Mikor született? Mennyi volt a hossza? És a súlya? Egy újszülött érkezésének örömhíréhez ezek a kérdések szinte mindig társulnak. A következőkben a harmadik kérdésre - vagyis a baba súlyára - összpontosítunk, nemcsak a születés pillanatában, hanem az azt követő első hónapokban is.
Kevés olyan téma van, ami annyi kérdést és ellentmondást indukál, mint a csecsemő etetése, hízása, esetleges fogyása és súlygyarapodása. Az egyik baba túl sokat eszik és hízik, a másik keveset eszik és nem hízik, vagy éppen normális mértékben eszik mégsem hízik. Az anyukák meg mindeközben kétségek között vergődnek, hogy vajon mi okozza a problémát. Az első és legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, hogy sohasem a heti hízási és fogyási értékeket kell nézni, hanem mindig a havit.
Nem tudod megfelelően fejlődik-e? Kevés dolog hoz akkora örömöt egy család életébe, mint amikor megérkezik a várva várt kisbaba. A pici kéz, az első mosoly, az édes szuszogás mind-mind olyan pillanatok, amelyeket örökre a szívünkbe zárunk. Az újdonsült szülők szíve tele van szeretettel - és persze, egy kis aggodalommal is. Az első időkben természetes, hogy minden apró részletre figyelünk: hogyan alszik, mennyit eszik, és persze, mekkora a baba súlya. Különösen első gyermekes szülőként érezhetjük úgy, hogy minden gramm számít, és minden változás jelentőséggel bír. De vajon mikor kell valóban aggódni, és mi számít teljesen normálisnak?
A születési súly és az első hetek
Az időre született babák átlagos születési súlya körülbelül 3,2 kg, míg testhosszuk átlagosan 50 cm. Természetesen ezek csak statisztikai adatok - a babák súlya és hossza sok különböző tényezőtől függ, amelyeket később részletesebben is megemlítünk. A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől függhet, de az egészséges, időre született (37-41. terhességi hét között) babák átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog. A 36. hétnél előbb született babákat már koraszülöttként tartják számon.A leggyakrabban tapasztalt érték egyébként 3000-3500 gramm között van. Az újszülött születési súlyát több tényező is befolyásolja.
A WHO alapján egy időre született fiú baba átlagos születési súlya 3,3 kg, míg egy lány baba átlagos születési súlya 3,2 kg, írja Medical News Today. A 37-40. héten született babák átlagos súlya 2,5-4 kg között van.
Sok szülő meglepetésére a baba a születés utáni első napokban veszít a születési súlyából (akár 10%-ot is). Ennek oka, hogy az újszülöttek felesleges mennyiségű folyadékkal jönnek a világra, amit a születést követően gyorsan kiürítenek a szervezetükből. Az újszülötteknél gyakori, hogy röviddel a születésük után a súlyuk nagyjából 10 százalékát elveszítik, aminek hátterében leginkább a folyadékveszteség áll, és általában nem ad okot az aggodalomra. Általánosan elfogadott, hogy az újszülöttek a születési súlyuk 5-10%-át elveszíthetik életük első három-öt napjában. Ez teljesen normális, és a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a súlyvesztés meghaladja a 10%-ot, az orvosok fokozott figyelemmel követik a baba állapotát. A születéskori súly 10%-ánál nagyobb fogyás kórosnak számít. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban. A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek.
Az 1 hónapos kisbabák már hang alapján fel tudják ismerni az anyukájukat és apukájukat, sőt, személyiségük is ilyenkor kezd el formálódni, így megfigyelhetjük többek között azt is, hogy mit szeret és mit nem. Miután a kisbabánk megszületett egy teljesen normális, úgynevezett „élettani fogyás” figyelhető meg nála, körülbelül a 3.-5. napon. Ezután kezdenek el gyarapodni.
A súlygyarapodás nyomon követése és a percentilis görbék
Ahogy a baba növekszik, a testsúlygyarapodás fontos mutatója lesz az általános egészségi állapotának és fejlődésének. Az újszülöttek egészsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmét is élvezi - a WHO által kidolgozott táblázatokat és növekedési grafikonokat a legtöbb gyermekorvos használja. A legfontosabb mutató a súly- és hosszfejlődés százalékos arányát ábrázoló percentilis görbe. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy például egy 5 hónapos baba szűrővizsgálatán az orvos megállapítja, hogy a baba súlya a 25. percentilisbe esik. Az a tény, hogy a csecsemő alacsonyabb percentilisben van, még nem jelenti azt, hogy lemarad a kortársaihoz képest, vagy hogy egész életében alultáplált lesz. A gyermekorvos elsősorban azt fogja figyelni, hogy a baba idővel nem csúszik-e le egy alacsonyabb percentilisbe - ez különösen az alacsony születési súlyú csecsemőknél jelezhet fejlődési elmaradást vagy táplálkozási problémát. Ugyanakkor a percentilisben való hirtelen emelkedés sem ideális, mert ilyenkor növekedési ugrás történhet, ami később egészségügyi problémákhoz vezethet. Éppen ezért nem szabad elhanyagolni a rendszeres gyermekorvosi ellenőrzéseket.
A percentilis táblázatok segítenek megmondani, hogy a babák súlya hol helyezkedik el a korosztálynak megfelelő átlaghoz viszonyítva. Például a 60-as percentilis érték azt jelenti, hogy az azonos korú és nemű babák 40 százaléka nagyobb, és ezeknek a babáknak a 60 százaléka kisebb. A Medical News Today táblázata a P50, azaz az 50. percentilisben mutatja a lány és a fiú babák súlyát az első évben.
Átlagos súlyfejlődés hónapokra bontva
Az alábbi táblázatban a babák átlagos súlya látható hónapokra bontva, külön fiúknál és lányoknál. Az adatok az 50-es percentilis alapján készültek, vagyis az átlagértékeket mutatják.
| Hónap | Átlagos súly (fiú) | Átlagos súly (lány) |
|---|---|---|
| Születéskor | 3,3 kg | 3,2 kg |
| 1 hónap | 4,1 kg | 4,0 kg |
| 2 hónap | 5,0 kg | 4,8 kg |
| 3 hónap | 5,8 kg | 5,6 kg |
| 4 hónap | 6,5 kg | 6,3 kg |
| 5 hónap | 7,1 kg | 6,8 kg |
| 6 hónap | 7,6 kg | 7,3 kg |
| 7 hónap | 8,0 kg | 7,7 kg |
| 8 hónap | 8,4 kg | 8,0 kg |
| 9 hónap | 8,7 kg | 8,3 kg |
| 10 hónap | 9,0 kg | 8,6 kg |
| 11 hónap | 9,2 kg | 8,9 kg |
| 12 hónap | 9,4 kg | 9,1 kg |
Forrás: Medical News Today (P50 percentilis alapján)
Hat hónapos korukra a legtöbb baba eléri a születési súlyának kétszeresét, és egyéves korukra a háromszorosát. Az első hónapokban a fiúk általában gyorsabban híznak, mint a lányok, de az ő növekedésük később lelassul. Ez az oka annak is, hogy serdülőkor előtt gyakran a lányok magasabbak a fiúknál.
Az első 6 hónapban heti 100-600 gramm, a második félévben heti 50-150 gramm közötti értékeket nevezhetünk normálisnak, mindezt a havi átlagból visszaszámolva. Az első hónapban hetente átlagosan 150-200 grammot gyarapodnak. Két és hat hónapos kor között a babák súlya folyamatosan és ütemesen gyarapodik. Ebben az időszakban az egészséges csecsemők hetente átlagosan 120-200 grammot híznak, bár az egyéni eltérések teljesen természetesek. A legtöbb baba a születési súlyát nagyjából megduplázza öt-hat hónapos korára. Hat hónapos kortól a babák súlygyarapodása valamelyest lassul a korábbi időszakhoz képest, hiszen egyre aktívabbak, többet mozognak, és megkezdődik a hozzátáplálás is. A születési súlyukat a legtöbb baba már megduplázta féléves korára, és körülbelül egyéves korukra megháromszorozzák azt.
Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat.
A babák általában életük első 6 hónapjában nőnek és híznak a leggyorsabban. Ez az érték változhat, de az első 4-6 hónapban átlagosan 113-200 grammot híznak hetente a csecsemők. Ezt követően enyhén lelassul a súlygyarapodás, átlagosan 85-140 grammra hetente, a baba 6-18 hónapos korában.
A súlygyarapodást befolyásoló tényezők
Az újszülött születési súlyát több tényező is befolyásolja:
- Genetika - ha mindkét szülő magas, a baba is lehet hosszabb és nehezebb.
- Magzatok száma - az ikrek általában kisebbek, mivel osztozniuk kell a méhen belüli térben és tápanyagokon.
- A szülők testi adottságai (testsúly, magasság).
- A terhesség hossza - a várthoz képest előbb vagy később születés.
- Születési súly, esetleges ikerterhesség.
- Az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai - az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára.
- A gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak.
- A csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.
- Az anya várandósság alatti betegségei - pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás.
- A testvérek száma - az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.
A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak:
- A gyermek többet alszik, és ritkábban eszik.
- Az anya vagy a csecsemő megbetegszik.
- Az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is.
- Fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.
Hogyan kell mérni a baba súlyát és mikor kell aggódni?
A baba súlyának mérése fontos része az egészséges fejlődés nyomon követésének, de nem kell, hogy ez folyamatos aggodalom forrása legyen. A legtöbb esetben a rendszeres ellenőrzést a védőnői látogatások, valamint a gyermekorvosi vizsgálatok során végzik. Az első hetekben a védőnő általában hetente, később pedig ritkábban méri a babát, és figyeli, hogy a súlygyarapodás megfelelő ütemű-e. Sokan otthon is szeretnék nyomon követni a baba súlyát, ehhez pedig babamérleget használnak. Ha otthon mérjük a babát, fontos, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazon a mérlegen, nagyjából azonos napszakban, és lehetőleg azonos körülmények között történjen a mérés - például tiszta pelenkában vagy pelenka nélkül. Így elkerülhetőek a nagyobb eltérések, és pontosabb képet kapunk a súlyváltozásról. Bár az otthoni mérlegelés sok szülőnek adhat megnyugvást, fontos, hogy ne essünk túlzásba: napi vagy túl gyakori mérés helyett elegendő hetente egyszer mérni a babát, hacsak orvosi javaslatra nincs szükség gyakoribb ellenőrzésre.
A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt. A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi: féléves korig először kéthetente, majd havonta; fél- és egyéves kor között kéthavonta; az első születésnapot követően háromhavonta.
Aggodalomra adhat okot, ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség. Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést.
A baba súlygyarapodása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a növekedése folyamatos, és nagyjából az életkorának megfelelő ütemet követi. Az első hónapokban jellemzően hetente 120-200 gramm közötti gyarapodás számít ideálisnak, majd hat hónapos kor után kissé lassul a tempó, de a súly még ekkor is fokozatosan nő. Semmiképpen se aggódjuk túl a dolgokat, a legtöbb esetben általában csak mi, szülők aggodalmaskodunk olyanokon, amin nem is kellene: természetesen jobb félni, mint megijedni, de a szülők ösztöne pontosan fel tudja ismerni, ha valami gond van!
Mikor kell orvoshoz fordulni? Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát.
Mire figyeljünk a kúszó-mászó babáknál?
Egyéb fejlődési mutatók
Azt fontos kiemelni, hogy a babánál ne csak a súlyra összpontosíts - a fizikai fejlődése egyéb mérései közé tartozik a hossza (testmagassága) és a fejkörfogata is. A gyermek orvosa mindhárom értéket figyelembe véve kap arról képet, hogy a baba hogyan növekszik, fejlődik. A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető.
Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm). A hossznövekedés megítélésére is percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet. Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t.
Mikor forduljon orvoshoz? Amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.