcserélnek szótagokat. 6-50 szavas szókincs. Képes kifejezni az egyszerű kívánságait.
• 2 éves kor: Kétszavas mondatokat mond. A több részből álló utasításokat is követi. Névmásokat és ragokat helyesen használ.
• 3 éves kor: 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ.
• 4-5 éves kor: Jövő időt is használ. Elvont fogalmakat megért és használ.

A beszédfejlődés ütemében nagy szerepet játszik a környezet. A gyerekek ugyanis utánzással tanulnak és minél színesebb, gazdagabb a kicsi körül használt nyelv, minél több inger éri, annál hamarabb fog egyre tisztábban beszélni. Különösen fiúknál fordul elő, hogy akár 2 éves korukig nem akarnak igazán beszélni, csak 1-1 szót használnak. Főként első gyerekeknél gyakori ez, illetve, ha a gyerek mindig az anyjával kettesben van, nem jár közösségbe, nem találkozik más gyerekekkel.

Mikor kell szakemberhez fordulni?

A szakemberek abban egyetértenek, hogy jelentős különbségek vannak abban, hogy az egyes gyermekek mikortól szándékoznak szóban is megnyilvánulni, nemcsak puszta hangadásban, vagy mozgásban. A legelső szavak 8 és 12 hónapos kor között születhetnek, de jó értelmi és kommunikációs képességek mellett is előfordulhat, hogy egy gyermek 2 éves koráig alig szólal meg, legfeljebb néhány szava van. Abban is egyetértenek a szakemberek, hogy a „Még nem beszél” mögötti jelenség mögött számos tényező rejtőzhet, s hogy szükség esetén azokat egymással összefüggésben kell megvizsgálni és értelmezni.

Gond akkor van, amikor a nagyobb csecsemő, vagy a kis tipegő nem reagál kedvezően szülei kezdeményezéseire, a kapcsolattartásra vagy az együttes élményre való törekvésre: az érintésre, beszédre.

Szakemberhez fordulni már viszonylag korán - 18 hónapos kortól - javasolt, ha késnek a szavak, illetve nem szaporodik megfelelően a szókincs. Gyermekpszichiáter vagy logopédus vizsgálata is elegendő annak az eldöntésére, hogy szükséges-e terápia, és ha igen, melyik fajtája segíthet.

Hivatalosan a területileg illetékes korai fejlesztő központba érdemes menni, ahol felmerülő probléma esetén terápiát is kaphat a gyermek. Ugyanakkor tény, hogy ezek az intézmények meglehetősen leterheltek.

Jelek, amikre figyelni kell:

• Ha a baba 1 éves korában még egyáltalán nem szólal meg (nem ad ki hangokat, se babanyelven, se gügyögve), akkor érdemes szakemberhez fordulni.
• Ezt kell tenni akkor is, ha a gyerek 2,5 évesen egyáltalán nem szólal meg (se babanyelven, se szókezdeményekkel nem próbálja kifejezni magát).
• Ha úgy látjuk, nem fejlődik, nehézséget okoz számára a hangképzés, furán képzi a hangokat (torokhangok, visítás stb.) vagy hónapok óta nem fejlődik a beszéde, nyugodtan fordulhatunk szakemberhez.
• Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg, tehát, ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat.

A lányokhoz képest a fiúk kapnak egy kis haladékot: kisfiúknál három-, kislányoknál két és fél éves korig várható mások által érthető beszéd. De nem kell hároméves korig várni a vizsgálattal. Németh Adrienn ennél korábbi időpontot határoz meg - lányoknál a két-, fiúknál a két és fél éves kort említi -, de hozzáteszi, valójában nem lehet ilyen éles határt húzni.

A megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés okai:

• Hallásproblémák: A leggyakoribb oka a megkésett beszédfejlődésnek, hogy a gyermek rosszul hall. Ha a gyerek 3 hónapos korától nem élvezi a saját hangját, éppen ezért a gügyögése megritkul és monotonná válik vagy visítozásba megy át. Később is felléphetnek hallásproblémák. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.
• Autizmus: A gyerek 1-1,5 éves kor után még egyáltalán nem vagy csak néhány szóval beszél, ha valamit szeretne, akkor inkább kézenfog és odavezet, a te kezeddel rámutat a kívánt tárgyra.
• Izomfejlődési problémák: Ha a kicsi korábban hipotón volt vagy oxigénhiányosan született, gyengébb lehet az arcizomzata, ami miatt késhet a beszédfejlődés. Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.
• Idegrendszeri fejlődéssel kapcsolatos problémák: Ezt a legnehezebb észrevenni, mert nem feltétlenül vannak specifikus tünetei. Kicsit késik a beszéd, kicsit lassabb a fejlődés, esetleg más területen is elmarad a korától a fejlődés. Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, stb.) állhat. Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is.
• Öröklött tényezők: A szakember szerint lehet, hogy a családban vannak mások is, akik csak nagyon későn kezdtek el beszélni, (általában vannak), s a gyermek a család rendelkezésére álló génkészletből azokat a géneket örökölte, amelyek azt határozzák meg, hogy mikor fog beszélni, ez esetben későn.
• Kétnyelvűség és koraszülöttség: Fontos megemlíteni, hogy a fiúk, a kétnyelvű gyermekek, illetve a koraszülöttek érintettebbek.

Szakemberek szerepe és a terápia lehetőségei

Amikor a szakember orvos, könnyen azt fogja mondani, hogy a gyermek ő neki teljesen egészséges, szépen fejlődik. A védőnőnek sok tapasztalata van, sok kicsi gyermeket követett, és követ jelenleg is nyomon, kvázi statisztikája van arról, hogy milyen széles skálán mozoghat a beszédindulás: egy és két és fél éves kor között. Ezt a tapasztalatot adja tovább a szülőknek.

S mit mond a gyermekpszichológus? A pszichológus is tudja azokat a tényeket, amelyeket az előbb felsorolt szakemberek mondani szoktak, csakhogy ő nem annyira azon van, hogy a pici mielőbb beszéljen, hanem azon, mit értenek anya és gyermeke egymás megnyilvánulásaiból. Nem az a fontos - mondja ő -, hogy mit mond már a baba, hanem az, hogy szülő és a gyermek megértik-e egymást, szavakkal vagy szavak nélkül. A pszichológus arra lesz kíváncsi tehát, vajon az anya kiismeri magát a gyermeke megnyilvánulásaiból: mikor mit szeretne a gyermek „mondani”, mutatni szavak nélkül, vagy másképpen jelezni, s ő - a szülő - gyermeke jelzéseire hogyan reagál. A pszichológus tehát a két fél közötti kommunikációra kíváncsi, szükség esetén azt szeretné elősegíteni. Arra a kérdésre keresi a választ, vajon mind a két fél megértve éli-e meg magát a közös napirendjük során, vagy nem?

Amikor két éves kor után sem beszél a gyermek, a pszichológus is elsősorban az un. Mi az a más, amire gondolhat szülő és szakember egyaránt? Ez a „más” a gyógypedagógusok területe. A gyógypedagógus a szakember, aki arra hivatott, hogy a kicsi gyermek beszédfejlődését időben elhelyezze a többi fejlődő funkció közé. A többi fejlődési terület függvényében gondolkodik azon, vajon egy bizonyos gyermek esetében „kóros”-e a beszédfejlődésbeli elmaradás, vagy az előbbiek függvényében magyarázható-e? Elképzelhető tudniillik, hogy egy gyermek fejlődése egyszerre több területen „késik”, s akkor a beszéd megkésettsége más megközelítést kíván, mint amikor csak ezen a területen marad el. A gyógypedagógus is nagyon kíváncsi arra, mi mindent ért a gyermek szavak nélkül, hogyan szoktak együtt „beszélgetni” a mamával, vagy miért nem sikerül ez a „dialógus”.

A különböző szakemberek általában kiegészítik egymást, mást-mást hangsúlyozva fontos szempontnak. Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben. Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők.

Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén.

Komplex fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt.

Mit tehet a szülő a gyermek beszédfejlődéséért?

Amit a szülő tehet gyermeke beszédfejlődése érdekében, az, hogy ő kezdettől, születésétől fogva, ne csak nézze és ringassa új kincsét, a gyermekét, hanem keresse benne az egyedit, közelítsen hozzá, mint ő tőle függőségben lévő ugyan, de megnyilvánulásaiban mégis független lény. Legyen rá kíváncsi! Babusgathatja, ringathatja, de ne csak ez a fajta viselkedés legyen jellemző az együttléteikre.

Anyja és apja győződjenek meg róla: a babájuk nem csak látja őket - szemével már aktívan tarthatja a kapcsolatot, már a második hónaptól kezdve - hanem hangjukat is hallja. Sok anya beszél ugyan a gyermekéhez, de már észre sem veszi a kicsi reakcióját, akár formázni szeretne a száját, vagy valóban hangot is ad. Néha valóban nagyon lassan reagál, s nem minden gyermek hanggal válaszol, „beszédes”. Egy „nem beszédes” csecsemő anyja hangjára esetleg rúgkapálni kezd, vagy fogdosni szeretné őt. Ez is kommunikáció, kapcsolattartásra való törekvés, csak észre kell venni!

A legalkalmasabb pillanatok a „párbeszédre” a pólyázó mellett eltöltött percek, a fürdetés negyedórája, az etetés időszaka. Hangsúlyozzuk: a gyerekek közötti egyéni különbségek jelentősek. Az ún. „maguknak való” csecsemők és kisgyerekek, a „befelé fordulók”, a „született szemlélők”, a „folyamatos újszopók” valóban kevésbé igényelhetik a fizikai együttléteket vagy a párbeszédet, s talán későbben is kezdenek el beszélni, mint „nyitottabb” társaik. Nem hátrány az ilyen.

A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben. Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.

Hasznos kiadványok az otthoni beszédfejlődés támogatására a "Látogatás a beszéd birodalmába" könyvek és "Szókártyák". A komplex grammatikai rendszert tartalmazza a könyvcsomag az alapoktól az összetett mondatalkotásig, egyfajta térképként szolgál a beszédfejlődés útján.

Beszédhibák kezelése:

Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll. Akkor kell szakemberhez fordulni, ha az a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás. Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart.

Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését. A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

Mozgásterápia, TSMT torna segíthet beindítani a beszédet. Amennyiben a mozgás-összerendezés, a kifejező játék hiánya okozza a beszédkésést, először ajánlott az életkori közösség segítségét kipróbálni - bölcsődei, óvodai gondozás. Természetesen ilyenkor is szükség van a folyamatos szakmai követésre, hiszen a későbbiekben szükség lehet terápiás ellátásra is.

tags: #20 #honapos #nem #ad #puszit