Minden gyermek egyedi, ezért eltérő gyorsasággal érik meg bizonyos fejlődési lépések megtételére. Ez érvényes a szoptatás elhagyására, a pelusról való leszoktatásra, az ülés, kúszás, mászás vagy járás elsajátítására.
A gyermek mozgásfejlődése az első életévek egyik legfontosabb területe. A kúszás, mászás, járás és egyensúlyérzék kialakulása meghatározó a későbbi mozgáskoordináció és a motoros készségek szempontjából. A mozgásfejlődési elmaradás azt jelenti, hogy a gyermek mozgásos képességei nem a megfelelő ütemben vagy módon fejlődnek. Ez érintheti a nagymozgásokat (például a járást, ugrást, futást), a finommotorikát (kézmozgások, ujjak koordinációja), valamint a testtartást, az egyensúlyt és a koordinációt.
A legtöbb szülő előbb-utóbb átéli azt a pillanatot, amikor a játszótéren körülnézve elgondolkodik, hogy az ő kisbabája miért nem jár még. Ez az érzés teljesen természetes, hiszen mindannyian azt szeretnénk, ha a gyermekünk jól, egészségesen fejlődne, és minden a „megfelelő ütemben” történne. De mit is jelent ez valójában?
„Normális ez még egyáltalán, hogy a babám 18 hónaposan még mindig nem jár?” A válasz erre összetett, ami egyszerre lehet megnyugtató és figyelmeztető is. Bár a legtöbb gyermek 10 és 18 hónapos kora között indul el, az is előfordulhat, hogy valaki később kezd lépegetni. A fejlődés üteme egyénenként változó, és gyakran genetikai hajlam is szerepet játszik benne.
A mozgásfejlődés szakaszai és a járás
A gyermek mozgásfejlődése szakaszosan zajlik, és minden életkorhoz meghatározott mozgásformák tartoznak. Ha egy baba elmarad az életkorának megfelelő mozgások elsajátításában, az intő jel lehet.
0-3 hónap: A baba fejét egyre jobban tartja, követi a tárgyakat, megpróbálja a kezét a szájához vinni.
4-6 hónap: Megkezdődik a tudatos fogás, a hasról hátra fordulás és a stabilabb fejkontroll.
6-9 hónap: Ekkorra a legtöbb baba elkezd kúszni, majd fokozatosan mászni.
9-12 hónap: Kapaszkodva felállás, majd a bútorról bútorra lépegetés jellemző ebben a szakaszban.
12-18 hónap: Az önálló járás megjelenése, lépcsőzés és egyre nagyobb mozgásbiztonság kialakulása figyelhető meg.
A gyermekek általában 8-16 hónapos korukban teszik meg az első lépéseket. Ha a szomszédban lakó 11 hónapos kislány már tipeg, de az ön kisfia még 13 hónaposan sem jár, nem kell aggódnia.
A felálástól az első önállóan megtett lépésekig gyakran 4-5 hónap szükséges. Sok szülő és nagyszülő viszont azon a véleményen van, hogy így a gyermek gyorsabban tanul meg járni. Sajnos ennek az ellenkezője igaz. A kézen fogva vezetés következtében megváltozik a gyermek súlypontja.
A fejkontroll kialakulása az első hónapok egyik legfontosabb mérföldköve, hiszen ez alapozza meg a további mozgásformák, például a kúszás és a mászás fejlődését. Ha egy csecsemő későn vagy nehezen tartja a fejét, az izomtónus-problémára vagy idegrendszeri éretlenségre utalhat.
Az izmok megfelelő tónusa nélkülözhetetlen a gördülékeny és biztonságos mozgáshoz. Ha egy gyermek izmai túl lazák, akkor nehezére eshet a fej vagy a törzs megtartása, és emiatt késhet az ülés, a mászás vagy a járás megjelenése. A megfelelő egyensúlyérzék és koordináció alapvető a járás, a futás és más összetettebb mozgások biztonságos kivitelezéséhez.
A járás fejlődése során figyelni kell a mozgásminta minőségére is, nemcsak arra, hogy a gyermek mikor kezd el járni. Ha folyamatosan lábujjhegyen jár, az izomtónus vagy érzékelési problémákra utalhat. A befelé forduló láb gyakran ortopédiai eltérés jele, amely megfelelő fejlesztéssel korrigálható.
Ha egy 18 hónapos gyermek még nem próbált meg önállóan lépni, nem áll meg segítség nélkül, vagy bizonytalan a tartása, az már olyan jel, amit nem szabad félvállról venni.
A szakértők szerint sokszor az elején nem is maga a járás a fontos, hanem a mozgás minősége - példának okáért az a baba, aki nem jár két lábon 15 hónapos korában, de aktívan kúszik-mászik, nem lesz gondja a járással, de az a baba akinek az izomtónusa túl merev, vagy túl laza, neki gondjai lehetnek vele.
A mozgásfejlődési elmaradás hátterében számos tényező állhat, például genetikai adottságok, koraszülöttség, oxigénhiányos állapot vagy izomtónus-zavarok. Bizonyos esetekben a környezeti hatások is szerepet játszhatnak, például ha a baba nem kap elegendő mozgásos ingert.
A mozgásfejlődési elmaradás hátterében számos tényező állhat:
- Genetikai tényezők: Bizonyos genetikai eltérések, például izomdisztrófia vagy cerebrális parézis, befolyásolhatják a mozgás fejlődését.
- Koraszülöttség: A koraszülöttek mozgásfejlődése gyakran eltérő ütemben zajlik.
- Izomtónus eltérések: A hipotónia (izomgyengeség) és a hipertónia (feszes izmok) egyaránt nehezítheti a mozgásfejlődést.
- Környezeti hatások: Ha egy csecsemő túl sok időt tölt mozgásszegény helyzetben (például autósülésben vagy járókában), az befolyásolhatja mozgásfejlődését.
A hipotónia esetén az izomtónus petyhüdt, laza, a baba nem szeret mozogni, hamar kifárad. Ha a szülő mozgatja, akkor egyáltalán nem áll ellen, fekvő helyzetből a karjánál felhúzva nem tudja a fejét megtartani, hátrafelé lóg (3 hónapos korban). Az izmok tapintásra is lágyak, mintha szétfolynának a kezed alatt, a baba normál testsúly mellett is dundinak tűnik. Ha nem kezelik időben, a baba állása és járása bizonytalan lesz, a „szétfolyó” izmok miatt az arcizmai sem működnek jól, ami beszédzavarokat okozhat.
A hipertónia esetén az izomzat feszült, merev, rugalmatlan. A baba nem szeret mozogni, mert az izomműködése folyton ellenállásba ütközik. Álló helyzetben a vállát felhúzza, mintha a nyakával egybe lenne, a törzse merev, az izmok láthatóak. A mozgásfejlődés során egyensúlyproblémák és beszédproblémák jelentkeznek.
A mozgásfejlődési problémák különböző formában jelentkezhetnek, és nem mindig egyértelműek az első hónapokban. Egyes gyermekek kihagyhatnak bizonyos mozgásfázisokat, mások pedig eltérő módon sajátítják el őket. Az is előfordulhat, hogy az egyensúlyi vagy koordinációs problémák csak később, a járás vagy a futás megjelenésekor válnak nyilvánvalóvá.
Mit tehetünk a gyermekünk járásának támogatásáért?
Ne kényszerítse csöppségét abba, amire még nem érett. Ha előrehaladást észlel, dicsérje vagy tapsolja meg. Támogassa őt és tegye számára nyilvánvalóvá, hogy látja milyen ügyes és nagyon örül sikereinek.
Távolítsa el útjából az akadályokat, kábeleket, virágokat, szobrokat és egyéb buktatókat. A berendezést rendezze el úgy, hogy a baba kapaszkodni tudjon a bútorba, de ne botladozzon benne. Tompítsa a bútor éles sarkait! Legyen elővigyázatos az abroszokkal és az asztalon lévő különböző tárgyakkal is. Amikor a kicsi már elindul, segítségül az útjában lévő tárgyakba kapaszkodik. Bármit magára ránthat.
Amit tehet, hogy csúszásmentes zoknit vagy cipőt húz csöppsége lábára ezzel is segítve totyogását.
A szülők aktív szerepet játszhatnak gyermekük mozgásfejlődésének támogatásában. Egyszerű otthoni gyakorlatokkal és megfelelő környezettel segíthetik a természetes mozgásminták kialakulását.
Hason fekve való játék ösztönzése: A csecsemők számára a hason fekvés kulcsfontosságú a nyak-, hát- és törzsizomzat erősítésében.
Kúszás és mászás támogatása: A padlón való mozgás segíti az izmok, az egyensúly és a térbeli tájékozódás fejlődését.
A bébikompot azonban javasolt kerülni, mert tanulmányok szerint ezek lassíthatják a mozgásfejlődést, és befolyásolhatják a baba testtartását, és a gerinc görbületének normál fejlődését.
A népszerű nézet ellenére a gyerekek kézen fogva vezetése sem mindig előnyös. Való igaz, hogy sok mai felnőttet édesanyjuk gyerekkorukban kézen fogva jártatott, de nem egynél meg is van a következménye különböző gerincproblémák formájában.
A szakember szerint szülőként lehet bátorítani a gyermeket a járás készségében, például a földre ülve, és hagyni, hogy a baba megpróbálja magát felhúzni, és a biztonság kedvéért a karodat fogva állni.
Ha a gyermek fel tud állni, de úgy tűnik, fél, vagy nem biztos a dolgában, segíthet, ha stabil bútorok vannak a közelben, amelyekbe menet közben meg tud kapaszkodni. A tologatós játékok motiválhatják a gyermeket arra, hogy megfogja ezeket, és maga előtt tolja.
A járás tanulása ezzel jár. Ne essen pánikba, ha gyermeke mindig seggre pottyan.
A gyermek mozgásfejlődése az első életévek egyik legfontosabb területe.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha a gyermek mozgásfejlődése eltér az átlagostól, számos terápiás lehetőség segíthet a fejlődés helyreállításában. A korai beavatkozás különösen fontos, mert a megfelelő fejlesztés elősegíti az izomzat, az idegrendszer és a koordináció harmonikus fejlődését.
Ha gyermeke 18 hónaposan még nem jár, ideje felkeresni a gyermekorvost. Néha speciális gyakorlatokra lesz szükség ahhoz, hogy elinduljon. Ha viszont ebben a korban már mászik a baba, nyugodt lehet.
Ha azt veszi észre, hogy gyermeke járása kissé eltér a normáltól, pl. bizonytalan vagy terpeszben jár, járását gyakran pottyanások kísérik, jobb ha orvosi véleményt kér. Lehet vaklárma, de hipotóniára vagy hipertóniára, azaz izomtónus gyengeségre vagy fokozott izomtónusra is utalhat.
Ha más területeken is le van maradva a baba - pl. beszéd, szociális interakció, finom motorikus dolgok -, akkor érdemes szakemberhez fordulni.
Hypertónia és hypotónia gyanúja esetén mihamarabb kezdjük el a fejlesztést, forduljunk korai fejlesztőhöz, mert csecsemőkorban az idegrendszer még jól formálható, az adott agyterület működése visszaállítható vagy a fejlesztés révén a környező területek át tudják venni a szerepét.
Az Újbuda Gyermekfejlesztő Központ a mozgásfejlődési elmaradások diagnosztizálására és kezelésére szakosodott intézmény, ahol korszerű módszerekkel segítik a gyermekek fejlődését. A központban képzett szakemberek, többek között gyógytornászok, fejlesztőpedagógusok és neurológusok dolgoznak azon, hogy minden gyermek számára egyéni fejlesztési tervet alakítsanak ki.
A mozgásfejlődési problémák kezelésére számos módszer létezik:
- Dévény-módszer (DSGM): Manuálterápiás technika, amely az izmok és az idegrendszer stimulálásával segíti a helyes mozgásminták kialakulását.
- TSMT tréning: Szenzomotoros tréning, amely célzott mozgásos feladatokkal fejleszti az egyensúlyt, a koordinációt és a figyelmi képességeket.
- Gyógytorna: Egyéni vagy csoportos mozgásfejlesztő gyakorlatokkal segíti az izmok erősítését, a mozgáskoordinációt és az egyensúlyt.
Az Újbuda Gyermekfejlesztő Központ modern eszközökkel és szakértői csapattal segíti a mozgásfejlődési problémák kezelését.
A szülők számára a legfontosabb, hogy figyelemmel kísérjék gyermekük fejlődését, és ha eltérést tapasztalnak, időben forduljanak szakemberhez.
Kismama - A mozgás fejlődése
