A magzati élet védelmének jogi és gyakorlati aspektusai Magyarországon az 1992. évi LXXIX. törvény tükrében

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Mvtv.) alapvető szabályokat fektet le a terhességmegszakításra vonatkozóan Magyarországon. A törvény leszögezi, hogy a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze, a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.

A terhességmegszakítás történeti áttekintése és nemzetközi szabályozása

A terhességmegszakítás, latinul interruptio graviditatis vagy művi abortusz (latinul: abortus arteficialis), a terhesség megszakítását jelenti, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján. A 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt. Az 1950-1970-es évek során a törvények szinte valamennyi iparosodott országban, valamint sok más államban lazultak és megengedőbbé váltak. A terhességmegszakítás jogi szabályozása napjainkban országonként eltérő.

Történelmi kitekintés

• Hammurapi törvénykönyve: Az emberiség legrégebbi törvénykönyvei közül Hammurapi törvénykönyvének 209-214. §-ai szólnak a magzat védelméről. Például a 209. § szerint: „Ha egy awélum [szabad nemes] awélum lányát megütötte és magzatát elvetéltette vele, 10 siglum ezüstöt fizessen a magzatért.”
• Bibliai népek: Az egyértelmű magzatvédelem mellett még ismeretlen volt a művi abortusz. „Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot kell fizetni aszerint, ahogyan az asszony férje megszabja, és bírák előtt kell azt megadni. Ha viszont nagyobb szerencsétlenség történt, akkor életet kell adni életért.”
• Hippokratész: Az i. e. 460-ban született görög orvosról elnevezett orvosi eskü szövege a következőképpen hangzik: „Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.”
• Római jog: A legkorábbi római törvénykódex, a Tizenkét táblás törvények (Kr. e. 451-449) nem említi az abortuszt. Később két korszakot különböztetünk meg: a "klasszikus" szabályok szerint az abortusz alapvetően erkölcsileg bűnös cselekedet volt, de nem volt általános, ellentétben a gyermekgyilkossággal.
• Kereszténység: Az első keresztény közösségek a megfogant élet védelmét hirdették. A Lukács-evangélium és a Didakhé egyaránt elítélte a magzat elpusztítását. Az egyházi zsinatok (például Ankürai, Léridai, Konstantinápolyi) kiközösítéssel, vezekléssel sújtották az abortuszt elkövetőket.
• Animáció kérdése: Teológusok között vita volt arról, hogy mikor történik meg a lélek megjelenése a testben (animáció). Aquinói Szent Tamás szerint a fontosabb szervek kialakulásakor, mások szerint a fogantatás pillanatában.
• Pápai rendelkezések: V. Szixtusz pápa 1588-ban elrendelte, hogy minden magzatelhajtó azonnali hatállyal kiközösítéssel sújtandó. Későbbi pápák, mint XI. Piusz, VI. Pál és II. János Pál megerősítették a magzati élet védelmének hagyományos álláspontját.

Nemzetközi szabályozás napjainkban

Napjainkban az európai jogállamokban korlátlan, kizárólag a nő akaratától függő abortusz nem létezik. Mindenütt jogilag korlátozott abortuszrendszer működik.

• Indikációs korlátozások: Ebben a rendszerben csak valamilyen meghatározott ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani (például a nő életének veszélyeztetése, a terhességet bűncselekmény okozta). Ezen országok közé sorolható: Belgium, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc és részben Olaszország. Az Egyesült Királyság szabályozása a gyakorlatban a terhesség igen késői szakaszáig, a 24. hetéig bármilyen indokkal lehetővé teszi az abortuszt.
• Időbeli korlátozások: Ebben a rendszerben egy meghatározott időpontig - általában a fogamzástól számított 12 hétig - az anya szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Az időpont eltelte után általában csak meghatározott indikáció esetén szakítják meg a terhességet.

Világviszonylatban megállapítható, hogy a nagy népességű országok (például USA, Kína, Oroszország, Japán) általában az időbeli korlátozást, míg az alacsony népességűek (pl. Izrael) az indikációs korlátozást követik. Egyes országokban (például USA, Colorado, Minnesota, New Jersey, Új-Mexikó, Oregon és Vermont, valamint Washington DC) korlátlanul, bármilyen indokkal engedélyezik a terhességmegszakítást a születésig.

Az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről

Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény határozza meg.

A terhességmegszakítás feltételei és időbeli korlátai

A hatályos jogszabályok alapján a terhesség a 12. hétig megszakítható, ha:

• a várandós nő egészségét a terhesség súlyosan veszélyezteti;
• az embrió orvosilag valószínűsíthetően súlyosan fogyatékos vagy károsodott;
• a terhesség bűncselekmény (különösen nemi erőszak) következménye;
• az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van.

Tekintve, hogy a súlyos válsághelyzet egyénenként változó egyéni és társadalmi körülményeket jelent, a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról. Így biztosított az Alaptörvény által is védett önrendelkezéshez való jog érvényesítésének lehetősége.

Az alábbi esetekben a határidő a 18. hétig terjed ki:

• korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nő esetén;
• ha a terhes nő neki fel nem róható egészségügyi okból vagy orvosi tévedés miatt korábban nem ismerte fel a terhességet;
• a kérelmező hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes határidőt.

A terhesség a 20. hétig (diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hétig) megszakítható, ha a magzat súlyos genetikai károsodásának valószínűsége eléri az 50%-ot. A terhesség bármikor megszakítható az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenességre derül fény.

A Kúria állásfoglalása az Mvtv. 6. § (3) bekezdésének értelmezéséről

A Kúria álláspontja szerint az Mvtv. 6. § (3) bekezdése nem komplex fejlődési rendellenesség diagnosztizálását teszi a terhességmegszakításról való tájékoztatási kötelezettség feltételévé, hanem a genetikai vagy teratológiai ártalom 50%-os valószínűséget meghaladó fennállását. Ebben az esetben a rendellenesség tényéről, annak mibenlétéről, a terhességmegszakítás jogszabályban biztosított lehetőségéről, és a szakmai felülvizsgálat igénybevételének a lehetőségéről a szülőket tájékoztatni kell, hogy az anya önrendelkezési jogával élve dönthessen az esetleges terhességmegszakításról.

Amennyiben az adott fejlődési rendellenesség genetikai vagy teratológiai ártalomnak minősül, és fennállásának valószínűsége az elvégzett vizsgálatok alapján eléri az 50%-ot, akkor nem vizsgálható, hogy az adott rendellenesség az élettel összeegyeztethetetlen-e, vagy hogy mekkora eséllyel korrigálható a szülést követően. Ezt az álláspontot képviselte a Legfelsőbb Bíróság korábban is az EBH 2002.747. számú határozatában.

A Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) szerepe

A Családvédelmi Szolgálatok feladata, hogy segítséget nyújtsanak a válsághelyzetben lévő állapotos nőknek a magzati élet védelme és a válsághelyzet megoldása érdekében. A CSVSZ tanácsadás igénybevétele mindenki számára ingyenes és lakóhelytől függetlenül, szabadon bármelyik CSVSZ-t fel lehet keresni. Kötelező igénybe venni a terhességmegszakítás kérelmezése súlyos válsághelyzet esetén (ide tartozik a bűncselekmény következtében létrejött terhesség súlyos válsághelyzete is).

A CSVSZ munkatársa, a védőnő segítő beszélgetés keretében a válsághelyzet megoldását segítő ismeretek, tájékoztatások által nyújt segítséget. Amennyiben a nő/a pár a terhességmegszakítás szándékát fenntartja, egy második tanácsadás során kerülhet sor a terhességmegszakítást kérelmező lap kiállítására. A CSVSZ együttműködik az önkormányzatok szociális osztályaival, a családsegítő szolgálatokkal, Vöröskereszttel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, akik erkölcsi és/vagy anyagi támogatást tudnak nyújtani a válság helyzet feloldásához és a magzat megtartásához.

2022 óta rendeletben van szabályozva, hogy az orvosnak a „magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon” be kell megállapítani. A Családvédelmi Szolgálat védőnői csak olyan orvosi leletet fogadhatnak el az abortusz kérelmezésekor, amelyen ez a részlet szerepel.

A terhességmegszakítás menete Magyarországon

1. Nőgyógyászati vizsgálat: Megállapítják a terhességet. Érdemes a terhesség 6-8. hetére időzíteni, mert ekkortól hallható a magzati szívhang.
2. Családvédelmi Szolgálat felkeresése: Ha a nő súlyos válsághelyzetre hivatkozik, a terhesség orvosi papírjaival köteles a CSVSZ védőnői tanácsadásán megjelenni. Ha egészségi ok az indok, nem szükséges a CSVSZ felkeresése, hanem a szakorvossal kell kitölteni az "E" jelű formanyomtatványt.
3. Tanácsadás: A védőnő felvilágosítást nyújt az állami segélyek lehetőségeiről, az örökbeadásról, a fogamzásgátlásról és a terhességmegszakításról. Ezt a beszélgetést pár nappal később még egyszer megismétlik, és a nőnek három nap gondolkodási ideje van.
4. Kérelmező lap kiállítása: Amennyiben a nő fenntartja a terhességmegszakítás szándékát, a második tanácsadás során kiállítják a terhességmegszakítást kérelmező lapot.
5. Jelentkezés egészségügyi intézményben: Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben.
6. Költségek: A terhességmegszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számlájára. Az összeg nagysága a kérelmező anyagi helyzetétől és a szociális juttatásoktól függ.

Módszerek és szövődmények

• Orvosi „tablettás” abortusz: Kétlépcsős folyamat, mely Magyarországon nem engedélyezett és nem alkalmazott módszer. Az első tabletta blokkolja a terhesség fennmaradásához szükséges hormonok termelését; a második tabletta erőteljes méhösszehúzódást, ezáltal művi vetélést idéz elő.
• Műtéti abortusz: Az eljárás során az embriót és a méhlepényt leggyakrabban vákuum segítségével távolítják el (vákuum-aspiráció). Ez a terhesség 12. hetéig hajtható végre. Középidős terhesség megszakítása esetén gyógyszeres vetélésindukciót végeznek, ami csak kijelölt szülészeti intézményekben végezhető.

A terhességmegszakítás lehetséges szövődményei közé tartozik a méh falának komoly sérülése, erős vérzés, magzati részek visszamaradása, ami gyulladást okozhat. Számos tanulmány kimutatta, hogy befolyásolhatja a jövőbeni teherbeesés esélyeit, és kapcsolatban állhat a koraszüléssel. A nem vákuumos műtéti abortusz következménye lehet a méhfal belső felületének hegesedése, mely a későbbi teherbeesést nehezítheti.

Ukrajnából menekült nők terhességgondozása és terhességmegszakítása Magyarországon

A térítésmentes várandósgondozás és szülés minden Ukrajnából menekült nőnek jár, akkor is, ha menedékes státusszal rendelkezik, és akkor is, ha ukrán-magyar kettős állampolgár. Az EMMI 9/2022. (III./11.) számú egyedi utasítása szerint jár nekik a térítésmentes ellátás.

Menedékes státuszúak és kettős állampolgárok

• Menedékes státuszúak: Számukra irányadó az EMMI 9/2022. (III./11.) számú utasítása. Fontos tudni, hogy a menedékes kártya érvényességi ideje a rajta szereplő dátumtól függetlenül érvényes 2025. március 4-ig a 30/2024. (II. 22.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében.
• Ukrán-magyar kettős állampolgárok:
  • 2022. február 24. után érkeztek és még nem létesítettek állandó lakcímet Magyarországon: Egy tekintet alá esnek a menedékesekkel, jár nekik a térítésmentes ellátás.
  • Már létesítettek állandó lakcímet Magyarországon: Nem férnek hozzá ugyanazokhoz az ellátásokhoz, mint a menedékesek. Számukra - csakúgy, mint minden magyar állampolgár számára - nem jár térítésmentesen az ellátás.

Várandósgondozás menete

1. Nőgyógyászati vizsgálat: Térítésmentesen igénybe vehető a területileg illetékes rendelőintézetben.
2. Területi védőnő felkeresése: Az első vizsgálatot követően, az ott kiállított ambuláns lappal lehet felkeresni. A védőnő kiállítja az ún. Várandósgondozási könyvet, melyet mindenhova vinni kell.
3. Szűrések és vizsgálatok: A várandósság idejét hetekben mérjük (szülés valahol a 37-41. hét között várható). Több időérzékeny vizsgálat van:
   • első genetikai ultrahang: 11-13. hét
   • második genetikai ultrahang: 18-20. hét
   • terheléses vércukor vizsgálat: 24-28. hét
   • harmadik genetikai ultrahang: 30-32. hét
   • CTG/NST vizsgálatok: 36-37. héttől heti rendszerességgel.

Nyelvi akadályok és tolmácsolás

Több esetben tapasztaltuk, hogy az egészségügyi szolgáltatók nem látják el azokat a pácienseket, akik nem beszélnek magyarul (vagy angolul). Éppen ezért jó tudni, hogy a szakemberek a 1812-es telefonszámon igénybe tudnak venni ukrán telefonos tolmácsolást. Amennyiben a várandós nő maga szeretne tolmácsot fogadni, úgy ajánljuk az IOM tolmácsszolgálatát, illetve a Dévai Fogadó telefonos tolmácsszolgálatát. Mindkét esetben szükséges előzetesen bejelentkezni, és a szolgáltatás az ukrán menekültek számára ingyenes.

Szülés és terhességmegszakítás költségei

Az EMMI 9/2022. (III./11.) számú egyedi utasítása alapján egyértelmű, hogy a menedékes státuszú és a velük egy tekintet alá eső - Ukrajnában állandó lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárok számára a szülés térítésmentesen jár. A Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok esetében ugyanakkor nem jelenthetjük ki ugyanezt. Tudomásunk szerint a társadalombiztosítási jogviszonyuktól függően jár nekik a szülés térítésmentesen.

A terhességmegszakítás a menedékes státuszú nőknek térítésmentesen jár. Azok a kettős állampolgárok, akik bizonyíthatóan 2022. február 24-e után érkeztek Magyarországra és még nem létesítettek állandó lakcímet Magyarországon, egy tekintet alá esnek a menedékesekkel. Azok a kettős állampolgárok, akik már létesítettek állandó lakcímet Magyarországon, nem esnek egy tekintet alá a menedékesekkel. Számukra - csakúgy, mint minden magyar állampolgár számára - nem jár térítésmentesen az ellátás. A terhességmegszakítás díja 2024. évben 45.312,-Ft, de vannak olyan körülmények, amelyekben ennek az összegnek egy része, vagy egésze elengedhető (pl. rossz anyagi helyzet, menekült- vagy hajléktalanszállón élés).

Családtámogatási rendszer ukrán állampolgárok számára

Az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező menekültek, akik rendelkeznek magyar lakóhellyel (vagyis állandó lakcímmel), a családtámogatási rendszeren belül az alanyi jogon járó pénzbeli támogatásokat a megadott feltételek mellett igényelhetik.

Elérhető támogatások

• Anyasági támogatás: A kettős és az ukrán állampolgársággal rendelkező menekültek egyaránt igényelhetik, feltétele, hogy a szülő nő várandóssága alatt minimum 4 alkalommal várandósgondozáson vett részt. Egyszeri pénzbeli támogatás, összege azonos a gyermek születésének időpontjában hatályos szociális vetítési alap összegének 225%-ával (2023-ban 64.125,- Ft).
• Gyermekgondozási Segély (GYES): Alanyi jogon, havi rendszerességgel járó pénzbeli támogatás, melyet a gyermek 3. életévének betöltéséig folyósítanak. Feltétele az anya várandóssága alatti minimum 4 várandósgondozás. Összege gyermekenként bruttó 28.500,- Ft/hó (2024).
• Családi pótlék: Alanyi jogon, havi rendszerességgel járó pénzbeli támogatás. Iskolás gyerek esetében egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár. Összege változó a gyermekek számától, a gyermeket nevelő egyedülállóságától és a gyermek tartós betegségétől, fogyatékosságától függően. Egy gyermekes család esetében 12.200,-Ft/hó.
• Gyermeknevelési támogatás (GYET): Az a magyar állampolgársággal és magyar lakóhellyel rendelkező szülő, gyám jogosult igénybe venni, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
• Csecsemőgondozási díj (CSED): A szülési szabadság időtartamára (168 napon keresztül) járó támogatási forma. Az ellátást kizárólag magyar állampolgársággal és magyar lakóhellyel rendelkező személyek vehetik igénybe.

Ukrajnában született gyermekek anyakönyvezése Magyarországon

Az újszülött anyakönyvezéséhez az anyakönyvvezetőnek tudnia kell, hogy a gyermek házasságba születik-e, vagy sem.

• Házasságba született gyermek: Be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonat hiteles másolatát. Fontos tudni, hogy az anyakönyvvezetők csak az Országos Fordító És Fordításhitelesítő Irodában (OFFI) készült hiteles fordításokat fogadhatják el.
• Nem házasságba született gyermek: Az anyának igazolnia kell a családi státuszát (hajadonságát) egy, az Ukrajna Magyarországi Nagykövetségén tett nyilatkozattal. Ehhez az ügytípushoz a budapesti nagykövetségen nincs szükség időpont foglalására. Az ügyintézés során iratokat kell kitölteni ukrán nyelven. Az anyakönyvezés során az anyja nevét kapja és az apa nem fog szerepelni az anyakönyvben.

Az ügyintézéshez feltétlen szükség van az anya családi státuszának (hajadonság) igazolására magyar nyelven (OFFI általi hiteles fordítás) és mindkét fél érvényes útlevelére. Ha valamelyik szülő nem ért, illetve nem beszél magyarul, akkor tolmácsról is gondoskodniuk kell.

Ukrán állampolgárság bejegyzése

Az ukrán állampolgárságú anya gyermekének állampolgársága „ismeretlen”-ként kerül bejegyzésre a magyar nyelvű anyakönyvbe. Az első lépés az anyakönyv felülhitelesítése, azaz Apostille pecséttel való ellátása. Ezt követően az Apostille pecséttel ellátott anyakönyvet le kell fordíttatni ukrán nyelvre az OFFI-ban. Miután a család kézhez kapta az Apostille-lal ellátott magyar anyakönyvet és annak ukrán fordítását, benyújthatják az ukrán állampolgárság bejegyzésére a kérelmet a Nagykövetségen. Javasolt hivatalos igazolványképet készíttetni a gyermekről.

tags: #1992 #evi #lxxix #torvenya #magzati #elet