A terhesség alatti védőoltások fontossága és ajánlásai

A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak.

A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a várandósság időszakában bizonyos oltások nem ajánlottak, egy részük pedig csak indokolt esetben, a kockázatok mérlegelésével adhatók be.

Várandósság előtti immunizálás

A gyermekvállalást tervező nőknek a kívánt terhesség előtt érdemes ellenőrizniük, hogy védettek-e olyan fertőzésekkel szemben, amelyek megbetegedést okozhatnak, és károsíthatják a magzatot is.

A várandós nőknek immunitással kellene rendelkezniük az alábbi betegségekkel szemben: tetanusz, járványos gyermekbénulás, hepatitis B, kanyaró, mumpsz, rubeola, bárányhimlő, szamárköhögés, respiratorikus szinciciális vírus (RSV).

A 14 éves kor alatt kapott védőoltásokat a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, a 14 éves kor után kapott oltásokat pedig a Védőoltási Könyvben tudjuk ellenőrizni.

A várandósság alatti immunizálás szabályai

A terhesség alatt adható oltásokról a következőket kell tudni:

• A várandósság első harmadában csak akkor adható oltás, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent a kismama számára, mint az esetleges oltási reakció vagy szövődmény.
• Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem.
• Véletlen oltás esetén, vagy ha valaki ilyen oltást követően három hónapon belül esik teherbe, akkor védőoltási tanácsadóval javasolt konzultálnia az esetleges kockázatokról.
• Inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok kockázat nélkül alkalmazhatók a várandósság első harmadát követően, de ezeket is csak indokolt esetben javasolt beadni.
• Az azonos antigént tartalmazó oltóanyagok közül a kevésbé reaktogén vakcinát kell választani.
• Az egzotikus országokba történő beutazáshoz szükséges oltások némelyike nem javasolt a várandósság ideje alatt.

Biztonságos és a veszélyeztetettség esetén adható védőoltások

Javasolt védőoltások a várandósság ideje alatt:

• Influenza
• Torokgyík (diftéria)
• Szamárköhögés
• Tetanusz
• Respiratorikus szinciciális vírus (RSV)

Beadható védőoltások, ha a kismama valamilyen okból veszélyeztetett:

• Hepatitis A
• Meningococcus-fertőzés okozta agyhártyagyulladás
• Pneumococcus baktérium által okozott betegségek
• Inaktivált poliovírus vakcina
• Humán papillomavírus (HPV)
• Veszettség

Influenza

Az influenza szövődményei a várandósság időszakában sokkal súlyosabbak lehetnek, ezért az influenza elleni oltás minden várandós nő számára ajánlott.

Az influenza elleni vakcina biztonságos, és beadható a várandósság előtt, alatt és után is.

Az influenzaoltás előnye, hogy a kismamán kívül az újszülöttnek is védelmet nyújt körülbelül hat hónapos koráig.

Az influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, és elsősorban akkor ajánlott, ha a szülés az influenzaszezonra (november vége - március eleje) esik.

Javasolt a terhes nők szűkebb környezetének oltása is, mivel a családtagok könnyen megfertőzhetik a várandós kismamát.

Torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), tetanusz

A háromkomponensű acelluláris pertussis komponenst tartalmazó védőoltás nemcsak a kismamát, hanem az újszülöttet is védi.

Ez azért is különösen fontos, mert a szamárköhögés súlyos betegségeket, akár halált is okozhat a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél.

Ha a kismamánál fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, és a megelőző öt évben nem kapott tetanusz elleni védőoltást, akkor szükség lehet az immunizálására.

Respiratorikus szinciciális vírus (RSV), légúti óriássejtes vírus

A bivalens, rekombináns oltóanyaggal az anyai aktív immunizálás célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása a respiratorikus syncytialis vírus (RSV) által okozott alsó légúti megbetegedéssel (tüdőgyulladás, hörgőcske gyulladás) szemben a születéstől kezdve a csecsemő 6 hónapos koráig.

A védőoltással beoltott anyáktól született csecsemőknél az RSV-vel összefüggő alsó légúti megbetegedéssel szembeni védettség a védőoltás hatására termelődött neutralizáló (semlegesítő) antitestek (immunglobulinok) méhlepényen való átjutásának köszönhető.

Várandósoknak egyetlen adag alkalmazása javasolt a várandósság 24-36. hete között.

Veszélyhelyzet esetén beadható védőoltások

Nagy kockázat, fokozott veszély esetén az alábbi oltások is beadhatók.

Hepatitis A

A hepatitis A ellen inaktivált oltóanyagot alkalmaznak.

Az oltás elsősorban azoknak javasolt, akik járványos területre utaznak, emiatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Az oltás hazánkban kötelező, ha a közvetlen környezetben hepatitis A megbetegedés fordul elő.

Meningococcus

A Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen a védőoltás a várandósság alatt a kockázat-haszon mérlegelésével, az oltóorvos döntése alapján adható.

Pneumococcus

A Pneumococcus által okozott súlyos betegségek az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás.

A terhesség alatti védőoltások szerepe a magzatvédelemben

A terhesség alatti védőoltások különösen fontosak olyan súlyos betegségek ellen, mint a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés.

A védőoltások hatására az anyai immunrendszerben termelődő immunglobulinok (IgG) a méhlepényen keresztül vér útján eljutnak a magzathoz.

E természetes folyamat (a vertikális ellenanyag átvitel) védi a csecsemők immunrendszerét, így születése után az anyai ellenanyagok (antitestek) segítségével fog tudni védekezni a kórokozók ellen.

Az immunoglobulin átvitele a magzatba már a terhesség 13. hetétől kezdve elindul, legnagyobb mennyiségben a 3. trimeszterben.

Ez azt jelenti, hogy a baba az anya méhében fejlődve elkezdi felvenni azokat az alapvető antitesteket, amelyek segítenek megvédeni a fertőzésekkel szemben.

A születés utáni első hónapokban a csecsemők immunrendszere még éretlen, immunvédelme az anyai ellenanyagokra támaszkodik.

A várandósság alatt a védőoltásokkal megerősített immunizáció ezt az anyai ellenanyag-szintet megemeli, így magasabb szintű védelmet nyújtva az újszülött számára.

Az oltások időzítése terhesség alatt

Az várandósság alatt az oltásokat megkapni általában, a terhesség 36. hete plusz 6 napjáig lehetséges, tehát még a 37. terhességi hét előtt.

A szülést megelőző két héten belül már nem ajánlott semmilyen védőoltás felvétele.

A Dtap (diphtheria - tetanus - pertussis) oltás a 26-32. terhességi hét között javasolt (legkésőbb 36. hétig).

Az RSV oltás a 24-36. terhességi hét között javasolt (legkésőbb 36. hétig).

A családtagok beoltása - „fészekvédelem”

A védőoltások megerősítik a család, a kismama környezetének védelmét is a vírusokkal szemben.

Az életkor szerinti védőoltásokon túl a szezonális influenza elleni védőoltás ajánlott minden 6 hónapnál idősebb családtag számára.

Ajánlott, hogy minden, csecsemővel egy háztartásban élő családtag, valamint a csecsemőt látogató rokonok is kapjanak pertussis elleni védőoltást.

Ezzel jelentősen csökkenthető a csecsemő fertőzésének kockázata.

Védőoltások utazáskor

Egyes országokba történő utazás, és az ott előforduló vírusos betegségek elleni védőoltás kockázatos lehet terhesség idején.

Várandósság esetén, lehetőség szerint kerüljük el olyan országok vagy területek látogatását, ahol utazási oltásokra van szükség.

Védőoltások a szoptatás időszakában

A szoptatási időszakban biztonságos megkapni az ajánlott védőoltásokat, amelyeket nem kapott meg a várandósság idején, mint az influenza, szamárköhögés, bárányhimlő elleni oltások.

Az egyetlen kivétel a sárgaláz elleni védőoltás, amely csak kifejezetten indokolt esetében adható.

Azok a védőoltási sorozatok, melyeket a várandósság alatt megkezdtek, a szoptatási időszakban befejezhetők.

Összegzés

A védőoltások várandósság alatt döntő szerepet játszanak a kismama és a baba egészségének megóvásában.

Az immunizálás növeli az anyai antitestek szintjét, így létfontosságú védelmet nyújt mind az anya, mind a csecsemő számára a fertőzések ellen.

A terhesség előtt vagy alatt megkapott ajánlott oltások védelmet nyújtanak olyan gyakori betegségek ellen, mint az influenza és a szamárköhögés; ezért egyes oltások beadása ajánlott a terhesség megfelelő szakaszaiban.

Amelyek elmaradtak, szoptatás alatt is biztonságosan pótolhatók.

Egyúttal arra biztatjuk a családtagokat is, hogy tartsák naprakészen oltásaikat, hogy védett környezetet teremtsenek az anya és a gyermek számára.

Lehetőleg terhesség alatt kerüljük az olyan országok látogatását, ahol utazási oltásokra van szükség; vagy ha az utazás elkerülhetetlen, konzultáljon egy utazási orvossal a kockázatokról.

A súlyos, sokszor halálos következményekkel járó, járványosan terjedő fertőző betegségek sajnos újra visszatérhetnek.

Védőoltások, amelyeket terhesség előtt vagy alatta is érdemes beadatni, a várandós nő és/vagy az újszülött védelmében.

A legfontosabb idejében gondolni arra, hogy élővírust tartalmazó vakcinákat (MMR, bárányhimlő) a várandósság előtt, legalább egy hónappal hamarabb kell beadni.

A bárányhimlő elleni oltásnál figyelni kell, hogy az oltás előtt 3 nappal specifikus antivirális készítmény szedése is befejeződjön.

A terhesség alatt beadott oltásoktól való félelmek nagyrészt olyan feltételezéseken alapulnak, amelyeket nem támasztanak alá konkrét bizonyítékok.

Az inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok esetén nincsenek olyan adatok, amelyek igazolnák az oltásokkal kapcsolatos veszélyek meglétét, így ezek a megfelelő mérlegelést követően kockázat nélkül alkalmazhatóak a terhesség első harmadát követően.

Mint már említettük, az élővírusokat tartalmazó vakcinákra ez nem érvényes, így ezek adása a terhesség egyik szakaszában sem javasolt.

A Hepatitis A ellen inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagot adnak, amelynek magzatkárosító hatásáról nem állnak rendelkezésre adatok.

Emiatt csak azok oltása javasolt, akik endémiás területekre utaznak.

Magyarországon ritkán fordulnak elő Hepatitis A járványok - a fertőzések halmozódása főleg iskolakezdés és az óvodai nyári szünetek után fordulhat elő gyermekközösségekben.

Ezekben az esetekben általában a rossz higiénés körülmények között élő gyermekek a fertőző források, ők hurcolják be a vírust az adott közösségbe.

A terhesség ebben az esetben nem jelent oltási ellenjavallatot.

A várandós nő oltása azokban az esetekben ajánlott, ha a terhességet megelőző hat hónapban egynél több szexuális partnere volt, illetve ha diagnosztizálták nála a szexuális úton terjedő betegségek valamelyik típusát.

Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást.

Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetétől kezdve javasolt a védőoltások beadása.

Az influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, azon belül is a split és az alegységvakcinák a leginkább javasoltak.

Csak az utóbbi egy-két évben beszélünk e két oltásról, melyek a kisbaba védelmében lehetnek ajánlottak a várandósoknak.

Az RSV oltás nagyon drága, a pertussis kevésbé.

Mivel ez a vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz, adása ellenjavalt a terhesség alatt.

Ha valaki MMR oltásban részesült, akkor a vakcinációt követően minimum 28 napig ajánlott elkerülni a teherbeesést.

Ennek tudatosítása kiemelt jelentőséggel bír, így a felvilágosításról az orvosnak érdemes írásos dokumentációt is készítenie, amit az oltáson átesett nő aláír.

A rubeola a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni).

A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget.

A Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen kétféle oltás (MCV4 és MPSV4) is létezik: előbbi biztonságosságáról jelenleg nincsenek adatok terhesek esetében, így adása nem javasolt a várandósság alatt.

A Meningococcus elleni poliszacharida vakcina (MPSV4) ezzel szemben elvileg adható terheseknek is, mivel alkalmazása eddig nem okozott dokumentált oltási szövődményeket sem az anyáknál, sem pedig magzataiknál.

A Pneumococcus által okozott súlyos és életveszélyes betegségek között szerepel az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás.

A szakirodalomban nincs adat az inaktivált oltóanyaggal kapcsolatos szövődményekről, terhes anyáknak mégis csak abban az esetben adható a vakcina, ha a várandós nő fokozott fertőzésveszélynek van kitéve.

Ha a kismamát ért sérülésnél fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, szükség lehet az immunizációra, de csak akkor, ha a várandós nő az elmúlt öt évben nem kapott ilyen védőoltást.

Az oltás élő vírust tartalmazó változata terheseknek nem javasolt, a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára azonban ajánlott a vakcináció.

Az újszülöttek passzív immunizációjához az úgynevezett hiperimmun gamma-globulin használható, a bárányhimlővel történő fertőződést követő 96 órán belül.

Erre abban az esetben van szükség, ha a csecsemő anyja a szülést megelőző öt, vagy a szülést követő két napon belül betegedett meg bárányhimlőben.

Az elsősorban a méhnyakrák kialakulását elősegítő humán papillomavírus elleni négykomponensű vakcina terheseknek történő adásáról nem állnak rendelkezésre adatok.

A HPV négyféle vírustörzse ellen védő, a krónikus fertőzést, a daganatképződést és a nemi szervi szemölcsök kialakulását megakadályozó egyik vakcina, a Silgárd klinikai tesztjei során ugyan a terhesség során sem tapasztaltak negatív mellékhatásokat, de egyelőre mégsem javasolt az oltási sorozat terhesség alatt történő elkezdése.

Néhány további, ritka esetben szükség lehet a veszettség, a tífusz vagy a sárgaláz elleni oltásokra is.

Veszettség ellen a terhesség alatt is adható inaktivált vakcina az állat harapását követően, a tífusznál és a sárgaláznál viszont nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok.

Igen, ideális a 27 és 36. terhességi hét között beadni az oltást.

A szamárköhögés, más néven pertussis, a tüdő és a légutak rendkívül fertőző bakteriális betegsége.

Minden életkorban súlyos lehet, de különösen súlyos lehet a betegség a be nem oltott csecsemőknél, illetve azoknál a csecsemőknél, akiknek biológiai anyja nemrégiben vagy a terhesség alatt nem volt kapott védőoltást.

Ha valaki a terhesség alatt szamárköhögés elleni védőoltást kap, a szervezete immunizáló antitesteket termel a betegség ellen.

Ezek az antitestek ezután átkerülnek a még meg nem született gyermek szervezetébe is.

A fejlődő magzatra a fertőző betegségek jelenthetik az egyik fő veszélyforrást, különösen a terhesség kezdeti, esetleg későbbi szakaszában.

A fertőző betegségek egy része megelőzhető, így az oltások által biztosított védettséget feltétlenül érdemes kihasználni abban az esetben, ahol erre lehetőségünk van.

A védőoltásokkal egyszerűen megelőzhető fertőző betegségek közé tartozik például a Hepatitis B és az influenza: a védőoltás beadása mindkét esetben javasolt lehet a kismamák számára.

További, oltással szintén elkerülhető betegségek a Hepatitis A, a Pneumococcus baktérium által okozott betegségek, a polio-vírus, a Clostridium tetani baktérium által kiváltott tetanuszfertőzés, továbbá a veszettség és a Meningococcus-fertőzés következtében kialakuló agyhártyagyulladás.

Az influenzával és a Hepatitis-B-vel ellentétben ezen oltások beadása már megfontolandónak tekintendő, hiszen ezek magzatra gyakorolt hatásáról vagy nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok, vagy csak akkor érdemes beadni őket, ha elkerülhetetlen a kismama veszélyeztetettsége.

Fontos még megemlíteni, hogy a terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben kaphat oltást a kismama - ezek közé tartozik, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő, esetlegesen fokozott oltási reakció vagy oltási szövődmény.

Alapvető előírás az is, hogy élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőknek, mivel az ilyen típusú oltások magzatkárosító hatása még nem kellően ismert.

Magyarországon a fiatal felnőttek többsége a kötelező védőoltásokon kívül nem részesült más, az oltásokkal szintén megelőzhető betegségek elleni védelemben.

A kötelező védőoltások jelenleg használatos rendszerét 1989-től kezdődően vezették be, így az ennél korábban vagy később oltott felnőttek immunizációja eltérő lehet.

A beadott védőoltásokat 14 éves kor alatt a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, 14 éves kor felett pedig a Védőoltási Könyvben rögzítik, így az ezekben található adatok alapján tervezhető meg a terhesség előtt beadandó védőoltások rendje.

A védőoltások egyes típusainak mellőzését a különféle betegségek terhesség előtti fennállása is indokolttá teheti.

Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a vérképző szervek, a tüdő, az immunrendszer működését gyengítő kórképek, a léphiány, illetve a máj és a vese problémái.

Fontos tudni, hogy a kötelező oltások országonként, kontinensenként eltérnek.

A népesség változásával, népmozgással így az ország terülén folyamatosa változhat az átoltottság.

A várandós nők beoltása megvédi őket az esetlegesen súlyos betegségektől és komplikációktól a terhességük alatt, és ezt a védettséget az újszülött is megszerezheti a születést követően.

tags: #vedooltas #terhes #kismama