Amikor autóbalesetet szenvedünk, az első gondolatunk alighanem az, hogy mindenki épségben megúszta-e a helyzetet. Az ijedtségből felocsúdva azonban szembe kell néznünk a szituáció gazdasági oldalával is, hiszen az egyik legértékesebb vagyontárgyunkban keletkezett kár. Ha mindez olyan mértéket ölt, hogy az autó javítása pénzügyileg már nem éri meg, bizony gazdasági totálkárral nézünk szembe. Egy baleset sajnos nem csupán anyagi kárral járhat, hanem személyi sérüléssel is.
Kevés bosszantóbb dolog van, mint amikor ropira törik a zsír új verdát. Különösen bosszantó lehet az Ön számára, ha vadonatúj autója totálkáros lesz. Az alábbiakban részletesebben megvizsgáljuk, mit is jelent a gazdasági totálkár, milyen típusai vannak, és hogyan járhat el a kárrendezés során, ha 10 hónapos autója válik totálkárossá egy balesetben.
A totálkár típusai: műszaki és gazdasági totálkár
A totálkárból alapvetően két típus létezik:
- Műszaki totálkár: Ez azt jelenti, hogy az autónk a baleset következtében annyira megsérült, hogy nem lehet megjavítani, vagy a javítás olyan mértékű beavatkozást igényelne, ami a jármű eredeti biztonsági vagy szerkezeti tulajdonságait már nem tudná helyreállítani. Az autó már nem menthető.
- Gazdasági totálkár: Ezzel szemben a gazdasági totálkár arról szól, hogy a javítás gazdaságilag nem racionális. A javítási költség és a jármű káridőpontkori forgalmi értéke képezi az alapját annak a megállapításának, hogy gazdaságos-e a javítás.
A gazdasági totálkár akkor áll fenn, ha a javítás becsült költsége meghaladja a csereérték és a maradványérték közötti különbséget. Egy 10 év körüli autó esetén már egy kinyíló légzsák is elég ahhoz, hogy a biztosító totálkárra vegye a kocsit, mivel a gyári alkatrészekkel történő javítás nagyon sokba kerül.
Gazdasági totálkár példa
Például: Ha egy ugyanolyan autó megvásárlása 10 000 euróba kerülne, az autó maradványértéke 5000 euró lenne, és a számított javítási költség nettó 6000 eurót tenne ki, akkor a gazdasági totálkár feltétele teljesülne. Elvégre a javítási költség 6000 euró lenne, ami több, mint a csereérték és a maradványérték közötti különbség, azaz ebben az esetben 5000 euró.
A "nem valódi" totálkár
Ha új autójával olyan balesetet szenved, amelyben Ön nem hibás, kártérítésként követelheti a vételárat. Ez biztosítási szempontból megegyezik a gazdasági totálkár esetén fizetendő összeggel, ezért „nem valódi” totálkárnak nevezik. Ilyenkor a javítási költségek alacsonyabbak, mint a csereérték és a roncsérték közötti különbség, de egy balesetet szenvedett új járművet megfelelő és szakszerű autóértékelés ellenére jó áron értékesíteni nem egyszerű.
A kárrendezés folyamata gazdasági totálkár esetén
Alapesetben induljunk ki abból, hogy az autónk gazdaságilag totálkáros, a balesetet nem mi okoztuk, a vétkes fél pedig rendelkezett kötelező biztosítással. Nos, ilyen esetben joggal számíthatunk arra, hogy a gazdasági totálkár kifizetése megtörténik a részünkre.
A káridőpontkori forgalmi érték meghatározása
Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mégis mi számít forgalmi értéknek egy használt autó esetében? A hangsúly itt a forgalmi értéken van, azaz nem az számít, hogy mennyiért vettük, hanem az, hogy a baleset pillanatában mennyiért lehetett volna eladni. A káridőpontkori forgalmi érték meghatározására az Eurotax számítási rendszert használják a biztosítók és a javítást végző szervizek is.
A forgalmi érték meghatározását külső szakértő végzi, és figyelembe veszi többek között a jármű modelljét, korát, állapotát, felszereltségét és futásteljesítményét.
A maradványérték (roncsérték) fogalma
Akármennyire is összetört ugyanis az autónk, roncsként mégis képvisel valamekkora értéket. A roncsérték meghatározása általában úgy történik, hogy roncskereskedők úgynevezett roncsportálokon keresztül licitálnak a sérült járműre és a legmagasabb vételárat kínáló roncskereskedő vételi ajánlata lesz a roncsérték számítás alapja. A biztosító a kárbejelentést követően kárszakértőt küld ki, aki felméri a sérüléseket. A biztosító nem tarthatja meg az autót gazdasági totálkár esetén. Mi vagyunk tulajdonosai még a roncsnak is, és nekünk kell gondoskodnunk annak elszállításáról és értékesítéséről.
Káronszerzés tilalma
A Ptk. Káronszerzés tilalma - Ptk. 6:522. A kártérítési jog egyik alapelve a teljes kártérítés elve, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell(ene) hozni, mintha károkozásra nem került volna sor. Azt ugyanakkor tiltja a jog, hogy a károsult a kártérítés eredményeképpen gazdagodjon, vagyoni előnyre tegyen szert. Amennyiben a kártérítési összeg kalkulációja során a biztosító a balesetkori új autó értékből indulna ki, akkor a járműtulajdonos jogalap nélküli gazdagodásra tenne szert.
A biztosító által fizetett kártérítés
A biztosító gazdasági totálkárosnak minősített gépjármű esetében a jármű balesetkori értékének (amit több szempont figyelembe vételével határoz meg pl.: Eurotax érték) és a roncs roncsbörzén elért értékének különbözetét fogja megtéríteni. A biztosító ilyenkor nem a javíttatás költségét fizeti ki.
A kártérítés a biztosítási juttatásból és a balesetet szenvedett járműnek a gépjármű-értékelő által meghatározott értékéből áll. A biztosítónak ezért a csereérték legfeljebb 130%-át (9100 eurót) kell kifizetnie. A szakértő által meghatározott maradványértéket (3000 euró) a biztosító nem fizeti ki.
| Kategória | Érték (euró) |
|---|---|
| Csereérték | 7000 |
| Javítási költségek (a csereérték 130 százaléka) | 9100 |
| Maradványérték | 3000 |
Mit tehetünk, ha az autónk gazdasági totálkáros?
Egy gazdasági totálkáros gépjárművel kapcsolatban kétféle választási lehetőségünk van: az egyik, hogy megjavíttatjuk az autónkat. Ezt a lehetőséget többféle szempont (a károsodás mértéke, a biztosító által megítélt összeg, a jármű életkora, stb.) figyelembevételével érdemes mérlegelni, szakember véleményét azonban minden esetben kérjük ki. A másik lehetőség, hogy eladjuk a sérült járművet.
Teljes kárú járműérték - 5 legfontosabb tárgyalási tipp a magasabb kártérítési kifizetés eléréséhez.
Javítás vagy értékesítés?
Ha a sérült autónk javítása mellett döntünk, és a feladattal egy márkaszervizt bíznánk meg, előfordulhat, hogy olyan magas ajánlatot kapunk, ami alapján a biztosító gazdasági totálkárosnak minősíti az autót. Ebben az esetben, ha mégis ragaszkodnánk a javításhoz, érdemes felvenni a kapcsolatot a biztosítóval, és kérni egy maximált ajánlatot - ez azt jelenti, hogy a biztosító megadja azt a maximális összeget, amelyet javítás esetén még kifizetne a szerviznek.
Ha egy autót totálkárosnak minősítenek, általában nem érdemes megjavíttatni. Ezen felül a javítás után az autó értéke is alacsonyabb lesz, mint egy balesetmentes autóé, és az esetleges rejtett hibák is felmerülhetnek később. A totálkáros autót csak rendkívül körültekintően és szigorú feltételek mellett lehet újra forgalomba helyezni.
A 130 százalékos szabály
Káresemény esetén speciális szabály a 130 százalékos szabály. Önhibáján kívüli baleset esetén az érintett személy integritási érdekeit védi. A kárjogban ez a károsult vagyonának megőrzéséhez fűződő érdekét jelenti. A 130 százalékos szabály mind a totálkár, mind a gazdasági totálkár esetén figyelembe vehető - de csak a felelősségre vonatkozó ügyekben. Ez a speciális szabály nem vonatkozik a teljes körű károkra. A javítási költségek felső határa a jármű újrabeszerzési értéke.
A 130 százalékos szabály értelmében Önnek, mint károsultnak lehetősége van arra, hogy megtartsa baleseti járművét, ha a javítási költségek legfeljebb 30 százalékkal magasabbak, mint a pótlási költségek. Ez azt jelenti, hogy a pótlási költségek legfeljebb 130 százalékát igényelheti kártérítésként, ha az autóját ennyiért teljesen helyre lehet állítani.
Az ügyintézés és egyéb költségek
Már korábban is volt szó róla, hogy a baleset után a mi dolgunk gondoskodni arról, hogy a roncsot a helyszínről elszállítsuk és tároljuk. Mindkettő komoly összegbe kerülhet: egy autómentő igénybevétele akár több százezer forintra is rúghat. A tárolás kapcsán pedig lényeges információ, hogy közterületen a roncsot mindössze tíz napig hagyhatjuk. Ha ilyen helyzetbe kerülnénk, ügyeljünk arra, hogy mindenről kérjünk számlát - a roncs elszállításáról pedig mindenképp állítson ki az autómentő fuvarlevelet is.
Az autó sokunk számára elengedhetetlen eszköz a munkába járáshoz, sőt, akár a munkaeszközünk is lehet. A totálkáros autónk helyett villámgyorsan újat kell szereznünk, például egy bérautó formájában. Szerencsére van rá mód, hogy ennek költségét is a másik fél biztosítója állja. A megállapított gépjármű kártérítési összegen felül kérhetjük az átírási költségeink térítését is.
A biztosító ezen felül természetesen téríti a személyi sérüléssel járó költségeket (pl. sérelemdíj), valamint a ronccsal kapcsolatos ügyintézés költségeit (pl. tréler, bérautó költsége, új autó vásárlásával kapcsolatos adminisztrációs költségek, illetékek).
Biztosítások és a gazdasági totálkár
Eddig abból az alaphelyzetből indultunk ki, hogy a kárunkat a vétkes fél kötelező biztosítása fizeti. A kárrendezést azonban a casco-biztosításunkon keresztül is kérhetjük - már persze, ha korábban kötöttünk ilyet. Jó tudni, hogy a totálkárt károsultként is érvényesítheted a CASCO szerződésedre, a biztosító utólag be fogja hajtani a kárösszeget a károkozó biztosítójánál, az önrész összegével együtt.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB)
Az általam fizetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tehát nem az én káromat, hanem az általam okozottat téríti meg. Ha az autója olyan közúti baleset következtében tört totálkárosra, amelyet Ön okozott, a bonus-malus fokozat romlása mellett sajnos az autója javíttatással járó költségeket is Önnek kell viselnie, kivéve, ha rendelkezik teljes körű vagy töréskárra vonatkozó CASCO-val.
Casco biztosítás
Ha van cascója, akkor egy vétlen baleset esetén is kérheti előzetesen ennek terhére is a javítást, aminek előnye, hogy a biztosítási szerződésekben ilyenkor a gazdasági totálkár a piaci érték legalább hatvan százaléka szokott lenni. A casco terhére kifizetett kárösszeget a biztosító ráterheli a vétkes sofőr kötelező felelősségbiztosítójára, a vétlen autótulajdonos pedig visszakapja a cascóhoz szükséges önrészt, ami szerződéstől függően a javítási költség meghatározott százaléka.
Hitelre vásárolt vagy lízingelt autó
A gazdasági totálkár szó alapból izzasztóan hangzik, hát még akkor, ha az autót hitelre vásároltuk vagy lízingeltük. Ilyenkor ugyanis az a helyzet áll elő, hogy a hitel vagy lízingszerződésünk megszűnik, hiszen maga az autó már nem szolgál fedezetül. Ideális esetben persze a biztosítótól kapott összeg elegendő ahhoz, hogy visszafizessük a banknak a fennmaradó kölcsönt. Ha az autó hitellel vagy lízinggel terhelt, a helyzet bonyolultabbá válik. A biztosító által kifizetett kártérítési összeget közvetlenül a banknak vagy lízingcégnek fogja utalni, mivel ők a tulajdonosok vagy a zálogjogosultak. Ha marad pénz, az bennünket illet meg, ha kevesebb, akkor a különbözetet nekünk kell kifizetnünk a banknak/lízingcégnek.
Szakértői segítség jelentősége
Totálkáros autó kárrendezése sok esetben nehézkes folyamat, s szinte biztos, hogy szakértő segítség nélkül a vártnál sokkal alacsonyabb összeget fog a biztosító kifizetni. A kárrendezés kritikus pontja az autó kár előtti értékének, azaz a balesetkori forgalmi értékének pontos meghatározása. Kérje szakértőink segítségét - ők sokat tudnak Önnek segíteni abban, hogy a biztosító milyen értékcsökkentő vagy értéknövelő tényezőket vett, vagy nem vett figyelembe.