A szülők életében az első hónapok az ismerkedésről és az összehangolódásról szólnak, ám ezt az idillt gyakran beárnyékolja egy igen gyakori jelenség: a bukás. Szinte nincs olyan szülő, aki ne találkozott volna már a vállára száradt tejfoltokkal vagy a szoptatás után váratlanul visszaköszönő anyatejjel.
A bukás, vagy orvosi szakkifejezéssel élve a reflux, az esetek túlnyomó többségében nem jelent betegséget. A „boldog bukó” kifejezés azokra a csecsemőkre utal, akik bár rendszeresen visszajuttatnak valamennyit az elfogyasztott táplálékból, mégis elégedettek, vidámak és megfelelően gyarapodik a súlyuk.

Mi is az a bukás?
Nagyon fontos különbséget tenni a bukás, a hányás és a sugárhányás között. Az „egyszerű” bukás úgy néz ki, hogy a baba etetés után, büfiztetéskor kisebb-nagyobb mennyiségű tejet vagy tápszert öklendez vissza, ami a mami vagy a segítőkész apuka vállán, hátán, vagy a földön landol. Akár minden egyes etetés után megtörténhet. A bukás „csak úgy” kijön, taccs és kész. Ezzel szemben a hányás súlyosabb következményekkel járhat, a sugárhányás pedig egyenesen életveszélyes betegség tünete lehet.
A bukás oka a reflux (tudományos nevén a Gastro-oesophagealis reflux, GOR). Ez nem más, mint hogy a gyomortartalom visszacsorog a nyelőcsőbe, és ez úgy jelenhet meg, hogy a baba szoptatás/etetés után kisebb-nagyobb mennyiséget öklendezik vissza. Egyszerű refluxnak is hívjuk, mely tüneteket nem okoz, tehát nem ártalmas.
A bukás gyakori okai
- Éretlen emésztőrendszer: A csecsemők emésztőrendszere a születés pillanatában még korántsem tekinthető befejezettnek, hiszen számos funkciója az első életév során finomodik és erősödik meg. Az egyik legfontosabb tényező ezen a téren a gyomorszáj záróizmának érettsége, amely a felnőttekkel ellentétben a babáknál még lazább és rugalmasabb. Amikor a baba eszik, a gyomra kitágul, ami nyomást gyakorol erre a még gyenge záróizomra.
- Mohó evés és levegőnyelés: Gyakran nem a gyomor kapacitásával, hanem az evés technikájával van a gond, különösen, ha a baba nagyon éhesen kerül mellre vagy cumisüveghez. A heves, kapkodó szopizás során a kicsi nagy mennyiségű levegőt is nyel, ami a gyomorban buborékként helyezkedik el a tej alatt vagy között.
- Túletetés: Sokszor hajlamosak vagyunk túlbecsülni egy újszülött gyomrának méretét, ami az első napokban alig nagyobb egy üveggolyónál, és később is csak fokozatosan tágul. Ha a baba több táplálékot kap, mint amennyit a gyomra kényelmesen be tud fogadni, a feleslegnek valahol távoznia kell.
- Nem megfelelő testhelyzet etetés közben és után: Ha a gyomor vízszintesen van, a tartalma könnyebben kicsordul. Sokan követik el azt a hibát, hogy teljesen fekvő helyzetben etetik a kicsit, ami kedvez a bukásnak. Az etetés befejeztével sem szabad azonnal lefektetni a gyermeket.
- Ételérzékenység: Élelmiszer-érzékenység is okozhat jelentős mennyiségű bukást. A legvalószínűbb kiváltók a tejtermékek (a gyermek vagy az anya étrendjében). Ha a bukás mellé egyéb tünetek is társulnak, mint például véres széklet, ekcéma vagy vigasztalhatatlan sírás, érdemes gyanakodni az allergiára.

A bukás kezelése és enyhítése
Számos praktikus tanács segíthet a bukós babák szüleinek:
- Gyakori és kisebb etetések: Tervezzünk gyakori szoptatást! A kisebb, gyakoribb adagokat könnyebb megemészteni a kisbabának.
- Megfelelő testhelyzet: Igyekezzünk a kisbabát félig ülő vagy teljesen függőleges testhelyzetben szoptatni, vagy dőljünk hátra, hogy a baba rajtunk legyen, pocakja a pocakunkon! Hagyjuk, hogy a baba teljesen befejezze az egyik oldalon a szopást, mielőtt a másik oldallal kínáljuk!
- Alapos büfiztetés: Etetés után (vagy akár közben is) alaposan büfiztesse meg, majd még egy darabig tartsa a babáját félig ülő helyzetben (hordozóban például).
- Ágy megemelése: Ne párnát tegyünk a baba feje alá, hanem a kiságy matracát emeljük meg a fej felőli oldalon úgy, hogy a matrac alá teszünk egy összehajtott törölközőt vagy egy speciális ékpárnát.
- Diétás változtatások: Szoptatott babák esetében az édesanya által fogyasztott élelmiszerek fehérjéi átjuthatnak az anyatejbe. Próbáljuk csökkenteni vagy megszüntetni a koffeinfogyasztást, és fontoljuk meg a tejtermékek elhagyását.
- Antireflux (AR) tápszerek: Tápszeres babáknál a speciálisan kifejlesztett AR tápszerek segíthetnek, amelyek sűrítőanyagot tartalmaznak.
- Gyógyszeres kezelés: Súlyosabb esetekben az orvos javasolhat gyógyszeres kezelést, például savvisszafolyást gátló szirupot (pl. Gastrotuss Baby).
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a bukás többnyire ártalmatlan, létezik egy pont, ahol a jelenség már orvosi figyelmet igényel. Ne hagyjuk figyelmen kívül a következő vészjeleket:
- Sugárhányás: Ha a bukás hirtelen sugárhányássá válik, azaz a tej nagy erővel, ívben távozik a baba szájából.
- Színváltozás: Ha a visszabukott tej sárgás vagy zöldes színű (epés), vagy ha vérnyomokat látunk benne.
- Súlyfejlődési problémák: A nem megfelelő súlygyarapodás vagy a súlyvesztés egyértelmű jelzés, hogy a táplálék nem hasznosul elégségesen.
- Kiszáradás jelei: Beesett kútfej, száraz nyálkahártyák és kevés pisis pelenka.
- Egyéb súlyos tünetek: A Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) akkor áll fenn, ha a visszaáramló gyomorsav irritációt, gyulladást vagy egyéb szövődményeket okoz. A GERD tünetei közé tartozik a hátrahajolás evés közben, a gyakori köhögés, az éjszakai nyugtalanság és a súlyfejlődés megállása.
A refluxos baba kezelése | Babamánia
2 hónapos oltások és lehetséges reakciók
A jellemző, hogy az oltások után kissé megkavarodik az addig kialakult napirend, lehet, hogy egy-két napig többet, mélyebben alszik a baba, vagy nyűgös, étvágytalan lesz. Ezeknek a változásoknak nincs különösebb jelentőségük. Azonban, ha ennél súlyosabb problémát vesz észre, beszéljen a gyerekorvossal vagy a védőnővel a megfigyeléséről, illetve a baba panaszairól.
A leggyakoribb mellékhatások (ún. oltási reakciók) a láz, az oltás helyén észlelt bőrpír, fájdalom és duzzanat, valamint csecsemőknél és kisdedeknél nyugtalanság és étvágytalanság. Ezek a tünetek általában 2-3 napon belül jelentkeznek és 3 napnál nem tartanak tovább. Élő vírust tartalmazó oltások (pl. MMR) esetén a tünetek (pl. láz, kiütés) megjelenése az oltás utáni 2. héten várhatóak.
Fontos tudni, hogy az oltások után kialakuló tünetek esetén, amelyek a betegtájékoztatóban a mellékhatásoknál gyakori és nagyon gyakori kategóriában említetteknél súlyosabb formában jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni.
Oltási reakciók és egyéb problémák elkülönítése
Egyes szülők tapasztalatai szerint a 2 hónapos oltások (például Tetanus és Pneumococcus elleni) után a baba viselkedésében változások állhatnak be, mint például fokozott sírás, nehéz megnyugtatás, nyálkás széklet tűhegynyi piros pöttyökkel, és általánosan rossz közérzet. Ezek a tünetek, különösen a széklet változásai, gyomor-bélrendszeri fertőzésre utalhatnak, és általában nem hozhatóak összefüggésbe a kapott oltásokkal. Ebben az esetben érdemes orvoshoz fordulni, széklettenyésztést kérni és probiotikumot adni a babának.
A Bexsero oltás (meningococcus B típus elleni) esetén a láz a leggyakoribb reakció, különösen, ha más oltásokkal együtt adják be. Ilyenkor a paracetamol tartalmú lázcsillapító megelőzési célból történő alkalmazása javasolt a lázzal járó oltási reakció előfordulásának és súlyosságának csökkentésére. Rutinszerű lázcsillapítás azonban nem szükséges az oltások előtt vagy után, célja a gyermek komfortérzetének javítása.

Tiomerzál és oltások
A tiomerzálnak nevezett szerves vegyület, amely etil-higanyt tartalmaz, 1930 óta használják igen kis mennyiségben bizonyos oltóanyagok bakteriális és gombás fertőződésének megelőzésére vagyis tartósítására. 1999-ben merült fel a gyanú, hogy ez az anyag esetleg autizmust vagy más károsodást okozhat az oltott gyerekekben.
A tiomerzál és az autizmus közötti kapcsolatot ugyan nem sikerült bizonyítani, de a gyártók a vakcinák jelentős részét már nem tiomerzállal tartósítják, a kötelező védőoltásokban például egyáltalán nincsen. Az Egészségügyi Világszervezet Oltóanyag-biztonsági Tanácsadó Testülete szerint jelenleg nincs bizonyíték a tiomerzál-tartalmú oltóanyagok mérgező hatására. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint csupán néhány influenza elleni oltóanyagban található alacsony mennyiségben ez a szerves higanyvegyület.