A terhesség alatti túlzott hízásról már sokszor olvashattunk, hogy nem jó. A várandósság során az anya hízik, de ez a hízás természetes, azaz a test fel van rá készülve. Legalábbis egy bizonyos pontig. A terhesség alatti súlygyarapodás természetes folyamat, ugyanakkor odafigyelést igényel. Az ideális súlygyarapodás minden nőnél eltérő lehet, és számos tényezőtől függ. Az orvosod a várandósság során néha ellenőrzi a súlyodat, de nem kell, hogy emiatt aggályaid legyenek a testeddel kapcsolatban. Ez csak és kizárólag a kockázatok megelőzéséről szól.
A túlzott súlygyarapodás a terhesség alatt nem csak azért kedvezőtlen, mert szülés után sokkal nehezebb lesz megszabadulni a túlsúlytól, de azért is, mert egészségügyi kockázatokkal jár. Dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője és Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza van a segítségünkre a témában.
Miért probléma a túlzott súlygyarapodás?
A túlsúly önmagában is tekinthető betegségnek, hiszen annyira sok problémát okoz a testben. Ezek között a vérnyomásgondok, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia és még nagyon sok más is szerepel. A túlsúly hatással van a keringési rendszerre, a szívre, a májra, a hasnyálmirigyre és még sorolhatnánk.
Sajnos a fejlett nyugati társadalmak egyik problémája a túlsúly, ez pedig a terhesség során, vagy akár már előtte is jelen van. A várandósság során jelentkező túlzott hízással pedig nem csak az anya szervezete küszködik. A túlsúly a magzatra is hatással van, ráadásul ez a hatás akár egész életén át elkíséri és betegségek kialakulásához is vezet.
Az anyai elhízásnak hatása van a magzatra is, legyen szó arról, mikor a fogantatás már eleve túlsúllyal történik, vagy arról, mikor túlzott terhességi hízással állunk szemben. Ilyen esetekben megnő az esélye, hogy a baba nagy születési súllyal jön világra, ez pedig nem szerencsés, de ennél lényegesen rosszabb, hogy az anyai túlsúly a baba későbbi felnőttkorában jelentősen növeli a túlsúly kialakulásának esélyét és az ezzel járó betegségek kockázatát.
Kialakulhat terhességi cukorbetegség, terhességi magas vérnyomás, vagy visszérgyulladás és a baba is átlag feletti súllyal jöhet a világra.
Kockázatok az anya és a magzat számára
A terhesség során az optimálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás növeli a gesztációs diabétesz, valamint a terhességi magas vérnyomás és a preeclampsia (terhességi toxémia) kockázatát. Ezek a betegségek közvetlenül az anyuka, közvetve azonban a baba egészségét is veszélyeztetik. A kockázat elsősorban azon nőknél fokozott, akik a várandósságuk előtt is túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, és ez egészül ki jelentős terhesség alatti súlynövekedéssel. Rendkívül fontos a terhességi cukorbetegség és magas vérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése, és lehetőség szerint a megelőzésük.
A túlzott terhességi súlygyarapodás legfőbb következménye, hogy nagysúlyú babák születnek. A terhességi diabétesszel kezelt nőknek gyakori, hogy az átlagosnál nagyobb gyermekeik születnek, ám a terhesség során elhízott anyák esetében a cukorbetegségtől függetlenül is nagyobb a valószínűsége túlsúlyos csecsemő születésének. A nagy súlyú babáknál egyéb - az anya egészségét érintő - kockázatok mellett magasabb a császármetszés valószínűsége, mert természetes úton történő szülés esetén könnyen beszorulhatnak a szülőcsatornába. Később nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyermekkori anyagcserezavarok, illetve felnőttkorukban is gyakoribb az elhízás és a metabolikus szindróma előfordulása.
Gyakoribbá válnak az alábbi ritkább, ám súlyos rendellenességek, komplikációk is:
- fejlődési rendellenességek - nyitott gerinc, agyi, emésztőrendszeri és szívfejlődési rendellenességek
- lepényi rendellenességek, korai lepényleválás
- koraszülés
- vetélés, halvaszületés
- magasabb a csecsemőhalálozás előfordulása
- gyermekkori mentális-viselkedési rendellenességek gyakoribb előfordulása
Egy amerikai tanulmány, amely a The Lancet című brit orvosi folyóirat internetes kiadásában jelent meg, "koherens összefüggést" mutatott ki a terhesség alatti súlygyarapodás és a gyermek születési súlya között: a kismama minden egyes többletkilója 7,35 grammal növelte az újszülött súlyát. Azok az újszülöttek, akiknek anyja több mint 24 kilót hízott a várandósság alatt, körülbelül 150 grammal nyomtak többet, mint azok a társaik, akiknek anyja csak 8-10 kilóval gyarapodott. A 24 kilónál többet hízó nők kétszer nagyobb valószínűséggel hoztak világra 4 kilós vagy még nagyobb súlyú gyermeket, mint azok, akik mindössze 8-10 kilóval lettek kövérebbek. „Mivel a nagy születési súly előrejelzi a jövőbeli testtömegindexet (BMI), ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a terhesség alatti túlzott súlygyarapodás hosszú távon növelheti a gyermek elhízással összefüggő betegségeinek kockázatát” - vonták le a következtetést a tanulmány szerzői, az asztmát, a különféle allergiákat és a daganatos betegségeket említve a várható egészségügyi problémák között.
Cukorbetegség terhesség alatt | A reproduktív rendszer élettana | NCLEX-RN | Khan Academy
Mennyi az ideális súlygyarapodás?
Az amerikai Orvostudományi Intézet 11-16 kilóban határozta meg a terhesség alatti egészséges súlygyarapodást. A kismamák súlygyarapodásának mértéke szoros kapcsolatban áll a kiinduló testsúllyal, a trimeszterenkénti élettani változásokkal és az életmóddal. A nő előzetes testsúlya jelentős hatással van arra, hogy mennyit hízik a terhesség alatt.
Az alábbi táblázat az ajánlott terhesség alatti súlygyarapodást mutatja a terhesség előtti BMI alapján:
| Terhesség előtti BMI | Egyszeres terhesség (kg) | Ikerterhesség (kg) |
|---|---|---|
| <18,5 | 12,5-18 | >18 |
| 18,5-24,9 | 11,5-16 | 16,8-24,5 |
| 25-29,9 | 7-11,5 | 14,1-22,7 |
| >30 | 5-9 | 11,3-19,1 |
A súlygyarapodás időbeli megoszlása is fontos a kockázatok szempontjából. Az első trimeszterben egyes terhességben 0,5-2 kg súlygyarapodás ajánlott, mivel ilyenkor még a baba növekedése nem indokol jelentős többletsúlyt. Az is lehet, hogy a terhesség elején akár 1-2 kilót veszítesz, amennyiben jellemzőek rád a rosszullétek. Emiatt nem kell aggódni, azonban ha a rosszullétek nem múlnak el a második trimeszterben sem és a kismama továbbra is súlyt veszít, az orvosi beavatkozást igényel. A második trimeszterben már hetente akár 0,3-0,5 kg-mal gyarapodhat a súlyod, főleg, ha alacsony súllyal vágtál bele a terhességbe. A harmadik trimeszterben szintén heti 0,3-0,5 kg súlygyarapodást tartanak ideálisnak, de általánosságban elmondható, hogy az utolsó hónapban a legtöbb anyuka súlygyarapodása megáll, vagy akár minimális súlycsökkenés is előfordulhat. Akinél terhességi diabétesz alakul ki, a várandóssága teljes ideje alatt a súlygyarapodás ne haladja meg a 8 kilogrammot.
Megelőzés és egészséges életmód
A túlsúly ellen a mozgással és a megfelelő étkezéssel lehet hatékonyan fellépni, ez a legjobb és legegészségesebb módszer. A mozgás pedig terhesen is lehetséges, sőt, javasolt is, míg az orvos mást nem mond. A mozgás segít elkerülni a túlsúlyt, de az egészség megtartásában is nagy szerepe van, ami a kismamák esetében is nagyon fontos.
Étkezés és tápanyagpótlás
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy „a kismama egyen kettő helyett” elképzelés alapvetően hibás. Nem egy másik felnőtt embert, hanem egy fejlődő életet hord a szíve alatt, kettő helyett nem kell enni. Ezzel együtt azonban figyelni kell a megfelelő tápanyagbevitelre, ami napjainkban sajnos nem olyan egyszerű feladat. A tömegtermelés és a környezeti ártalmak az élelmiszereink beltartalmát jelentős mértékben csökkentették, így már a WHO is javasolja a kismamáknak a tápanyagpótlást. Ebben lehet segítségükre a várandósvitamin. Az alacsony vagy túl magas kalóriabevitel egyaránt veszélyes lehet, különösen a fehérjebevitel tekintetében. A magzat a szénhidrátokat, zsírokat és vitaminokat az anya tartalékaiból is pótolni tudja, de fehérjét kizárólag az elfogyasztott táplálékon keresztül képes felépíteni.
Az ajánlások szerint az első trimeszterben egészséges súlyú nőknek nem kell növelniük étkezéseik energiatartalmát, és semmiképp se haladja meg a napi 150 kcal-t. A második-harmadik trimeszterben az étkezés kalóriatöbblete 300 kcal legyen. A fogantatás előtt is fennálló diabétesz vagy inzulinrezisztencia esetén orvosi konzultáció és személyre szabott táplálkozási terv ajánlott. Amire fokozott figyelmet kell fordítani, az a rostdús étkezés, az emelt ásványi anyag és vitaminpótlás. Kiemelten fontos a folsavpótlás, illetve a 4. hónaptól a vasé, de várandósság alatt magasabb a kalcium, magnézium, foszfor (50 %-kal), a jód, cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin (25-30%-kal) iránti igény is.
Az első trimeszterben elég, ha naponta csak eggyel több gyümölcsöt eszel. A másodikban már beiktathatsz mellé még egy kisétkezést, például egy joghurtot vagy szendvicset. A harmadik trimeszterben pedig plusz két kisétkezés és egy gyümölcs fogyasztása javasolt. Természetesen mindig hallgass a tested jelzéseire, ha több ételre van szükséged az éhség vagy hányinger csillapításához, akkor étkezz gyakrabban! Persze fontos átgondolni, hogy mit eszel. Ha egy kiló édességet falnál fel legszívesebben, érdemes inkább valami táplálóbb alternatívát választani.
A várandósvitaminok szerepe
Sokan azért idegenkednek a várandósvitaminoktól, mert félnek azok hizlaló hatásától. Ez a veszély azonban minimalizálható a megfelelően tagolt készítménnyel. A lényeg, hogy a terhesség igényeire legyen szabva a kiválasztott készítmény. Ez egyrészt azt jelenti, hogy sok és jól hasznosuló anyagnak kell lennie benne. Előbbi a komplexitás révén érhető el, utóbbinál pedig az összetevőket böngészve arra figyeljünk, hogy azok szerves kötésben legyenek jelen (ez praktikusan a -citár és -glükonát kötéseket jelenti, vagyis például cink-citrát, vagy réz-glükonát). A szerves kötésben bevitt anyagok a szervetlenekhez képest (pl.:-karbonát) akár 80%-kal is jobban hasznosulnak, így hatékonyabb a szervezet támogatásában is.
A másik fontos szempont, amit sokan figyelmen kívül hagynak, hogy a terhesség három trimeszterre, három eltérő tápanyagigényű időszakra tagolódik. Az egyes trimeszterekben a magzat más és más fejlődési szakaszai kerülnek előtérbe, ezeknek pedig nem azonos a tápanyagigénye sem, vagyis olyan készítményt válasszunk, mely képes az eltérő trimeszterek eltérő igényeinek kielégítésére! Mivel a harmadik trimeszterre a baba a hízásra koncentrál, így a B-vitaminok közül már csak a B6-vitaminra, a B9-vitaminra (folsav) és a B7-vitaminra (biotin) van szükség. A többi B-vitaminból már eleget raktározott el a szervezet, vagyis a pótlásukra a harmadik trimeszterben már nincsen szükség. Ez azért is jó hír, mert a B-vitaminoknak bizony étvágynövelő hatásuk van, így akár jelentős mértékben is elősegíthetik a túlzott hízást. A megfelelően tagolt várandósvitaminnal azonban ez a hatás minimalizálható így elkerülhető.
Mozgás és testtudatosság
Amennyiben nincs kontraindikáció, ajánlott várandósan is a rendszeres, könnyű sportolás, ami a túlzott súlygyarapodás elkerülésre mellett az általános egészségi állapotra, a vérkeringésre, egyes terhességi panaszok megelőzésére is kedvezően hat. A rendszeres mozgás, mint például a séta, a kismama torna, kismama jóga segíthet kontrollálni a súlygyarapodást és fenntartani az egészséges testsúlyt.
A terhesség alatti rendszeres vizsgálatok jó alkalmat adnak az egészségmegőrző szokások kialakítására, különösen akkor, ha a kiinduló testsúly nem ideális, vagy alapbetegségek állnak fenn. Fontos például tudni, hogy csökkent kalória bevitel és/vagy több mozgás esetén -- esetleges fogyási szándékkal - meg kell lennie a megfelelő fehérje bevitelnek. A magzat ugyanis mindent el tud szívni az édesanyjától - zsírt, szénhidrátot, vitaminokat - azonban csak a szájon át bejuttatott fehérjét tudja magának felépíteni. Vagyis itt nincs anyai tartalék, ami hasznosítható lenne, nem képes az anya fehérjéjét bontani saját maga számára.