A 15 hónapos korban esedékes oltás, amely Magyarországon kötelező védőoltás, a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (MMR) elleni védettséget biztosítja. Ez a vakcina sok szülőben aggodalmat kelt, különösen az esetleges mellékhatások miatt. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük az MMR oltással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, tudományos tényeket és szülői tapasztalatokat.
Mi az MMR oltás és miért fontos?
Az MMR egy háromkomponensű vakcina, amely a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni oltóanyagot tartalmazza. Magyarországon az 1989 után születettek két oltásban (15 hónap, 11 év) részesülnek, ami várhatóan egy életre szóló védettséget biztosít.
A kanyaró, a mumpsz és a rubeola nagyon fertőző megbetegedések, súlyos szövődményekkel járhatnak:
- Kanyaró (morbilli): Fülfertőzést, légzőszervi panaszokat és agyhártyagyulladást/agyvelőgyulladást (encephalitist) okozhat. Halálozási aránya 2500-5000 megbetegedésből 1 eset.
- Mumpsz: Részleges vagy teljes süketséget, valamint duzzadt, fájdalmas heréket okozhat idősebb fiúk és férfiak esetében. Ez a fertőzés okozta a legtöbb vírusos agyhártyagyulladás megbetegedést gyermekeknél.
- Rubeola (rózsahimlő): Szintén agyvelőgyulladást okozhat, és befolyásolhatja a véralvadást. Terhes nőknél vetélést vagy a baba jelentős egészségkárosodását okozhatja, például vakságot, süketséget, szívproblémákat vagy agykárosodást.
Az MMR védőoltás nélkül szinte minden gyermek megkapja mind a három betegséget, és ezeknek a súlyos szövődményeknek az elkerülése érdekében vezették be a kötelező oltást. Abban az esetben, ha az átoltottság egy országban 95% alá esik, a betegség ismét járványokat tud okozni.
Kanyaró - okok, tünetek, diagnózis, kezelés, patológia
Mit tartalmaz az oltóanyag?
Magyarországon M-M-R vaxPro néven elérhető a vakcina. Feloldás után egy adag (0,5 ml) tartalmaz Enders-féle Edmonston törzshöz tartozó élő, legyengített csirkeembrió sejteken előállított morbillivírust, J-eryl Lynn (B szint) törzshöz tartozó élő, legyengített csirkeembrió sejteken előállított mumpszvírust, és Wistar RA 27/3 törzshöz tartozó élő, legyengített humán tüdő fibroblaszt sejteken előállított rubeolavírust.
A vakcina nyomokban rekombináns humán albumint (rHA), és neomicint (amely egy antibiotikum), és szorbitot is tartalmaz egyéb - főként a megfelelő pH beállítására szolgáló - segédanyagok mellett.
Hogyan és mikor kell beadni az MMR oltást?
Az oltás 12 hónapos életkortól javallott, de különleges körülmények között csecsemőknek 9 hónapos kortól is adható. A 12 hónapos, vagy annál idősebb személyek egy dózist kell kapjanak, egy kiválasztott időpontban. Legkorábban 4 héttel az első dózis beadása után egy második dózis adható azoknak, akik bármilyen okból kifolyólag nem reagálnak az első dózisra.
Az immunogenitási és biztonságossági adatok azt mutatják, hogy a hivatalos ajánlásoknak megfelelően az oltás beadható 9-12 hónapos csecsemőknek is, ha a korai védettséget szükségesnek tartják (pl. bölcsődei elhelyezés, járványveszély, vagy utazás). Ezeket a csecsemőket 12 és 15 hónapos kor között viszont újra be kell oltani, mivel az anyai eredetű keringő morbilli-antitestek jelenléte és/vagy az immunrendszerük fejletlensége miatt nem reagálnak kielégítően a vakcina morbilli-összetevőjére.
A vakcinát izomba, vagy bőr alá kell beadni. Intravaszkulárisan - vagyis érbe - beadni tilos! Kisgyermekek esetében az injekció beadásának javasolt helye a comb oldalsó régiója, nagyobb gyermekek, serdülők és felnőttek esetében pedig a felkar régiója.
Az oltóanyagok többsége (beleértve a meningitis elleni vakcinákat, influenza ellenes, kullancs encephalitis ellenes, 2-3-4-12-18 hós kötelező oltás) inaktivált oltóanyag, amelyek beadásakor nem szükséges intervallumot tartani. Ez azt jelenti, hogy az oltások akár egyszerre, akár pár napos vagy 1-2 hetes eltolással is, egymástól függetlenül bármikor beadhatóak.
Az egy éves kötelező oltáshoz (Pneumococcus elleni) előre hozták a régebben 13 hónapos korban adott bárányhimlő elleni oltás (Varilrix vagy Varivax). A 15 hós MMR (Priorix) oltás mellé előre hozták a korábbi 16 hós bárányhimlő ellenit. Bizonyos védőoltásokat csak vagy egyszerre, vagy 4 hét különbséggel lehet beadni (pl. élővírus vakcinák, mint a Rotarix, Rotateq, Priorix, Varilrix, Varivax).
Mellékhatások és aggodalmak
Az M-M-RvaxPro alkalmazása mellett leggyakrabban jelentett mellékhatások a láz (38,5 °C-os vagy annál magasabb); az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, ideértve a fájdalmat, duzzanatot és bőrkiütést. Ritkábban előfordulhat nyűgösség, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, influenza szerű tünetek.
Szülői tapasztalatok a mellékhatásokról:
Sok szülő beszámol különböző reakciókról a 15 hónapos oltás után:
- Láz és hőemelkedés: „Hétfőn délután már lázas volt, kapott Nurofent.” „Tegnap óta 40 fokos láza van, se pötty se nátha semmi.” „7.nap belázasodott 38,5 nem volt vészes de másnapra 41 fokos láza lett.”
- Kiütések és bőrpír: „A combján, az oltás körül nagyon durván bepöttyösödött.” „Két napja olyan kiütéses és nyűgös.” „8.napon egyikük belázasodott, 9.napon néhány pötty jelent meg a hátán, este ismét láz. Azóta láztalan, de a pöttyök egyre csak terjednek.”
- Nyűgösség, étvágytalanság, alvászavar: „Második napja nyűgös, levert, aluszékony.” „ma du már nagyon bágyadt volt a kicsi lányom, és kb 2-3 napja köhög néha, ma estére már nem volt étvágya csak a kicsi ágyacskájára mutogatott, és el is aludt.” „az első éjjwl egyikük 6x ébredt, azóta is mindkettőjüknél enyhe alvászavar van.”
- Légzőszervi tünetek: „hirtelen fellépő magas lázzal, krupp jellegű köhögéssel, piros foltocskákkal a törzsén, duzzadt nyirokcsomókkal.” „Második napja nyűgös, levert, aluszékony, ami mind gondolom a 38 fok feletti láznak köszönhető. 'Várom' a pöttyöket és a köhögést, max kellemesen csalódom, ha azok nem jönnek.”
Érdemes megjegyezni, hogy sok esetben az orvosok nem ismerik el azonnal, hogy a tünetek az oltás következményei. Azonban az Egészségügyi Világszervezet és a hazai szakemberek is egyetértenek abban, hogy a láz és egyéb enyhe tünetek normális immunreakciót jelentenek, és az esetleges kellemetlenségek eltörpülnek a megelőzött betegségek súlyossága mellett.
Az oltások tréningezik az immunrendszert a betegség leküzdésére. Ha gyenge immunrendszer (betegség vagy alkati) mellett kapja a gyerek, erősebb a reakció, nehezebben gyűri le. A másik eset, ha hajlamos mindent túlreagálni az immunrendszer (allergiára hajlamos gyerekek).
Autizmus és MMR összefüggés: Az igazság
Az autizmus előfordulásának növekedését összefüggésbe hozták az MMR vakcinával, ez sok szülőben keltett aggodalmat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az autizmus esetszámának növekedése jóval az MMR bevezetése előtt megfigyelhető volt, és az egyre kifinomultabb diagnosztikai lehetőségeknek, valamint a szakértők folyamatos képzésének köszönhetően egyre több esetet ismernek fel. Szakértők az egész világon - így az Egészségügyi Világszervezet is - egyetértenek abban, hogy nincs összefüggés az MMR védőoltás és az autizmus között. A vakcina valójában kiemelkedő biztonságossági profillal rendelkező, nagyon hatékony védőoltás, amellyel számos, a fertőzések okozta súlyos egészségkárosodás kerülhető el.
Ellenjavallatok és fontos tudnivalók
Bármely kanyaró, mumpsz, illetve rubeola vakcinával, vagy a készítmény bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén - beleértve a neomicin nevű antibiotikumot is - a vakcina ellenjavalt. A vakcinációt el kell halasztani bármely 38,5 °C-nál magasabb lázzal járó betegség esetén.
Vérkép rendellenességek, leukémia, bármilyen típusú lymphoma vagy egyéb rosszindulatú daganat, folyamatban lévő immunszuppresszív kezelés (beleértve a nagydózisú kortikoszteroid-kezelést) esetén a vakcina beadása ellenjavalt. Ugyanakkor nem ellenjavallt helyi vagy alacsony dózisú kortikoszteroidokat (pl. asztma megelőzés) kapó betegek esetében.
Súlyos veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot, családi kórtörténetben előforduló veleszületett vagy örökletes immunhiány esetén is ellenjavalt az oltás beadása, kivéve, ha a beoltandó immunrendszerének megfelelő működése orvosilag igazolt.
Oltás beadása és a pszichológiai felkészülés
Az oltás beadásakor a pszichológiai rákészülés - a szülő részéről - nagyon sokat számít. Ha a szülő feszült, ideges, fél, a baba megérzi és ő is „rossz előérzettel”, sírva készül az eseményre. Ezzel szemben, ha a szülő kedvesen, megnyugtatóan viselkedik és beszél oltás előtt és közben a csecsemővel, az esetenként egyáltalán nem sír, vagy ha sír is, két hüppögés után egyből megnyugszik, amint felveszi a szülő.
A „Shotblocker” műanyag „süni” a fájdalom kapu-elméletét használja ki, azaz a környező terület nyomásérző idegvégződéseit stimulálva a gerincvelőben gátolni tudja a éles fájdalom érzékelést felfelé szállító idegpályákat. Ez sok esetben lehetővé tette már babák beoltását sírás nélkül.
A legfontosabb azonban, hogy az oltás technikailag jól kivitelezhető legyen. Ehhez 1 év alatt legcélszerűbb a fekve rögzített helyzet. Nem kell a gyerket „leszorítani”, de azt a végtagot érdemes megfelelően rögzíteni, ahova az oltás kerül.