Általában, mikor kellemetlen szagot érez a baba körül, arra gondol, hogy ez minden bizonnyal a pelenkából jön. Viszonylag ritka jelenség, mégis számos csecsemőnek lehet rossz a lehelete. A rossz lehelet orvosi szakszóval: halitózis, amely a latin halitus - lélegzet - szóból származik. A szájszag jelensége nem kizárólag a nagyobb gyerekek és a felnőttek problémája - megesik, hogy akár már a fogzás előtt is tapasztalható a rossz lehelet. A kiváltó ok szerint kétféle szájszagot - orvosi szóval halitózist - különböztetünk meg. Létezik az úgynevezett orális halitózis, mely megfelelően alkalmazott szájhigiénés módszerekkel megszüntethető. Extraorális halitózisnak nevezzük, amikor a probléma forrása nem a szájüregben keresendő.
Mi okozhatja a rossz szájszagot csecsemőknél és kisgyermekeknél?
A gyermek szájában az élelmiszerdarabkák, részecskék a fogak, íny, és nyelv területén összegyűlhetnek, ami kellemetlen szagot okozhat, különösen, ha maga az étel is erős szagú volt. A hagyma és fokhagyma a fogyasztást követően még 72 óra múlva is oka lehet a szájszagnak. Amikor ezek az ételek lebomlanak a gyermek testében, az étel illóolaj-tartalma részben felszívódik a véráramba, eljut a tüdőbe, ahonnan a légzési folyamattal kellemetlen szagként távozik. Ez a fajta rossz lehelet a már szilárd ételeket is fogyasztó gyermekeknél jellemző, és csak átmeneti. Az erős szagú növények mellett gyakran felelősek a szájszagért a fehérjék és a cukrok is, amennyiben maradékaik tartósan megtalálhatóak. A fehérjék lebontása, illetve a cukrok feldolgozása során a szájüreg baktériumflórája melléktermékként állít elő kellemetlen szagú gázokat. Ez a magyarázat arra is, hogy kellemetlen szájszag a kizárólag az anyatejet fogyasztó babáknál ugyancsak jelentkezhet.
Nem megfelelő szájhigiénia
A gyermekkori halitózis oka legtöbbször a nem megfelelő szájápolás, a probléma észlelésekor érdemes elsőként ennek lehetőségét kizárni. A szájüregből nehezen eltávolítható ételmaradékok rothadásából és az elszaporodó baktériumok anyagcseréjéből egyaránt származhat a kellemetlen leheletet. A különböző korcsoportokban eltérő szájhigiéniai tényezőkre kell figyelmet fordítania a szülőnek.
Csecsemőkorban
A csecsemőkori halitózist okozhatja, ha a baba hozzászokik, hogy cumisüveggel alszik el, hiszen az abban lévő tej vagy tea lepedéket képez a baba ínyén és nyelvén. Éppen ezért fontos, hogy ne engedjük a kicsit cumisüveggel elaludni, és rendszeresen töröljük át az ínyét egy gézlappal. Amint kinőnek az első fogak, az ezek tisztítására szolgáló, gumisörtéjű kefével tisztítsuk azokat. A cumi nem megfelelő higiéniája is hozzájárulhat a szájszaghoz, ebben az esetben a nem megfelelően tisztított cumiról a szájba kerülő baktériumok okozhatják a rossz leheletet. Ennek megelőzésére mossa rendszeresen a cumit és a baba kezét egyaránt.
Kisgyermekek és iskolások
Legalább naponta kétszer kell a gyermek fogait megmosni, és egyszer fogselymezni. A nyelvet is tisztítsa meg a fogkefével, hiszen a baktériumok ott is jelen vannak. A rossz lehelet leggyakoribb oka ebben az életkorban, hogy a gyerekek, noha már önállóan, de nem elég alaposan tisztítják a fogaikat. Ilyenkor az ok a szájban lévő baktériumok reagálása a nyállal vagy egyes élelmiszerekkel. Évente kétszer vigye a gyermeket fogorvosi szűrésre!
Serdülőkorban
Ebben az életkorban a szájápolási gyakorlat megvan, de a kamaszok egy része a szülői kontroll gyengülésével párhuzamosan hajlamos elhanyagolni a szájhigiéniát. Fogszabályozó viselése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a fogápolásra.
Betegségek, egészségi problémák
Sok olyan állapot, betegség létezik, ami halitózist okozhat gyermekkorban. A legtöbbhöz más panaszok is társulnak, így ezek alapján eldönthető, milyen irányban érdemes megkezdeni a kivizsgálást.
Fogászati problémák
A rossz szájhigiénia miatt kialakuló fogínygyulladás és a fogszuvasodás (tejfogakban is) tartós, rossz lehelletet eredményez. A bölcsességfogak helyzetükből adódóan igazi szájszag gócok is lehetnek. Egyrészt, mivel nagyon hátul helyezkednek el, rendkívül nehéz valóban tisztán tartani őket, másrészt sok esetben még gennyes tasakok is kialakulnak körülöttük, amelyek nem csupán rossz leheletet okoznak, de egyéb fájdalmas és komoly betegségeket is előidézhetnek. Lerakódott fogkő nem csupán esztétikai probléma, hanem bizony komoly, a fogaink egészségét károsító elváltozás is. A fogkő voltaképpen megkövesedett lepedék, amely a kellemetlen szájszag mellett ínygyulladást, sőt akár a fogak elvesztését is okozhatja. Ha az ínygyulladást nem kezelik szakszerűen, akkor az íny és a fog között a baktériumok még tovább szaporodhatnak, és kialakulhat az úgynevezett tasak. Ezekben a tasakokban a baktériumok még intenzívebben tudnak tenyészni, ami több más probléma mellett bűzös lehelethez is vezethet.
Szájüregi fertőzések
Csecsemőkorban a szájpenésznek nevezett gombás szájüregi fertőzés gyakori ok, amit fehér lepedékes nyelv és rossz szag jelez. Kisgyermekeknél a mandulagyulladásra és mandulakre jellemző, de a mandula eltávolítására is, ami a baktériumok elszaporodását okozza a gyulladt szöveteken. A mandula apró hasadékaiban előfordul, hogy elhalt sejtek, baktériummaradványok és váladék halmozódik fel, amelyek idővel gumiszerű kis göbökké, azaz mandulakövekké alakulnak. Ezek a mandulakövek, kellemetlen szájszagot is okozhatnak, eltávolításukat azonban minden esetben bízzuk fül-orr-gégész szakorvosra.
Szájszárazság (xerostomia)
A szájszárazság is okozhat rossz leheletet, hiszen a nyál távolítja el a szájban lévő elhalt sejteket. Amikor ez nem történik meg, a sejtek bomlásnak indulnak, ami a közismert reggeli szájszagot okozza. Szájszárazsághoz több ok is vezethet: orrdugulás, orrfolyás vagy az orrban lévő idegen tárgy okozhat szájlégzést, kamaszkorban a hormonális változások, iskoláskorban a stressz, vagy bármilyen életkorban a túl kevés folyadék fogyasztása. Különösen igaz ez akkor, ha a gyerek orrdugulás miatt nyitott szájjal alszik. Ilyenkor az orrjáratok tisztítása és sok folyadék fogyasztása segíthet. A szájszárazságra kevesen gondolnak, ha a kellemetlen lehelet okát keresik, pedig a kellően nedves szájüreg nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne alakuljon ki kellemetlen szájszag. A megfelelő mennyiségű nyál a száj öblítésére is szolgál, ha azonban a szájban nincs elegendő belőle, a baktériumok felhalmozódnak és szájszagot okoznak. A szájszárazságnak persze több oka is lehet, például gyógyszermellékhatás, nem megfelelő folyadékbevitel, szájlégzés, dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás.
Felső légúti betegségek
Az orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) miatt a garatban lecsorgó orrváladék minden életkorban okozhat rossz lehelletet. Fertőzéses vagy allergiás nátha esetén az orrdugulás-szájlégzés-szájszárazság említett folyamata miatt alakulhat ki halitózis. A szennyezett levegő, a magas pollenszint, a dohányzás és a légkondicionálók túlzott használata miatt sokan krónikus orrmelléküreg-gyulladásban szenvednek. A gyulladás miatt az orrváladék a torokba csorog, ez pedig szintén okozhat rossz leheletet. Az akut légúti fertőzések is okozhatnak kellemetlen szájszagot, ám ez általában a gyógyulást követően megszűnik, így csak átmeneti problémát okoz, ami a betegség ideje alatt áll fenn. Amennyiben a rossz lehelet mégis megmarad, hetekkel később is tapasztalható, érdemes elmenni fül-orr-gégészeti vizsgálatra.
Reflux
Mivel a kisgyermekek gasztrointesztinális traktusa még fejlődésben van, így gyakoribb a refluxbetegség, mikor a gyomor tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. Reflux alatt a gyomorszáj záróizmának elégtelen működését értjük, ami lehetővé teszi a gyomortartalom savas, savanyú szagának feltörését, illetve a savas tartalom visszafolyását a nyelőcsőbe. A szájszag mellett a kicsi a pocakjánál tapasztalható égető érzésre és kellemetlen szájízre is panaszkodhat.
Anyagcserebetegségek
Jelezhet cukor-, máj-, vagy vesebetegséget is, amennyiben a szokatlan, jellegzetes szag észlelhető. Diabétesz esetén a lehellet acetonos, gyümölcsös (körömlakklemosóra emlékeztető), májbetegségekben dohos, vesebetegség esetén ammóniaszagú (vizeletre emlékeztető). A cukorbetegségnek nevezzük azt az anyagcsere-betegséget, amikor a szervezet valamilyen okból kifolyólag nem tudja a megfelelő szinten tartani a vércukorszintet. Egészséges szervezetben a vérben lévő cukor a sejteken keresztül felszívódik, és energiával látja el a testet. Cukorbetegség esetén ez a folyamat meghiúsul, a vércukorszint megemelkedik. A szervezet pedig a test zsírraktárait kezdi lebontani, hogy szert tegyen a szükséges energiára. Sokan a cukorbetegséget tipikus “felnőttbetegségnek” tartják. Pedig az igazság az, hogy az 1-es típusú diabétesz kisgyermekkorban is kialakulhat. A cukorbetegség ráadásul sokáig tünetmentes, az első tünetek egyike éppen az acetonos szájszag. A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Biztosítsd be a helyed most! Ha a gyermek lehelete kifejezetten acetonos aromájú, emellett pedig fokozott étvágyat, ugyanakkor fogyást tapasztalsz, és a kicsi feltűnően gyakran használja a mosdót, mihamarabb fordulj orvoshoz! A szomjúságérzés a vese megváltozott működése miatt jelentkezhet. A megnövekedett vizeletmennyiség a több folyadékfogyasztásból adódik. A fáradékonyság és ingerültség, pedig a sejtek nem megfelelő energiaellátottságából fakad. Gondoljunk csak bele, mi is milyen levertek és idegesek tudunk lenni, például egy szénhidrátmegvonáson alapuló diéta alatt. Az acetonszagú lehelet rendkívül zavaró jelenség, és súlyos betegségek, például diabétesz tünete is lehet.
Szokások, életmód
Serdülőkortól különösen más, életmód eredetű okokat is számításba kell venni. Jellegzetes szaggal járhatnak az alacsony szénhidráttartalmú diéták, az evészavarok (pl. bulimia) vagy a dohányzás. A szájpiercingek nehezítik a szájhigiéniát. Természetesen, ha már ilyen alaposan körbejárjuk a kellemetlen lehelet okait, akkor nem mehetünk el szó nélkül a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett sem. Mind a dohányzás, mind a túlzott alkoholfogyasztás a szájüreg kiszáradását okozhatja, ami a szájban található baktériumok túlszaporodásához vezethet és így rossz szájszagot okozhat. Ráadásul a dohányfüst önmagában is kellemetlen szagú, az alkohol pedig növeli a gyomorsav mennyiségét, ami savanyú ízt és szagot eredményez a szájban - tehát mindkét élvezeti cikk halmozottan felelőssé tehető, ha a rossz lehelet kialakulásáról beszélünk.
Összefoglaló tanácsok a rossz lehelet kezelésére
A legjobb módja annak, hogy megszabaduljunk a baba rossz leheletétől az, ha megpróbáljuk kideríteni, pontosan mi is történik a kisgyermek szervezetében. Javaslom, hogy tisztítsa a baba száját rendszeresen és figyeljen a megfelelő szájhigiénére is, valamint az esetlegesen az orrüregében maradt idegen testekre, az orr átjárhatóságára. A friss étel és bő itatás egy másik nagyszerű módja annak, hogy a baba lehelete rendben legyen. A halitózis, vagyis a kellemetlen szájszag gyakori a gyermekek körében, minden életkori csoportban. Ennek oka, hogy hajlamosak a rossz leheletet okozó betegségek kialakulására, illetve gyakran tapasztalatlanok még a megfelelő szájhigiéniával kapcsolatban. A kiváltó ok azonosításával a probléma általában könnyen kezelhető.
A gyermek a fogait és nyelvét naponta kétszer, étkezés után mossa meg, ha kell, segítsen neki - erre általában 6 éves kor alatt még szükség van. Két évesnél fiatalabb gyermeknek elég csak a vizes fogkefés tisztítás, fogkrémre még nincs szükség. Ne használjon szájvizet 5 éves kor alatt, mert fennáll a veszélye, hogy azt a gyerek lenyeli. A fogkefét, akárcsak a felnőtteknél, háromhavonta vagy betegség után cserélni kell, és ajánlott a félévenkénti szűrővizsgálat is. Ha nincs nyilvánvaló oka a gyermek rossz leheletének, vigye őt orvoshoz. A rossz lehelet hátterében állhat betegség vagy akár mérgezés is.
A vízfogyasztás szintén kulcsfontosságú, mivel a rossz lehelet egyik legfőbb oka a szájszárazság. A megfelelő folyadékbevitellel azonban jelentősen csökkenthetjük ezt a problémát. A hidratálás mindig nagyon fontos, de fokozottan figyeljünk rá, hogy sok vizet igyunk, ha valamilyen okból kifolyólag a szánkon át lélegzünk (például orrdugulás miatt, ami allergia vagy betegség következtében alakult ki), esetleg olyan gyógyszert szedünk, amely mellékhatásként szájszárazságot okoz. A kiszáradt száj gyakran kellemetlen szagú, ezért ébredéskor és napközben is érdemes odafigyelni a vízivásra.
Az étkezési szokásainkon is érdemes kicsit változtatni, ha úgy érezzük, szájszaggal küzdünk. Az erős, aromás ételek és italok fogyasztása hozzájárulhat a kellemetlen szájszaghoz. Ajánlott inkább ropogós zöldségeket és gyümölcsöket rágcsálni, mivel ezek nemcsak tisztítják a fogakat, de serkentik is a nyáltermelést, amely segít csökkenteni a szájszagot.
Végül, de nem utolsósorban pedig fordítsunk nagyobb figyelmet a szájhigiéniára! Használjunk fogkrémet, szájvizet, fogselymet, fogköztisztítót és nyelvkaparót rendszeresen. Mindezeken felül, pedig járjunk rendszeres fogászati ellenőrzésre, hiszen a fogkő, az ínybetegségek és a fogszuvasodás is okozhat kellemetlen leheletet, ezek felszámolása azonban már szakember feladata.
Büfiztetés helyesen - Babadoktor
