Ahogyan egy és két éves kor között a gyermek mozgásfejlődése tartja sakkban a szülőket és a nagyszülőket - mit tud már, illetve mi az, amire még nem képes-úgy foglalkoztatja őket a második évben a kérdés: mit mond már, vannak-e már szavai, mikor fog beszélni? Főleg azok várják izgatottan a gyermekük e fajta kifejezőkészségét, akik először lettek szülők. Nem adhatunk e kérdésre egyértelmű választ. Nagy különbségek vannak ezen a téren - az aktív beszéd területén- az egyes gyerekek között.
Vannak, akik 10 hónaposan már képesek egy szószerűséggel megnevezni ezt vagy azt, vagy egy másik szóféleséggel kifejezni egy bizonyos kívánságot, de ilyen - gyorsan a beszéd útján induló- gyermek is a gyors kezdet után látszólag megtorpanhat, hónapokig, egy fél évig megelégszik a néhány szóból álló készletével. Ezzel dirigálja a családját. És a lassúak? Mi még az elfogadható, mi a normális, mennyit késhet, kérdezik a szülők, amikor szerintük a gyermeküknek már beszélni kellene.
Amikor nagyon szoronganak szakembernek teszik fel a kérdest. Amikor a szakember orvos, könnyen azt fogja mondani, hogy a gyermek ő neki teljesen egészséges, szépen fejlődik. Szerinte lehet, hogy a családban vannak mások is, akik csak nagyon későn kezdtek el beszélni, (általában vannak), s a gyermek a család rendelkezésére álló génkészletből azokat a géneket örökölte, amelyek azt határozzák meg, hogy mikor fog beszélni, ez esetben későn.
A védőnő kissé másképpen oldja meg ugyanezt a kérdést. Neki sok tapasztalata van, sok kicsi gyermeket követett, és követ jelenleg is nyomon, kvázi statisztikája van arról, hogy milyen széles skálán mozoghat a beszédindulás: egy és két és fél éves kor között. Ezt a tapasztalatot adja tovább a szülőknek. „Beszélj sokat a kicsivel”, javasolja, „Attól majd csak megjön a kedve”. S az anya ezután vagy tovább beszél a kis csemetéjéhez - ahogyan ő ezt már eddig is szokta- vagy egy kicsit elgondolkozik azon, vajon miért érdemes beszélni hozzá, amikor még annyit sem válaszol, hogy „apát” mondana a párjának, vagy „anyát” neki… „Ja, s ne felejtsen el, a fiuk általában későbben tanulnak meg beszélni, mint a lányok.
És mit mond a gyermekpszichológus? A pszichológus is tudja azokat a tényeket, amelyeket az előbb felsorolt szakemberek mondani szoktak, csakhogy ő nem annyira azon van, hogy a pici mielőbb beszéljen, hanem azon, mit értenek anya és gyermeke egymás megnyilvánulásaiból. Nem az a fontos - mondja ő-, hogy mit mond már a baba, hanem az, hogy szülő és a gyermek megértik-e egymást, szavakkal vagy szavak nélkül. A pszichológus arra lesz kíváncsi tehát, vajon az anya kiismeri magát a gyermeke megnyilvánulásaiból: mikor mit szeretne a gyermek „mondani”, mutatni szavak nélkül, vagy másképpen jelezni, s ő - a szülő- gyermeke jelzéseire hogyan reagál. A pszichológus tehát a két fél közötti kommunikációra kíváncsi, szükség esetén azt szeretné elősegíteni. Arra a kérdésre keresi a választ, vajon mind a két fél megértve éli-e meg magát a közös napirendjük során, vagy nem? Megérti-e a baba, hogy mindjárt enni fog, vagy hogy sétálni mennek, s hogyan jelzi azt, hogy megértette-e? Van-e a szülőnek türelme ahhoz, hogy megvárja a „válaszokat”, egyáltalán tudja-e a szülő azt, hogy hányféle módon jelezheti egy csecsemő vagy egy kisded a környezetének azt, hogy mit ért, hogy éppen mi megy végbe ő benne, s hogy mi neki a jó?
Amikor két éves kor után sem beszél a gyermek, a pszichológus is elsősorban az un. Mi az a más, amire gondolhat szülő és szakember egyaránt? Ez a „más” a gyógypedagógusok területe. A gyógypedagógus a szakember, aki arra hivatott, hogy a kicsi gyermek beszédfejlődését időben elhelyezze a többi fejlődő funkció közé. A többi fejlődési terület függvényében gondolkodik azon, vajon egy bizonyos gyermek esetében „kóros”- e a beszédfejlődésbeli elmaradás, vagy az előbbiek függvényében magyarázható-e? Elképzelhető tudniillik, hogy egy gyermek fejlődése egyszerre több területen „késik”, s akkor a beszéd megkésettsége más megközelítést kíván, mint amikor csak ezen a területen marad el. A gyógypedagógus is nagyon kíváncsi arra, mi mindent ért a gyermek szavak nélkül, hogyan szoktak együtt „beszélgetni” a mamával, vagy miért nem sikerül ez a „dialógus”.
A különböző szakemberek általában kiegészítik egymást, mást-mást hangsúlyozva fontos szempontnak. Amiben egyetértenek, amit mindannyian tudnak, hogy jelentős különbségek vannak abban, hogy az egyes gyermekek mikortól szándékoznak szóban is megnyilvánulni, nemcsak puszta hangadásban, vagy mozgásban. A legelső szavak 8 és 12 hónapos kor között születhetnek, de jó értelmi és kommunikációs képességek mellett is előfordulhat, hogy egy gyermek 2 éves koráig alig szólal meg , legfeljebb néhány szava van. Abban is egyetértenek a szakemberek, hogy a „Még nem beszél” mögötti jelenség mögött számos tényező rejtőzhet, s hogy szükség esetén azokat egymással összefüggésben kell megvizsgálni és értelmezni.
Mi a normális a beszédfejlődésben?
A kisbabák már nagyon korán képesek kifejezni érzelmeiket és akaratukat, hiszen bár még nem beszélnek, egyes tárgyakra való rámutatással vagy gőgicséléssel hangosan jelezhetik, mit szeretnének pontosan mondani nekünk. Fontos tudni, hogy mint majdnem mindent, így a beszédkészséget is a tanulás mellett utánzással fejlesztik a kisgyerekek saját magukban. Tehát amit tőlünk, szülőktől látnak és hallanak, azt próbálják beépíteni a saját kis világukba és kifejezni önmagukat.
Az elején - egészen egy éves korig - nyilvánvalóan nem ért meg még mindent, hiszen ekkor nyílik ki a világ számára, de ha sokat mesélünk, olvasunk és mutogatunk neki mesekönyvekből, hamar hozzásegíthetjük, hogy szókincse megfelelően gyarapodjon és beinduljon az a bizonyos beszédfejlődési folyamat.
Ahány ház, annyi szokás, így ahány gyermek, annyira eltérő habitus létezik, mégis általánosan elmondhatjuk, hogy egy éves koráig a baba bőven elkezd már gagyogni. Ilyenkor nagyon mókásan hangozhatnak egyes kifejezések a szájából, és gyakran előfordul, hogy teljesen értelmes magyar szavakat mond ki, azonban ez még sok esetben csak a véletlen műve lehet. Másfél éves koráig a baba már képes megmutogatni bizonyos tárgyakat, állatokat, formákat a mesekönyvben, és amit mondunk neki, tökéletesen megérti, önmaga kifejezésére pedig már igen sok kísérletet tesz.
Az első szavak általában főnevek, a cselekvő igéket és egyéb szavakat később tanulják meg. Két éves korukra a kicsik már sok tárgyat és alapszót megtanulnak kimondani. A leggyakrabban a szülők megnevezésével pl. apa, anya, illetve a testvér nevének kimondásával kísérleteznek, de az alapvető fogalmakat is már tudják pl. Kétéves kor után a gyerekek már egyre több értelmes szót ki tudnak mondani, sőt, megjelennek az első tőmondatok is. Ilyenkor még értelemszerűen nem tudnak egybefüggően mondatokban beszélni, de két értelmes szó összerakásával kisebb mondatokat képesek alkotni. Három éves korra az egyszerűbb kis mondatokat felváltják a hosszabbak, és a gyerekek már ekkor majdnem 900 szót is ismerhetnek.
A kicsik 2-3 éves korukra már egészen tisztán kifejezik magukat, azonban az is előfordulhat, hogy kicsit később kezd el egy baba beszélni. Ilyenkor nem kell azonnal idegeskedni, hiszen vannak olyan gyerekek, akik habitusuknál fogva később érő típusok, és ennek megfelelően beszélni is egy picit megkésve kezdenek el.
Mikor kell aggódni?
Ha a baba csak mutogat, nem hallatja a hangját, a nevén szólítva őt nem figyel ránk, 3 éves korára nem kommunikál érthetően vagy a megtanult pár szó után nem mond új kifejezéseket, mindenképpen gondoljunk rá, hogy valami nincs rendben a beszédével - vagy egyes esetekben a hallásával.
A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.
Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a beszédfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszol vagy úgy tűnik a gyermeked bizonyos hangzókat nem tud ejteni, orvosi kivizsgálásra és logopédusra egyaránt szükség lehet, hiszen beszédfejlődési zavarokat okozhat megnagyobbodott orrmandula, izomgyengeség vagy hypotónia is, de akár neurológiai zavar, mandulaprobléma, akut fülgyulladás vagy allergia is állhat a háttérben.
Ha gyermekünk csak 3 éves kora után kezd el beszélni azt megkésett beszédfejlődésnek tekinthetjük. Ha a kivizsgálás során nem állapítottak meg semmilyen problémát, ami a beszédet akadályozhatná, gyermeked viszont még mindig nem beszél, akkor sem kell megijedni, 2.5 éves korig még normálisnak, vagyis elkésett beszédfejlődésnek tekinthető, és a gyermek otthoni fejlesztésével érdemes kiemelten foglalkozni.
Mi befolyásolja a beszédfejlődést?
Nagyon sok dolog befolyásolhatja a kisgyerekeket a beszédük fejlődésében, mint például az, hogy hányadikként érkezik a baba a családba. Ha ugyanis van már nagyobb testvér, az serkentőleg hathat a kicsire, ugyanis utánozva őt a pici mihamarabb szeretne elkezdeni beszélni, ráadásul sok dolgot tanulhat a nagyobbtól.
Némi örökletesség is lehet a beszédfejlődési metodikában, hiszen, ha az egyik szülő az átlagosnál korábban vagy éppen később kezdett el beszélni, az kihathat a gyermek fejlődésére is. Bár kutatások igazolják, hogy a lányok előbb elkezdenek beszélni, mint a fiúk, a legújabb bizonyítékok szerint ez a különbség korántsem olyan nagy, mint régebben gondolták: valójában mindössze 1-2 hónap.
Az is igaz, hogy az otthoni környezet és a bölcsőde világa nagyban befolyásolja azt, hogy a kicsik mikor mondják ki első szavaikat. Szülőként az első években kiemelten fontos, hogy megfelelő alapokkal lássuk el csemeténket - már ami a beszédfejlődését illeti. Avassuk be mindig abba, amit csinálunk, hiszen, ha látja, hogy mivel foglalatoskodunk, az egyes cselekedeteket könnyebben tudja a szavakhoz kötni. Mindig mondjuk neki, hogy éppen mi történik körülötte pl.
A születési sorrend: az első gyermek általában később kezd el beszélni, hiszen a szülei teljes figyelme rá irányul és félszavakból is megértik egymást. Több nyelv: A kétnyelvű családokban a babák általában később kezdenek el beszélni és az egyik nyelvet általában sokkal többet használják egy darabig, mint a másikat, de aztán a másikon is megszólalnak.
Mit tehetnek a szülők?
A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben.
Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon. Ha gyermeked rendszeresen hallja a beszédet, ezért beszélj hozzá folyamatosan. Egy másik jó lehetőség az olvasás. Olvass gyakran meséket és könyveket, ugyanis ez segíthet a szókincs bővítésében és a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésében. Válassz érdekes és színes könyveket, és beszélj a képekről, a történetről vagy a karakterekről a gyerekkel.
Énekelhettek együtt dalokat és mondókákat, hiszen az éneklés és mondókázás játékos módon támogatja a beszédet és a ritmusérzéket. Énekeljetek gyerekdalokat, mondókákat vagy ujj játékokat a gyerekekkel, és bátorítsátok őket, hogy csatlakozzanak hozzátok. Emellett játszhattok beszédfejlesztő játékokat is, használjatok olyan játékokat vagy játékszereket, amelyek a beszédfejlesztés támogatására lettek kitalálva.
Hallgassatok zenét és történeteket együtt: Játssz le a kisbabádnak különböző zenéket és hangoskönyveket. Tarthattok úgynevezett beszédidőt is, válasszátok ki egy csendes időpontot naponta, amikor kifejezetten a beszélgetésre és a szóbeli kommunikációra koncentráltok. Mindezek mellett fontos, hogy igyekezz megérteni és reagálni a gyerek nyelvi kísérleteire: Figyelj a gyerek gügyögéseire, próbálkozásaira, és válaszolj neki.
A szülőknek nem akkor kell felhívni magukra a figyelmet, amikor a gyermek éppen el van foglalva, elmélyülten játszik a neki kialakított játszósarokban, vagy amikor fáradt. A legalkalmasabb pillanatok a „párbeszédre” a pólyázó mellett eltöltött percek, a fürdetés únegyedórai, az etetés időszaka.
Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.
Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben. Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők. Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, stb.) állhat. Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is. Az ilyen problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni.
Nem gond tehát, amikor az egy és két év közötti gyermek még nem beszél. Gond viszont akkor van, amikor a nagyobb csecsemő, vagy a kis tipegő nem reagál kedvezően szülei kezdeményezéseire, a kapcsolattartásra vagy az együttes élményre való törekvésre: az érintésre, beszédre.
A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat). Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat.
A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők (elemi kommunikáció), kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető. Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az Édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.
A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni.
Fiú gyermekeknél gyakrabban fordul elő a beszéd különböző mértékű késése. Általában az a gyermek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni.
A beszédfejlődés ütemében nagy szerepet játszik a környezet. A gyerekek ugyanis utánzással tanulnak és minél színesebb, gazdagabb a kicsi körül használt nyelv, minél több inger éri, annál hamarabb fog egyre tisztábban beszélni. Különösen fiúknál fordul elő, hogy akár 2 éves korukig nem akarnak igazán beszélni, csak 1-1 szót használnak. Főként első gyerekeknél gyakori ez, illetve, ha a gyerek mindig az anyjával kettesben van, nem jár közösségbe, nem találkozik más gyerekekkel.
1-2 éves kor között nagyjából 20-200 szót használnak a gyerekek, sokszor saját neveket adnak a tárgyaknak, cselekvéseknek és felcserélnek szótagokat.
Fejlődési mérföldkövek 1-3 éves kor között
Ha gyermekünk csak 3 éves kora után kezd el beszélni azt megkésett beszédfejlődésnek tekinthetjük. Kérdése van? Esetleg van véleménye, tapasztalata a témában? Örömmel veszem üzenetét, meglátását.
A beszédfejlődés legalább annyi fejtörést szokott okozni a szülőknek, mint a mozgásfejlődés. Az egyik baba már nagyon hamar szavakat mond, a másik még 2 évesen is inkább csak babanyelven „karattyol”. A sokféle tanács, mások tapasztalatai („az én fiam másfél évesen más körmondatokban beszélt”) pedig még inkább megijeszthetik azt a szülőt, aki úgy érzi, a gyermeke fejlődése nem normális. De mi számít normálisnak? Mi befolyásolja a lassabb vagy éppen a gyorsabb beszédfejlődést? És mikor kell segítséget kérni?
A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már „beszél”. Apropó: mit jelent pontosan a babanyelv? A legtöbb baba először nem a teljes szavakat mondja ki, inkább csak a szavak elejét vagy a hangzását utánozza. Tehát lehet, hogy elsőként nem azt mondja, hogy „mama”, hanem azt, hogy „mmm”, vagy a víz helyett azt mondja „veve” vagy pedig „izzzz”.
A beszédfejlődés hosszú folyamat. A gügyögéssel kezdődik, amely egyre inkább értelmes szavakhoz kezd hasonlítani és ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben érteti meg a baba magát kézzel-lábbal és hangokkal is: rámutat a tárgyakra, különféle hangokkal jelzi, ha tetszik neki valami, ha valamit akar, ha valami nem tetszik neki stb. Néhány baba 1-2 éves kor között akár teljesen külön babanyelvet is kialakíthat a szülők számára érthetetlen szavakból, mások inkább kevesebb szóval és több mutogatással, hangadással magyaráznak. Ezekben az egyedi „nyelvekben” kap aztán helyet először csak néhány szó, többnyire azok, amiket nagyon fontosnak talál a kicsi, hogy a szülei megértsék (pl. adj inni, enni, szopizni stb., kedvenc állatka, családtagok nevei), illetve az ezekre hasonlító „babaszavak”.
Először a főneveket tanulja meg a kicsi és csak azután következnek az igék, ezért is van az, hogy sokáig nem tud mondatokban beszélni, hiszen a magyar ragozó nyelv. Más a helyzet a kétnyelvű babákkal, ha pl. az angol a második anyanyelv, ott sokkal hamarabb kezdenek el rövidebb mondatokban beszélni a gyerekek.
A beszédfejlődést mindig megelőzi a beszédértés. Ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszol vagy úgy tűnik a gyermeked bizonyos hangzókat nem tud ejteni, orvosi kivizsgálásra és logopédusra egyaránt szükség lehet, hiszen beszédfejlődési zavarokat okozhat megnagyobbodott orrmandula, izomgyengeség vagy hypotónia is, de akár neurológiai zavar, mandulaprobléma, akut fülgyulladás vagy allergia is állhat a háttérben.
A beszédfajták:
- Én (egocentrikus) központú beszéd: a gyermek saját magával beszélget.
- Közvetítő (szociális) beszéd: a gyermek másokkal kommunikál.
A beszédhibák a beszédfejlődés velejárói: általában az „r” hangzó okozza a legtöbb gondot a beszédben, ez legkésőbb 5 éves korra ki szokott alakulni.
Mozgásfejlődés, beszédfejlődés, értelmi fejlődés - hogyan segítheted, mikor kell szakemberhez fordulnod?