Sok szülő szembesül azzal a problémával, hogy gyermeke egy bizonyos életkorban, például 15 hónaposan, még mindig nem rág, vagy nem szívesen eszik darabos ételeket. Ez aggodalomra adhat okot, de fontos tudni, hogy számos oka lehet a rágás elutasításának, és nem feltétlenül jelent komoly problémát.
A szülők gyakran hiszik azt, hogy a baba furcsaságait valamilyen szervi gond okozza. Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek döntő többségében mi szoktatjuk rá valamire a kicsit. Ha például nagy feneket kerítesz az evésnek (mert kevésbé jó étvágyú a baba, vagy korábban gondok voltak az anyatej mennyiségével), ha körbeugrálod a kicsit, amikor eszik, akkor az egész elveszíti az élvezeti jellegét. Az önálló evés megtanulása hosszú folyamat, ami már korán megkezdődik.
A rágás elutasításának lehetséges okai
Szeparációs szorongás
Bár elsőre furcsának tűnhet, a szeparációs szorongás is befolyásolhatja a gyermek étkezési szokásait, beleértve a rágást is. A szeparációs szorongás félelem az anyától való elválástól. Az anyától való függetlenné válás első jelei 5-6 hónapos korban kezdődnek. 1 évesen ez már a „valódi” szeparációs szorongás. A kicsi most már valóban önálló, egyedül jön-megy, mindent felfedez, minden érdekli, és ez amilyen izgalmas a számára, olyan ijesztő is egyben. Amikor bátran felfedezőtúrára indul, azt abban a tudatban teszi, hogy anya ott van a közelben és figyeli őt.
A baba hirtelen elkezd sírni, amikor anya leteszi, vagy ha kimegy a szobából, éjszaka csak anya teheti le aludni, nehezen válik el anyától - rögtön felmerül a szeparációs szorongás, mint a viselkedésének oka. A szeparációs szorongás során a baba valójában azt jelzi: „rossz anya nélkül lenni, nem vagyok még biztos magamban, nem érzem magam biztonságban anya nélkül”. Ő még nem tudja felidézni anya képét, amikor hiányzik neki, nem tud rád gondolni, amikor nem vagytok együtt, ezért van szüksége sok kisgyereknek ún. átmeneti tárgyakra, amik segítenek az emlékezésben.
Hogyan segíthetünk szeparációs szorongás esetén?
- Ha idegenek társaságában sír, nyugtalan, vedd át, legyen a kezedben és hagyd, hogy onnan kukucskáljon, ne erőltesd, hogy mindenképpen maradjon meg másnál, ha ő nem akarja!
- Ha kimész a szobából és ő sír, hanggal nyugtasd, vagy vidd magaddal, és legyen ott körülötted, amíg a dolgodat végzed.
- Hagyod, hogy „a szoknyád mögé bújjon”, amikor olyan kedve van, nem erőlteted, hogy menjen a gyerekek közé játszani, ha nem akar.
- Otthon hagyd, hogy veled menjen mindenhová és kíváncsiskodjon, amikor te házimunkát végzel.
Fogzás és fájdalom
A fogzás szintén befolyásolhatja a rágási hajlandóságot. Ha a baba fogzik, fájhat az ínye, és ezért elutasíthatja a darabos ételeket. A 18 hónapos kisfiamnak még csak 8 foga van, most jön a 4 rágó foga. Ez a jelenség gyakori, ilyenkor a puhább ételek preferálása természetes.
Lustaság vagy megszokás
A gyerekorvos és a védőnő szerint a gyermek egyszerűen lusta, semmi baja nincs. De nem normális, ha egy gyerek ennyi idősen még nem rág, nem harap, nem kap a kaja után, ha lát valami finomat. Ez gyakran a megszokásokból adódik, például ha a szülők mindig pépesen tálalják az ételt, akkor a baba hozzászokik, és nem érzi szükségét a rágásnak.
Az én 22 hónaposom a kiflit, rántott húst, sült húst, sült krumplit, pufit, sajtot, kekszet elrágja, de gyümölcsöt/főzeléket csak pépesen. A doktor szerint csak azért, mert ezeket a kajákat utálja, amiben annyira nem hiszünk, mert kanállal, pépesen meg megeszi.
Pszichés okok
A kisfiam 3,5 éves, semmi szilárdat nem eszik, mindent megeszik amúgy, ha pürésítem. Szilárdot a szájába sem vesz, pl. a csoki elől is sírva menekül. Amúgy egészséges, beszél is, valószínűleg pszichés eredetű. Sajnos addig nem mehet át bölcsiből az oviba, amíg nem rág, szóval, abban bízom valaki ír valami biztatót.
TERHESEN menekült, hogy mentse a babát, de 5 évvel később a Herceg rátalált!
Az önálló evés tanulásának nehézségei
Az önálló evés megtanulása hosszú folyamat. A legtöbb baba 8 hónapos kora körül már képes kézzel a szájába tömni a puhább falatokat és ha hagyjuk nekik, akkor egyre ügyesebben oldják meg azt. Igen, az önálló evés maszatolással is jár, a földre is lehullik belőle, sőt gyakran több vész kárba, mint amennyit sikerül bejuttatni a pocakba, de a fejlődéshez kellenek ezek a lépések.
Egy eset, amikor egy anyuka szépen felszelve adta oda a kenyeret, és a kisfiú csak belekóstolt, aztán meg inkább csak játszott vele, mert túlságosan nehéz és komplikált lett volna neki megenni. Amikor még csak ismerkedik a baba a darabos ételekkel, akkor felkockázva érdemes adni a kenyeret és a többi ételt (felvágottat, sajtot stb.) is.
Hogyan segítsük a babát a rágás megtanulásában?
Biztonságérzet megteremtése
A lényeg a biztonságérzet megteremtése, amit idővel másokkal is át tud majd élni, legkönnyebben a mindennap látott családtagokkal, később a távolabb élő rokonokkal és az óvónénivel is.
Apró falatok és kreatív tálalás
A száraz kiscserkész kolbászt hat hónaposan "ette". Ült a babakocsiban, egy szál kóbi a kezében, az egész pofija csupa szaft, és szinte behorpadt a homloka úgy "rágta" a kolbász. Ez azt mutatja, hogy a megfelelő motivációval és tálalással a babák szívesen rágcsálnak.
Két napja rendesen reggelizik az a gyerek, aki nem eszik sosem reggelit (mert 6 körül megiszik 3,5 dl kakaót). Azóta mindent, de még a sültkolbászt is fogpiszkálón szervírozom. Próbáljátok meg a szendvicset minél színesebbre csinálni. Hátha nektek is bejön.
Türelem és kitartás
A gyerek evési szokásai hullámzóak lehetnek. Ha kedve van (és anyu főz) annyit eszik, hogy csak lesünk, de van, hogy egész héten semmit. Ehhez képest 15 kg és 97 cm. Ne aggódjatok, ha jól fejlődik, jókedvű, biztosan nincs baj. Én az elmúlt egy évet végigmérgelődtem, mert nem evett rendesen. Volt, hogy ott üvöltöttem már mérgemben, amikor háromféle kaja volt otthon, és csak fintorgott, meg köpködött.
Az anyák gyakran aggódnak az evés miatt: Mikor fog már végre önállóan enni? Hogyan térhetnénk át végre a hozzátáplálásra? Miért nem eszik rendesen? Fontos, hogy ne erőltessük az evést, és tegyük élvezetessé a folyamatot.
Szakember segítsége
Ha a vizsgálatok alaposak voltak az egészségével kapcsolatban, akkor talán érdemes lenne egy gyermekpszichológus tanácsát kikérni. Például, ha a gyermek 3,5 évesen semmit sem eszik szilárdan, az már indokolhatja a szakember bevonását.