A részképesség-zavarok olyan állapotok, amelyek megnehezítik a gyermekek számára bizonyos készségek elsajátítását vagy alkalmazását, annak ellenére, hogy intelligenciájuk átlagos vagy átlag feletti. Ezek a zavarok jelentős hatással lehetnek az iskolai teljesítményre és a társas beilleszkedésre.
A probléma lehet öröklött, vagy a gyermeki agy fejlődése során az agyszövet oxigénhiány, sérülések, vérzések vagy daganatok miatti károsodásának következménye.
A részképesség-zavarok típusai és tünetei
A részképesség-zavarok többféle formában jelentkezhetnek, és különböző területeken okozhatnak nehézségeket a gyermekek számára.
Beszéd- és nyelvi zavarok
A beszéd- és nyelvi zavarok gyakori részképesség-zavarok, amelyek befolyásolják a kommunikációt. Ezek a zavarok már kisgyermekkorban felismerhetők.
- A gyermek gyakran nem képes megérteni a hallottakat.
- Dysgrammatizmus esetén a gyermek a mondatokat gyakran hibás nyelvtanisággal képzi.
- A gyermek nem képes helyesen képezni hangokat vagy hangkapcsolatokat; ezt dyslaliának vagy hebegésnek nevezzük.
Beszédfejlődési zavar esetén segít a logopédiai kezelés, miután a hallászavarokat előzőleg pontos vizsgálattal kizárták.
Olvasási-helyesírási gyengeség (legasthenia)
Jellegzetes részképesség-zavar az olvasási-helyesírási gyengeség (legasthenia), amely kizárólag az írást és az olvasást érinti. A zavart rendszerint csak iskoláskorban tekintik problémának, és túlnyomórészt kilenc-tizenkét éves korban diagnosztizálják.
Izolált olvasási zavar esetén a gyermek nem halad az olvasásban, és olvasáskor sok hibát ejt, vagy folyékonyan olvas ugyan, de nem érti, mit olvasott. Az olvasási zavarnak ez a fajtája a kisgyermekkori beszédfejlődésben gyökerezik. Az érintett gyermekeknek beszédtanuláskor gondjaik voltak a szavak, szótagok és betűk felismerésével és megtanulásával. Ez a phonologikus tudat egyfajta zavara.
A legasthenia oka feltehetőleg több tényező összegződése, amelyben valószínűleg öröklött tényezők (vélhetőleg a tizedik és a tizenötödik kromoszóma zavara) is szerepet játszanak.
Érzékelési és megjegyzőképességi zavarok
A beszéd mellett leggyakrabban az érzékelés és a megjegyzőképesség területén mutatkoznak részképesség-zavarok.
Motoros részképesség-zavarok
A durva és finommotoros részképesség-zavarok, összpontosítási és tanulási problémák esetén a mozgásterápia segíthet.
Diagnosztizálás és kezelés
A részképesség-zavarok felismerése és megfelelő kezelése kulcsfontosságú a gyermekek fejlődése szempontjából.
Diagnosztikai folyamat
Minden diagnosztizálásnál intelligenciatesztre, továbbá legalább egy olvasási és helyesírási tesztre van szükség. Ha a gyermeknél legastheniát állapítanak meg, a diagnózist részletesen meg kell beszélni a szülőkkel, magával a gyermekkel és (különösen az iskolai) környezetével.
A másodlagos zavarok kezelése
Iskolai kudarcaik miatt az érintett gyermekeknél úgynevezett másodlagos zavarok, depresszió, szorongás, az iskolával szembeni vonakodás, fej- és hasfájás és önbizalomhiány is felléphet. Ugyanígy foglalkozni kell a másodlagos zavarokkal, amelyeket a legasthenia kezelésével egyidejűleg orvosolni kell.
Terápiás lehetőségek
A részképesség-zavarok kezelésére számos terápia áll rendelkezésre, amelyek a probléma típusától függően eltérőek lehetnek.
- Logopédiai kezelés: Beszéd- és hangképzési zavarokkal foglalkozik. A logopédus a kezelést saját döntése szerint egyénileg vagy kis csoportokban végzi.
- Mozgásterápiák: A dolgozatom fő témája a mozgások általi, mozgásterápiák bevonásával fejlesztett tanulási zavarok vizsgálata és elemzése. Kutatásom célja, hogy összefüggést keressek a mozgás és a tanulási zavarok kialakulása és kezelése között. A vizsgálatot általános iskolások körében végeztem. Interjúkat a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal, terapeutával és a szülőkkel készítettem. Dolgozatomban bemutatom a különböző részképesség és tanulási zavarokat és különböző mozgásterápiákat. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a megfelelő mozgásfejlődés szükséges a tanuláshoz szükséges képességek kialakulásához. A mozgásszegény környezet negatív irányba befolyásolja a tanulást. Testmozgással és koordinációval elősegíti az agy durva és finommotoros területeinek fejlődését, mivel ez a motorikával szorosan összefügg. Sikerrel alkalmazzák hiányos testi motoros fejlettség és testi koordinációs zavarok, testérzékelés, valamint beszédfejlődési és magatartászavarok esetén. Célja a tanulási képesség és a társas magatartás javítása, valamint az, hogy lehetővé tegye a gyermek jobb társadalmi beilleszkedését.
tags: #vedonokent #a #reszkepessegzavarok #ellen #ppt