Az első életév jelentősége óriási, hiszen a gyermek idegrendszere, teste és izomzata is hatalmas fejlődésen megy keresztül. A 12 hónapos baba egy igazi izgő-mozgó gézengúz, aki folyamatosan fedezi fel a világot. Ebben a korban a mozgásfejlődés mellett a kommunikáció és a szociális készségek is jelentős változásokon mennek keresztül.
A mozgásfejlődés mérföldkövei
A 12 hónapos babák mozgásigénye rendkívül magas, és ebben az időszakban történik a leglátványosabb fejlődés ezen a téren. Ekkor már araszol, áll, és szélsebesen mászik, pillanatok alatt eléri a kitűzött célt. A késztetés erejétől is függ, mit tud, de soha ne siettessük a gyermeket. Sok baba már az első születésnapja előtt megteszi az első önálló lépéseket, de van, akinél még hónapokig várni kell erre.
A szakemberek átlagosan a 12-13. hónapra teszik a kapaszkodás nélküli járás idejét, de akár több hónap eltérés is lehet ettől, a gyermek egyéni érésének függvénye. Vannak gyermekek, akik már 9 hónaposan önállóan járnak, és vannak, akik csak 15-16 hónapos korukban kezdenek egyedül lépkedni. Nem kell ettől megijedni, és nem szabad siettetni, erőltetni.
Az első lépések kezdetben még kapaszkodva történnek, bizonytalan mozdulatokkal, egyensúly kilengésekkel. Amikor kapaszkodva engedi el az egyik kezével a bútort, gyakran nem is tudatosan teszi, hanem azért, mert egy játékot meg akar fogni vele. Így egyre többször kapaszkodnak már csak egy kézzel, egyre több ideig. Nem csak kapaszkodással akar már felállni, hanem gyakorolja a szoba közepén a segítség nélküli felegyenesedést is. Feláll, egyensúlyoz, majd leül, és egyre több ideig áll. Innen már csak pár pillanat, hogy megtegye az első lépést.
Ráérez arra, hogy amikor egyensúlyát elveszíti, akkor előre dőlve kezeire támaszkodhat, vagy leülhet. Ezzel a biztonságérzettel már bátrabban indul útnak egyik bútortól, vagy egyik szülőtől a másikig. Ahogyan telnek a hónapok, egyre finomabbá válik a mozgáskoordinációja, tovább fejlődik az egyensúlyérzéke. Már el tudja dobni a labdát úgy, hogy közben egyensúlyát megtartja. Fontos, hogy próbáljuk meg eltávolítani az akadályokat a gyermek előtt, mert még nem igazán veszi észre őket!
Finommozgás és eszközhasználat
A baba finommozgására a tárgyak megfogása, elengedése, ráhelyezése jellemző. Legszívesebben ezeket gyakorolja. Bejárja az egész teret. Fejlődik az eszközhasználat, már tudja, hogy egyes tárgyakkal mit lehet csinálni. Egyéves kora után szeret labdázni. Ha valamit szeretne, akkor arra rámutat az ujjával. Hasonlóan jelzi a számára ismerős figurákat a könyvekben.
Krétával, ceruzával rajzol, firkál. Élvezi a színes képeskönyveket, hosszan lapozgathatja őket. Egyre önállóbb, a most következő három hónapban megpróbál majd egyedül enni kanállal, sőt előfordulhat, hogy egyáltalán nem hajlandó enni, csak és kizárólag egyedül. Rendszeresen és mindent ki- és bepakol, rámol. A játékokat dobálja, és szereti, ha visszadobjuk a kislabdát, a léggömböt, egyéb játékokat. A dobálás szándékos, mert ekkor már tudja, hová akarja eljuttatni a tárgyakat. Elkezdődik a zajos játékok ideje. Mindent egymáshoz ütöget, kezd kialakulni a ritmusérzéke. Ilyenkor érdemes lágyabb zenét játszani neki. Egyre jobban figyel a zenére, élvezi a dallamokat, örömmel tapsol.
A beszédfejlődés és kommunikáció
Általában 1 éves kor körül kezdenek a gyermekek beszélni. Hangjai ekkor már jellemzőek az adott nyelvre. Lehet, hogy a környezet számára értelmetlennek tűnnek a szavai, azonban a következetes használatuk tudatosságra utal. Például az “iszi” vagy “buki” az innivaló, a “tapi” a napocska, stb. A szótagismétlésnek gyakori oka, hogy a szülők is úgynevezett dajkanyelven beszélnek az egyszerűség kedvéért és a könnyű elsajátíthatóságért.
Ekkor jelennek meg az egyszavas mondatok, vagy szómondatok, ugyanis egy szóval nemcsak egy tárgyat, hanem egy egész cselekvést is meghatároz. A hangsúllyal, gesztusaival fejezi ki a mondandóját. Például az egyszavas mondatok jelentéstartama szűkebb, vagy tágabb, mint a valós jelentésük. Az első szavak természetesen mindig a szűk környezetből valók. Először főnevek, tehát a szülők, enni-, innivalók, állatok, játékok. Még csak a szülő érti meg, hogy mit szeretne a gyermek, mert gyakoriak a rövidítések, általa képzett szavak.
A beszédmegértés időszakát a látszatmegértés korszaka előzi meg, ugyanis a helyzetre reagál és nem a szó értelmére. 1 éves korára a gyermek már egyre több szót, kérdést megért, és az egyszerűbb kéréseinket teljesíti is. Már megtalálja az elrejtett tárgyakat, szereti az „eldugom, keresd meg” játékokat.
Egy 12 hónapos baba még nem tudja mondatokban kifejezni magát, de rengeteg módon kommunikál velünk. Mutatóujjal rámutat dolgokra, hangadással és szemkontaktussal jelzi, mit szeretne. Fontos, hogy beszéljünk hozzá. Nevezzük meg a tárgyakat, a tevékenységeket, és magyarázzuk el neki, mit csinálunk - még akkor is, ha úgy érezzük, hogy nem ért meg belőle mindent. Kimondja az első szavait, néhány szót utánoz. Leggyakoribb szavak, amiket a csöppség megtanul az anya, mama, papa, baba. A cica, tej, pá-pá, vau-vau is a könnyebben megtanulható szavak közé tartozik - ne lepődjünk meg, ha a mi kicsink is ezeket mondja legkorábban!
Beszédindítás, Első Szavak, beszédfejlesztés Bogi Nénivel
Fontos megjegyezni: Minden baba egyedi ütemben fejlődik, és a szavak elsajátítása más-más ritmusban történik. Ne aggódjunk, ha a gyermekünk még nem mond ki egyetlen szót sem, vagy ha más szavakat használ először. A beszédfejlődésben, mint minden más fejlődési folyamatban, igen nagy eltérések mutatkozhatnak. Ne mi határozzuk el, milyen szót tanuljon meg.
Vannak gyerekek, akik akár 8-10 hónaposan is tudatosan használják a nyelvet, de akkor sem kell elkeseredni, ha ez 12-14 hónap között következik be. Kérdésre rámutat a dolgokra („Hol a mackó?”, „Hol van apa?”). Ha megkérjük, hogy hozzon oda hozzánk valamit, örömmel megteszi. Élvezi a játékot a tükörrel, és jó játék arcának, testrészeinek megismertetése. Valószínűleg egyetlen értelmes szót sem tud, de gyakorolja a nyelvet. Egyetlen szó sok mindent kifejezhet, a szülőknek kell tudni, hogy az helyzettől függően mit jelent. Például a „cipő” jelentheti, hogy „húzzuk fel a cipőt és menjünk sétálni”, de azt is, hogy „most kaptam”. Az „ott” szót értelmezi, kifejezi kívánságait, kér rámutatással is. Ugyanakkor akár két-három szót is használhat helyesen.
A hallási figyelem egy éves kor körül sokat fejlődik. Megpróbál különbséget tenni az egyes hangok között, nagy sikerrel. Megkeresi a hang forrását, és visszajelzést is kér a felnőttektől. Fontos, hogy a beszédünk a gyermek felé tiszta és jól érthető legyen. Mert ő nem csak minket hall, hanem önmagát is, de saját magát nem tudja pontosan hallani, mint a mi beszédünket. A finomabb hallás tovább fejlődik, ez szükséges a beszéd értéséhez és az elkezdéséhez. Annyira lelkesek a babák akkor, amikor elkezdik a felnőttek szavait ismételni! Gyakran a mondatok legutolsó, vagy leghangzatosabb szavait utánozzák. Az aktív szókészlet a gyakran használt szavak összessége, a passzív szókincs pedig azokat a szavakat tartalmazza, amelyeket nem, vagy csak nagyon ritkán használunk. Ezeket a még csak megérti, de nem szavakat használja. „Gyűjtögeti” őket magában, majd egyszer robbanásszerűen előveszi őket. Vannak gyermekek, akik hamarabb próbálnak beszélni, és egy-egy szótagot ismételgetnek a szavakból. Mások pedig várnak és várnak, mígnem egy hatalmas szókészletet halmoznak fel, amit már szépen és tisztán kimondanak. Ebben az időszakban már legalább 100 szót megértenek. Egy másfél éves gyermek gyakran egyetlen szóval próbál meg kifejezni egy teljes gondolatot. Kommunikációnk legyen egyszerű és jól érthető, hogy ő is könnyen megértse és megtanulja.
Szociális és érzelmi fejlődés
A 12 hónapos baba még nem feltétlenül igényli a más gyerekekkel való játékot úgy, ahogy egy nagyobb gyermek. Ebben a korban elsősorban a szülővel való kapcsolat a legfontosabb, rajtuk keresztül ismeri meg a világot, alakulnak ki a szociális készségei. Ebben a korban a baba elsősorban a szülőkre, esetleg a testvéreire irányítja a figyelmét. A szülő a biztonságos támasza, a szeretet és a gondoskodás forrása. Az 1 éves baba még egyedül játszik, a játékokkal való ismerkedés, a tárgyak manipulálása és a környezet felfedezése nagyon fontos számukra. Jellemzően másfél éves kor körül kezdenek érdeklődni a másik gyermek iránt, kezdik megfigyelni a többiek játékát, de még ekkor sem tipikus, hogy együtt játszanak!
A szociális készségek fejlődését úgy segíthetjük legjobban, ha gyakran jártok játszótérre, baba-mama klubba, esetleg kifejezetten kicsiknek szánt játszóházba, ha az idő nem engedi a szabadtéri tevékenységeket. Míg a játszótéren más gyerekeket látva a baba megfigyelheti őket, és fokozatosan kialakulhat benne az érdeklődés a közös játék iránt, addig a babacsoportokban a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy más babák mellett játsszanak, miközben a szülők is megismerkedhetnek egymással.
Idegenekkel még nehezen barátkozik, de már kezd kapcsolatokat teremteni, és figyel a reakciókra. Mindig érdemes mellé letelepedni a szőnyegre, és együtt játszani vele. Ragaszkodik a szüleihez, játékaihoz, kis kedvenc plüssével szeret aludni. 15 hónaposan újra megjelenhet a szeparációs szorongás, amely a szülőtől való elválás miatti félelem. Önállósodási kedve igen nagy, szívesen veti le ruháit egyedül, és az öltözködésnél is nagyon együttműködik.
Biztonság és alvás
Nincs veszélyérzete, ezért nekünk kell résen lenni. Az elérhető polcokat, szekrényeket le kell zárni, vagy veszélytelen holmikkal telerakni. Erre az időszakra tehető az önálló járás kialakulása, melyhez nagy térre van szüksége. A nagyobb, instabil bútorokat (pl. könyvespolc, TV-állvány) rögzítsük a falhoz, hogy megakadályozzuk, hogy kicsire dőljenek, amikor kapaszkodik. A bútorok sarkaira helyezzük fel a sarokvédőket, hogy elkerüljük a fejsérüléseket. Érdemes az üvegfelületeket (pl. asztallap) biztonsági fóliával óvni. Ha van lépcső a lakásban, feltétlenül szerezzünk be egy rácsot is! Ebben az időszakban jön rá igazán az ember, hogy mennyi veszélyforrás van egy lakásban, amire nem is gondolt.
A 12 hónapos baba 11-13 órát alszik éjszaka, vannak babák, akik délelőtt, mások délután alszanak még 1-2 órát. Fontos, hogy próbáljunk következetesek lenni, ha a csínytevésért rászólunk. Nagyon nehéz, bonyolult, de meg kell próbálni az ő szemével látni.
Játék és tanulás
Ebben a korban a legfontosabb a játék, mert fejleszt, tanulni lehet belőle. Ugyanakkor ne legyen sok minden előtte, mert nem tudja értékelni, kapkod és nem alakul ki az elmélyült játszási folyamat, pedig az alapokat itt kell lerakni. Egy és másfél éves kora közötti a gyermek igen mozgékony, nagyon érdeklődő és szeret tanulni. Kifejezi önmagát, folyamatos kommunikációt tart fenn a felnőttekkel. Látása a mozgással még intenzívebben fejlődik. Szinte mindegyik baba kipróbálja, hogy milyen fejjel lefelé nézelődni, vagy a könyveket egyedül lapozgatni. Sokat jelent a természet közelsége. Már igen korán megismerkednek a gyerekek a természetes anyagokkal, levelekkel, termésekkel, és nagyon szívesen mozognak kint a friss levegőn.
Másfél éves kora felé haladva a gyermek már örömmel fedez fel apró, ismerős részleteket, tárgyakat a mesekönyvben, újra és újra felhívja rájuk a figyelmünket, amikor előveszi ugyanazt a könyvet. A legtöbben már türelmesen végighallgatnak egy mesét, melyet diavetítővel nézhetnek, és közben élvezik a mesélő hangját, ahogyan az egyes szereplők kedvéért megváltoztatja. A tükörben a baba érzékeli a teret.
Játékot ki-be pakol, rámol. Gyakran előfordul, hogy az anyukákat elfogja a jeges rémület, hogy honnan szerezzenek gyermeküknek újabbnál-újabb játékokat, miközben a lakásban egyre csak gyűlnek a felesleges kupacok. Jó, ha tudjuk, hogy a babák egyáltalán nem igénylik, hogy folyamatosan új, zenélő, csörgő csodákkal kápráztassuk el őket. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor a legegyszerűbb tárgyakkal való játék bizonyul a legjobbnak, amivel hosszú időre le tudja kötni magát a pici! Például: tegyünk elé két üres edényt, és szórjunk bele különböző típusú száraztésztából egy-egy szemet, hagyjuk, hogy pakolásszon. Mindig mozog, pakol, rámol, cipel, épít, szétszed, alkot. Adjuk oda olyan eszközöket például a konyhából, amikkel kedvére játszhat, püfölheti, rakosgathatja őket. A formabedobós játék ideje eljött, kezdetben még nehezen megy, de idővel ráérez a méretekre, alakokra, színekre.
Humor és fogzás
A 12 hónapos babák gyakran meglepően humorosak tudnak lenni! Bár még nem értik a viccek bonyolultságát, a saját kis világukban rengeteg nevetséges dolgot találnak. A játék során rengeteg mókás szituáció adódik, ami megnevetteti őket. Egy egyszerű bújócskázás vagy egy váratlanul lepottyanó játékmackó már elég lehet ahhoz, hogy egy jót kacagjon. A nevetéssel hívják fel magukra a szüleik figyelmét is, ami számukra nagyon fontos. A világ felfedezésének öröme is gyakran egy gurgulázó kacajban nyilvánul meg. A közös mókázás és nevetés mindkettőtökben oxitocint termel - a "boldogsághormonnak" szerepe van a szociális kötődésben, a bizalom kialakulásában és a stressz csökkentésében is.
Biztosan észrevetted már, hogy míg egyes babák már viszonylag sok (akár 8-10) foggal büszkélkedhetnek 12 hónapos korukra, míg másoknak épp, hogy kibújt négy foga. Mindkettő normálisnak mondható! Minden kicsi más tempóban fejlődik, így a fogzás is eltérő időpontban kezdődhet és haladhat. Általánosságban elmondható, hogy 1 éves kor körül a legtöbb picinek már megvan az első négy foga, ezek az alsó és felső középső metszőfogak. A fogzás időpontját befolyásolja a genetika, az egészségi állapot, a táplálkozás, de még a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. A fogzó gyerkőc nyűgösebb lehet, az étvágya csökkenhet vagy éppen megnőhet, gyakran rágcsál, hogy enyhítse az ínyviszketést.
tags: #12 #honapos #baba #mozgasigenye