Az oktatásban az értékelés alapvető szerepet játszik, hiszen általa kapnak visszajelzést a tanulók a fejlődésükről, a tanárok pedig a tanítási módszereik hatékonyságáról. Fontos megkülönböztetnünk a fejlesztő értékelés folyamatát és a legtöbbször használt összegző értékeléseket, dolgozatokat, feleleteket. A fejlesztő értékelés olyan változatos széles skálája az értékelési módszereknek, amelyeket a tanulási folyamat során folyamatos értékelésre használunk. Ezzel szemben az összegző értékelés, mint az osztályzat, a teljesítményt egytől-ötig értékeli, és bekerülnek a jegyek a naplóba, végül az összegyűjtött jegyek átlaga alapján kapnak a tanulók egy bizonyítványt. Ez azt jelenti, hogy csak az oktatási egység végén jelezzük a tanulóknak, hogyan is állnak az elvárt teljesítményhez képest.
A fejlesztő szemlélet lehetővé teszi a tanulók számára, hogy tévedjenek, értékeljék mennyire értették meg, sajátították el a tananyagot. Arra ösztönzi őket, hogy a visszajelzések alapján tegyenek készségeik és tudásuk fejlesztése érdekében. A folyamat olyan támogató környezetben hajtható végre, amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy az összegző osztályozás nyomása nélkül tesztelhessenek, alkossanak, mélyüljenek el egy-egy feladatban, tananyag részben. A fejlesztő értékelés folyamata felkészíti a tanulókat az összegző értékelésre. A gyenge területek még a korai szakaszban felfedezhetők és javíthatók. Az értékelés eredményét fel kell használni a tanításban vagy a tanulásban, különben összegző értékeléssé válik.
Az értékelés funkciói és céljai
A pedagógus folyamatosan kénytelen reagálni a tanulók konstruktív vagy negatív megnyilvánulásaira, teljesítményeire, mert ezáltal orientálja a nevelési-oktatási folyamatot. Az értékelés módszere nem egyszerűsíthető le az osztályozásra vagy minősítésre, mert sokkal több annál. Figyelembe kell vennünk azt, hogy az osztályzás önmagában még az ismeretrendszer fejlesztéséhez is kevés. A jó hatásfokú és a személyiség egészét vagy főbb komponenseit fejlesztő értékelésnek a felsorolt funkciók mindegyikét teljesítenie kell. Ennek a követelménynek természetesen az osztályzatokkal történő értékelés nem tud megfelelni. Megfelelhet ugyanakkor egy átgondoltan kidolgozott, komplex szöveges értékelő eszköz.
A fejlesztő értékelés a tanári eszközkészlet részét képezi. Nem kell bonyolultnak vagy időigényesnek lennie. Célorientáltnak kell lennie. Célja, hogy a tanulók, tanáraik és a szülők is jól használható információhoz jussanak. A magasabb rendű gondolkodási készségekhez kell kapcsolódnia. Egyéni teljesítményt kell értékelnie. A csoportértékelés önmagában is hasznos. Dokumentálhatónak kell lennie. Ezek egyszerű jelek, jelzések gyors önértékelést tesznek lehetővé. A tanulók tudatosítják, hogy hol tartanak a tanulási folyamatban.
Az értékelés jogi keretei és a pedagógus autonómiája
A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdése szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell, hiszen a szülő csak akkor tudja gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatait ellátni, ha megismerheti teljesítményét, ellenőrizheti azt.
A pedagógus munkájának értékelésekor széleskörű szabadság illeti meg, melynek során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, a félévi, év végi osztályzat meghatározásánál az érdemjegyeket akár eltérő súllyal is figyelembe veheti. Azonban a pedagógus értékelési autonómiájának vannak korlátai. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bo) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket.
Az osztályzatok és szöveges értékelés különbségei
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
- a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),
- a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),
- a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. Az Nkt. 54.§ (4) bekezdése szerint a második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.
A pedagógiai értékelés folyamata, formái és eszközei
Panaszok és jogorvoslat az értékeléssel kapcsolatban
Hivatalunkhoz gyakran érkeznek az értékeléshez fűződő különböző kérdések, panaszok. Az érdemjegyek rögzítésének pontatlansága, az elektronikus napló hiányosságai, vagy a szülő és az iskola közötti konfliktusok miatt felmerülő elfogultság gyanúja mind olyan esetek, amelyekkel a hatóságoknak foglalkozniuk kell. A pedagógusnak az értékeléssel kapcsolatos széleskörű szabadságából eredően a jogalkotó szűk körben biztosít jogorvoslatot az értékeléssel kapcsolatos panaszok esetében.
A köznevelési törvény 37. § (1)-(2) bekezdése alapján eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Amennyiben a pedagógus értékelése mögött a tanulókkal szembeni elfogultság lehetősége merült fel, a független vizsgabizottság előtti vizsgázás lehetősége is fennáll, melynek költségeit a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szabályozza.
Fejlesztő értékelés a gyakorlatban
A fejlesztés legfontosabb elemeként elkészült a Szöveges értékelő csomag, jelen fejlesztési szakaszban az általános iskolák első osztálya számára. A tantárgyközi értékelő lapok kiemelt jelentőségűek a Szöveges értékelő csomagban. Segítségükkel a gyermek személyiségfejlődésének több aspektusát is vizsgálhatja a pedagógus. A hatékony fejlesztés feltétele azonban, hogy konkrét fejlesztési célok formájában a tanítók és a gyerekek számára is világossá váljon, milyen utat járnak majd be közösen a félév, a tanév folyamán. Ennek érdekében minden értékelő csomag osztályszintű értékelő lappal kezdődik, amelyen a pedagógus a számára fejlesztési feladatként megjelölt terület mellé feljegyezheti fejlesztési irányelveit.
A tanulói értékelő lapok kitöltése a szöveges értékelés lényegi eleme. A fokozatos bevezetés érdekében e három lap más-más kidolgozottsági fokot vár a pedagógusoktól. Az első elem a diagnosztizálás érdekében készül, a cél, hogy a tanító igyekezzen minél több szempont alapján képet alkotni a rábízott tanulókról, s ezt az adott keretek segítségével szabadon fogalmazza meg. A második tanulói értékelő lap a tanév folyamán többször is kitölthető, de az év során legalább kétszer javasoljuk átgondolását. Ezek az értékelő lapok sokkal inkább a fejlesztés jegyében készülnek, hisz több ponton sarkallnak a tanulónak szóló fejlesztési célok s az azokhoz vezető feladatok, tevékenységek megfogalmazására. Az utolsó, év végi értékelés a fejlesztési folyamat nagyobb egységének lezárásaként összegző, lezáró funkciójú. Ezért az értékelő lapon mind a hét nagy terület szerepel: aktivitás, kulturális és természeti értékek védelme, emberi nyitottság, fegyelmezettség, ismeretszerzés - tanulás, esztétikai tevékenység, mozgás.
A diagnosztikus felmérés és a témazárók
A diagnosztikus felmérés a készség és képesség felmérése központi feladatlapokkal a tanulók viszonylagos tudásszintjének megállapítására - nem osztályozzuk. A témazáró feladatlapok, dolgozatok, teszt-lapok tananyagrészek végén, összegző mérésként - szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk. Az írásbeli felelet kisebb tananyagrész, egy-két lecke számonkérése kijelölt tanulóktól vagy a teljes osztálytól - bejelenteni nem szükséges, egyenértékű a szóbeli felelettel, szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk. Az adott tananyagból írásbeli feladat, mint szódolgozat, tollbamondás stb., a tantárgyi érdemjegyek, a szöveges értékelések nem születhetnek csak írásbeli számonkérésből (ügyelni kell az arányra), az írásbeli beszámolókat legkésőbb 2 hét elteltével kijavítva vissza kell adni a tanulónak, az osztály teljesítményét szóban értékeljük.
A szóbeli és írásbeli értékelési módszerek
A szóbeli feleltetés során nemcsak a felelő, de az osztály többi tagja számára is világossá válik a tanár értékrendje, elvárásrendszere, azok jellege és mélysége. Gyakori módja a frontális megbeszélés vagy más néven osztályfeleltetés, ahol egymást követő, általában röviden megválaszolható kérdésekre válaszolnak a tanulók úgy, hogy az osztály egésze részt vesz a feladatban. Bár a frontális beszélgetés óra eleji ismétlésre, az előzetes ismeretek felelevenítésére is alkalmas, sokan kifejezetten tudásellenőrzésre használják.
Az írásbeli feladatok két nagy csoportba sorolhatók: nyílt végű feladatok, ahol a megoldás szabadon megfogalmazható, és zárt végű feladatok, ahol a válaszadás szorosan meghatározott elemek felhasználásával történhet. Ilyenek például a feleletválasztás típusú feladatok (tesztek), az igaz-hamis feladatok, vagy az illesztés-párosítás feladatok. A zárt végű feleletalkotás elsősorban a felidézés tudásszintjének ellenőrzésére alkalmas. Ezekben a feladatokban nem adjuk meg a lehetséges válaszokat, azt a feladatmegoldónak kell beírnia.
Az önértékelés szerepe a fejlesztő értékelésben
Az alternatív iskolák értékelési gyakorlatának sajátossága, hogy a diákot is bevonják saját maga értékelésének folyamatába, ezzel is elmélyítve a nevelésben, oktatásban való részvételét. Ezt vagy önértékeléssel segítik, vagy önálló alkotást kérnek a bizonyítványhoz. A módszer nevelési értéke vitathatatlan, a gyermeket aktív résztvevővé kell tenni a róla szóló pedagógiai munkában.
A Kozéki B. és Tóth L. által kidolgozott kérdőív öt alskálát tartalmaz:
- S skála: A „self”-re vonatkozó tételek tartoznak ide, amelyek magára a gyermek önértékelésére vonatkoznak: mennyire magabiztos, mennyire elégedett magával.
- I skála: Ez az iskolára vonatkozó alskála, amely azt méri, hogy a gyermek mennyire elégedett saját iskolai eredményességével, mennyire bízik értelmi téren saját sikerességében.
- O skála: Az otthoni hatások önértékeléssel kapcsolatos részét méri: mennyi bizalommal és megértéssel követelnek a gyermektől a szülei.
- T skála: Az egykorú társakkal való viszonyban kifejeződő önértékelés mutatója.
- L skála: A szociális konformizmus skálája, egy ellenőrző jellegű „hazugság skála”, amely a társadalmi elvárásokhoz való igazodást méri. Ezt utóbbit nem számítjuk bele az általános önérték-indexbe.
A pontozás úgy történik, hogy 2 pontot adunk minden egyes kódolási kulcsnak megfelelő tételre. Például, ha a gyermek az 1. tételnél (-S) a „Nem jellemző rám” rovatba tette a jelet, 2 pontot kap, ha a „Jellemző rám” rovatba tette a jelet, nem kap pontot az S alskálában. Ügyelni kell arra, hogy mindenütt legyen jel, s egyértelmű helyen.
tags: #2 #5 #eves #kisgyermekek #negyedeves #ertekelese