A csecsemők életük első hónapjaiban nagyon sok vasat használnak fel, hiszen gyorsan növekednek. A vas egy olyan ásványi anyag, amely elengedhetetlen a test megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez. Vasat használ a szervezetünk a hemoglobin (a vörösvértestek alkotóeleme, a vérben lévő oxigén megkötéséért, szállításáért felelős), illetve a mioglobin (az izmok oxigénellátását biztosító fehérje) előállításához. Sőt, egyes hormonok termelődéséhez is szükség van erre az ásványi anyagra.
A vas segít abban, hogy energikusak legyünk, tudjunk koncentrálni, valamint hozzájárul a gyomor-bélrendszeri folyamatok és az immunrendszer megfelelő működéséhez, illetve a testhőmérséklet szabályozásához. A kisgyermekek egészséges fejlődése és jólétének kulcsfontosságú elemeként a megfelelő tápanyagok, köztük a vas, kiemelkedő szerepet játszik. A vas nem csupán az agy és a kognitív képességek fejlődésének motorja, de nélkülözhetetlen a megfelelő immunrendszer működéséhez is.
A vasraktárak alakulása születés után
Az újszülöttek szervezetében lévő vasmennyiség a harmadik trimeszterben halmozódik fel a magzati szövetekben. Az egészséges, időre született babák vaskészlete 4-6 hónapra elegendő. Azonban, ha a baba több héttel hamarabb érkezik a vártnál, a vasraktározás hiányt szenved, így a koraszülötteknek csak 1-2 hónapnyi vasat raktároz a szervezete. Amint a csecsemő megszületik, a vas tartalékai körülbelül hat hónapig elegendőek. 3-4 hónapos korra kiürülnek a vasraktárak, a magzati korból maradt vértestek lecserélődnek, a csontvelő áttér a felnőtt vérképzésre, nő a gyermek és vele együtt a vértérfogat is.
A csecsemők vasszükséglete és a táplálkozás szerepe
A csecsemők napi vasszükséglete 0,27 mg, ez a babák féléves koráig fedezi az igényüket. 6 hónapos kor után ez a szám megugrik: 11 mg lesz a vasszükséglet, mely mutatja, hogy a születéskori vasraktárak kiürültek, így a táplálékkal kell bejuttatni a kellő mennyiségű vasat. A vas szükséges napi beviteli mennyisége 6-12 hónapos korban 11 mg, ami 3 mg-al magasabb, mint a felnőtt férfiak esetében. Talán meglepő, hogy a kisbabák ilyen kis testükkel több vasat igényelnek a megfelelő fejlődéshez és egészséges élethez.
Anyatej és tápszerek
A csecsemők vasszükségletét legjobban az anyatej fedezi. Igaz, az anyatejnek sok élelmiszerhez viszonyítva viszonylag alacsony a vastartalma (mindössze 0,5 mg/liter), azonban biológiai hasznosulása igen jó, nagyjából 50 százaléka felszívódik. A tehéntej az anyatejhez hasonló mennyiségű vasat tartalmaz, de itt a felszívódást egyes fehérjék mellett a magas foszfor- és kalciumtartalom is gátolja, így csak 10%-a hasznosul. A tápszerekben lévő vasnak csak 5%-át veszi fel a baba szervezete, de a gyártók ügyelnek erre az összetétel meghatározásakor. Érdekesség, hogy a kutatók régebben a tápszerek vastartalmának növelése mellett foglaltak állást. Napjainkra azonban kiderült, hogy a nem vashiányos csecsemőknél a felesleges vaspótlás hasmenéses megbetegedésekhez vezethet. Ezért ma már azt javasolják, hogy a tápszerek vastartalmát (természetesen a felszívódó mennyiségre való tekintettel) az anyatejhez igazítsák a gyártók.
A hozzátáplálás és a vasbevitel
4-6 hónapos kor között indul a hozzátáplálás, amivel orvosolható a vashiány, érdemes a kezdeti lépések után olyan élelmiszereket is bevezetni a baba étrendjébe, ami természetes forrásból fedezi a vasszükségletet. Hat hónapos korban a már megkezdett hozzátáplálásban el lehet kezdeni a pürésített hús adását. A vas természetes módon számos élelmiszerben megtalálható, így a sovány húsokban, a tenger gyümölcseiben, a fehérbabban, a lencsében, a spenótban, a borsóban, a diófélékben vagy a szárított gyümölcsökben. Léteznek egyébként olyan dúsított élelmiszerek is, amelyekhez a feldolgozás során adnak hozzá vasat, ilyenek például egyes gabonafélék vagy kenyerek. Az állati eredetű élelmiszerekből hatékonyabban hasznosul az elfogyasztott vas.
Az élelmiszerekben lévő vas hem- és nem hemvas formában fordul elő. A nem hemvas a növényi, illetve a vassal dúsított élelmiszerekben található meg, míg a húsokban és a tenger gyümölcseiben hem- és nem hemvas is van. Kiemelendő, hogy a növényi forrásból származó vasat a szervezet jobban tudja hasznosítani, ha azt hússal, tenger gyümölcseivel és C-vitamint tartalmazó élelmiszerekkel (citrusfélékkel, eperrel, paprikával, paradicsommal, brokkolival) fogyasztjuk. Fontos megjegyezni, hogy bár a növényi alapú élelmiszerek is tartalmaznak vasat, a szervezetben való hasznosulásuk kisebb mértékű, mint az állati eredetű élelmiszerek esetében. A növényi alapú élelmiszerekben található vas csak kb. 5%-a szívódik fel, szemben az állati eredetű ételek 20%-os hasznosulásával. A vas felszívódásának növelésében a C-vitaminban gazdag élelmiszerek is segíthetnek. Ilyen élelmiszerek például a bogyós gyümölcsök, brokkoli, leveles zöldségek, sütőtök, karfiol, paprika, savanyú káposzta és a citrusfélék.
Vas felszívódást segítő és gátló tényezők
A vas felszívódása szervezetünkben kulcsfontosságú a vérszegénység megelőzése és a tápanyagok hatékony hasznosítása szempontjából.
- Húsfélék és C-vitamin kombinálása: Ha állati eredetű élelmiszert kínálsz, például vöröshúst, halat vagy baromfit, próbáld meg C-vitaminban gazdag zöldségeket vagy gyümölcsökkel tálalni.
- Kerüld a kalciumot: Nagy mennyiségű kalcium (tejtermékek, kalcium-kiegészítők) együtt fogyasztva gátolhatják a vas felszívódását.
- Kínálj hüvelyeseket és gabonaféléket: Hüvelyesek (pl. lencse, bab, csicseriborsó) és teljes kiőrlésű gabonafélék (pl. barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér) is tartalmaznak vasat. Azonban ezekben a növényi élelmiszerekben található növényi vas kevésbé hasznosul, mint az állati eredetű ételekben található vas.
- Válassz vasban dúsított élelmiszereket: Néhány gabonapehely, kenyér vagy más élelmiszer vasban dúsított lehet.
- Só és cukor mérséklése: Nagy mennyiségű só és cukor fogyasztása negatívan befolyásolhatja a vas felszívódását.
- Tea, kakaó, kávé: (felnőttek: vörösbor is!), tej, tejalapú (kettő kivételével az összes!) tápszer a vas felszívódását csökkenti.
A vasbevitel optimalizálása
Az újszülöttek vassal történő ellátását segítheti még a „késleltetett köldökzsinór-ellátás”. Ez azt jelenti, hogy a köldökzsinórt nem fogják le azonnal a baba megszületése után, hanem megvárják, míg az abban áramló vér pulzálása megszűnik. Így jelentős mennyiségű vérhez jut az újszülött vassal együtt, mely következtében ritkábban alakul ki nála vashiány élete első évében. Ha a gyerekek nem kapnak elegendő vasat az étrendjükben, az vashiányos állapothoz vezethet. Az említett tippek segíthetnek a vas felszívódásának optimalizálásában.
Vashiány és tünetei csecsemőkorban
Sok szülő szembesül azzal, hogy a néhány hónapos babája a kezdeti sárgaságot követően egyre sápadtabb. A vérszegénység a vörösvértestek számának (haematocrit=Htk %) vagy haemoglobin tartalmának (Hgl, g/l) csökkenése. A gyermekkori vérszegénység leggyakoribb előfordulása hat és nyolc hetes korra tehető, ilyenkor ún. fiziológiás vérszegénységről beszélünk, lényegében természetes folyamat. Oka, hogy az újszülött a születést követően egy oxigénben dúsabb közegbe érkezett és a vérképzése, oxigén szállítása átalakul. Ebben az életkorban figyelemfelkeltő lehet és beavatkozásra adhat okot, ha a gyermek 1 hónaposan már sápadt, vérszegénységnek megfelelő tüneteket produkál (irritábilis, aluszékony, rosszul etethető), illetve ha elhúzódóan sárga. 3 és 6 hónapos korban a vashiány lesz a következő “feladat”, amivel a csecsemőknek szembe kell nézniük és vérszegénységet eredményezhet náluk.
A vashiány a leggyakoribb táplálkozás eredetű hiánybetegség gyermekkorban. Olyan állapotot jelöl, amikor a szervezet vastartalma nem elégséges az élettani viszonyok fenntartásához. Rövid távon a túl kevés vasbevitel nem okoz nyilvánvaló tüneteket: a szervezet úgy próbálja áthidalni a problémát, hogy felhasználja az izmokban, a májban, a lépben és a csontvelőben tárolt vasat. Amikor viszont a szervezetben tárolt vas szintje alacsony lesz, vashiányos vérszegénység alakul ki. A vörösvértestek ilyenkor kisebbek lesznek, és nincs annyi hemoglobin sem bennük, aminek eredményeként a vér kevesebb oxigént tud szállítani.
A vashiányos vérszegénység olyan szimptómákkal járhat együtt, mint az emésztőrendszeri zavarok, a gyengeség, a fáradtság, az energiahiány, valamint a koncentrációs és memóriazavarok. Az érintettek fogékonyabbak a különféle fertőzésekkel szemben, nem tudnak megfelelően teljesíteni a munkahelyen vagy a sportban, csecsemőknél és gyermekeknél pedig tanulási nehézségek figyelhetőek meg. Ha a gyermeknek tünetei vannak, fáradékony, étvágytalan, emelkedett a pulzusa, sápadt, aluszékony, elmarad a súlyfejlődése, vérvizsgálatot követően (vérkép és vasanyagcsere vizsgálatok) vas és folsav pótlás szükséges.
Kockázati tényezők és vashiányos vérszegénység
A vashiány továbbra is az egyik leggyakoribb táplálkozási probléma a kisgyermekek körében, annak ellenére, hogy a megelőzés és az egészségügyi oktatás terén jelentős előrelépések történtek. A 6. és 36. élethónap közötti időszak különösen magas kockázattal jár, mivel a növekedés üteme gyakran meghaladja a táplálkozásból fedezhető szükségletet. A vas hiány továbbra is az egyik leggyakoribb táplálkozási rendellenesség a 6-36 hónapos gyermekek körében, annak ellenére, hogy a táplálkozási normák javultak. Európában gyakorisága jelentősen ingadozik, és többek között a társadalmi-gazdasági státusztól, a táplálkozási módtól (anyatej, tehéntej, tápszer), a régiótól és a szervezet gyulladásos állapotától függ. A vas hiányából eredő vérszegénység ritkábban fordult elő, bár Kelet-Európában elérte az 50%-ot, míg Nyugat-Európában <5% volt. Érdekes módon nemcsak az alultápláltság, hanem a túlsúly és az elhízás is növeli a hiány kockázatát. Ez összefüggésben áll a krónikus gyulladással és a hepcidin túltermelésével, amely korlátozza a vas felszívódását és felszabadulását a szövetekből. A növényi alapú étrend, amely tele van vas felszívódását gátló anyagokkal (például fitinsav, polifenolok), szintén súlyosbíthatja ezt az állapotot.
Az vas bevitelén túlmenően az elem anyagcseréjéhez néhány vitamin is kulcsfontosságú: C-vitamin javítja a nem hem vas felszívódását és oldható komplexeket képez, míg a B-vitaminok - piridoxin (B6), folsav (B9) és kobalamin (B12) - elengedhetetlenek a normális eritropoézishez.
Bizonyos esetekben a szükséges mennyiségű vasat nem lehet pusztán a táplálkozás révén biztosítani. Ilyen például, ha kevés a táplálékkal bevitt vas mennyisége (például vegán vagy vegetáriánus étrendet folytatóknál), a bevitt vas nem szívódik fel (felszívódási zavarok, krónikus gyulladásos betegségek esetén), megnő a szervezet vasigénye (gyermek- és serdülőkori intenzív növekedés, terhesség, szoptatás, tartós és intenzív sport miatt), vagy fokozott vasvesztés áll fent (menstruáció, rendszeres véradás esetén).
Vaspótlás és diagnosztika
Kizárólag anyatejes, érett újszülöttként világra jött gyermekeknél négy hónapos korban (a magyar ajánlás szerint egy éves korban) érdemes lehet a vas szintet és a vérképet ellenőrizni. Négy hónapos korban a hozzátáplálás megkezdését is érdemes megfontolni. Kizárólag anyatejes koraszülötteknél és alacsony születési súlyú babáknál a vas szintet, vérképet már két hetes korban lehet vizsgálni.
Vashiány gyanúja esetén alapvető laboratóriumi vizsgálatok elvégzése ajánlott, amelyek elsősorban a hemoglobin (Hb) koncentrációját mérik, ami lehetővé teszi az anémia jelenlétének kimutatását, azonban nem elegendő a vashiány mint annak okának megerősítéséhez. A nevével ellentétben a szérum vas vizsgálata önmagában nem sokra jó. A vasraktárak megítélésére, vashiány diagnózisára a ferritin nevű molekula vizsgálata a legjobb. A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy ez ún. akut fázis fehérje, ami azt jelenti, hogy betegségek esetén jelentősen megemelkedik ennek is a szintje (így kaphatunk „hamis eredményt”, mérhetünk látszólag normális ferritin szintet úgy, hogy valójában súlyos vashiány van - csak a betegség miatt lett átmenetileg normális a ferritin szintje).
Ezért csak akkor javasolt levenni a vért, ha a vizsgálat előtti 1 hétben nem volt komolyabb lázzal járó betegség. A gyakorlatban célszerű a ferritinnel együtt a CRP szintet is nézni, hiszen ha az magasabb (valamilyen fertőzés, akár tünetmentesen zajlik), akkor a ferritin szintje sem lesz értékelhető (pontosabban ha alacsony, az biztosan rossz, de ha normális vagy magas, akkor ismételni kell a vizsgálatot). A vérkép levétele nem kötelező, de könnyíti a diagnózist, illetve a vérszegénység is kiderül belőle, amitől függhet a kontroll vérvétel ideje.
A vaspótlás lehetőségei és buktatói
A gyermekek vas hiányának és a vas hiányából eredő vérszegénységnek a jelenlegi terápiás megközelítése elsősorban a vas orális kiegészítésén alapul, leggyakrabban vas-szulfát formájában, amely hatékony, de viszonylag gyakran okoz mellékhatásokat a gyomor-bél traktusban. Az alternatívák, mint például a polimaltóz-komplexek és a vas-bisglicinát, jobb tolerálhatósággal rendelkeznek, bár a nagyobb hatékonyságukat alátámasztó bizonyítékok korlátozottak. A hatékony és biztonságos adag általában néhány mg/kg testsúly/nap, wobei a 3 hónapnál rövidebb kezelések eredményezik a legnagyobb hemoglobin-növekedést, míg a hosszabb (6 hónapnál hosszabb) kezelések hatékonyabban pótolják a vas-készleteket. Fontos megjegyezni, hogy az adagot egyénileg kell meghatározni.
Vaspótlás: szájon keresztüli ferro-szulfát vas (II)-szulfát hatóanyagú vaskészítménnyel 3 mg/kg dózisban. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja pl. a teával való beadás. A vashiány kezelése minimum 3 hónap, nem elég a vas vérszintet normalizálni, a raktárakat is fel kell tölteni!
Ha a gyermeknek tünetei vannak, fáradékony, étvágytalan, emelkedett a pulzusa, sápadt, aluszékony, elmarad a súlyfejlődése, vérvizsgálatot követően (vérkép és vasanyagcsere vizsgálatok) vas és folsav pótlás szükséges. Ha a vasraktárakat étkezéssel nem tudjuk feltölteni, vaspótlásra van szükség, amit célszerű orvos felügyelete mellett végezni. A szakember állapotunk súlyosságának felmérése után pontosan meg tudja határozni, meddig kell vasat szednünk és milyen mennyiségben. Ezenkívül arról is dönt, hogy elegendő-e, ha vastartalmú étrend-kiegészítő segítségével juttatjuk be az ásványi anyagot a szervezetünkbe, vagy már gyógyszerre van szükség. Ritkán előfordulhat, hogy a vaspótlásra kórházi körülmények között, infúziós kezeléssel kerül sor.
A vas adása ritkán ugyan, de káros is lehet nagyobb mennyiségben. Ha ráadásul valóban vashiány van, akkor is ellenőrizni kell. Másik gyakori hiba, hogy ha vashiány van, csak elkezdik szedni a vasat, de nem kontrollálják megfelelően. vashiányos vérszegénység (alacsonyabb hemoglobinszint) esetén 4 hét múlva javasolt a vérkép kontroll elvégzése (súlyos vérszegénység esetén lehet 2 hét után is), ez idő alatt legalább 10 g/l mértékben kell emelkedni a hemoglobinszintnek. Ha nem reagál jól a gyermek a vaspótlásra, át kell gondolni az alábbiakat: biztos, hogy jó volt a diagnózis?
Étrend-kiegészítők
Ha édesanyaként szeretnéd a vasbeviteled megnövelni, akkor két lehetőséged van. Egyrészről megnövelheted a vastartalmú ételeket az étrendedben. Ha ez nem sikerül, akkor a másik lehetőség, hogy vastartalmú étrend-kiegészítőt választasz. Ha szeretnéd növelni a vasbeviteled, akkor válassz természetes alapú étrend-kiegészítőt. Ilyen például a folyékony állagú Floradix Kräuterblut szirup, amely a vasat különösen jól felszívódó vas(II)-glükonát formájában tartalmazza. A Floradix Kräuterblut szirup további előnye, hogy a vason kívül tartalmaz még B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat, valamint C-vitamint is. A Floradix Kräuterblut szirup illetve a Floradix Floravital szirup táplálékkiegészítő szerves kötésű vasat, B1-, B2-, B6-, B12- és C-vitaminokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a fáradtság és a kimerültség csökkentéséhez, valamint részt vesznek a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül a vas, valamint a B6- és a B12-vitaminok hozzájárulhatnak a normál vörösvértest- és hemoglobin képződéshez. A Floradix Floravital szirup nem tartalmaz alkoholt, tartósítószert, mesterséges színező- és aromaanyagokat, laktózmentes, élesztőmentes, gluténmentes, vegetáriánusok és vegánok számára is alkalmas.
Szeretnénk felhívni a figyelmedet arra, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos és vegyes étrendet. Az oldalon található cikkeinkkel a célunk az információközlés és a tájékoztatás, semmilyen körülmények között nem szeretnénk azt sugallni, hogy étrend-kiegészítő fogyasztása nélkül nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a betegségek, illetve nem őrizhető meg az egészség. Kérünk, hogy bármilyen egészségügyi panasz esetén első lépésként konzultálj kezelőorvosoddal és az ő ajánlása szerint járj el.
Vastúladagolás
Nemcsak a vashiány, hanem a túl sok vas bevitele is veszélyes lehet. Egészséges embereknél a nagy dózisú vaspótlás (különösen éhgyomorra) gyomorpanaszokat, székrekedést, hányingert, hasi fájdalmat, hányást és ájulást okozhat. A rendkívül nagy vasadagok (több száz vagy ezer milligramm) pedig szervi elégtelenséget, kómát, görcsöket idézhetnek elő, sőt, akár halált is okozhatnak. Táplálékkal viszonylag nehéz túl sok vasat bevinni a szervezetbe. A megfelelő szint feletti vas lerakódik a szervekben (pl. máj, szív, hasnyálmirigy), ami hosszú távon károsíthatja azokat. Létezik egy nem túl ritka betegség, a haemochromatosis, ami 300 emberből egyet érint. Ezt legtöbbször nem vagy csak későn (felnőttkorban) diagnosztizálják. Egy másik megfontolás, hogy a vas adása súlyosbítja a fertőzéseket és a gyulladást. A vasat a vírusok felhasználják a szaporodáshoz.